Szatmár-Németi, 1911 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1911-10-25 / 86. szám
FÜGGETLEN POLITIKAI LAP ELŐFIZETÉS! ÁB: Egó •: évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 10 fillér. Megjelen hetenklnt kétszer: vasárnap és szerdán. FELELŐS SZERKESZTŐ : DR TANÓDY ENDRE. SZERKESZTŐSÉI! ÉS K5ADÓHP/ATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utc?. 10 Teleíon-fvzáno 80. ■ ■■ Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban ftzeten Az agrárizmus mindjobban való terpeszkedése fegyverbe szólítja azokat, akik- j nek érdeke ellentétes az agrárérdekkel, j Nem a jogosult agrárérdek elleni küzde- í lemró'l van szó, hanem azokról a fojto- i gató túlkapásokról, amelyeket az agráriz- j mus lobogója alatt szemérmetlen nyíltság- i gal követnek el a máról-holnapra élő vá- rosi tömegek rovására. Szatmár megyéé a szomorú dicsőség, hogy a szegény ember gyomra és zsebe elleni merényletekben, a hús- és kenyér- drágitásban a Gróf Károlyiak vezetnek. A Nagykároly országgyűlési képviselője Gróf Károlyi József ott munkálkodik e tekintetben bátyának Gróf Károlyi Mihálynak, ! az Omge elnökének oldalán. Keservesen \ köztudomású és bővebb bizonyításra nem szorul, hogy az általános drágaságot túlnyomó mérvben a városi polgárság sínyli j meg. ás ennek dacára a legutóbbi szál- * mári gazdagyülésen felháborodással és j ökölbe szorult kezekkel volt módunkban \ hallhatni a hazug panaszt, hogy a városi ■ érdekek az agrárizmus érdekeivel szemben feltűnő módon nyernek kielégítést. Ezek a krokodilus könnyek arra tanítják a városi polgárságot, hogy ne nézze többé tétlenül az ellene irányuló törekvéseket és hogy itt az ideje, amikor az üres jajgatás helyett cselekednie kell. Ha minden angolnak az ő háza, az ő vára, úgy a magyar polgárság jövendő polgárságának várai a kultúrában, az iparban, a kereskedelemben megerősített városok lesznek. Az agrárizmus a régi idő- j két sóhajtja vissza és a falut akarja a régi j gazdasági tényezővé visszaállítani. E rét- j rográd törekvésekkel szemben elsőrendű j kötelesség a városi polgárság szervezése, j Ezt sürgeti a Városok Lapja legutóbbi I számának egyik széleskörű érdeklődésre I számotlartó cikke is. A magyar városok országos kongresz- j szusának célja — mondja a cikk — a i magyarországi városok érdekei megóvásán í és támogatásán, a várostudomány fejlesz- I tésén és e tud mány eredményeinek, va- j lamint a gyakorlati tapasztalatoknak a vá- í rosok javára való értékesítésén munkálkodni. Ha e szép cél ellenére a kongresszus ; eddigelé a városi polgárság körében nem ! tudott még nagyobb érdeklődést kelteni, j vagy ha nagyobb sikerekre meg nem hi- ; vatkozhaíik, ennek as okúi. abban találjuk, | hogy a működése idáig csak az u. n. hi- ; vatalos városra szorítkozott. Megbéníthatta ugyan a működést az a körülmány is, hogy rajtakivül még a városoknak más szervezetei is működlek, de legnagyobb hátrányára az szolgált, hogy nélkülözte kebeléből azt az elemei, amelyre az egész szervezet működését alapítani kell, t. i. a városi polgárságot. Ha tehál a jövőben a városok kongresszusa valóban a városok egyedüli es közös szerve gyanánt akar röviden és azt akarja, hogy szavának nemcsak a városok előli, de a politikai életben is súlya legyen, akkor legelőször is abban keli különböznie a városok eddigi szervezeteitől, hogy ne csak a polgármestereket, a városok tisztviselőit foglalja magában, hanem vonja be működése körébe a városi polgárságot is, fejlessze az összhangot a városi tisztviselő és a városi polgárság között s biztosítsa a kettő szolidáris együttműködését. Amikor látjuk, hogy minden érdekkör szervezkedik, amikor látjuk, hogy olyan irányzat kap lábra, amely nem kedvez a városi polgárságnak, akkor szét keli menni az ország minden városiba és meg kell érteni azzal a váro d polgárral, hogy az összetartásra szükség van s a városi TÁRCA. A kaczaj. Ugy-e. maguk is fogadtak volna bármeny nyibe, hogy Hubert de Lansde agglegényként fejezi be életét. Csak szórakozás szempontjából- kereste az asszonyi társaságot. És gondosan kerül minden oly helyet, hol netán elveszthetné a szivét, a szabadságát. Lehetetlennek tartotta, hogy ő valakinek is engedelmeskedjék. Gazdag fiú volt, vagy százezer frank évi jövedelemmel | rendelkezett és úgy gondolta, hogy a házasság | édes, de szoros láncai nélkül is kellemesen ha- | adhat végig földi vándorutján. Szerencsétlenségére utolérte őt a sorsa az oly emberekhez hasonlóan, kik énjük élvezeteit becsülik a legtöbbre. A hogy az ötvenes évek felé közeledett, hatalmas pocakot kezdett ereszteni. Agódni kezdett. Egy hires orvos konzultálása még csak fokozta aggodalmait. — lárjon, barátom, — mondta — járjon órákon és órákon keresztül egyfolytában. El kell ? veszíteni ezt az egészségtelen zsirlömeget, edzeni ' j kell ezeket az elpetyhüdt izmokat. Különben ! rövidesen azon hordóalaku, vörös arcú urakra fog hasonlítani, a kik mintha csak a gutaülest várnák . . . Ki ne ijedt volna tyreg ily gyászos jóslat hallatára. Ki ne követte volna sietve a durva doktor tanáesát ? Nagy megerőltetésébe kerül rendes életmódját felforgatni, de csakhamar a tétlen férfiúból egy szorgalmas gyalogló lelt. Hogy ne fáradjon ki tulhamar, hogy nejárjon keljen céltalanul az utczákon keresztül, mindig kiválasztott magának egy elegáns, feltűnő alakot, a kit aztán követni kezdett. Némelyek az első fordulónál kereket, oldottak. Akadtak huncutok, a kik úgy siettek, hogy Hubert barátunknak kifogyott a lélekzete. Vagy ismeretlen külvárosokba, járatlan utcákban csalták. Vagy vakmerősége feletti dühökben alkalmatlan, tolakodó koldusként bánva el vele, egy soust dobtak feléje. Némelyek szidalmazták, fenyegették, jeleneteket röktönözve. Mások meg kihúzva magukat, kacérul illegetve-hillegetve derekukat, azt képzelték, hogy követőjük félénkségében nem meri kimondani a nagy vallomást. A praktikus észjárásnak ékszerüzletek elé ve• zebék, hol gondolatokban mélyéivé állottak mrg És ti,: ezer közül kilence-mrszer Hubert nem használta ki a jó alkalmat, hanem nyugo'dan ment haza, hogy megméresse magát és örömmel tapasztalta, hogy a kúra használt. Egy reggel, a hogy Champs-Elyséest járta . be a mi emberünk, egy fiatal hölgyet vett és/.ra a kutyával. Magas volt és nyúlánk. A tapadó szövetnek, I a mely testéhez simult, pármai ibolyához ha sonló meleg lila színe volt, Maga elé tekintve, tágra nyílt orrlyukakkal, selymes pilláktól takart szemeit lesütve, gondtalanul, minden pórusával beleheini látszott a tavasz illatos levegőjét. A fák ágai közölt verebek csiripeltek, vadgalambok búgtak, példájukon felbuzdolva, ő is fütyö- részni kezdett, ezzel csalogatván magához virgonc* kutyáját, a mely hol előre, hol hátra szaladt. Hubert egy pillanatig sem habazotf, követni kezdte. A hölgy egy darabig észre sem vette, hogy árnyéka mellett egy másik nyugtalanítóan tolakodó tűnik fel. A kutya, a mely mindazt figyelemmel kisérte, tette morgásával figyelmessé a dologra Az tudonságok SZATMÁR* NAGYTŐZSDE mm3 férfi ^ 8 Ipsp** ruhákban "IPS legolcsóbb árban ELLETT SZEülEIüETéK / A polöársáa és a város
