Szatmár-Németi, 1911 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1911-11-01 / 88. szám
2-ik oldal. SZATMÁR-NÉ M F, T l. Szatmár, 1911. november 1. Halottak napján. Hogy az élők felkeressék a halottak csendes birodalmát és az élet forgatagából egy nap azoké legyen, akik »voltak«, — egyetemes érzés a világban. Mindenüvé, ahová a keresztény kultúra behatolt, elvitték a halottak iránt való kegyelet érzését. Ez a szokás, a kegyeletnek ez a meleg érzése évezredekig tartó. S következzék bármilyen világszellem, a kegyeletnek ez a meleg érzése nem vész ki a emberből. Van idő midőn hánytorgatjuk a temetői halottaknapi luxust, melyben — mint, az élet minden jelenségében — van sok hiú csillogás és hazugság, — de alapjában mindnyájan a halottakra való emlékezés kegveletes szép szokásának rabjai vagyunk és őrölünk, hogy ebben az utilitarius korban a kegyeletnek ily magasztos és tiszta érzésére képesek vagyunk. Régi, a halottakra való emlékezésnek ez a megszentelt napja. Meghatva járunk Calixtus catagombáiban, ahova az első római keresztények temetkeztek. Mennyi tiszta érzés és mily sok emlékeztető arra, mely az emberi nyomorúságos léten túl más világot sejie’. Nem is igen hisszük, hogy a halottak napi temetői hangulatnak akármilyen korszellem árthasson. Legyen az ember akármily felvilágosodott, amikor megkondul a halálharang, fel kell tenni önmagának a kérdést : Hová leszünk, mi következik az élet után. A jövendő ködbe vesző sejtelmei, az a tudatlanság, amelyben vagyunk »felől, hogy ez a világrendszer miként alakult ki, a vég, melyet Madách Ádámja szerint, »csak azt tudnánk feledni«, — ezek adnak halottak napján méla fájdalmas hangulatot, még azoknak a keveseknek is, akik senkit se siratnak. És a halál szerint, Halmet szerint : »ez ismeretlen tartomány* titokzatos és megdöbbentő. Miért? Mert szeretjük az életet. Maecenás, akt pedig bölcs volt, midőn a római puha élvezetek következtében elvesztette majdnem minden érzékét, igy sóhajtott föl: És nem bánom, legyek süket, legyek vak-, legyek béna, csak éljek, éljek ! Pedig a balál Herder szerint az elszenderülés és soha fel nem ébredés szende pillanata: pillanata a csendnek, melyet semmi zaj, a nyugalomnak, melyet semmi földi baj többé nem háborgat. Még a legfájdalmasabb betegségben is többnyire csendes percek, vagy még világos és derült látványok is előzik meg az elbucsuzást; a halál szárnyait felénk csattogtatja, s minél inkább közelednek, atmal halkabb suttogásuk, mig be nem árnvaznak minket. Oly arcokat is, melyek a szenvedéstől eltorzultak, kisimit a halál keze annyira, hogy n-hány perc lefolyia után némely halóit szebb alakot mutat, mintsem bármikor is életében. Nem rémkép tehát ez utolsó barátunk a halál, hanem éltünk bevégzője ; egy szép ifjú, a ki a szövétneket eloltja és a hullámzó tengernek csendet parancsol. A természet hervadásához, melankóliájához, elmúlásához, oly szépen illik a halottak napja. S nagyon rósz ember az, akit meg nem indít a ' koszoruvivőknak méla, bánatos serege. Szép vagy halottak napján temető. Szenvedők pilientetője, minden fájdalomnak megváltása ; de mi, az élettel küzdők Maecenással kiál- : tjük : „Csak élni, élni! — Kinevezés. Csaba Adorján főispán dr. Somossy Ignátz körorvost tb. vármegyei tiszti , főorvossá nevezte ki. — Ügyészségi megbízott. Az igazságügyim- i niszter dr. Félegyházy Kálmánt helyi kir. törvényszéki jegyzőt a kir. ügyészséghez osztotta be j és egyúttal a kir. ügyészség kerületébe ügyész- : ségi megbízottá rendelte ki. — A nagybányai festökolónia megalakulása. I A nagybányai festőkolónia a műit héten tartotta alakuló gyűlését, melyen Ferenezy Károly, Réti István, Tbormy János, mint a kolónia alapítói} törzstagoku! a következőket hívták meg; Bör- tsök Samu, Ferency Béni, Ferency Valér, Galim- berti Sándor, Jakab Zoltán, Komorócy Iván, Mi- kóla András, Réthy Károly Tscharner Janos, | Ziffer Sándor. Elnökül Ferency Károly választatott meg. — Ki akar közigazgatási gyakornok lenni ? Csaba Adorján főispán a vármegye törvényható- j ságnál megüresedett és 1000 korona évi segély- dijjal javadalmazott közig gyakornoki állásra 30 nap alatt lejáró pályázatott hirdet. A gályázati hirdetményt á vármegyei hivatalos lap múlt heti száma hozza. — A nagykárolyi konviktus megnyitása. A nagykárolyi Szent László konviktust november hó elején fogja az igazgatóság ünnepélyesen megnyitni. A megnyitáson részt vesznek dr. Bororn- issza Tibor és Feuer Antal püspökök is. A megnyitási ünnepség reggel 9 rakor tartandó i n- nepélyes misével kezdőd k, amelyen a főgironá- j zium énekkara fog énekeiül. A templomból a tor- ; nacsarr>okba vonulnak a résztvevők, ahol a di- ! ákot énekkara üdvözlő hymnuszt fog enekelni Cseh Lajos gimn. igazgató pedig a konviktus történetét fogja ismertetni. Ezután a konviktus épü letébe vonulnak át a jelenlevők és dr. Boromissza Tibor püspök ünnepélyesen felszenteli a konviktus uj épületét. Fél kettőkor ebéd lesz a konviktus éttermében, amelyre a bizottságon és püspö- ; kön kívül még a főispán és álispán is iiivatalo sak. — VÖrhettyjárvány. A napokban a kir. kath. főgimnásium azon növendékei közül, akik a páz- mány-konviktusban laknak, többen megbetegedtek vörhenyben. A járvány azóta egyre terjedés szombat délután Varjú Aladár V. osztályú tanuló pedig meg is halt. A járvány most már nemcsak a Pázmány-konviktusba, hanem a Tanítók házábau lakó növendékek között is felütötte fejét. Itt is több megbetegedés történt s a két Mintha annak beszélne, aki adta. Este, ha lefekszik, hófehér párnái közé rejü kis szőke fejét és álmodik szépet, kedvesei ; boldogan, édesen. Folyton örül ; még álmában is. A szülőknek sejtelmük sem volt arról a benső viszonyról, amely Annuska benső világát annyira elfoglalta. Egy este, mikor a erdőből, mezőből, uezében nagy csokor vadvirággal, hazatért, boldog mosolygó arccal, akkor édesanyja szépen megmondta neki: — Épen az imént volt itt Borkúti és megkérte kezedet. Az jó ember, szép állása van. el fegsz hozzá menni. Aztán fel kell hagynod a haszontalan csatangolással, mert már itt az ideje, hogy asszony tégy. Hah, mint fehéreden el e szavakra Annnska piros arca! De nem szólt rá mást, mint egy halk igent. Pedig, ha lelkét e percben látta volna anyja! Aztán szomorúan nézett az előtte levő vadvirágokra és két nehéz könycsepp gördült végig arcán. Aztán azt is letörölte. Em edelmes ] gyermek volt mindig. Anyjának mindenben szót I fogadóit. A szép álomnak tehát végeszakadt. < Akkor keltették föl, amikor a legszebbet álmod ; ta. Az erdőnek, mezőnek búcsút mondott. Nem ment többé sebova sem. Attól a perctől fogva megfagyott arcán a mosoly és vidámság. A férfi pedig hasztalan várta ott künn az erdőben az ő mosolygó, kacagó vadvirsgot. Nem jött többé A férfi sápadt arca napról-napra fehéredett. Mindennap eljárt oda, ahol találkozni szoktak, de j mindig csalódottan jött vissza. Nem tudta még a közeledő veszélyt, de sejtette. S ez a sejtés sorvasztotta folyton-folyvást. Egy napon szokatlanul izgatottan tért haza. Erőtlenül hullt ki kezéből a kalap, bot és ö pedig egy székbe vetette magát. Tudott már mindent. Késő őszutói nap volt. A gyenge nap bágyadt sugarai halványan törtek át az ablaktáblákon. A férfit borzasztó kinek gyötörtek. — Ma esküszik . . . most öltöztetik . . . most ül föl a kocsira . . . most megy a templomba . . . most térdel le az oltár elé , . . most . . , most .. . Aztán felugrott és rohant kifelé Aki útjába akadt, annak mind azt mondta: — Annuska esküszik. És rohant tovább. 8 internátus növendékei már napok óta el vannak tiltva az iskola látogatásától. Ez a körülmény és a járvány rohamos terjedése arra indította Rai- kovszky Pál főigazgatói, hogy a mai délelőtt f - lyamáo táviratilag kört engedélyt a vallás- és közoktatásügyi minisztériumtól arra, hogy az iskolát bezárhassa. Többszöri távirati sürgetésre megengedte a minisztérium, hogy a tanításokat november 2-ig beszüntesse. A főigazgató újabb felterjesztést tett a minisztériumhoz és kéri a tanítás szünetelésére vonatkozó engedély meg- hosszabitásál, — A joghallgatók harmadik alapvizsgálata Az ifjú jogász nemzedéket ugyancsak közelről érdekli az a nagyfontosságu tény, hogy a király a múlt héten jóváhagyta a tudomány-egyetemek és jogakadémiák tanulmányi és vizsgarendjéről szóló uj szabályzatot, melyet a kultuszminisztérium készített el. Ennek a szabályzatnak, mely a jövő szeptember elsején már életbe is lép, legfontosabb része az a szakasz, mely a harmadik alapvizsgáról szól, amely gyökeresen megváltoztatja a mostani vizsgarendet. A harmadik alapvizsgának, amelyet a hatodik félév végén, tehát egy évvel a második alapvizsga után kell letenni, tárgyai lesznek a magánjogi és az anyagi, valamint alaki büntetőjog Ezentúl tehát mindazoknak, akik jogvégzettsége! feltételező közigazgatási állást fognak betölteni, meglesznek a szükséges büntetőjogi ismereteik is és nem fordulhat majd elő olyan eset, hogy a legnagyobb bűnügyekben olyan rendőrtisztviselők nyomozzanak, akiit a gyakorlatban elsajátottak ugyan bizonyos felületes büntetőjogi ismereteket, valójában azonban nem volt meg az az alapos büntetőjogi képzettségük, ami az ilyen állásokban nélkülözhetetlen. Mondani sem kell, hogy a jogászifjuság kissé fanyar arccal fogja ezt a hirt tudomásul venni, mert a harmadik alapvizsga a jogászévek aranykorát szünteti be végkópen. Eddig ugyanis a harmadéves jogászokról szokták elmondani, hogy egyetemi éveik aranykorát élik, mert a harmadik év volt az egyetlen, a melynek végén nem kellett vizsgát tenni. Ennek a boldog kornak most már vége van, annyira vége, hogy a jövő tanévben már egesz vigan lehet megbukni a harmadik alapvizsgán. Az uj szabályzat ugyanis ki- | mondja, hogy akik most első , vagy másodéves joghallgatók, azokra már érvényes lesz az uj vizsgarend, tehát akik jövő tanévben harmadévesek lesznek, azokra a joghallgatókra nézve már kötelező lesz az uj, harmadik alapvizsga, amelynek az az egy hasznos eredménye egészen bi zonyosan meglesz, hogy a legfontosabb közigazgatási állásokat tételes jogunkat ismerő tehát 1 megfelelő képzettségű tisztviselők fogják ezentúl betölteni. — Sírva vigad a magyar, de azért vigad. Megragad a magyar ember mindenfele alkalmat, hogy bor öntözze a garatját. Ha bária'a van iszik, ha nagy az öröme : iszik. Aztán az ilyen vigasságoknak nagyon gyakran szomorúak a következményei. Egy csengerbagosi gazda is erő sen beitalozott a napokban nagy bánatában úgy indult, szekerével a közeli faluba. Még Csenger- bagos határában sem volt, amikor kieseit a kezéből a gyeplő és elszunyokált. Egész u mósvi lágra aludia magát, mert a lovak beleforditották egy árokba a szekeret a gazdával együtt. Úgy találták meg másnap holtan. — Munkaképtelenné vált tüzeltük otthona. A munkaképtel nné vált tűzoltók otthona javára közel másfélszázezer korona gyűli össze Ebből a pénzből építik föl az otthont s valószínű, hogy a közönség könyörületességéből már a közel jövőben hajlékhoz jutnak a nyomorgó tűzoltók. A sajtónak nagy érdeme van abban, hogy a gyűjtés igy sikerült. Az országos lüzoltószövetség ezért hálája jeléül háromszáz t-orona tagsági díjjal belépett az országos hírlapírói nyugdíjintézet pártoló tagjai közé. — Felemelik a levélportdt. A kincstár a levélportót osztrák mintára fel akarja emelni : a helyben cimzett levelek portóját 6 fillérről 10 fillérre. Általában az a postakincstár terve, hogy megszüntesse a portókülönbözetet. Általános emelés egy időre nem lesz, mert az. ellen az egész levelező közönség állást foglal, — Elvisz az ördög, ha rossz leszel, szokták HÍREK.