Szatmár-Németi, 1911 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1911-09-10 / 73. szám
Szatmár, 1911. szeptemher 10. SZAT MAR-NÉMETI, 3'ik oldal. mijük van, a mi megadatott nekik, azzal be nem érik, az kevés, hanem egyre többet kívánnak. Semmise sok előttük és a több is, kevésbé nyugtatja meg őket. Értjük, méltányolni tudjuk, ha tömérdek pénzeket nagy vagyonnal megáldottak azért óhajtanak és áhítoznak egyre többet, hogy e feleslegüket is miként vagyonuk egy hányadát a jótékonyság, a humánizmus oltárán áldozzák embertársaikat felebarátjaikat támogatják segélyezik, igaz tetszésünkkel talál koznak, ha a tehetősebbek istápolják, fölkarolják, a lesujtottakat a szerencsétleneket ténykedéseik, cselekedeteik rugóját nem a rut egoizmus képezi unosuntalan, hanem a nemes önzetlenség. A kartellek dicső lovagjai nem ösmernek altruizmust, holt fogalom előttük a jótékonyság, izgalom és könyörület, nem tudnak és akarnak emberségesei) érezni és gondolkodni, minden tettük, lépésük a legocsmányabb önérdek undorító mezét viseli, egy szent célt ösmernek: a saját zsebüket, ami ezenkívül esik, az nem érdekli őket, az idegen előttük. Egy szép napon összeáll egy csomó vagyonos gyáros, nagy vállalkozó s hamarosan kartellt ringet trösztöt cs nálnak, mely alatt értendő, hogy bizonyos kelendő cikknek, kapós portékának árát tetemesen fölsrófolják, mert nekik úgy méltózta- tik tetszeni, mert ők az urak, áruikra ráutalva vannak az emberek és mért ne keressenek még. többet a szegény gazdagok, mért ne táplálhassák- hizlalhassák erszényeiket, mikor nincs akadály így teremtődnek nap nap után a kedves h.*ztelkeket, még pedig a legszükségesebb, leg- uélkülözhetetlenebb árucikkek, nevezetesen . élelmiszerek közül. És ezt egyes-egyedül a szegény szökés viszonyok között élő emberek szenvedik meg, az ő bőrükre, zsírjukra megy az egész makináció, nekik kell némán és szótlanul tűrni a kartelltvágók szeszélyeskedéseit mert kénytelen kelletlen ráutalva vannak azokra a cikkekre, mert szükségesek a háztartáshoz. Nem tehetnek az éllen a basáskodás ellen semmit. Az urak a pénzes zsákok a markukba röhögnek, mert jól tudják, hogy portékáikat boykotálni nem lehet ; akárminő drága árt szabnak, megvásárolják a szegények is, mert muszáj. A mi a legelszomoritóbb a dologban, hogy e kartellek ideg in államokból főleg Ausztria felől íüjdogálnak hozzánk, a mi pénzünkre a mi vérünkre, a mi kizsákmányolásunkra utazván és mi karba tett kezekkel türjük ezen önkényeskedéseket, tehetetlenek vagyunk eze.. invázióval szemben, ide-oda hagyjuk magunkat ráncigálni, nem vagyunk képesek sikeresen megküzdeni a legveszedelmesebb ellenségünkkel a rajtunk élősködő kartelekkel. Nem csoda, ha annyi a szegény földhöz ragadt ember, és nem csoda, ha egyre jajveszó- kelnek, siránkoznak ; ok nélkül nem teszik, mikor a legfőbb ok : az általános drágulás. Itt volna az ideje, hogy az illetékes tényezők erélyesen vennék kezükbe ezt az ügyet, s módját ejtenék valahogy annak az áldatlan szeszélyeskedésnek es önkény kedésnek, mely a gazdag gyárosok és vállalkozók kartellkötősdi játékaiból áll. Bánat. Olykor megállsz, fejed lehajlik nesztelen. Mintha setét tavak vizére hajtanád — Hol rózsák ingának kék nyári esteien, A napkorong fakó s halkan sóhajt a nád, Künn reszket a tavasz és minden arcon álom, Hajad vörös tüzét remegve ontja rám, S én nézlek csöndesen a végtelen homályon ... Oly meszze vagy, nagyon, — már nem is vagy [talán. S már látom messziről az éj felajzotl ijját, —• S szegény kezem kinyál s úgy simogatna méy Egy karcsú lány kezet, egy arc finom profilját Rózsát, mely álmatag egy hajfonathan ég. Túróczi József HÍREK. — Pályázat. Szatmárvármegye törvényha tóságának a belügyminiszter egy uj aljegyzői állást rendszeresítvén, arra a főispán október hó 7 én lejáró pályázatot hirdet. — A kellően felszerelt kérvény az alispáni hivatalhoz nyújtandó oe. — Footbal-mérkőzés Nagykároly és Szatmár között. A Nagykároly Atlétikai Klub és a Szatmári Torna és Vívó Klub footbal csapatai folyó hó 3 án vasárnap délután 4 órakor Szatmáron nagy nyilvános mécsben mérkőztek meg. A versenyen szép számú közönség jelent meg és sokan átjöttek ez alkalomra Nagykárolyból is. A verseny eredménye 8:2 lett Szatmár javára. Este közös bankett volt a katholikus kaszinóban. A legközelebbi mérkőzés Nagykárolyban lesz. — Szeptember elején minden iskolák Kapui val egyidőben megnyílik a tánciskola is. A ta nn'ánban, munkában elfáradt ifjúság itt mulatja ki mindennapi pihenéseit Városunk közkedvelt táncmestere Zelinger Adolf ismét megkezdi az ifjúságnak oly kedves tánctanitásait és o célból szeptember hó folyamán tanfolyaroot nyit délután 5—7 óráig a tanulóifjúság, 8—10-ig pedig a felnőttek számára, F. hó 17—étöl kezdve minden vasárnap d. u. 4—7, este 8—12 táncgyakorló estélyeket tart saját háza tánctermében Zrinyi-utca 1 —a szám alatt. A tanfolyamokra beiratkozni már most is lehet. — Vászonszövés a gyarmati járásban. A hegyvidéki kirendeltséa vezetője Púm József kir. iparfelügyelővel s a „Magyar kender- és lenipar részvénytársaság“ igazgatóival e hó 7 én Fehér gyarmaton lesznek, hogy előkészítsék a fehér- gyarmati járásban tervezett vószonszövő háziipari szövetkezet megalakulását. — Szabadaranyleletek Erdélyben, O-ak nemrégiben történ», hogy a Rudai 12 Apostol bányatársulat bányában nagymennyiségű szabadaranyra bukkantak. Újabban a muszári telepen (Brád mellett) nagy mennyiségű szabadaranyat bányásztak ki. A dús aranyleletek annál érdeke- Jkesebbek, mert néhány évvel ezelőtt ez a bánya már alig jövedelmezett valamit s a kihasznált hasznavehetetlen bányák közé sorolták. E meglepő eredmények egy uj tárna vágásából származnak és általános feltűnést keltenek, bányászati körökben is, — Én ezt választom. Az órás és ékszerész kirakata előtt gyakran látunk őgyelegni apró kölyköket, akik a titkos választás hívei lévén titokban ezt meg amazt az órát, láncot, vagy ékszert választják maguknak. Az ilyen válogatás persze csak kirakat előtti álom marad, amely sohasem válik valóra. Hacsak nem olyan energikus gyerek szőtte ezt a vágyakozást, mint Gir- delán László. Laci meg csak tizenkét esztendős, de múlt van máris a háta mögött Szinérváralján kisebb-nagyobb törvényellenességeket követett el, ezért aztán, hogy a hatóság csuklón ne ragadja, megsiökött. Szatmárbegyre került, ahol Grósz Testverek órásüsIetébeD, többszöri kirakat-tanulmányok után, egy kis beiörést követett el. órákat, gyűrűket, lángokat vitt magával a szinér- váraljai nickkarter, de nein yplt eléggé ügyes, mert még aznap fülöncsipte a csendőrség és vi*s- gálati fogságba helyezte. — A ióbó szolgabiró úrról, Diene» Sándor közigazgatási gyakornokról megírtuk volt, hogy Csengerben apróbb-nagyobb basáskodások és egyéb úri virtusok mián kiesett lába alól a talaj. Most egy szürke birecske lapul meg a lapokhan a tébé dzsentriről, aki sz Jidea szólv^ több csenged lakost tettleg inzultált. Egy áthelyezési hirt olvasunk Díeaes urról, CseDgerből Nagysomkulra helyezi át a főispán, persze a delikvens sajat kérelmére Nagysomkuton még neip ismerik a Sanyi utfif, ott tehát újból kezdheti apró kedé- lyeskedeseit. — Ahol a disznó nem röfög. Halmiban történt. Varga József hf*n!esnél foglalt a kir. járásbíróság. Rosethj József ^kökényesdi gazdálkodó volt a felperes, a ki kövér sertéseket adott el a halmii közéleimezőnek, de pénzt nem kapott értük. Amikor a törvényes eljárásra került sor mpinössze 40 koronányi ingóságot találtak a hentesnél. Az ügy igy simán véget ért volna, ha a hatóság bele nem üti a szimatját. Megneszelték ugyanis, hogy Varga elrejtette udvarán a yorks heere jelölteket, melyek szolidárisak lévén uj gazdájukkal, egy röffené^sel sem árulták el a foglalás alkalmával, hogy még élnek és kukoricát ropogtatnak. Varga most csalás miatt került bajba. — Rajtakapott buzatolvajok. Az olcsvaapáti gazdák portáiról egyre másra eltünedezett egy egy zsák búza. A meglopott gazdák éber figyelemmel lesték a tolvajokat, akiket sikerült végre is megcsipniök. Kósa József, Bende Béla és Balogh Lajos olcsvaapáti magyarok voltak a búza lolvajok, ezek most vizsgálati fogságban nyögik, hogy agrárország vagyunk. — Tolmács a szőlőben. Ezúttal nem amolyan törvényszéki fordítóról lészen említés, mert jóllehet szóló szőlőnek mondják az ifjúsági Írások ezt a fürtös csemegét, tolmácsra még sincs szüksége. Különösen fölöslegesnek találta Prisz- topán János szatmárhegyi szőlöcsősz Tolmács Mihályt a szőlők között. A szőlőlopást a hegyi intelligencia csak sportnak tekinti, de Tolmács Mihály valóságos sportbajnokká tréntüozta magát a mindennapi gyakorlat révén. Háti kosa rakkal szedegette a drága muskotályt, a szäzizü kecskefürlűt, a cassele-rouget s a sötétlelkü iza- bellát, amikor Prisztopán eléje toppant és csőszi előjogaival élve el akarta szedni a lopott gyümölcsöt. De Tolmács nem hagyta a dolgo', kitépett. egy szőlőkarót és fürtös foltokat paskolt a szőlőbojlár hátára, Aztán odébb állott. Ép akkor tartóztatták le, amikor el akarta adni az idegen szőlőt. Hölgyek figyelmébe. Tudatom Szatmár és vidéke úri hölgyközönségét, hogy a hírneves nagyváradi füzőgyár főnöke nehány napra Szatmárra érkezeit és legújabb párisi és bécsi modelleit magával hozta. Egy levelezőlapon való érdeklődésre azokat személyesen bemutatja. Tisztelettel Izsák Lidia a „Szigligeti“ színművésznők egyedüli szállítója és a Dr. Kesmárszky szabadalmazott haskötőjének magyarországi egyedüli képviselője. Cim: Schvarcz Imre Szatmár, Árpád-utca 24. — A kalapos szive. Nagyon puha szive van Varecska József nagykárolyi kalapkereskedőnek. Puhább, mint a legvalódibb borzalinó kalap nemeze. A jószive galibát ckozott szegény Var-'C * kának. Budapesten volt üzlete, de nehány hónappal ezelőtt Nagykárolyba helyezte át. Költözködés előtt pár száz kalupot osztott szét a szegények között, hogy kevesebb legyen a cipelni való lom. Vesztére tette a derék Varecska, me. t véletlenül két kitakaritni adott tökfedőt is a nép közé dobalt. Eme kalapok gazdái sikkasztásért tettek jelentést a filaltróp kalapkirály ellen. Ennek aztán az lett a szomorú vége, hogy Varecska Józsefet letartóztatták és erős csendőri fedezettel Budapestre vitték. Fölmentették ugyaD a sikkasztás vádja aló1, de mégis megesett rajta a csúfság amit Károlyban nagyon szigorúan vesznek a pedáns és erkölcsös pyárspplgárpk. — A kiállítás igazgatósága felhívja a kiállítókat, hogy cégtábláról gondoskodjanak, vagy ennek elkészíttetésével bízzák meg a kiállítási igazgatóságot, utóbbi esetben a szükséges adatokat bocsássák az igazgatóság rendelkezésere. Figyelmezteti továbbá az igazgatóság az iparosoka', kik a kiállításon részt vésznek, hogy a bejelente t tárgyakat f. hó 15-én feltétlenül szolgáltassák be az igazgatóságnak. A kiállítás egész tartamára érvényes jegyek (pas-partouk) már válthatók ö, koronáért a könyvkereskedésekben, valamint Szentpétery M. és R.iralyi Kálmán üzletében Szatmáron, — A tanitó sírköve. Az őskori népek mitológiájában vannak hasonló esetek. Az ellenseg ha ez ellenlábassal annak életében leszámolni nem tudott, halála után az emlékén torolta meg sérelmeit. Aranyosmegyesen az iskolásgyerekek, ezek a primitiv őslények meghalt tanítójuk sírkövén állottak bosszút a sok szigorú és kemény büntetésért, amit a tanitóurtól, mig élt, szenvedniük kellett. Marosán Kornél elhalt tanitó emlé-