Szatmár-Németi, 1911 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1911-11-15 / 92. szám
• r / 2-ik oldal S Z A T M A K-N & M E T l Szatmár, 1911 november 15. zaj, annál értékesebb a festmény, ön még nagyon naiv. Igazi gyermek ! Primitiv ! Valóságos lángész ! j — Lángész éhes gyomorral ! Minő iróniája ! a sorsnak ! — Ezt hamarosan itt is megoldhatjuk. Ne- | keni teljhatalmam van. Én teljhatalmú kritikusa vagyok a Burand Cruel cégnek. Ha van kedve, leköthetem önt azonnal szerződésileg. Ha biztosit róla, hogy ezentúl minden alkotandó müve a Burand Cruet cégé lesz, ugv én már is atadha>A Önnek ötezer frank előleget melylyel ez! a festményt mindjárt Is íz foglalom. — Kénytelen vagyok, — azaz pardon, őrölök az ajánlatnak. Ön kitüntet vele. (A kritikus az asztalhoz megy, ahol tintát, papirt lát. Pár óit fir . nt az egyik papira, aztán a resiőnek adja át a tollat.) — Tessék aláírni. — Oh kerem. (Alánja.) — Rendben van. Tessék. Egy, kettő, há rom, négy, ötezer frank. — Igen, ötezer frank. (A festő kissé meg- tántorodik.) — Ön nagyon el van gyöngülve. Ezt jóvá kell tennie. Egy kis pihenés, üdülés nem fug armni — Bizony, ez régi vágyom. Ha lehetne, inég ma elutaznám Svájcba. Az idegeim úgyis teljesen tönkre vannak téve. — Különös dolog Ön előbb csak a gyom- aról p naszkodoit, most, hogy pénze van, már j az idegeit is kezdi észrevenni, Pyen a világ. No, í de isrea önnel. Mie'ő't elutazik olvassa el a i ! Journal cikkéi! . .. (Másnap kora délelőtt. A festő ajtaja előtt több festő i-merőse áll. Némelyek kopognak.) — Marcell Marcell Nyis ajtót! De büszke lettél egyszerre! Ne bolondozz! Nem pumpolni jöttünk, csak gratulálni Lt-gfeljeb öt, tiz, húsz frankot fogsz kölcsönözni. Ej hát hallgatsz ! Pedig itthon van ! Reggel tiz órakor még aludni szokott ! Csak nincs valami bajod ? A kritikus és a Burand-Cruel cég igazgatója közelednek. — Nos, uraim, kopogtak már ? — Negyedórája egyebet nem teszünk, mint dörömbölünk. — Talán ima sem jött az éjjie? — Csak nem lesz bolond kincset érő remekművét a műteremben éjjel őrizetlenül hagyni. Az ajtót két perc alatt bárki benyomhatja. — Hát altkor feszi'sük fel. Csak nincs vaum i baja ? A kritikus és az igázgató nekifeszitik vál- laikat a rozo'ga ajtónak, amely par pidanat alatt feltárul — Itt a műremek ! De hol van Marcel mester? Ahá ! Egy levélke van rátüzve a kép keretére. A kritikus veszi a levelet és elolvassa: — Uram ! A szerződést állom. A kép itt is van. mint a Burand Duel cég jogos tulaj» 1 I dona. A kritikus urnák köszönöm a gyönyörű értelmes kritikát, melyet már a hajnali órákban olvastam a Journalban. Ez életem legszebb napja volt. Örökké érzem, hogy halálra vagyok leköte Űzve, de a párisi űnnepeltetéseket idegeim nem b'rnák ki ., . Ezért még a reggeli gyorsvonattal vniami svájci falucskába utazom, ahonnan, ha, pénzem fogytán lesz, értesíteni fogom a Burand Cruel céget, hogy a még hiányzó ötezer frankot, a vételár másik felét megküidhesse, Minthogy a kritikus ur előszeretettel űzi az igszi, még fel nem fedezett tehetségek felfedezését, figyelmébe ajánlanám, hogy egy érdemes kollegámnak, akinek ebben a házban egy emelettel lejebb van a műterme, Pierre Roujon urnák szintén van egy nagyon érdekes táj képe. amely azonban nagyon gondos kivitelű. Roujon ur tájképét élőt tem is a Café des Artistes összes festővendégei magasztalták. Az én festményemet — őszintén megvallva — sohasem hallottam a művészek kávéházban magasztalni. No de ez valószínűleg igy van rendjén, mert a festőnépíég nem szokoí szemben hízelegni. Engem tehát bizonyára tá vollétemben magasztaltak a kritikus ur előtt. Ha azonban tévedés, egy emeletnyi különbözet volna a dologban (a festők csoportjában elfojtott nevetés hallható), ugv mindenesetre ajánlom Roujon kollega képének megvásárlását és a véle való szerződést. Isten önnel, kedves kritikus ur, éljen a kritika 1 Henry Mércéi. (A kritikus kiejti kezéből a levelet. A fes tők általános kacagásban törnek ki.) Chartas Drouln. 2-ik oldal______ _____________________ ro zaí. véletlenül ez utóbbinak a javára ütött ki. Nevezetesen a Szatmár-Bikszádi h. é. v.-nak élet-halál érdeke, hogy a halmii vasút ne létesüljön. Csakhogy viszont Szalmárnak semmi közössége evvel az érdekkel, mert az a pénz, amit ebbe a vasutba fektettünk amúgy is örökre elvesztette a hozamát ugyanazon zseniális városi politika miatt, a melynek a döntésével most foglalkozunk. Nekünk tehát veszteni valónk nincsen a vasúton, ellenben Tószegi uréknak belekerülhet egy néhány százezer koronájába a halmii vasút. És ezért kell nekünk magunkat bla- iniroznunk a város minden józan embere előtt és főként a kormány előtt. Én nem gyanusitok avval, hogy más érdeket szolgál) mint a város érdeke. De még sokkal rosszabbnak tartom azt, hogy tisztán azért, mert egy magánérdek ügyesen becsempészett emberei belelovalták a város vezetőségét egy nekik kedvező álláspontba, hogy akkor azor minden jobb haladás ellenére megmarad nak a város boldog birtokosai csupái azért, mert egynéháuyan, akik kellemetlen és szókimondó fiatalemberek vagyunk, elleneztük ezt a határozatot. Ez a gyerekes, dacosan rövidlátó, a hidontuli cérajáték küzdelmeire emlékeztető harci kedv — ez meg a legjellemzőbb a számbeli többség igorából élő hatalmasainkra. És ez sajnos még sokáig fog tartani, mert mi még sokáig szándékozunk szel- lemetlenek, szókimondók és fiatalok maradni. Ártatlan Zsuzsi (Operette 3 felvonásban) Megnyitó előadás. Szombat, este nyitotta g Heve* Béla szíri - Igazgató a varva vart színi szezon1.. Az utcák gyümölcsös kupoláinak vagy mond ink hirdető oszlopainak ormára egy francia sz" ítésü, bohózatból átgyurt operett szinlapját uzatta fel a direkció s akik szükségét érzik gy úgynevezett leib melódiának, melyet aztán j jlyton dúdoljanak, azok már napokkal a megnyitás lőtt valósággal ostrom állapotban tartották a j énztárt. Korántsem akarjuk ezzel azt mondani, logy mindenki békésen és belépőjegygyei távo- ' ott a cassa mellől. Hiszen sokkal kisebb ez a j ni színházunk, semhogy az első előadásra jegyet laphatott volna az is, akinek nein adatott fenn- izárnyaló protekció, ahogy azt a poéta ma zengené. A színház megnyílt s Heves Béla bizonyára siérezte, hogy jó operettel kell kezdenie és folytatnia is ha azt akarja, hogy a szezon vége is jó legyen és hogy újból megkapja a színházat, mely nek bérletét tudvalevőleg csak virág-vasárnapig bírja. A kezdét reményteljes. A bemutatót nagy tetszéssé 1 fogadta a közönség. Ártatlan Zsuzsi, ez a csélcsap kis francia asszony, ez az erény- dijas coccode, aki a Városliget színházban mutatkozott be először a magyar közönségnek, és azóta már pesti illetőséget is szerzett (mert rég tűi van a 100-ik előadáson) egyike azoknak a kedves dámáknak, kik egy csöpp lelki furdo- lás nélkül építenek masszív szarvakat a korlátolt férjek kopasz homlokára. Mindez persze annyiszor történt már előttünk, hogy nem is csodáljuk a technikát, melynek sokkal különb vívmányát is közömbösen fogadjuk. Megse próbáljuk a darab meséjét leírni noha vannak sokan, akik szeretik a színdarabok Lit big kivonatait. Ez az operett olyan mulatságos és összevissza kuszáit, hogy lehetetlen kétszeri hallás után ieirni kivéve, ha az ember francia. A táncoló vigság, a jókedv, sőt mondhatni az egész operett onnan f ikad, hogy a párizsiak : öreg c aládos kecskék, szobatudósok és magán svinlerek, uracsok és kislányok szóval mindenki szerelmes és addig csalják egymást, mig egyugyanazon szeparéban nem találkozik az egész kikapós família. Ami nagy meglepetések között mégis történik, de csak azért, hogy utána odahaza ne kell,«n többé álarcot ölteniök. A zene mely a csöppet sem Ártatlan Zsu j z*ikát ide kisérte, az üde melódiák, huncutul b-1- ■ lemasznak az ember fülébe, taktusos topogásrs í készti a íegkpszvényesebb tábornok végtagot ét • úgy élezzük, hogy örömest szabadulnánk a ta- i rftlyi és azelőtti slágerektől, a hencegő Lux n , hurggríifjaénvagyoktó:, esik bogy kúérófog i j „Hoci a szádat“ es meg agy csomó, bájos keringi ! újdonság megtanulására fordíthassuk igyelmün f két és minden szabad percünket, sőt még azoka j is, melyeket jr-ur nem volna szabad; de jól esik A színészekről egyelőre kellemes impresz- szióink vannak, s ha csak le nem rontják később, a teljes megismerés forró estéin nem leszünk fukarak az elismeréssel. Utána m. Szép meleg ragyogó színházi esték." Diadé- mos szőke asszonyok és nevetős számiig puhakontyos fekete hajú leányok. Fény, fény és. ex- lázis mindenütt. Fehér ingek és gyémánl4inggom- bok. így képzelek el mindig és igy kellene ki nézni egy Bernstein estének. Finom szőke asz- szonyok halk lihegéssel és sok megértő fájdalommal hallgatják és érzik a saját gyöín dé süket es félnek a színpadi énjük ingadozásaiért és bukásáért. Fekete szernü barna leányok jövendő sorsukat lélegzet elfojtva lesik. Bernstein minden darabjában élet, élet — élet van. Őszinteségekkel és nagy igazságokkal dobálóznak az emberek ; de talán ilyen nagy élet ilyen nehéz igazi élet, nincs egyikben sem, mint ebben a müvében. Igazi emberek éinek a színpadon és valódi mély és fájdalmas drámát érzünk. Érzi a színész, a közönség, a kintikun Íren lelki harca, ez a mindé i asszony életében egyszer meglévő nagy fájdalmak-sora, Gilleaume becsületes bukása, James szerelme — mind élet, élet, élet. Irén szerepében Z. Hahnel Aranka semmi- kép sem nyújtott elfogadható alakítást. Irén csőn : des, hangfalon nagy fájdalmait tulszinezt •. Na | gyón is érthetővé, láthatóvá akarta tenni, any- : nyira, hogy néha partnerét, Szőke Sándort is S magával ragadta. így lett az első felvonás utolsó ; nagy jelenetéből érthetetlen tlrzavar, hangkao z \ — minden hatás nélkül. De talán premier láznak í lehet ezt nevezni. $ Szőke Sándor teljesen átértette James szelj repét. Nem csábító. Szerelmes fiú. aki nem érd, I hogy a becsület több néha a .’szerelemnél. j Ezért ítéli el és hagyja ott, Irént mikor a férjét 5 válasz ja a nyomorúságban. Szőke elegáns, jó megje' né-.ü színész. Az estnek agyszólván a sikere Fehér Gyula (Gillaumej vállára nehezedett. Megállotta a helyét, j Nem sok ilyen intelligens színész mozgot még a szat- | tuári színpadon. Sokat várunk tőle, mert komoly | és nagyon intelligens színész. Egyszerűen és rneg- j érfően játszik. Debreceny Gizi a könuyüvérü, ! bájos kis hercegnő szerepében nagyon kedves és ízléses vo't. Torday Etel finoman játszotta a gyermekeit féltő anya szerepét é* Sándor Margit is ügyes volt egy kisebb szer pb n
