Szatmár-Németi, 1912 (16. évfolyam, 1-68. szám)

1912-01-10 / 3. szám

Szatmár, 1912. január 10. SZA TM ARATÉ METI 3 ft olitl. január 8-án tartották meg. Legtöbb szavazatot Marjai Péter nagylótai lelkész és Balkóezi Endre bösszőrnaényi vallástanár kaptak. Marjai és Bal- kóczi között pótválasztás lesz. — A püspök milliója Hetedfél évvel ezelőtt meghalt Meszlényi Gyula, a szatmári római ka­tolikus egyházmegye püspöke. A végrendelet felbontásánál kitűnt, hogy az agg egyházfő 1.112.000 koronára rugó vagyonit jórészt kato­likus egyházi és jótékouycélokra hagyományozta. Több barátjának is hagyott kisebb adományokat, titkárának, Szabó István kanonoknak pedig 320.000 koronát a végrendeletben meghatározott célokra és örökösévé tette löbbsk között Pius pápát is. jórészt elszegényedett rokonairól azon­ban nem emlékezett meg végrendeletében. A püspök unokaöccse, Meszslónyi Antal, volt aradi királyi ügyész, jelenleg beregszászi törvényszéki biró, pörrel támadta meg a végrendeletet és a pörbe belevonta Meszlényi püspök mind a har mincbét örökösét, köztük a pápát is. A törvény széki biró érvényteleníteni kerte a végrendeletet elsősorban azért, mert — mint keresetében mondja — a püspök annak elkészítésekor aggkori elme- gyöngeségben é* látóidegsorvadásban szenvedett, sem írni, sem olvasni nem tudott. Bizonyítani kívánta azt, hogy a végrendeletet a püspöknek fel sem olvasták, hogy a végrendelet tanúi an­nak tartalmát nem is ismerték és az aláíráskor nem is voltak jelen. A szatmári püspökség Pemp Autal kanonok utján egyezséget ajánlott fel a törvénysziki bírónak. Meszlényi Antal legalább 100.000 koronát követelt, a kanonok ennek a fe­lét Ígérte még pedig úgy, hogy ezt az összeget a püspökség papjai saját pénztárukbóf fizetik ki. Hosszas lárgyalások után most végre sikerült is létrehozni az egyezséget Meszlényi Antallal. A törvényszéki biró 80.000 koronát kapott az al­peresektől, a pert pedig visszavonta. — Ha az egyik csárdást, a másik valcert akar. Gróf Károlyi Gyula fábiánházai uradalmá­ban vasár- és ünnepnapokon a majori cselédség összegyűl és hermónika mellett mulat, táncol. Egy ilyen alkalommal Molnár Sándor ottani cse­léd magyar nótát akart huzatai, Pálinkás György pedig valcert óhajtott; ezen összekaptak és Mol­nár Sándor úgy vágta fejbe Pálinkást agy fej­szevei, hogy azt a vér elborította és eszmélet­lenül esett össze. Az üléstől a beszélő tehetsé­gét is elvesztette s csak most sikerült a debre­ceni közkórházban a beszélő tehetségét helyre hozni, amikor is kihallgatták és a nyomozás megindult. — Hogyha nékem száz forintom voln* só hajtó.ta az ismeretlen tettes. És ime az isme­retlen tettesek védőangyala épen akkor vezette elébe Jónás Jenőt a Magyar Áruforgalmi Rész­vénytársaság hivatalnokát, akinek kilencszer száz forint húzta le a kabátja zsebét. A sóhajtozó valaki aztan nem sokat tétovázott és egy alkal­mas pillanatban megragad'» az alkalmat és az 1800 koronás pénztárcát, azután elsietett, Jónás Jenő pedig akit főnöke küldött a postára a pénz­zel sziníén sietett, de épen ellenkező irányba: a rendőrségre és előadta, hogy hétfőn délután a postán valaki kilopott 1800 boronát a zsebéből. A nyomozást megindították, de az még ezideig eredménytelen volt. — Haza jön a katona fiam dicsekedett Oláh Pál jómódú gazda Mikolában. Türelmetlenül is várták hétfőn egész nap a fiút Oláhéknál, de késett a vonat és csak késő este érkezett meg. Éppen akkor nyitotta az ajtót, mikor édesanyja kivette az égő ganóeot a lámpából, hogy petró­leumot töltsön bele. A hirtelen meglepetéstől kiejtette kezéből a ganóeot, amely a petróleumba esett és felrobbant. A felcsapó láng belekapott az Ágnes kislány hajába és a gyermeknek arca s nyaka összeégett. — Elkeseredet huszár. A minap délelőtt egy feldúlt arcú méntelepi katonát vitt be a készültség a kaszárnyába. A vitéz hadfi, úgy lát­szik, nagyon megunhatta a gyöngyéletet, mert öngyilkosságot akart elkövetni, Sehogy sem birt azzal a gondolattal megbarátkozni, hogy neki a cssszárt szolgálnia kell. Pár nappal ezelőtt enge­dély nélkül eltávozott a kaszárnyából, azzal a szándékkal, hogy öngyilkos lesz. Tettét a tegnap délelőtt akarta végrehajtani a szatmári gőztégla­gyár telepén. Az ott dologzó munkások azonban észrevették a meghiúsították szándékát. Az el­keseredett huszárt a készültség bevitte a lakta­nyába, hol a szökésért meg fogják büntetni. Ahány ember él a megyében, bizonyos al­kalmakkor szüksége van valamilyen nyomtatványra. Ha tehát ízlésesen és hibátlanul kiállított nyomtatványt kíván, forduljon bizalommal BOROS ADOLF szatmári nyomdájához, ahol szak­ember felügyelete alatt előállítóit, megbízható és lelkiismeretesen elkészített munkát kap. Kezdve a névjegyeken, számlákon, levélpapírokon, eljegyzési és esküvői értesiteseken egész a könyvekig, közésgi és közigazgatasi nyomtatványokig s minden a nyomdaipar körébe vágó összes munkákat gyorsan és jutányosán készit. A nyomdaipar szállítása terén annyi kellemetlenségnek van a megrendelő ki­téve, hogy a munka kiadásánál eiővigyá- zónak kell lenni, mert a piszkos és hibás nyomtatvány révén káros következteté­seket vonnak le anank szétküldőjéröl is. Az egész megyében általában az a nézet, hogyha hibátlan, ízléses és tetszetős kiállítású nyomtatványt akarunk, ak­kor bizalommal forduljunk BOROS ADOLF szatmári könyvnyomdájához és papirkereskedéséhez Szatmár, Hám Já- nos-utca 10. sz. (a Színházzal szemben.) i értesítés! Van szerencsém a n. é. közönség b. I tudomására hozni, hogy a Város tulajdo­nát képező u. n.: Kossuth-kerti Gőz és kádfürdő i <r. , | i bérletét f évi január 1 -tő kezdve átvettem. Ebből kifolyólag azon tiszteletteljes kérssel fordulok a n. é. közönséghez, hogy a fürdővel szemben az eddig tanúsított 1 n. b. pártfogását továbbra is fenntartani méltóztassék. Erkölcsi és becsületbeli kötelességem­nek fogom tartani, hogy a n. é. közönség minden kívánságát, a lehetőség határain belül, pontosan teljesítsem. Előzékenység és szakértői kiszolgálás lesz a legfőbb törekvésem, amiről, hogy bárki meggyőződést szerezhessen, a n. é. j közönség szives pártfogását kérem, kiváló tisztelettel Báránszky Henrik fürdő-bérlő. Meghivó. A Halmi-i Takarékpénztár Részvény- társaság Halmiban, 1912. februtr 4-én d. U. 4 órakor tartja az intézet helyiségében IV. évi rendes közgyűlését, melyre a t. részvényesek tisztelettel meg­hivatnak. Tárgysorozati 1. Jegyzőkönyv hitelesítők választása. 2. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság jt- j lenlése kapcsán, a mérleg megállapítása az igaz­gatóság és felügyelő bizottság részére a felment­vény megadása. 4. Elnök választás. 5. Alelnök választás. 0. Esetleges indítványok. Kelt Halmiban, 1912. január 3-án. az Igazgatóság. A mérleg a közgyűlés előtt 8 nappal az intézet helyiségében a t. részvényesek által megtekiathető. Az alapszabályok 19. §-a értelmében csak oly in­dítványok tárgyalhatok, melyek a közgyűlést megelőző­leg 8 nappal az igazgatóságnál bejelentettek. 13148—1911. tkvi szám. Póthirdetmény. A szatmárnémeti kir. törvényszék, mint te­lekkönyvi hatóság közhírré teszi, miszerint a szatmári Kereskedelmi és Iparbank r. t. végre­hajtatnak Franyó Pál és a neje Telegdi Vilma szatmárnémeti lakosok végrehajtást szenvedettek elleni 8800 korona töke és a jár. iránti végre­hajtási ügyben 12472 —1911. sz. alatt kibocsátott árverési hirdetményben a szatmárnémeti 10211. sz tjkvben A. alatt foglalt 10680—b. 10681—b. | htsz. ingatlanra 2730 kor. kikiáltási árbao, a kir. | törvényszéki árverelő helyiségben 1912. évi feb­ruár hó 26. napjának délelőtti 9 órájára kitűzött ; árverés az 1881. LX, t. c. 107 § a alapján Grün j féld Testvérek szatmári bejegyzett cég végrehaj- | tató érdekében is, 56 korona 10 fillér töke kö- j vetelése és jár. kielégítése végett megtartatni tog. Szatmárnémetiben, 1911. évi december hó 27. napján. Dávid Samu s. k. kir. tsaéki biró. (P. H.) A kiadmány hiteléül: Sághy s. k. kir. tefekkönyvvtiető. I nyolezas és egy hatos magy ---~~ államvasuti ■ CS ÉPLŐGÉP eladó. ; rtekezhetui lehet : Grünstem Mózesstl Szamos-Kóródon. 1786—1911 végr, sz. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t. c. 102. § a értelmében ezennel i<özhiiré teszi, hogy a wieni innere stadti cs. kir, járás- bíróságnak 1911. évi CX1V. 1497—4. számú végzése következtében dr. Rosenfeld József ügyvéd által képviselt Robert Siercke javára 341 K 15 f. s jár. erejéig 1911. évi november hó 29-én foganutósitott kielégi'ési végrehajtás utján lefoglalt és 1000 koronára bscsült követ­kező ingóságok u. m. varrógépek nyilvános ár­verésen eladatnak. Mely árverésnek a szatmári kir. járásbiró- szg 1911 -ik V. 1965—2. számú végzése folytán 341 K 15 fill, tőkekövetelés, ennek ée pedig 320 K 95 f. után 1911. junius 17 tői, 20 K 20 f. után 1911. évi junius hó 28 ik napjától járó 6 száza­lék kamatai eddig összesen 55 K 36 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig, Szatmáron Széchenyi-utca 13. sz. a. házban leendő megtartására 1912. évi január hó 15-ik napjának délutáni 2 órája határidőül kiiüzetik es ahhoz a venni szándékozó ezennel oly meg­jegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingó­ságok az 1881. évi LX t.-c. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet ígérőnek, szükség ésetén becsálon alul is elfog­nak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- is és felülfoglaltatták és azokra ki­elégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX t.-c. 120. §. értelmében ezek ja­vára is elrendeltetik. Kelt Szatmár, 1911. évi december hó 31. napján. Ádám Albert kir. bir. végrehajtó

Next

/
Thumbnails
Contents