Szatmár-Németi, 1911 (15. évfolyam, 1-104. szám)

1911-09-27 / 78. szám

f 2-ik oldal. SZATMÁK-NÉMET1. Szalmái-, 1911. szeptember 27. hogy termelőink egyoldalulag járjanak el s az élelmiszereknek árát minden percben tetszésük szerint emeljék. Évek óta felhangzik a panasz or­szágszerte a drágaság miatt, sürgetve, kérve az államnak és az illetékes ható­ságoknak közbelépését. Anketteznek, ban- ketteznek eleget, de még sem tesz senki semmit. A kormány és a hatóságok te­hetetlenek a termelők és közvetítők kap­zsiságával szemben, a fogyasztó pedig napról-napra jobban érzi, hogy itt neki magának kell tennie valamit. De mit ? Zajjal, lármával, forradalmi jelszavak hangoztatásával, tüntetésekkel nem érünk el semmit, mert ezzel csak saját ma­gunknak áriunk, amit bizonyítanak a Becs- bén történtek is. Radikálisabb eszközökhöz kellene nyúlni. Kényszeríteni a termelőket, hogy áruikat közvetlen a fogyasztónak adják el és pedig hatóságilag megállapított ára­kon. Eltiltani az élelmiszerekkel való uzsoráskodást s a közvetítő kereskedelem visszaéléseit. Szigorúan ellenőrizni a ha­tóság által megállapított árak betartását és súlyosan büntetni mindenkit, a ki a nép éhségéből kíván magának vagyont szerezni. Mert ha továbbra is tétlenül és összetett kezekkel nézzük a mai állapo­tot, pár év múlva oda jutunk, hogy a j tömegnyomor rettentő kisértetével kell számolnunk. Nem a katonai terhek felemelése kell a népnek, a mely még nagyobb drá­gaságot idéz elő, hanem kenyér és hús tiszteséges áron s az lesz az igazi jól- tevője, a ki megmenti a mai tűrhetetlen helyzetéből. Gazdasági kiállításunk Egy szép kultúráját, munkásságát minden résiében és áttekinthetően csak egy kiállításból ismerhetjük meg. Mondta gr. Teleki Géza f. hó 31 -én csütörtökön a kiállítást megnyitó beszédé­ben. És a Siatmármegyei Gazdasági Egyesület kiáflitása egy értelmes, müveit fejlett kultúrájú népre vall. A pavilonok érdekesek, nagyszerű rendeeésück és sok nagyértékü dolgot tartalmaz­lak. A bányászati pavilion Mindjárt a bejárat mellett áll a bányászati pavilion, melynek középső részét a hatalmas kémet le nem tartóztattok és nem lövettek főbe rögtön azért, mert a Szatmár Németi jövő szá­mába. egy szegény, letört vakolatnál többet is látott, , . . izé . . . álriport er, az ottakringi csa­tatérre merészkedett, hogy írhasson róla. És a jámbor wiener kikerüli a szent Wa- terloót, keresztet vet és miatyánkot zeng az egek urához, hálát adva, hói y csak két és nem négy centiméternyi a folytonosság hiány és hogy az éles szurony Platíenbrudrrt talált, nem pedig ar gentiniai marhát. Na! Folytatni sem tudom. Valami Wagner egyvelegre zenditett ez a kávéházi banda és még hozzá olyannyira wagnerietlenü), hogy az egész publikum s-iájtátva hallgatja. Ezt a minden izében ízléstelen prokciót méltányolni tudja a wieni, de ezt a kis forradal­mat, ezt a tipegő karakter csemetét — elítélni, megveti a — loyalitás. összerezzen, még a plöröz is a kalapjukon, ha egy puska dördül. Nem gyávaságból ; dehogy *. Szokatlanságból, kicsi korukban ágyúhoz szok­tak, — mozsár ágyúhoz. Dór Luna vízből épitetett guba foglalja el. Mellette a hasonló méretű Bikszádi üveg piramis áll. Na­gyon eredeti a Pokol Elek nagybányai bányatu­lajdonos által kiállított óriási darab kőzet Rend­kívül kedves a fernezelyi kohó tármájának be­járata, mely a terem hátsó falánál van felállítva és benne egy hosszuszakállos kis törpe kivan jó szerencsét a látogatóknak. Szépek és eredetiek a pavilon falát diszitö képek, melyek a bányász­élet egy-egy megkapó jelenetét ábrázolja. Vala­mennyi Benes festő müve. Érdekesek ebben a teremben még a Schlick gépgyár bányaszivatlyui és a bányákról készített fényképfölvételek. A pavilon rendkívül ízlésesen és stílszerűen van elrendezve, hogy nemcsak értékes tanulmányokat, hanem laikusoknak is gyönyörködtető látványt nyújt. Az erdészeti pavilon. A bányászati pavilonhoz hasonló nagyon szép látványt nyújt az erdészeti pavilion, mely­nek elrendezését Léber Antal városi föerdész ve­zette. A tárgyak ízlésesen és stílszerűen vannak elhelyezve. Legelőször szembe ötlik itt a Ragá­lyi Kálmán kiállítása, mely sport-cikkeket, vivó- felszerelésekei, modorn párbajpisztolyokat, tartal­maz. Érdekes darabja még kiállításának a gumi- fürdőkád. Nagyon szépek a vadászat felszerelé­sei is. Szemben a Ragályikiálitással van Bikfalvy Albert földbirtokos nagyértékü antik fegyver- gyűjteménye, melynek minden darabja valóságos műkincs. Érdekes az agancsokból készült dohányzó servize és pipaállvány, melyet Schnell Lajos, Károlyi Lajos gróf szokondi uradalmának fő. erdésze állított ki. Görög László erdőőr ügyes modellben mu­tatja be a Sárerdőt. A pavilloonak még nagyon sok szép és nagyértékü tárgya van. A viráypavilion A „kertészeti kiállítás“ felbatoí viselő pa­vilion bejáratánál egész illatás csapódik az em berek felé. A pavilion nagyrészt virággal van tele. legfeltűnőbb része a pavillonnak Bertha Ká­roly kertész és élövirágkereskedő kiállítása, mig a 'emelésnél első aranyérmet nyerte. Eredeti ötletek megvalósítása az egész kiállítás, melyet az ember elméletben teljesen kivihetetlennek tart, amelyet azonban Bertháék finom müizléesel pá­rosult művészettel mind megalkottak. Bertha Károlyné öiiete az őszirózsa sziromból készült nagyon szép mutt is a violákkal díszített Blériot rendszerű repülőgépe. Szépek a pálmái is és a különböző sáfrány fajok is. Szerepel még ifj. Fábián Györgyné, szintén mint aranyérmet nyer! kiál Ütő, nagyon szép ko­szorúkkal és asztaldiszités.-el Szépek a Mónus István Dáhliái és szegfűi is oklevelet nyert. A püspöki kiállítás, mely a pavilion köze pét foglalja el, megragadja az ember figyelmét, a grupp közepén levő óriási főmipálmájával. Ezüst érmet, nyert. A kiállítás többi részéről vasárnapi szá­munkban referálunk. Külföld Budapesten Édes Emmám, elmondhatom, hogy bejártam kétszer a világot, felcsaptam va­lóságos globetrolternek és úgy vagyok édes szép hazámmal, mint azok a házasok, akik már csak egymás mellett élnek, de hosz- szabb távoliét után mégis igazán élvezik a viszontlátás édes örömeit. Valós sggal gyö­nyörködöm, hogyan ifjodik, szépül a mi Budapestünk, milyen sikkel öltöznek asz- szonyaink, sőt néha talán kissé túlságos sikkel, nem találva meg a kellő distinkciót az „en vilié“, vagy „en voiture“ toálet kö­zölt. Ez az oka azláti annak is, hogy ná­lunk az uriasszonyok nincsenek kellően megvédve az aszfaltbetyárság ellen és hogy még a legelőkelőbb hotelben sem kellemes egyedülálló úrasszonynak megszállani. Penzióban éltem, igaz odakünn is, de a mieinket még nem mertem kipróbálni és a belvárosban, ahol természetesen örökösen komissiókat végzek, nem is találtam még. Mig a Váci-utcában sétálva véletlenül nem egy tea-gown vagy kalapkolosszus, hanem egy modern, úgynevezett „gediegen“ épü­let vonta magára figyelmemet, diszkréten jelezve a nem éppen szerény „Pension Splendid“ nevet. Csupa kuriózumból, hogy összehasonlítást tehessek, — de bevallom minden komoly szándék nélkül — mentein fel. Annyira frappirozott és megkapott az ott tapasztalt, kellemes légkör, disztingvált tónus, hogy se szó, se beszéd menten ott is maradtam, annál is inkább, mert tulaj­donosaként egy kedves szatmári barátnő­met, orsz. képviselőnk nővérét fedeztem fel, ki igazán zsenialitással és nagy körül­tekintéssel vezeti az intézetet. A szobák csodálatosan lakályosak, eleganciájuk, nem kimért szállodai, hanem úri kellemes oílhon. Vannak balkonos utcai szobák, angol stílben, francia goblenszalon, vagy fehérben tartott leány-appartement-ok. Az udvari szobák is világosak, barátságo­sak, higiénikusak, beépített mosdókkal. A hall buzakék falához frappánsul hatnak az aranysárga selyemernyős olvasó lámpák, egyazonszinü vitrinek és nagy kényelmes angol fotelek. Csak egy nehéz függöny vá­lasztja el az ebédlőtől, mely szétvonva óriási teremmé alakítja a két szobát, ahol száz személyre való diner-t, vagy souper-t is iehet szervírozni. Az ellátás elsőrangú, mert egyesit! magában a pompás magyar és finom könnyű francia konyhát; egyetlen hibája talán, hogy éppen nem t lkalmas fogyó­kúrákra, magam sem bírván annyi önmeg­tartóztatással, hogy e gasztronómiai élve- [ zeteknek ellentálljak. Árak tekintetében is versenyes a „Plendid Pensio“ a külfölddel, amennyi­ben 10 koronátó', persze fölfele már teljes penziót kapunk, beleértve a fütást es vi­lágítást is, ami, tekintve a jelenlegi hor- ribiliás drágasági viszonyokat, a legjobb takarékossági szisztémaj részünkre. Szóval nincs többé cselédmazéria és husdrágaság és afféle, panaszainkat és migrénjeinket tehát teljes lélekkel leg- köze'ebbi fürdőszezonra raktározhatjuk el. Egy szatmári asszony. i __ — G yász. Mély részvéttel vettük tu- : domásul a nagy gyászt, mely lapunk régi felelősszerkesztőjét Duszik Lajos ev. lel­készt. érte. Alig két évi boldog és szerető házasélet után ragadta el a könyörtelen : halál fiatal feleségét legszentebb női hiva­tásának teljesítésekor. Az anyai hivatás el- ' ragadta férje mellől a szerető feleséget, aki ! alig volt még huszonnyolc éves. A mélyen sújtott férj és a gyászoló rokonság a kö- j vetkező gyászjelentést adta ki: Gyászoló [ lélekkel jelentjük, hogy a hűséges, forrón szerető hitves, az önfeláldozó édesanya s a kedves gyermek és testvér Duszik Lajosné Csernik Mariska 1911. évi szeptember hó 24-én d. e. fél tizenegy órakor életének 28-ik, boldog házasságának 2-ik évében elhunyt. Drága halottunk porrészeit f. hó ! 26-án d. u. 4 órakor helyezzük el a vasút melletti temetőben. Oh miért hagytál itt?... ! Drága Mariskánk ! Isten veled! Legyen álmod édes! Dicsőült lelked találja meg ju- ! talmát ! Szatmár, 1911. szept. 24. Özv. | Csernik Andrásné édes anyja. Duszik Lajos | ev. lelkész, férj. Duszik Sárika gyermeke. 1 Csernik András, Csernik Zsófia férj. Kargl Frigyesné testvérei. Temetése f. hó 26-ánl d. u. volt nagy és mély részvét mellett. — A szatmári „Képző- és Iparművészeti 1 tanfolyam“ ez évben előadásait október 1-én uj- j ból megkezdi. Az óra beosztás egyelőre olyat* ; lesz, mint a muH évben: hetenként négy napot* délután 5—7-ig. Beiratkozni lehet naponként dél- előtt a kath. főgimn. első emeletén ócsvár Rezső tanárnál. Tandíj havonta 8 korona. — Papp A. távozása folytán az alakrajz tanítását Ocsrár Rlf SIEH.

Next

/
Thumbnails
Contents