Szatmár-Németi, 1911 (15. évfolyam, 1-104. szám)

1911-09-13 / 74. szám

2-ik oldal. SZATMÁR-NÉME T I. Szatmár, 1911. szeptember 13. Gazdasági kiállításunk. i. A Szatmármagyei Gazdasági Egyesület ál­tal, fennállásának félszázados jubileuma alkal­mából, 1911. évi szeptember hó 21-én d. e. 10 órakor a Kossulh-kertben a kiállítás kongresszusi termében tartandó jubileumi díszközgyűlés tárgysorozata: 1. Elnöki megnyitó. 2. Károlyi György gróf, Vécsey József báró, Domahidy Sándor az elmúlt félszázad alatt volt nagynevű elnökök arcképeinek leleplezése. 3. Az egyesület félszázados történetének felolvasása. II. A Magyar Gazdaszövetség által 1911. évi szeptember 28-án d. e. 10 órakor Szatmárnéme­tiben, a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület, fél­százados jubileuma alkalmából Szeptember 21.— október 2-a között tartandó általános gazdasági és ipari kiállítással egyidejűleg a Kossuth-kertben a kiállítás kongresszusi termében, dr. Darányi Ig­nác gazdaszövetsógi elnök vezetése mellett tar­tandó országos gazda nagygyűlés napirendje: 1. Elnöki megnyitó tartja: a Magyar Gaz­daszövetség elnöke. 2. Varos és falu. Előadó : gróf Mailáth Jó­zsef. 3. A gazdák érdekei és a parlament. Élő adó : dr. Mezőssy Béla. 4. Földbérlő szövetkezetek, előadó: Meskó Pál. 5. Legelő kérdéséről előadó: dr. Jékei László III. A debreceni erdőtelügyelőséghez tartozó erdőtisztek és erdőbirtokosok által, s kiállítással egyidejűleg szeptember 23-án d. e. 10 órakor a kiállítás kongresszusi termében tartandó gyűlés tárgysorozata : 1. Elnöki megnyitó, 2. Szatmárvármegyei erdőgazdaság ismer­tetése. kapcsolatban a mezőgazdasággal. Előadó: Ferenczy Lajos kir. erdőfelügyelő. 3. A mü-fának ipari és kereskedelmi tulaj­donságairól Előadó: Léber Antal erdőtanácsos. IV. Az Ésszakkeleti Vármegyét Szövetkezetek Szövetsége által 1911. évi szeptember hó 29-ón d. e. fél 10 órakor Szatmáron, a Szatmárvárme­gyei Gazdasági Egyesület jubileumi kiállításával egyidejűleg a Kossuth kertben, a kiállítás kong­resszusi termében tartandó közgyűlésén előadók: Bernáth István a Magyar Ga daszövetség igazgatója, Szabó Gábor bikszádi gör. kath. lel­kész, dr. Pajor Ignác a Szövetség központi ellen őr#, Dobay Péter sarmasági gazdálkodó. V. A Magyarországi Pénzintézetek Országos Szövetség# által Szahnár-Nómetiben 1911. évi október hó 1-én d. e. 10 órakor a kiállítás kong­resszusi termében megtartandó közgyűlésnek programja: 1. Elnöki megnyitó. Tartja: Mándy Lajos elnök. 2. Takarékpénztárak és Szövetkezetek mű­ködési köre. Előadó: György Endre. 3. A vidéki pénzintézetek által fenntartott gabonaraktárak közgazdasági jelentősége. Előadó : Teitelbaum Hermann a Szatmárvármegyei Taka­rékpénztár igazgatója. 4. A raktárjegyekről és azon jogi feltéte­lekről, a melyek között azok bitelforgalmi papi­rosokká válhatnak. Előadó : Berényi Pál a szö­vetség igazgatója. 5. Mezőgazdasági hitelkérdés. Előadó : Ba­ross János dr. orsz. képviselő. 6. Határozati javaslat, a vidéki takarék- pénztárak által fenntartott gabonarakíárak jelen­tőségének emelése érdekében. Előterjeszti dr. Berényi Pál szövetségi igazgató. VI. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület által félszázados fennállása alkalmából, 19U. tvi szeptember 21. október 2.-a közötti napokon Szatmárnémetiben a Kosoth kertben tartandó általános gazdasági és iparkiálitás beosztása : Szeptember 21.-én d. e. 11 órakor a kiál­lítás ünnepélyes megnyitása. Szept. 21. és 22-én kistenyésztők szarvas- marha és lókiallitasa. Szept. 23. és 24-én kistenyésztők sertés és juh kiállítása. Szept. 26—28. nagytenyésztők szarvasmarha kiállítása. Szept. 27 — 29. nagytenyésztők ló kiállítása. Szept. 28—30 nagytenyésziők sertés és jub kiállítása. Szept. 27—29 országos baromfi és házinyul kiállítás vásárral egybekötve. Október 2-án d. e. 11 órakor a kiállítás ünnepélyes bezárása. A fentieken kívül a kiálitás egész tartama alatt országos gépkiállítás, valamint vármegyei jellegű : bányatermékek kiállítása, mezőgazdasági gyári-, kéz-, háziipari- és műkedvelői, vizsza- bályozási, gyümölcsészeti, szőlészeti, borászati, kertészeti, vadászati kiállítás mindennap reggel fél 9 órától d. u. 6 óráig. Belépti-dijak: A megnyitás napján szemé­lyenként 2 kor., a többi napokon 1 kor. Ezen jegyek csak egyszeri belépésre jogosítanak. Állandó jegyek, melyek a kiálitás egész tartamára érvényesek személyenként 6 koronáért válthatók, A gazdaszövetségi nagygyűlés és az Észak­keleti Vármegyei Szövetkezetek Szövetsége gyűlése napján belépti-dij 60 fillér. Tanintézetek által rendezett csoportos ki- rándolásoknál az igazgatóság átalány összeget állapit meg. Katonák belépti dija őrmestertől le­felé személyenként 50 fillér. Tudnivalók. A nagygyűlés után délután 1 órakor a kiállítás vendéglőben társas ebéd. Egy teríték ára borral együtt 2 korona. A társas- ebédre jelentkezni lehet szeptember 20-ig a kiállítás igazgatóságnál. Akik nem jelentkeznek és nem lesz ebédigazolványuk, azok számára helyei nem biztosíthatunk. Ebédigazolványt a kiállítás igazgatóságnál kell kérni, de az ebéd ára Szatmárnémetiben fizetendő. Kedvezményes vasúti jegy váltására jogo­sító igazolványokat úgy az államvasutakra, mint a déli, Kassaoderbergi vasutakra minden részt­vevőnek készséggel küldünk, ha résztvételi szán­dékát szeptember 15-ig bejelenti a kiállítás igaz­gatóságnál Szatmárnémetiben s a bejelentéshez az igazolvány vasuli kiállítás illetéke fejében, minden darab igazolványért 20 fillért csatol bélyegekben. Mindazok, akik vagy a nagygyűlés előtt érkeznek Szatmárra, vagy azután is itt maradnak s elszállásolást igényelnek, ebbeli szándékukat szeptember hó 10-ig levelező lapon jelentsék be a kiállítás igazgatóságának, a mely méltányos áron gondoskodik az elhelyezésről Akik Nagybányára az arany és ezüstbányák, valamint a vidék megtekintése céljából, ava-.y Bikszád fürdőre kirándulni akarnak, annak elő készítése céljából, szintén =levelező-lapon fordul­janak az igazgatósághoz. Budapest keleti pályaudvarról közvetlen személyvonatok indulnak: Szatmárij . este 7 óra 10 perckor, d. e. 8 óra 55 peickor, érkeznek Szatmárra reggel 5 óra 52 perckor, este 7 óra 11 perckor. Budapest nyugati pályaudvarról köz este ránk támaszkodik, mindig szinte beburko­lózik ebbe az egy gondolatba, mint egy apácza, s úgy járt-kelt, mintha nem látna, nem értene, semmit, nem nyúlt semmihez és nem kóstolt meg semmit. De Nemecio egyre boldogtalanabb lett. Az öklébe harapott z a szemei lángoltak, ügy húzódott el a szögletekbe, min! egy meg­sebesült kutya. Egyszer észrevétlenül közeledtem hozzá s láttam, hogy zokog, hogy könnyei le­folynak arczán, mintha a szive vérzenék belül Máskor beszélt hozzá. Láttam a hátát, a mely meg-megrándult és láttam az asszonyt is, aki egyenesen, hajthatatlan állt, mini. valami égi jelenség. Nemecio azt kiáltotta neki . — Azt kívánnám, hogy gyűlöljön ! ő semmit se felelt, még nem et sem. — Egy pillanat múlva az arczát is megfigyelhet­tem, olyan volt, mint egy szoboré. Rózsásabb : mint egy templombeli Madonnáé, amikor kér­nek tőle valamit . . , Ekkor megértettem, miről van itt szó: va­rázslatról, Ha ilyen hideg, ily mozdolatlan, ily idegenszerü maradt, ez azért történt, mert a férje, a boszorkánymester megtiltotta neki, — hogy az emlékétől egy pillanatra is eltérjen, így hát, érted, kis barátnőm, ő nem is tehette, hogy ne gondoljon egyre reá és ezért nem is mosolygott a fivéremre, mikor az hozzá kö- nyörgött — És azután hazatért végre a gonosz Dániel ? — Még nem. Hallgass ide. Azután egy corridora együtt mentünk, ő is velünk jött, — mintha fehér árnyékunk volna, úgy követett bennünket, nyitott szemekkel, szórakozottan s aztán leült a lépcsőzetes helyre. Halavány arc­cal, és hontalanul nézett körül a vidám em­berek között. Én mellette ültem s egyre őt fi gyeltem. Meg se mozdult a helyén. De egyszerre rnegrázkódott . . . Mert az arénában folyt a vér, mint egy szalag . . . Ekkor az asszony nézett erősen, merően, előrehajolt, hogy jobban lásson és egész lelke a szemébe költözött. Conchinetía ! Ö megtalálta önmagát, felébredt! Felébredt! . . . A következő pillanatban felfordult egy ló s a nap felhasitott hasára esett. És mialatt a többi asszonyok felemelked­tek helyeiken és tapsoltak, ő is közönséges némberré lett s ő is velük kiabált és velük tapsolt 1 Majd visszaült helyére s mig a lovat kivit­tek, felsóhajtott: — Milyen messze van, milyen messze is van ! És amint az espada tőre belemélyedt a bestia húsába, lüktető keze megtalálta a Nemecio karját, megszorította azt s ajka gyengéden, exta- zissal ejtette ki fivérem nevét , . . Mikor haza­tértünk, megszűnt a régi lenni : — olyan lett. mint a többi asszony. A varázs meg volt törve. Megmenekült, megszabadult ! Nem a Szent Szűz csodája ez? — Igen — szólt Conchita. Felsóhajtott, majd irigyen, elragadtatással szólt : — Eljön egy nap majd, amikor én is oly őrült leszek, mint a többiek 1 — Igen, azon a napen te is, én is meg­örülünk! Az arcuk rózsaszínűbbre vált. ajkuk mé vörösebbé. Zavartan hallgattak el s szemhéjaik lebocsátkoztak ragyogó szemeik fölé. — Mintha drága ékszerek volnának, amiket az eljövendő nagy ünnepségekre akarnak megtartani ... E pillanatban öntudatlanul is azt a napot várták, ahol az egyetemleges reszketés elfogja majd őket is. ügy tetszett, mintha odakinálnák magukat a napsugárnak, mint egy szőlöfürt, amit megérlel heve, hogy érlelje meg szűz testüket és szivük­nek sejtésszerü vágyait is az eljövendő forró él­vezetek számára, mentői előbb . . . AZ ŐSZI újdonságok női, férfi és gyermek ruhákban SZATMÁRI NAGYTŐZSDE ■ legolcsóbb árban MELLETT SZEREZHETŐK B E.

Next

/
Thumbnails
Contents