Szatmár-Németi, 1911 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1911-02-01 / 10. szám
Av. evroiyam. szatmar, iyii. február l. Szerda. * szám = i FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKÁI LAP. A „SZATMÁR-NEMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 10 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ : DR. TANÓDY ENDRE. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10 == Telefon-szám 80.-----— Mi ndennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban ftz^andók. Tisza megint kiöntött. (T.^ Az uj magyar középkor baljós csillaga megint feltűnt az égen. Aradon. Ott, a hol a vértanuk egy fejjel kisebbre nőttek, Tisza István egy fejjel nagyobbra nőtt, ami nem csodálatos, mert a fejek régóta fordított arányban állanak a hazafiul érdemekkel. Tisza István gróf Aradra ment, és kiöntött. Hónapok, hosszú hónapok feldagadt szenvedélyét, az ellenmondást nem tűrő tekintély felszagatott dühét öntötte ki a mérsékletnek azon a hangján, amelyre ő magát erőltetni szokta, de amely mögött egy féktelen és végletes lélek tüzes lávája folyik. Nem a közös bank fontos ennek a szenvedélynek, mert hiszen ez nem olyan kérdés, amely akár erről, akar a másik oldaláról lelkesedést válthatna ki. Ez a szenvedély makacs hévvel ragaszkodik egy tételhez, amely egy korszakalkotó alkotmányjogi tan pretenzióival lép fel nála már hosszú évek óta, de amely nem egyéb egy politikai konstelláció kiaknázásánál. Tisza István grót úgy állítja oda a magyar közélet jelenlegi képét, hogy abban a parlamenti többség feltétlen és korlátlan uralma világtörténelmi szükségesség gyanánt nyilvánuljon meg. Olyan országnak tünteti fel Magyarországot, amely nem bírhatja ki azt a parlamenti teknikát, amely minden más alkotmányos országban dívik és divatban volt és a mely a pártoknak a kormányuralomra való váltakozására törekszik. Mindenütt szabad ez ellenzéknek a kormányt nehéz helyzetbe hozni, hogy aztán esetleg az uralmat tőle átvegye és ebben az uralomban a sajat programmját tegye a nemzet programjává, Csak Magyarországon nem szabad ezt Tisza István szerint. És miért nem ? Azért, mert ugyancsak ő szerinte itt minden komoly es hazafias gondolkozása embernek egyesülnie kell. Ritka ember fog kételkedni abban, hogy a Tisza-féle felfogás szerint komoly és hazafias emberek alatt munkapárti egyének értendők. Köznapi nyelven tehát ez a nagyhangú létei arra szorítkozik, hogy az ország munkapárti legyen, még inkább, mint ameny- nyire eddig azzá lett. Ez tehát egy kortespolitikai kérdés, amiről lehet vitatkozni. T nem lehet vitatkozni azon, hogy ennél a tannál az alkotmányos érzék minimuma is hiányzik, dacára annak, hogy mentő dogmaja akar lenni a magyar alkotmányosságnak. Magyarországon — hál Istennek — semmi különös ok nincsen arra, hogy az alkotmány másként funkszionáljon mint bárhol a világon. Koholt és festett veszedelmek azok, amiket idézni szoktak az ellenzéki akíziók ellen. Szükség legfeljebb arra van, hogy a mindenkori ellenzék fokozott «rélyekkel számíthasson a kormány buktatásra, mint ahogy azt más alkotmányos nemzeteknél teheti. A kormány ugyanis nálunk nemcsak az ország uralmon lévő részének, hanem Ausztriának és az uralkodónak súlyát is képviseli a parlamentben. Evvel a túlerővel szemben, amely nem alkotmányos alkotó részekből is áll, szükség van arra, hogy az országnak másik — az ellenzék által képviselt része — könnyű feltételek mellett harcolhasson, tehát épen megfordítva, a Tisza-féle tanítással szemben arra van szükség, hogy a többségi uralom védtelenebb legyen, mint bárhol a világon. Az aradi kirohanás tehát azt az örvendetes véletlent akarja örökéletüvé tenni, hogy az a többségi hatalom, amely Tisza szerint sérthetetlen, véletlenül a Tisza kezében van. De akármilyen tarthatatlan is a Tisza István gróf alkotmányjoga, óriási horderővel bir az ország közéletében. Azt vonja maga után, hogy az ellenzéknek Kínizsy módjára két kardra kell verekednie. A kormány ellen is és Tisza ellen is. És dacára annak, hogy ez a kettő még nem egy, a kormányhoz csak Tiszán át jérhet el, amiért is mindeneklőtt Tisza ellen kell szövetségeket TÁRCA. A múlt árnya. Irta: Szlriusz. A jukkernégyest táncoltatta a tulipános szüiii kocsis. Rangosán, gangosán emelgették karcsú lábaikat a deresek. Különösen az ostorhegyes nem tudott betelni a toporzékolással, ficánkolással, bókolással. Pista kocsis gyönyörködve nézte s magában gondolta : Éppen olyanok, mint az asszonynépek, nézni szépek, hanem hej ! vasmarok legyen, amin ezek ki nem tudnak fogni ! Mivel Pista magányosan volt a könnyű kis szekerén, nem közölhette gondolatait senkivel, de tán meg sem tette volna, ha lett volna is kinek szólni, mert a lóval való bánás figyelővé, de hallgataggá is teszi az embert. így hát szótlanul hajtotta a levegőben repülő, táncoló, finyáskodó lovakat a Csillagpuszta tág istállója felé. Az urilak árnyas, mély verandáján állt a fogat gazdája, Szendrey László, baljába szorítva zergesza- kállas, puha vadászkalapját, jobbjával ajkaihoz vive a ház asszonya rózsalevél kacsóját. Furcsa ellentétet képeztek: a kis, hajlékony, csupa báj, csupa törékenység, kéK szemű, aranyhaju fiatal babaasszonyka, aki úgy nézett ki, mint a megtestesült álom és a korán őszült, merev tartásu fáradt pillantásu, hallgatag szájú férfiú Az asszony csupa lágyság, a férfiú a kérlelhetetlen hidegség benyomását keltette. Szendrey László kezdte a beszédet. »Eljöttem Sándor helyett bocsánatot kérni hirtelen, bucsuláto- gatás nélküli elutazásért. Tegnapelőtt reggel tudtuk csak meg pontosan a hamburgi hajó indulási idejét s igy már nem tudott ide eljutni. Engemet küldött, hogy elmondjam, mily nagyon köszöni a neki nyújtott szives vendéglátást.« A szép Margit halvány arca belepirult a meglepetésbe, kapkodta a levegőt, mig végre megszólalf: »Örömmel várjuk vissza férjemmel egyetemben, János nagyon megszerette Sándort. Annyit azonban megér i demeltünk volna, hogy, bár egy percre csak, de át- I jöjjön búcsúzni.« Szendrey László kényelmesen dőlt hátra hinta- I székében a veranda legmélyebb árnyékában, lassan i nyúlt a cigarettes tárca után, gondosan válogatott a | cigaretták között, óvatosan gyújtott gyufára és szitta be a füstöt. A szép asszony szembe ült vele és feszült figyelemmel nézett ki a veranda védő árnyékából a ház előtti pázsiton vakítóan ragyogó napfénybe. Kora reggel volt, még harmatos a júniusi fü, még tele harmalcsöpekkel a házat körülvevő száz és százezernyi rózsa. Oly békés, csöndes, nyugalmas volt minden; oly nyári nap, amidőn még a lelkibeteg, az embergyülölő is megbocsátja Istenének, hogy az élet terhét rája rótta. A már-már nyomasztóvá vált csöndet Szendrey László szakította meg a sokáig késett válaszával. — Ettől a búcsútól féltettem én Sándort, azért akadályoztam meg, azért akadt nekem ma hajnalban sürgős dolgom a vasúti állomáson, azért vittem magammal a gyereket oda, azért vettem én át tegnap a csillagpusztai küldönctől a Sándornak címzett levelet, azért nem adtam azt át a címzettnek, azért hoztam magának fölbontatlanul vissza. Odatette a kettőjük között álló asztalra a levelet, azalatt is cigarettája bosszabodó hamuját nézte nagy figyelemmel, miáltal elmulasztotta Margit gyilkosán villogó szemeinek rá irányuló pillantásait észrevenni. — Hogy merte ? Mi jogon tette ? — kérdő az asszony. — Ki engedte ? — Megengedtem én azt magamnak, édes, szép Margit asszony. Hogy mi jogon ? Hát csak azon a jogon, hogy én nem tűröm, hogy az egyetlen lényt, akiben még én élek, egy szívtelen kacér, tetsz- vágyó asszony puszta unalomból, léhaságból lelki csődbe vigye. Hogy mertem ? ügy, hogy magam keresztül mentem mindazon, ami elől én az én Sándor öcsémet e tengeren túli utjával megmentettem. Nem tudom, emlékszik-e még a maga hét országon hires szép Lilla nagynénjére? Mendeleghy Oudi feleségére? Maga neki a szakasztott mása. Úgy néz, úgy jár, úgy hajlong, úgy kacag, égnek állott olykor a hajam, amidőn maga Sándort ide édesgette, szoktatta a szerelmes gerle bugásával, mintha csak megnyíltak volna a sírok és újból hallottam volna Mendeleghy Lilla férfibolonditó, bübájtelt hangját, kacagását. özvegy anyám nevelt engemet. — »Ne lássék meg rajtad, hogy asszony nevelt téged« — mondta Tüllre aplicált félfüggöny (vitráge) párja 3 K. yy ger Á jn kézimunka üzletek Hosszabbítható rezrudak drbja 40 és 50 fill. 1 1 TI m Függöny congre azsuros 110 széles mtr 1 K 30 f. Szatmár, Kazinczy-utca.
