Szatmár-Németi, 1911 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1911-02-12 / 13. szám
l4* «lflft] SZATMÁR-NÉMFTI. Szatmir, 1911. február 12. karom megrajzolni, bírálnom kell a mai isko- Lt is, még pedig két szempoaiból, az iskola íervezete s az iskola tanulmányi anyaga sempontjából. A középiskoláról szólva főleg gimnáziumra kell gondolnunk, mert a mi sáliskolánk nem más, mint egy kissé foltozott imnázium s a polgári iskola pedig egy csonka, mi társadalmi életünkbe beleilleszkedni nem idő iskola. A mai középiskola szervezetének egyik gnagyobb baja, hogy szoros korlátok között iblonosan működik. Az egész országra nézve jyformán kötelező a tanterv, az órabeosztás, gyakorlatirás, a feleltetés és osztályozás, a izsgálatok. Az iskola nem állapíthatja meg a taga belső életét, hanem alkalmazkodnia kell, éha a legjelentéktelen apróságokban is az rszágos tantervhez és rendtartáshoz. Még agyobb baj, hogy a középiskola egyforma ínásmódban részesíti növendékeit az elsőtől a yolcadik osztályig, tehát 10- töl 18 éves kőikig. Az elemi iskola belső rendje nagyjában egfelel a 6—10 éves gyermekkorának. Ekkor elekerül a középiskolába, ahol egyszerre min- en megváltozik. Uj emberek és uj tárgyak, j tanitásmód és uj bánásmód fogadja; nem >oda, ha idegenül érzi magát és sok jó tanuló írik le mindjárt a középiskola első osztályában, ez az iskolai rend megmarad változatlanul yolc esztendeig. A tiz éves gyermek épugy 1 8-tól 1-ig az iskolában, mint a 18 éves, jy-egy tanítási óra az ő számára is 50 perc a nyelvek épugy váltakoznak az órarend §letlene szerint számtannal vagy tornával, lint a nagy fiuknál. A feleltetés, osztályozás, gyelmezés szintén egészen egyforma. A mai kola semmi tekintettel sincs arra a nagy kü- mbségre, ami testi és szellemi fejlettség te- intetében a tiz és tizennyolc éves kor között an. Ez az oka, hogy mig az alsó osztályokban z a taniiás mód nehéz, a gyermekre nézve :sti és szellemi megterheléssel jár, addig a :lső osztályokban már gyermekes. A kis gyer- íek még nen tudott belenőni ebbe az iskolai letbe, a nagy diák pedig már kinőtt belőle, ízért unják annyira a felső osztályos ta- ulók a középiskolát s alig várják még a leg- )bbak is, hogy szabaduljanak belőle. S iskolai tanulmányaik végén ott van még egy fenyegető rém, egy nem annyira nehéz, mint kegyetlen vizsgálat, az érettségi. Ha ezen is túl vannak, valóságos lidércnyomástól szabadulnak meg. S nem is ritka eset, hogy a középiskola gyenge tanulója, aki unottan vergődik át egyik Osztályból a másikba, az egyetemen szorgalmas, komoly és munkás ifjúvá lesz. S ezt a szoros korlátok közé zárt iskolai életet még megnehezíti az osztályok zsúfoltsága, lehetetlenné téve, hogy a tanár megismerje a tanulók egyéniségét és sablonos bánásmódra kényszeríti az egész osztállyal szemben. Politika és jellem. Irta: dr. Bognár Oszkár. Sajnálattal észleljük, hogy ma ez nem agy és ugyanazon fogalom. Szomorú, de úgy van, hogy azoknak, kik a nép erkölcse, jelleme, becsülete, vagyona felett korlátlanul rendelkezhetnek, — nem kell erkölcsösöknek lenniök. Figyeljük csak meg a parlamenti tárgyalásokat ; ha valakit a vita hevében megsértenek, rendszerint azzal békitik ki, hogv hiszen nem akarták őt „egyéni becsületében'* sérteni. Vagyis lehet valaki politikailag becstelen, de egyénileg becsületes I Mindez annak bizonyítéka, hogy erkölcsileg még nem egészen értünk meg a parlamentarizmusra. — A régi időkben politika és erkölcs két egymástól távol eső világ volt. Ha visszapillantónk Róma történetébe, ott találunk arra számos példát, hogy a győztes párt itt is természetesnek találta, hogy az ellenpártiakat egyszerűen lemészároltalta. A középkor sötét borzalmai közé tartozott az is, hogy a politikai életben mindenféle eszköz meg volt. engedve. Machiavelli, a hires történetiró még tudományos mezbe is öltöztette ezt a borzalmas tant „II. principe“ cimü müvében Szerinte az állami rend érdekében, minden eszköz megengedett. A protestánsok elnyomására a vérpad, gályarabság, börtön napirenden voltak. Velence köztársaságban még a* uj korban is működött az orgyilok, a tőr, a mérgezés és mindezeken nem ütközött meg az akkori közvélemény. Ma már hál Istennek az erkölcsök szelidebbek, de még mindig nem tartunk ott. hogy a politikai és jellem azonosíthatók lennének. Ugyanazok a politiku- ok, a kik ingerülten tiltakoznak egy-egy katonatiszti saffér alkalmával a külön katonai és polgári becsület megkülönböztetése ellen, állandóan elkülönítik az egyéni és politikai btcsületet. A mi politikusaink, ha nem is tartják a politikában az egyéni integritás szabályait kötelezőnek, a — Alma csüng az almafán . . . piros, kemény ' Ima ... a tiz szüzek levetik a pruszlikat és fog- ossák * gömbölyű ... a gömbölyű mellüket . . . Az idióta sikoltott és megütötte a szomszédját i. fia'al parasztok lecsukott szemekkel esztelenül adarták: — A nyakukat ... a hajukat ... a gömbölyű lellüket... A verekedő bolondok közéjük zuhantak, t beteg emberek kacagták és megrugdosták a földön iaskodó idiótát, aztán riogatva, hahotázva egymás- iák estek és ütötték, tiporták, szaggatták egymást, ^z ápolók alig tudták széjjel választani őket, Trenk ehetetlenül állott a bolondok között és lökdösték, ugdalták őt is, de szelíd volt az arca és reszketett i hangja, amikor szólt: — Na, na, na . , . Az istenes tüzek, as égből alászállott lángnyel- ;ek lassan lassan elégették, a nazarénust, sovány ;este egyre fonnyadt, fakó arcából már kibújt a halál is mutogatta kemény, ijesztő koponyáját, gajdoló langja gyöngült és úgy zümmögött, ahogyan a templomokban az ájtatos emberek a maguk számára imádkoznak Az Isten megharagudott a szegény bolondokra és vissza akarta venni a meséket, amikkel tele hintette a nazarénus képzeletét A bánatos, a fájdalmasan szép alkonyatok közül az egyik egyszer csak leszállt a beteg parasztokra. A nyárvégi levegő behozta a hegyekről és beuszlatta hozzájuk a levágott erdők halottas szagát, a bágyadt és bucsuzkodó nap fáradt sugarakat hintett, titkos jeleket küldve, rejtelmes ábrákat rajzolva a kórterem falaira; mély testű fantomok táncoltak az esti árnyékban. A nazarénus feje belesüppedt a puha párnába, pici kék szemei megnagyobbodtak és szemhéjai egészen behúzódtak homloka alá Törte, gagyogta a szavakat: — Lázárnak a keze feltörött, a teste sebes lett . . . Lázár kapált, szántott a földesur földjén és a földesur nézte . . . Lázár sebes lett, brantos lett, összerogyott . . . meghalt . . . A nazarénusnak elakadt a szava és leesett az álla. Csontváz kezeivel kaparászott a takarón és hápogott a szája A beteg emberek fészkelődtek, az idióta türelmetlenül kocogtatta a zsámolyát: — Aztán . . . aztán . . . A nazarénus pihegett, az ajkai mozogtak, de nem tudott szólani. Trenk a halódó paraszt fölé hajolt, zsebkendőjével tetörölte homlokáról a verejtéket és csöndesitette a betegeit. A vállukat megfogta és szelíden lenyomta s egyenként leültette a bolondokat a zsámolyukra. Aztán rákönyökölt a nazarénus ágyára, a fejét lehorgasztotta és remegve megszólalt : — Lázárért az Isten elküldte az angyalait . . . És jöttek az angyalok szegény Lázárért, a karjukat kitárva és megcsókolták a kezét, ahol fel volt törve és megcsókolták a testét, ahol sebes volt . . . l látszatra adnak valamit Ha vétenek is az erkölcs ellen, ezt letagadják; külsőleg erkölcsösöknek akarnak mutatkozni. Ma az irtó, a gyilkos rendszer helyet a lekenyerezés, a titkos megvesztegetés sokféle, megszámlálhatatlan fajtája járja. Ha valaki megtalálná írni az italroőrések, a trafikengedélyek, szeszkontigens engedélyezések, állami bérletek, állami szállítások, kinevezések stb. — mondhatjuk »kortörténetet», valóban szép dolgok kerülnének napfényre. A politika nálunk egy jelszó után indul: a siker után. Milyen eszközökkel, micsoda uton-módon érik ezt el, — az a körülmények és a tág lelkiismeret kérdése. Ugyanazok az emberek, akik, mint egyének túlhajtott egyéni önérzetből képesek volnának magukat holmi kártyaadóaság miatt kivégezni, — választások alkalmával a legnagyobb hidegvérrel és előre megfontolt terv szerint követik el a bűncselekmények, a választási visszaélések halmazát. Ezután pedig hivatkoznak az igy összehozott többség akaratára, A magyar parlament egy szebb jövő pirkadásá- nak volt nemrég a tanúja. A magyar parlamentben akadt egy magyar államférfi», aki fényesen beigazolta hogy: a politika és jellem mégis egy. Ez a férfiú Juslh Gyula. Mikor burkolt célzásokat tettek arra,: hogy a király előtt engedett a hirdetett elvekből, — hiszen úgy beszél a selma, amint Ő gondolkodik — önérzetesen és büszkén olvasta fel a felterjesztett memorandumot, amivel beigazolta, hogy a királytól is azt kérte, amit a nemzetnek Ígért. Most azután — tette hozzá Justh Gyula — olvassák ám fel a többiek is azt a memorandumot, amit ők felterjesztettek a királyhoz. ír ÁROS. Városi tisztviselők mozgalma. Ismeretes olvasóink előtt, hogy városunk törvényhatósága még a múlt év elején rendezte tisztviselőinek fizetését olyformán, hogy minden állást megfelelő rangsorba és fizetési fokozatba osztott minek következtében 1910. évi január hó 1-től kezdödőleg a városi tisztviselőknek magasabb fizetés járul, mint amennyi tényleg folyósittatik. Azonban a fizetésrandazós ügyének jóváhagyása még mindig késik a belügyminisztériumban és nincs rá kilátás, hogy a jóváhagyás egyhamar beérkezne. Tehát most úgy áll a helyzet, hogy a városi tisztviselőknek van is megfelelő fizetésük, meg nincs is. A fentiek következtében a városi tisztviselők kérvényt adtak be a törvényhatósághoz, melyben kérik, hogy a már megállapított, de még jóvá nem hagyott fizetés fo- lyósittassék, mert a tisztviselők az uj fizetés szerint rendezkedtek be és a folyton emelkedő drágaság következtében alig viselhetik el anyagi gondjaikat. — A törvényhatóság legközelebbi ülésében fog foglalkozni a tisztviselők kérelmével és nem kételkedünk benne, hogy azt saját felelősségére teljesíteni is fogja annál is inkább, mert a jóváhagyás végett felterjesztett fi- zetósrendezés a jóváhagyást minden valószinüvég szerint elfogj« nyerni. * A mosztári magyarok segítése. A városi tanács a boszniai Mosztárban élő magyarok segítő egyesületének 10 koronát utalványozott. * Közegészségügy. Dr. Jéger Kálmán tiszti főorvos jelentése szerint január hóban a közegészségügy állapod igen kedvező volt. 9 béltifusz, 2 vörheny, 1 kanyaró és 1 torokhurut eset fordult elő. Valamennyi beteg meggyógyult. Tehát nemcsak a heveny fertőző betegségek száma feltűnően kevés, hanem a betegségek lefolyása is enyhe. Ugyancsak tiszti főorvos jelentése szerint az egész 1910. évben 3 trahoma eset fordult elő, azok közül két beteg kezelés alatt van, egy meggyógyult. * Kártékony rovarok irtása. A földmi velésügyi minisztérium, mint minden évben, úgy ez évben is, terjedelmes rendeletben intézkedik a hernyó, vértefü és cserebogár irtásáról. Azonban az idei rendelet valamivel körültekintőbb és alaposabb a régieknél, mert a rovartani állomás jelzése szerint ez évben a kártevő rovarok nagyobb rajzása várható. Ezért kell, hogy a gazdák is résen legyenek s a hernyóirtást a hatóságtól megszabott időben lelkiismeretesen hajtsák végre. A tanács utasította a kapitányi hivatalt, hogy A téli idény beálltával:; == 8ZATIHÁ Rí ü AGYTŐZSDE legjobb minőségű fiú ruhák, iskolai {pUT* öltönyök;, leányka felöltők egolcsóbb áron MELLETT SZEREZHETŐK
