Szatmár-Németi, 1911 (15. évfolyam, 1-104. szám)

1911-11-05 / 89. szám

Szatmár, 1911. november 5. SZATMÁRNÉMETI 3-ifc oldal. pép. A gatyaszáros. Csikóbőrös. Az Én népem. Olvasó, éneklő népem. Énekelve olvasó népem, Szűz magyar népem. Tündér népem. Szépem. De várjon ifiur. Jövök holnap a fúróval. Az ör.eg fúróval. Most megyek érte. Vissza a műhelybe. Vissza a műhelybe ! ! (Most jön a java, a 225 ik folyt.) ..........................-...........,-------' 't Í • • Őszi szavak I Mert nem vagy nálam ajkamon Snlyosan érnek csókjaim Sok ágán feledett gyümölcs Magánossá piroslolt kertben. Mert nem ölelhet két karom | Belefojtom száz semmiségbe Mint télen fázó rózsától Fáradt lombok mélyébe rejlnek J Mert elhagytál, a perceket Álmatagon ejtem a földre — Sárgult tenyérnyi levelét Juharfánk igy hullatja halkan. LESZNAI ANNA. j HÍREK. | — Hermann Ella. A második Liszt estétyen j játszott ez a fiatal művésznő, ki persze csak korra nézve fiatal, de művészete jóval élőbbről kelte- \ ződik mint a keresztlevele. Annyi diszkrétséget j finomságot es szerénységet igazán csak az igazj i művészet képes a nézőtér f*lé sugározni, mint ) amennyi Hermnnn Ella játékából áradt. Valami j halk és öntudatlan, de ösztönös, tehát művészi 1 szomorúság kiséri ennek a szerény müvészleány- nak a melódiáit s a bánatom hang még a gyö- j nvörü rutinnal megjátszott vidámabb zenesiámain . s keresztülszövődik, — vagy talán c^ak játszik a ! felületén, mint drága és nehéz szöveteken azok ; a színek, miket a lakács, a kelmék poétája csak I beléjük álmodott. És főképpen a szerénysége s i az igénytelen égé, ami bámulatosán tegyelmezett j s épp ezért josgal tarthatna igényt szerénytelen- I ségre. De éppen nálunk nagy erények ezek, ahol j a zeneművészei bohócai (nem tévesztendő össze a zenebohócok művészetével) akkorra önkultuszt termelnek, hogy miatta az ember a művészetet sem kepes igazán élvezni. — A függetlenségi 48-as párt halottak napján testületileg vonult ki a ref. temetőbe és Kelemen Samu, érsz. képviselő kegyelete« sza­vak kíséretében koszoiuzta meg a párt volt el­nökének néhai Csornai Imre sírját. — Az adóhivatal uj otthona. A szat­mári kir. adóhivatal november hó folya­mán Boros Adolf és testvére tulajdonát ké­pező Kinizsi-utca 21 sz. épületének eme- le'i helyiségébe költözik át. A kir. adóhi­vatal tudomására hozza a nkgyközönségnek, hogy november hó 9. és 10. napjain az átköltözés időtartema alatt szünetet tart s e napokon be és kifizetéseket teljesíteni nem fog. Sürgős birói letéteket ez idő alatt .a kir. törvényszék einöki osztálya s a járásbíróság vezetője fogad el. A kir- adóhivatal november l-től a hivatalos órá­kat délelőtt 8—2 óráig tartja, ily válto­zással kezdi meg november 11-én műkö­dését a Kinizsi-utcai uj helyiségében. — Kinevezés. Hajdumegye és Debrecen vá­rosának főispánja jeney Gézát Debrecen város főszámvövőjének nevezte ki. Jeney Géza régeb­ben Szatmárvármegye főszámvevöje volt, legutóbb pedig ugyancsak számvevői minőségben a refor­mátus egyetemes konvent tisztviselője. — Egyházkerületi gyűlés. A tiszántúli ref. egyházkerület őszi közgyűlését november 22 én tartja Debrecenben. — itöegyebizoítsági tagok választása. Az üresedésben levő megyebizottsági tagokat a nvir- megye-i, fehérgyarmat», hadai, sárközi, nagyszo* condi, költői, jókázai és avasujfalusi választőke- ■ületekben f. hó 7-én fogják megválasztani. — Az avasi járás székhelye ügyében a )eliigyminiszter a vármegyei törvényhatósági bi- :ottság abbeli határozatát, hogy „a székhely Avas rjvároson legyen — feloldotta és utasította a vármegye közönséget, hogy az érdekelt két köz­séggel való tárgyalásokat haladéktalanul indítsa lieg és gondoskodjék arról, hogy e kérdés le refőleg mielőbb újabb közgyűlési döntés alá kérőijén. — Ma és minden vasárnap délután 4—7 is 8—12 óráig fillérestélyeket tart Zrínyi utca l/a szám alatt Zélinger Adolf oki, tánctaoitó. — Heves Béla szinigazgató társulatával f. hó 11-én kezdi meg idei előadásait a Városi Színházban. Társulata csupa elsőrendű tagokból áll. A régiek közül a legjobbak maradtak s ál­lítólag az újak is nagyon válogatott erők. — Hirdetmény. Felhívom az 1889—1890. és 1891. években született és az 1912. évben álhtásköteles korba jutó, úgy az itteni, mint az idegen illetőségű ifjakat, hogy az összeirási jegy­zékbe leendő felvétel végett, a városi kntonaügyi osztáynál (Deák-tér 4, sz. 8. szoba.) november hó folyamán annyival inkább jelentkezzenek, mert a mulasztások ellen a védtörvény 35. §-ában meghatározott 10 koronától 200 koronáig ter­jedhető pénzbüntetést fogok alkalmazni. Szat mártt. 1911. október hó 30. Tankóci főkapitány. — Halottak napján a népforga’om is ele­venebb mint máskor. Különösen estefelé láthatja az ember a szembeötlő különbséget, ami a hét­köznapi sürgés forgás s ez ünnepi embernyüzsgés között van. A város végei felé3 gravitál ez alka­lommal a polgárság ; ki az e hunyf szeretteit megy meglátogatni, ki pedig csak nézni a nézőkké1. Az előkelőbbek kocsin, a szegényebb elem gyalog­szerrel teszi meg a hosszú zarándokutat az élők városrészeiből! a holtak kerületeibe. Volna ugyan középút is: a villamosnak csúfolt motoros. Vég­állomásai három legnépesebb temetőnket érinti s igy bízvást föltehetné az ember róla hogy ilyen alkalmakra külön, szaporább mozgású me­netrenddel áll rendelkezésére a közönségnek. De ne gondolja senki olyan előrelátónak es ta­pintatosnak a kis helyiérdekű». Hiszen ha a közönséggel is törődne még istenments rászolgál­ná a helyiérdekű névr*. Pedig nemhogy helyi, de magánérdeket sem szolgál ez a vasutacska. Sőt ián a magánérdekeitek helyiérd ekei t sem. — Égő ravatal. A sorsnak valóban néha rettenetes szatírái vannak. Vagy nem szörnyű guny-e, hogy még halála után is éri szerencsét­lenség az embert. Mátészalkán a napokban meg halt Gábor Józsefné és ravataláról vé’etleuü egy gyertyát leüiöttek, amitől az egész ravatal meg- gyuladt. Sikerült rövid idő alatt eloltani az égő ravatalt. — A váraljai patikában ; pirosát ót kérnek. Így mondja ezt valamelyik kevéssé tájékozott nép dsl. Node azért népdal, hogy naiv legyen. Ha ismerné a helyi viszonyokat tudná, hogy a vár­aljai patikát főképp éjjel látogatják s akkor sem pirositóért még csak nem is sürgős receptekkel jönnek a szinyérmenti kuncsaftok. Hanem pénz ért. Mert Szinérváralján h tudják, hogy a pa tika a legjobb üzleti le ..tbb is ezeregyes száza­lékra dolgozik. A legutóbbi törvénytelenséget kedd éjjel követték el a váraljai patika ellen. Háromszáz korona készpénzt vittek el a betörők, meg egy browningot, amivel esetleg utánuk lő­hetett volna, a patikus a szimpatikus éjjeli lá­togatóknak. Bűnjelként egy harapófogót hagytak hátra, ez amolyan csufondárós jelkép s a csend- őrségnek szól. Arra az esetre, ha sikerül is kézre- kerítenie a gyanúsokat, még ezzel a harapófogó­val sem tudja kiszedni a vallomást belőlük. Mert hogy is jellemzi Lukácsiu pópa az ő kedvelt avasi híveit? Római faj, római jellem. — Hamis huszkoronás bankjegyek kerültek mostanában forgalomban több helyen, jmelyek feltűnőbb ismertető jelei a következők : Futóla­gos megtekintésnél a hamisítvány egy valódi és czak törlődött huszkoronás bankjegy benyomását kelti. Tüzetesebb vizsgálatnál kitűnik, hogy a ha­misítvány színe a valódi bankjegyétől eltérő és hogy a valódi bankjegy fénytelen színével ellen­tétben zsir-s fénye van, A ha '«hitvány p pír­anyagé vastagabb és puhább, mint a valódi bank­jegyé. A magyar címer rajzának vonalai a ha­misítványnál finomebbak, úgy, hogy a hamisított címer világosabb összbenyomásu, mint a valódi A kék jegykép axins a hamisítványnál semleges fénytelen, a valódi jegynél élénk vöröbe játszó kék. A hamisítvány német oldalán a keret bal és balfelső rész * sárgászöld festékkel, a valódi jegynél kékeszöld festékkel van nyomva. A ma­gyar oldal jobb széle valamint a német oldal ke­retének jobbo'da'i része a hamisiványnál barnás violaszinü, elleniében á valódi bankjegy élénk violaszinüvel. — Tolvajtól lopni nem lehet, de bírótól igen. Ismeretlen tettesek nagyon szépen bebizonyítot­ták azt Csanálosan Tempei Márton biró engedély nélkü'i vadászoktól szedte el a fegyvert a napok­ban. A fő puskát ezúton még akkor éjjel eltűn­tek. a biró fáskamrájából — Szépírást! fiatalember, kereskedel­mit végzett, könyvelésben és üzleti levele­zésben több havi gyakorlattal bir, az esti órákban bárminő irodai munka elvégzésére vállalkozik. Cime: Iskola-köz 3. H nők rendszerint nein törődnek az emésztéssel és bélmüködésiik rendben tartásával és mikor ennek következtében már sokat, szenvednek gyomorbajokban és hosszantartó székrekedésben, valami has szontalan és gyakran ártalmas pirulákkal akarnak magukon segíteni. A ki már sokfele hashajtószert hasz- j nall, nem talal eleg dicsér j szót a valódi í Ferenc* Jósseff keserű vízre, oly any- j nyira felette áll e természet-teremtette | gyógyvíz az általában használatos hashajtó­szereknek. Ezt tapasztalt dr. Lefévre ame­rikai orvos is, mikor egy erdekes esetből kifolyólag következőkben számol be: „A természetes Ferencz József-keserüviz egy áldott állapotban levő asszony eldugulásá­nál csodaképen hatott. Rögtön megszün­tette a hányást és a belső szerveket az egész terhesség alatt rendes állapotban tartotta.“ A ki nem bírja az igazi Ferencz Jó­zsef keserüvizet gyógyszerésznél vagy -fü zszeresnél beszerezni, az rendelje meg le­velezőlapon közvetlenül a Ferencz József I források szétküldési igazgatóságnál Bu- 1 dapcsten. — Sasépirásu fiataléra A®r este 7—8 ig mérsékelt díjazásért mindennemű irodai munkát vállal. Cim a kiadóhivatalban Elegáns, használt 2 szoba bútor megvételre kerestetik. — Cim a kiadóhivatalban. | Felsőkereskedelmit végzett jj fiatal ember irodai alkalmazást keres. Cim I :: a kiadóhivatalban 1327—1911 végr, sz. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t. c 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szatmárnémeti kir. törvényszéknek 1910. évi 8380 11880 és 1182. V. számú végzése következtében ár. Lestár Albert bácstapoljai ügyvéd táltal képviselt Korona Tákarékpéuztar Bácstapolyai Részvénytársaság, mint dr. Debussy Endre ügyvéd engedményessé javára 2765 kor, s jár. erejéig 1910. évi július hó !-én foganato­sított biztosítási kielégítési és végrehajtás utján le- és felülfoglalt és 10935 koronára becsit kő­vetkező ingóságok u. rn. bútorzat gazdasági fel- I szerelések és termények nyilvános árverésen ela- | dalnak. Mely árverésnek a szatmárnémeti kir já­rásbíróság 1911-ik ovi V. 1082/10 számú vég­zése folytán 2765 kor. tőkekövetelés, ennek 1910 évi február hó 3 napjától járói hat százalékos kn*

Next

/
Thumbnails
Contents