Szatmár-Németi, 1911 (15. évfolyam, 1-104. szám)

1911-01-11 / 4. szám

S;:atmáí\ 1910. január 11. SZAT MÁR- NÉMETI. 3-ik oldal lektorral meg akar világosítani, ha gyűlölni, nem is gyűlöli, de szeretni sem tudja. Mindezek dacára a tárgy, olyannyira nagy fontosságú szatmári illetve kisvárosi tényező, hogy újságírói erkölcsi kötelesség (ha ugyan van ilyen) egy kissé megforgatni a naposvilág «lőtt. A pletykáról lészen szó, erről a fölötte pikáns csemegéről és különösen annak egyik nagy kérdéséről : szabad-e a pletyka tulajdonos­nak a pletykát a pletyka-tárgy tudomására hozni és ha szabad, szívesség ez avagy köte­lesség ? Ezt, a kiváló jogi stílusban megfogalmazott mondatot, persze kevesen fogják igy megérteni. Világosabban kellene beszélni; de egy a baj. Rögtön személyes esetekre gondolnak, ami egy­általában nem volt a célom. De viszont az is igaz, hogy ha burkoltan beszélek akkor is gon­dolnak valakire, hát minek takargassam? Meg- világositott nyíltsággal tárgyaljuk le egy fel- hasábon az esetet, aztán gondoljon mindenki azokra a szereplőkre; akikre akar. Én nem gondoltam senkire. tiát teszem például, nekem azt mondja egy jó barátom (mindig a jó barátok azok, akik » azt mondják«), hogy ez és ez a leány olyan. Én tudomásul veszem és másnap mikor a leánnyal találkozom teketória nélkül a sze­mébe vágom, hogy igy és úgy, ettől és ettől, ezt hallottam. Ha nem igaz, úgy a legerélye­sebben utasítsa vissza. — Hn én ezt megteszem, hogy hívnak engem? Szemtelen, pletykás, be­csületes, szamár, bolond! S most vegyünk elő egy uj tollhegyet! Hát most az a kérdés, ki a szemtelen ? A barátom, aki kusza hirekből összetákolva a leghatározottabb formában elém tárja a pletykát vagy én, aki igen elegáns módon tigyelmezte- tem a pletyka tárgyát, hogy ezt és ezt beszé­lik ? Ki a pletykás ? A barátom, aki nekem, az idegennek tovább ad egy hirt vagy én, aki megakarok bizonyosodni afelől, hogy a hir alapos-e. nem pedig szószátyárság ? És igy tovább. A végeredmény az, hogy rendre kisütjük, hogy nálamnál, a pletykát leleplezőnél, korek- tebb úri ember nincsen és hogy mindenki vegye le előttem a fövegét; mert én megszabadítot­tam egy néhány embert egy undok rágalomtól. erre, mint alakul a helyzet ? A l«ány megharagszik a barátomra ; mert az elplety­kálta nekem és ha nekem, biztosan másoknak is a hirt, akár igaz volt, akár koholmány. A barátom meg utálni kezd engem, aki a diszkrét titkot nem hallgattam el. Nem haragudott volna, I ha ezer jdegennek elmondom ; de haragszik ; mert annak mondtam el, akit leginkább érdekel, hogy mit beszélnek. A barátomra meg harag­szik annak a barátja ; mert nekem elmondta a titkot, éppen nekem (a többi már nem számit) aki voltam olyan arcátlan és a legilletékesebb­nek visszamondta. A barátom barátainak pletyka társai meg haragra lépnek vele, hogy miért mondott nekik olyan hirt, amit a legilletékesebb körök bizonyításukkal tönkre cáfolnak. A bará­tom barátjának a barátja pedig, aki a pletykát egy másik barátjától kapta, haragszik arra is akitől kapta és akinek adta. És arra meg akitől kapta haragszanak azok, akiknek tovább adta. Tetszik már látni ? A kis kép ki alakul, szélesedik és mi a vége ? A szegény leányról az egész város beszél. Eddig csak egy kettő suttogott, most az egész város ordít: „igaz!“, „nem igaz!“ Aztán ki­megy a szegény leány az utcára, a fele vigasz­talja, a fele görbe szemmel nézi és . . . Tetszik már látni? Akis kép mindjobban alakul. És . . . És döntsük el a kérdést! Szivesség-e a pletykát az eredetinek visszaadni, avagy kötelesség? Szavazzunk ! Én adom le az első szavazatot. És nem szavazok ! D’or. — Előléptetés A Szatmári Termény és Hitelbank r.-t. eddigi könyvelőjét, Gáspár Edét főkönyvelővé nevezte ki. — Gyanús eltűnés. Engi Lajos daboiczi lakos még karácsony első napján elment hszu'ról. A család­jának azt mondta, hogy a halmii hegyre megy borért. Azóta eltelt egy nap, két nap, egy hét és Engi nem nem tért vissza. Enginé rosszat sejtett és feljelentette az ügyet a hatóságnál. Alapos kutatás után a csen-' dőrség meg is találta a szerencsétlen gazdálkodót, a hegy alatt egy árokban — holtan. A hatóság most az iránt indított vizsgálatot, hogy Engi Lajos szeren­csétlenségnek lett-e az áldozata avagy pedig bűntény esete forog fenn. — A kolozsvári kereskedelmi akadémia igaz­gatósága f-lkéri mindazokat, kik ez intézetben tettek érettségi vizsgálatot, hogy jelen foglalkozásukat vele tudatni szíveskedjenek. — Tlsztujitás. Mátészalka község e hó 13-án tartja tisztújító választását. — Forradalom Szaniszlón. A szaniszlói román- ajkn polgárokat valaki — kit a közigazgatósági ható­ság ismer, de az illető ellen sajnos, igen kevés a bizonyíték — felbujtogatta. hogy a népszámlálásnál követeljenek román számláló lapokat s oly kérdések feltevését, melyek a román propagandának kedveznek- A nép egy részében bizonyos forrongás észlelhető. A nemzetiségi izgatásnak már gyümölcse van. Ugyanis Baumgarten György tanító, népszámlálási biztos fel­jelentése folytán a napokban a nagykárolyi járásbíró­ság büntető osztálya 60 korona pénzbüntetéssel súj­totta Pál György szaniszlói gazdát, ki János nevű fiát Rál Juon névvel akarta a népszámlálási lapba beiratni s ki azért, mert a biztos János nevet irt a lapok ki­töltésénél, az adatok beszolgáltatását megtagadta. A közigazgatási hatóság az iratokat a járásbíróságtól átkérte. — Kinevezés. Csaba Adorján, vármegyénk főis­pánja, szalmán járásorvossá Dr. Lachet a Brúnó kör­orvost nevezte ki. — A mulatság vége. Bandula Jánosné Patóházán bár nem a mai kor gyermeke, mégis lelkes hive a feminizmusnak. A nótát, a murit, az alkoholt éppen úgy szereti, mint egykor istenben boldogult férje. Most karácsony táján gondolt egyet Banduláné és mulatni kezdett. Cigányt hozatott, meg bort, meg száz szál gyertyát és hajnalig élvezte a finom Fráter nótá­kat. Mikor megelégelte a mulatságot elővett egy 50 koronás bankót és kiakarta fizetni a derék hangászo­kat. De sem id. sem ifj. Horváth nem tudta kívánatra törvényes ércpénzre váltani az ötven koronát. A cigányok elmentek pénz nélkül, de egy óra múlva mikor már minden csöndes volt Banduláéknál betör­tek, elrabolták a nagy papírpénzt s ráadásul még agyba-főbe verték a mámoros Bandulánét. A súlyosan testisértett nő óriási patáliát csapott; a csendőrök el­fogták a két kreolbőrü zenészt és beszállították az ügyészség fogházába. — Értesítés. Tudalom a város adózó közönségé', hogy a nagykárolyi m. kir. Pénzügyigazgatóság 64871 —1910. sz. körrendeleté értelmében a III. és IV. oszt. kereseti adó, tőkekamat és járadékadó, valamint az általános jövedelmi pótadó benyújtására vonatkozó hirdetményeket a főkapitányi hivatalhoz megküldöttem, hogy azt a szokásos módon tegye közszemlére. — Minthogy azonban azt tapasztalom, hogy a hirdetmény alapján a közönségnek csak nagyon kis része szerez azokról tudomást s igy vallomási iveiket aránylag nagyon kevesen nyújtják be a hivatalhoz: ennélfogva a közönség érdekében szükségét látom annak, hogy az érdekelteket ez utón is felhívjam vallomási iveik beadására, mivel ennek elmulasztásából a közönség anyagi károkat szenved. Városi adóhivatal. Szatmár- Németi, 1911 január 8. Nagy János adóhiv. főnök. — Nepszámíálók kerestetnek. így szól a hiva­talos hirdetés : népszámlalók kerestetnek, mert az az óriási nagy munka sokkal több munkaerőt igényel, mint amennyien vállalkoztak annak teljesítésére. Ennél­fogva, aki hajlandó népszámláló biztos lenni az jelent­kezzék a polgármesteri hivatalba. — Eltűnt hadnagy. Molnár Dezső szatmári 12. honvódgyalogezredbeli tartalékos hadnagy ellen a kassai III. honvédkerületi bíróság köröző levelet adott ki. A rezorve hadnagy urnák az a bűne, hogy a gyakorlatokra már három Ízben elfelejtett bevonulni S m ég csak nem is mentegette magát, mint már ilyen kor szokásos. Bizonyára azt is elfelejtette. M >st a honvédfőparancsnokság elrendelte az idézési eljárás foganatosítását és felhívta a szökevényt, hogy 3 hó­napon belül jelentkezzék, mert különben távol étében fognak róla Ítélkezni. Amilyen szigorú és katonás intézmény a honvédfőparancsnokság, még ki is tölteti a büntetést a hadnagy úrral — dacára, hogy az ismeretlen helyen tartózkodik. — Vármegyei rendkívüli közgyűlés. Szatmár vár­megye törvényhatósági bizottsága e hó 26-án rend­kívüli közgyűlést tart. — A közös konyha bukása Rosszul keverhették az itteni közös konyha rántását, mert amilyen kedvező auspiciumok között indult meg a közös konyha szer­vezése — épp oly csúfosan fejezte be működését. A helybeli első és valószínűleg utolsó közös konyha rekordot ért el, mert a Magyarország városaiban léte­sített közös konyhák között a legnagyobb bukás itt következeit be. A hiányos és felületes ellenőrzés 9131 korona veszteséget idéz.it elő. A közös konyha per­lésre adta bus tejét és a napokban keresetet adott be a konyha volt 65 tagja ellen, A monslre per lár- gyalása valószínűleg csak február közepén lesz. — Estély a kültelken. A kültelki Gazdakör folyó hó 8 án, vasárnap a Zsadányi-uton levő áll. el. iskola helyiségében felolvasó estélyt tartott, melyen Tichy Gyula kir. gazd. felügyelő előadást tartott az állat- tenyésztés körébőls megígérte, hogy a Szatmár-külieiki Gazdakörnek bonyhádi fajú tehenek beszerzésére a legelőszerzésre és javításra irányuló mozgalmát teljes erejével támogatni fogja. Ezután Károlyi Sándor áll. igazgató-tanitó Petőfi Sándor életét és költészetét ismertette. — Az 5-ik gyalogezred szatmári katonáit az uj esztendőben Róth Dániel helybeli kereskedő fogja közélelmezni, miután az árlejtésen az ő ajánlata volt a legolcsóbb. — Vakmerő rablótámadás. Mester László fehér- gyarmati fuvarosnak e hó 3-ikán dolga akadt Maridon, hát elindult azt elintézni. Az utón Penyige alatt egy női ruhába bujt alak arra kérte Mestert, hogy vigye el öt is Mándra. A szegény fuvaros gyanútlanul fel­vette az álruhás idegent, aki azzal hálálta meg a jóságát, hogy egy észrevétlen pillanatban hatszor egymásután rálőtt Mesterre. Szerencse; hogy ködös este volt, mert különben a golyók nem tévesztettek volna célt. Az idegen, miután nem sikerült a merény­let leugrott a szekérről, de Mestert nem hagy ta el a lélekjelenléte: utána vágtatott a támadójának, a földre leperte, kezét lábát összekötözte és átadta a fehér­gyarmati csendőrségnek, ahol kiderült, hogy az al- rukás merénylő egy matoicsi cigány. Értesítés. Szives tudomására hozzuk a t. építkezni szándékozóknak, hogy Tiszaiijlaki-Uli gyárte­lepünkön megfelelő mennyiségű és jó minőségű kész téglaáru van raktáron, minélfogva azon kellemes helyzetben vagyunk, hogy a közönség kora tavaszi téglaszükségletét is a napi árakon azonnal kiszolgálhatjuk. 1911. évi január 10 én. Szatmár-Németi első gőztéglagyár részvénytársaság. Telefon: 243. Gyártelepi: 93. Munkaadók ügyeimébe! Vonatkozással a f. hó 7-én a hétnapos já­rulékszedésének megkezdése tárgyában tisztelettel értesítjük az érdekelteket, hogy a hivatolt Or­szágos Pénztári 59.820 sz. a. körrendeletben foglalt határozat jogerőre nem emelkedéséről a m. kir. állami munkásbiztositási hivatalnak a köz­zététel után vett 47—1911. sz. rendeletéből ér­tesülünk s igy a 7 napos járulékszedést az Or­szágos Pénztári vonatkozó közgyűlési határozat jogerőre emelkedéséig beszüntettük. Szatmár-Németi, 1911. január hó 9. Litteczky Endre, Dr. Lipeczky, elnök. igazgató. KL E 1 N és TAKSA Hám János=utoal a;yön3US2:öVtít* ' áruháza S25ATMAR. ...-...... Nő i costümökre igen alkalmas szövetek nagy választékban. Vajay-utca 30. számú sarok telek eladó.

Next

/
Thumbnails
Contents