Szatmár-Németi, 1912 (16. évfolyam, 1-68. szám)
1912-03-27 / 25. szám
xp XVI. évfolyam.* V Szatmár, 1912. Márczius 27. Szerda. \ 9 25. sz. FÜGGETLEN POLITIKAI LAP ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 10 fillér. Megjelen hetenklnt kétszer: vasárnap és szerdán. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: TCoros Adolf köny vnyomdája, Hám János-utca 10 —:----Telefon-azam 80. - :■■■■ — Mind ennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizeti Uj politika — uj választójog. Nép, állam, képviselőház egyaránt uj politikát kíván. De uj politikát, nem pedig a régi politikának uj emberek által való folytatását. Uj politikát, amely nem jöhet máskép a világra, mint uj társadalmi osztályok politikájának és a régi osztályok politikájának egyenlő feltételek között végbe menő mérkőzése utján. A választójog problémájának megoldása nem lehet az, hogy uj emberek legyenek képviselőkké, hogy uj szavazók legyenek : mindezek nem céljai a demokratikus politikának és nem orvosszerei a magyar politika nagy bajainak. Sok uj szavazót leremteni, de olyan feltételek alá állítani őket, hogy a sok uj szavazó csak úgy szavazhasson, mint a ke- . vés régi, vagy pedig nehány százezer eddig kizárt állampolgárnak okosan és óvatosan megrostálva megadni a választójogot, azzal a biztos hit tel és azzal a szándékkal, hogy számuk tulkicsiny ahhoz, hogy a politika eddigi menetén változtathassanak — mindez szemfényvesztés, az igazi kérdés megkerülése és olyan megoldás. amely rosszabb a mai állapotnál. A munkásosztályra nézve kívánatosabb a mai tarthatatlan helyzet fennmaradása, amelynek visszaélései magukban hordják közeli bukásának minden tényezőjét, mint egy olyan tessék-lássék reform, amely nem változtat a képviselőház egyetemének összetételén, az osztályok erőviszonyain. Semmi jelentőséget sem tulajdoníthatnia továbbá a munkásság egy olyan választójogi reformnak, amely akármilyen mesterséges eszközök segítségével az ipari munkásság egy részét! mondjuk, a szociáldemokrata pártot parlamenti képviselethez juttatná. Az ország nagy bajainak javulását csak abban az esetben lehet várni, ha a nép egyetemét ruházza fel a törvény választójoggal és ha az összes képviselők a népszavazatok ellenőrzése alá és ennélfogva tőlük függő viszonyba kerülnek, s csak ez jelentheti az állam számára is a választójognak elfogadható megoldását. A nép és állam érdekeit csak a teljes demokratikus reform szolgálja, mert csak ez adja meg az állr.mnak az egész nép ereje fölött való rendelkezést, de viszont csakis ez szolgálhat biztosítékul arra nézve, hogy az állam ezt a nagy erőt valóban a nép érdekében használja fel, éppen ezért a korlátlan általános és egyenlő szavazati jog f lel meg leginkább a nép érdekeinek, mert nem zár ki a jogok gyakorlatából és a vele összekapcsolt politikai és gazdasági előnyökből senkit, vagyonos és vagyontalan, mint legalább jogokban egyenlő jelennek meg a törvényhozó akarat kiformálásánál. Az általános választójog nem igaztalan a vagyonos osztályokkal szemben sem mert hiszen nekik is megadja azt a jogot, amit a szegényeknek és vagyontalanoknak megad, azzal a különbséggel, hogy nekik vagyoni és kulturális fegyvereik lehetővé teszik ezen jognak jobban való kihasználását. Ellenben az általános és egyenlő választójog az egyetlen, amely a vagyontalan osztályokkal szemben nem igazságtalan. Abba a hasztalan ás jórészt rosszakaratú vitába, amelyet a választójog általánosságának fogalma körül folytatnak, nem is igen érdemes beleszólni. Azok a konzervatív irók és politikusok, akik ezt a kérdést felvetették: Így okoskodnak, valamilyen korlátja a választójognak mindenütt van, tehát az általános választójog tulajdonképen nem is létezik, mert mihelyt korlátozva van a választójog, akkor már megszűnt általános is lenni. Csakhogy az általános választójog nem egy bölcsészeti fogalom, hanem politikai tény, amelynek igen világos és szabatos értelme és tartalma van. Ha a politikai tudósok és jogászok veszekednek is egymás között, hogy mi az általánosság igazi értelme, az élet és közludat tisztában vele és nem is ér rá a választójog kérdésének megoldásával addig várni, amig ezek a jogászviták befejeződnek. Általános választójog tulajdonképen ez : minden felnőtt ember azon joga, hogy törvényhozókat, képviselőket választhasson. Amikor általános választójogról beszélnek, akkor az egész müveit világ közmegegyezése és köztudomása az egyenlő választójogot is beleérti ebbe a jelszóba. Csak a magyar politikusok egy részének ázsiai gondolkozásmódja és még amolyanabb erkölcsi cs tisztességi érzése miatt kell ma annak, aki az általános választójogról beszél, külön is kiem 1 nie, hogy az általános választójog fogalmának az egyenlőség és a titkos szavazás szükségképeni velejárója. A reakciós gondolkodásmódnak legjellemzőbb vonása az, hogy a napban is a napfoltokat látja, hogy a szabadságban csak a vele való visszaélés lehetőségeire figyel, hogy a jogok kilerjesztésénél nagyobb gondja az egyidejű korlátozás is; pedig a szabadságnak általában, a választójogi demokráciának és vele az uj politikának megvan az a nagyszerű tulajdonsága, hogy mikép Achilles lándzsája, úgy ez is maga gyógyítja azokat a sebeket, amiket üt. Itt az Ántikrisztus! — A szaploncai csoda. — Az alispáni hivatalos jelentés és hatósági komminükék még nem számoltak be erről a nagy világfelforgató eseményről, de tejfölösszáju kamaszok és tejföltáruló hosz- szumezői nénikék egész bizonyossággal ál- lilják és esküvel erősilgetik, hogy igenis itt van, megérkezett az Ántikrisztus. Meg, még pedig Szaploncára. Egy zsidóasszony hozta a világra — uramfia: micsoda figura! — a borjú fejű szörnyeteget, amelyiknek még a lábain is — ujjak helyett — paták vannak. Dehogy is ad szopni neki a zsidóasszony, aki — a bábával együtt — majd hóttá lett az ijedtségtől, mikor az idétlen szülött napvilágot látott. Ánca, a cselédleány nagy titokban eteti a szörnyet és ezért még él, bár az anyja felé sem néz monstruózus ^gyermekének. Mindenki beszéli, a zsidók is, hogy ő az Ántikrisztus, de bántani nem merik, csak éhen akarják veszejteni. Tegnap, mikor málékenyeret dugott az Anca leány a szájába, egyszerre csak megszólalt: — Ha gondomat viseled, megfoglak jutalmazni. Hét hét alatt nagyra növök és akkor átforgatom ezt a világot. Mindenki félni és rettegni fog, te azonban bátorságban leszesz oldalamon. A bedőiek, a remeteiek és akik Szap- loncán innen és túl laknak, mind tudnak valami egész autentikus újabb híradást leadni erről a szörnyalakról, akinek a valóságos létezését vagy nem létét most már a hatóság feladata volna megállapítani, mert e híresztelések nyomán a nép sok helyen már a munkával is felhagy és egyebet sem tesz, mint azokról az eshetőségekről beszél, amelyek a világot már most nemSAGYT női] férfi és gyermek Pif* ruhákban ‘■‘Ipi? legolcsóbb árban ELLETT SZERELHETŐK
