Szatmár-Németi, 1912 (16. évfolyam, 1-68. szám)
1912-01-03 / 1. szám
2-ik oldal ISZATMÁ ti N ÉV! E T I Szatmár, 1012. január 3. könnyelműséghez való nagy hajlandósága. Ehhez járul még az is, hogy nincs meg az a gazdasági intelligencia a mi földdel foglalkozó köreinkben, hogy lépést tarthatnánk a nyugoti népeknek agrikulturális haladásával. Az a szabadság, ami valamikor a birtokos osztályt jellemezte, ma már szabadossága vedlett át. Jogaiért kész volt vérét ontani bármely percben a magyar háborúban és féltékeny szeretettel őrizte békében azt az ingatlant, amit hősiességének köszönhetett. Az utódok kevésbbé veszik azt a dolgot olyan komolyan, ők, a kik minden megerőltetés nélkül cseppentek a birtokba, ők a kik csak a függetlenséget, de nem annak megszerzése módját éreztek a szabadság kihasználásában. Pedig milyen nagy hasznot hajtana az ilyen okszerű és takarékos gazdálkodási rend, mint amilyen a gazdasági vívmányok kihasználásával a nyugaton folyik. Lenne tőkénk, a mivel a magyar ipart nagystílű alapokra fektethet- nők, az amerikai versennyel nagyon köny- nyen felvehetnők a harcot, minthogy termelőképességünket fokozhatnók és egész nemzeti életünkben egészséges vérkeringés jöhetne létre. Azon kivül nagy baj az is, hogy a kisbirtokosok sincsenek felszerelve kellő gazdasági tudással. A tudomány hatalom és aki tudományban erősebb, az legyőzi könnyű szerrel a tudásban gyengébbet. A mai nemzedéket szükséges úgy nevelni, hogy kellő garanciát kapjunk a jövőben arra nézve, hogy megállja a versenyt más nemzet műveltségével szemben. Ismétlő iskolák, téli tanfolyamok, kiváló szakerők sokat tehetnek az izmos müveit földmivelő nemzedék létrehozásában. A magyar föld pusztulását két sajnálatra méltó baj, az oktalan költekezés és a szakműveltség hiánya idézi elő. Legalkalmasabb megoldás lenne talán az állami terhek csökkentése és a hitelintézetek kölcsöneinek apasztása. De ez sem volna elegendő. Itt széles körű társadalmi akcióra van szükség, olyanra a melybe bevonassanak az összes földből élő osztályok. A nagybirtokosok ne vigyék külföldre az itthoni földből nehezen kipréselt pénzmagot, a nemesek ne dárid izzák el az udvarházakat, a kurta nemesség pedig a korcsma helyeit a gazdasága körül járjon. Tanitassák a gyermekeiket a föídmivelés minden ágazatára, hogy a magyar nép méltó is legyen agri- kulturáüs hivatásához. Talp jegyzetek újévhez.Itt az újév — s élénk lendületei vesz a névjegyipar. A nyomdákban megduplázzák a személyzetet, hogy idejében kész legyenek a buékos kártyák, amellyel a nagy nap reggelén, levélbordótól, bankszolgáig minden épkézláb ajándékleső, rankköszönti az alkalmi mottót. Nem a közismert kiskomédiát akarjuk itt feltálalni: — mint válik egy havi fizetésünk semmivé a rálehelt jókívánságoktól. Elnyűtt mese ez, amelyet minden évfordulónál felfrissíteni, vidéki lap nem engedheti meg magának : — ez a fővárosi sajtó privilégiuma. Szomorú, szomorú dolog ez nagyon különben is, nem krokitéma. Azt mu tatja, hogy valóban itten van a 'télét kapuja, nálunk kezdődik a baksis birodalma. Ahol az emberek már január elsején, a jövő újévi ajándék reményében mártják tollúkét a kalamárisba. Ahol a hiva'alt szinekurának veszik, — s az ügyesbajos embernek a legcsekélyebb munkát megvesztegető modorral vagy egyébbel kell kiczi- k8rni. De hiába elégedetlenkedünk mi, fiatal senkik, ez igy lesz itt még sokáig, — a jószivü közvélemény islápolása mellett. Maga az állam jár elől a példával, az embereinek fizetett éhbérrel, úgy, hogy a legkisebb szolgai állásra is »a mellékjövedelmet* kalkulálva nyújtja be Nagy Pál kellően felszerelt alázatos folyamodványát. Jószivü bácsikák és a társadalmi nyavalyákon filantropikuz gyógymóddal segíteni akaró urak, azt mondjak • jól van ez igy, hadd legyen a szegény embernek is aratása — megelégedel- ten osztják fiz-husz filléreseiket és koronáikat a nyomor enybitéiére. Nem akarjuk a jótékony kodók kedvteléseit elrontani, hogy bizony rosz- szul van ez igy. Mert evvel a legszebb erényi, az önérzetet ölik ki az emberi leiekből, s a függőséget, szolgaérzést plántálják bele, sz egészsé ges társadalmi fejlődés legveszedeimeaebb bacil- lusát. Legyen igaza jótékonyéknak. De ha a jótékonyságuk szivbéli és nem parverü szokás, miért kívántainak az amúgy is boldogságban élők még többet maguknak, abeiyett, hogy ők látogatnának el a »szenvedés és nyomor hajlékaiba* és leadnák tizkorooáva! bélelt névjegyeiket, a holt betűkbe életet öntő : Boldog újévet! gai teszik érdekessé, A tendenciái azonban, bármilyen szociálisak is, elkoptak az idők folyamán, vezércikktémákká alacsonyodtak vagy véglegesen élüket veszitelték. Színdarabban pláne még akkorra igazi hatásuk sincs, mint ha könyvben olvassuk őket. Színpadon a nagy reálista mü vészi ereje elsikkad, csak a megborzasztó reálizmusa érvényesül. Ez pedig vagy semmi egyéb a borzalomnál, vagy pedig, pathologfai igazság lévén, orvosok számára való tanulmány Az állványok öszzedőlése példán! hatásos felvonásvég, de csakis a rémes ujzágszenzáció megdöbbenését, kelti. A delirium tremens szintén igen csúf reálizmus ahhoz, hogy színpadra vihető legyen. Legfeljebb arra alkalmas, hogy a kisebb-nagyobb Zacconik a képésségeiket ragyogtathassák, S Fehér Gyulának volt mit ragyogtatni bőven. Mellette csak Harmat Zzeni volt említésre méltó. HÍREK. Színház. A pálinka, Zola már az irodalomtörténeté. Regényeit a koncepció, a stilus, egy mindenképp súlyos egyéniség ap'óbb-nagyobb részlet-igazsá— A nők védelme. A Hivatalos Lap csütörtöki számában jélent meg a kereskedelemügyi miniszter 71 -43. számú rsndelete, amely az iparüzemekben alkalmazott nők éjjeli munkájának eltiltásáról szóló 1911. évi XIX. t.-c. végrehajtásánál követendő eljárást szabályozza, A rendelet 38. paragrafusból áll. A rendelet elsőben pontosan körülírja, kik tekintendők munkásoknak, kikre van tehát érvényben a törvény. Az üzemben alkalmazott nőmunkásokat ezek szerint este 10 órától reggel 5 óráig tilos foglalkoztatni és legalább 11 órai, megszakítás nélkül tartó éjjeli munkaszünetet kell adni nekik. Évszakok befolyásának kitett üzemekben a munka szüaetet kell adni nekik. Évszakok befolyásának kitett üzemekben ez a munkaszünet lehet egy órával kevesebb ie. A többi üzemnél a munkaszünet egy órával való megrövidítése egy év alatt hatvan esetben engedélyezhető. A rendelet pontosan körülírja ezután, melyek azok az esetek, a melyekben a munkaszünet megrövidítését engedélyezni lehet és milyen a mód, a melyen az iparhatóságtól az engedélyt kérni kell. A rendelet a felügyelet mikéntjéről intézkdik ezután és megállapítja a kihagási ügyekben illetékes hatóságokat. A rendelet 1912. január 1-én lép hatályba. — Halálozás. Egiy Mihály nagybányai polgár a napokban meghalt. Az elhunytban Egly Mihály, a Nagybánya felelős szerkesztője, váro-i főjegyző édesatyját gyászolja. — Általános választójog világpostával és az ujesztendö üdvözlésével. Egyik nagybányai lapban olvastuk ezt a maga nemében páratlanul érdekes közleményt: Meghívó. At általános titkos választójog nagybányai ligájának vezetősége f. hó 31-én, vasárnap este 8 órakor szabad előadással, szavazattal és tánccal egybekötött kedélyes Szilveszter-estélyt rendez az Aluaer-féle vonA következő állomáson jegyzőkönyvet vett j fel az utitár.s túlságosan merész udvarlásáról ás röviddel ezután elitélték ötven font sterling kártérítés fizetésére miss Kiszmann javára. Az angol törvény — ez * vén puritán nő — nem ismer kíméletet, be a* erényről van eső. Ilyen keresetre nem is ssámitott a kis Nelly. Ex a csengő eredmény megnyilatkosást jelentett neki. — Ezt igazán soh’ sem hittem volna — suttogta mikösben zsebrevágta a pénst. És aszal a sajnálatosan praktikus okosko dóssal, amely jellemzi az angolszász fajt, rögtön hozzátette a kedves gyermak : — Megtaláltam a hivatásomat . . . Jövedelmező és könnyű hivatás. És tényleg, e perctől kezdve csak egyetlen életcélja volt ennek az erényes leánykának : a Londonba és vissza robogó vonatokon üres, vagy csak egy ur által lefoglalt kupét keresni. Helyet foglalt benne és nem volt már más dolga, csak jegyzőkönyvet vétetni fel a következő állomáson. A terve csak akkor nem sikerült, há az illető angol ember volt. Szó nélkül engedte át neki az egész kupét és megszökött Ezt a taktikát az angolok főleg háhoru idejét szokták el követni. De idegenekkel mindig boldogult. Neiíynek a kis játékok szépen jövedelmez tek, azonfelül a londoni ás környékbeli bíróságoknál ragyogó erényü leányzónak ismerték. Az anyák követésre méltó példa gyanánt említették öt leányaik előtt. Időnként Isvelet kapott tisztelete» Kiszmann úrtól — akinek néha küldözgetett egyet mást a megtakarított pénzből, — amelynek utóiratai mindig igy hangzottak : — Reményiem, leányom, hogy nem térsz le soha az Ur ösvényéről I Mire Nellyke ext válaszolta : ... Nyugodt lehetsz, atyám, a leányod mindig az Ur ösvényén halad I És ez nem volt hazugság ! Szigorúan betartotta a vasárnapot és pontosan megjelent a templomban. Es, hogyha néha egy g> ntleman térdeire ült a kupéban, azzal csak sürgetni kívánta a hivatalnok megjelenését, aki köteleisóg- tudóan: »Aoh« ! felkiáltássá! jegyzőkönyvet vett fel a következő állomáson. Egyebekbe soh’ se bocsátkozott . . . Tiszta maradt . . . Tiszta és tisztelt . . . Kétségtelenül szép hozományt keresett volna az angol törvények segítségével, ha balvégzete nem hozza össze egy törökkel. Természetesen panaszt emelt, mint rendt- sen a török ellen is. De óh, borzasztó, — a törököl felmentettek ! Ez a török a szultán hárem ben foglalt el bizalmi állást és ez által fényesen bizonyította be teljes ártatlanságát. A kis Kiszmann-leány mélyen megsértődött és elhatározta, hogy hátat fordít hazájának. — A helyett, hogy megvárom Londonban a franciákat, hazájukban keresem fel őket ! — gondolta magában. És úgy is tett. Párisban egy este a batig- nolle8Í ala-utban egy urnák az ölébe ült, akivel egyedül volt a kupéban. Az ur egy csöppet sea> sértődött meg e szeretetreméltó bizalmatlanságon , . . Sőt ! . . . Erre kéixégbeesetten kiáltozni kezdett a kis» Nelly : — Shoking ! . .. crédeliti ! . . . gazember / . . . De óh ! a kupé ablakában nem jelent meg a legcsekélyebb megbotránkozott fej sem, amely »Aoh»-t kiált és jegyzőkönyvet vesz fel. Helyetle két csendőr jeleut meg és egy vezető. És kér térítési ésszeg helyett a saintlazari pályaudvaron egy tolonckocsiba tessékelték Albion erényei leányát. Szegény Nelly ! A nevelésed nem volt tökéletes ! Ha atyád uz »Ur ösvényein» kivül az idegen törvények ismtretére is megtanított volna . . . Btlohel Tbivans.
