Szatmár-Németi, 1911 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1911-01-18 / 6. szám
Siiatmár, 1910. január 18. SZ ATMAR-N EME TI. 3-ik oldal — Háláló« szerencsétensóg. Borzalmas szerencsétlenség történt hétfőn délután a helybeli Neusc'osz- féle fürészgyár telepén, melynek áldozata Bogdán Miklós 13 éves munkás-fiu, a szerencsétlenség okozója pedig Debreczeni Károly 16 éves gyári munkás. Délben, úgy fél egy óra tájban, midőn a gyár éppen szünetelt, Debreczeni Károly munkásfiu bement az őr szobájába és levette a falról az őr töltött fegyverét és a*zal babrálni kezdett. Bogdán Miklós 13 éves gyári munkás éppen akkor akart bemenni az őrbódéba, midőn Debreczeni kezében a fegyver véletle- ' nül elsült és Bogdán Miklóst a golyó szájon találta, minek következtében összeesett s nyomban meghalt, A lövés zajára a gyár személyzete összeszaladt, azonban a szerencsétlenül járt fiún már segíteni nem lehetett. Azonnal telefonáltak a mentőkért, akik a csend - őrséggel együtt a helyszínére siettek. — A csendőrség a vizsgálatot mindjárt megkezdte vallatóra vette Debreczeni Károlyt, kit a munkások az eset megtör ténte után futni láttak a tett színhelyéről. Debreczeni előbb tagadott, de később beismerte tettét. Azt azonban nem akarja beismerni, hogy s záodékosan sütötte volna el a fegyvert, legkevésbé pedig azt, mintha Bogdánt szándékosan akarta volna meggyilkolni. Debreczenit a esendőrség letartóztatta. A szerencsétlenül járt Bogdánt pedig beszállították a helybeli közkórházba, ahol felboncolták. Megemlítésre méltó, hogy Bogdán keresetéből elaggott nagyanyját és nagyatyját tartotta fenn és igy azok most teljesen támasz nélkül maradtak. — Sorshúzás. A főkapitány tudatja az 1890. évben született Szatmár-Németi városi és szatmárhegyi illetőségű első korosztályú álliláskötelesekkel, hogy a reájuk vonatkozó sorshúzás f. évi február hó 5. napján fog megtartatni a városháza tanácstermében. — Rákóczi bál Ka«sán. A felsömagyarországi vármegyék közönsége Kassán, a Sebalkház szálló ösz- sz*!s termeiben február hó 25 én — Rákóczi lovas szobra alapja javára — »Rákóczi bált« rendez, mely, kétaégtelenől egyike lesz az ország ez avi legfényesebb mulatságainak. A védnöknők között úgyszólván az egész ország főúri asszonyai, a védnökök között pedig talán az összes íőurai és politikusainak névsora szerepel. A bál rendezésén 498 tagból álló rendezőség fáradozik. — Az állandó vegyes felülvizsgáló-bizottság — mint értesülünk — városunkban a f. évben a következő napokon fog működni: január 25., február 23. március 29, április 26., május 10., junius 22. julius 26 augusztus 30., szeptember 13., október 11. éa 26. november 22. és végül december 28. napján. — Az OMKE nagykárolyl fiókja. Mint értesülünk, ax Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés Nagykárolyban fiókot szándékozik alakítani. A fiók szervezés« most van folyamatban és az alakuló ülés még • hó folyamán meg lesz tartva, melyre a központ több tagja, köztük Szende Pál dr. is le fog jönni. — Szanatórium megyénkben. Az Országos Mun- kásbetegsegélyző és Balesetbiztosító Pénztár tagjai részére szanatóriumot szándékozik építeni vármegyénkben és erre a célra ingyen telket kért a vármegy« közönségétől. Nevezett egyesület hason célra városunktól is kért ingyen telket még a nyár folyamán, azonban elutasittatott. ■ ■«■I— ..■■ni mi iinm—ini—iiiiiiiniiiTiimiwr-TiirT-111 iinriiin —- BiróvAlasztás. F. hó 11-én tartotta meg Máté- Bzalka község tisztújító gyűlését, melyen a régi, Jeszenszky Sándor volt községi bíróval szemben Csizmadia Kálmán lett megválaaztva. Hir szerint a vá- 1 sütést megfalebbezik, mivel a választást vezető ifj. Péehy László főszolgabíró Jeszenszky Sándor volt bírót nem kandidálta — Hazadorongolt ruthén munkások. A bihari havasok közt a szudricsi völgyben van egy hatalmas erdőiparvállalat. A porosz Willverott cég vállalata. A vállalat állandóan, télen-nyáron 100, 150 munkást foglalkoztat. Legutóbb több környékbeli oláh munkást elbocsátottak s a cég megbízást adott Kratz Mózes, Kratz Lázár és Lazarovics Emánuel tiszalonkai vállalkozóknak, hogy 34 ruthén munkást szerződtessenek. Az idegen munkások pénteken reggel meg is érkeztek Szudricsra. Velük jött a három vállalkozó. A telep oláh munkásai zúgolódva fogadták a rútbé- neket. Fenyegették őket, de a felügyelő hamarosan rendet teremtett. Éjjel egy órakor aztán vad lárma riasztotta fel őket. A szomszédos Kiskóh község oláh parasztjai fejszével, doronggal s rönkguritó kripiával rátörtek az alvó munkáscsapatra. A iuthének harcba szálltak a támadókkal, akik azonban erősebbek voltak és kiverték a telepről az idegeneket. A szegény emberek mindenüket, lisztjüket szalonnájukat ott hagyva, véres sebbekkel, félmeztelenül menekültek a dermesztőén hideg éjben az ismeretlen hegyek közé. Mind a 34 kivert ruthén gyalog ment Negyváradra, s vasárnap délután ért be a városba. A szegény emberek dr. Böszörményi Andor ügyvédhez fordultak, aki az ügyészségnél azonnal panaszt tett a munkások nevében. Dr. Kármán Elemér soros ügyész telefon utján rendelte el a nyomozást, melyhez a vaskóhi és belényesi csendőrség rögtön hozzálátott. A szerencsétlen emberek huszonnégy óra alatt étlen-szomjan pihenés nélkül tették meg gyalogszerrel az utat. Rongyosak, fáradtek és betegek. A hideg és a rémület tette beteggé őket, azonfelül többen súlyos sebeket szenvedtek. A szerencsétlenek a rendőrségnél kaptak valamit meleg falatot s Gerő Ármin főkapitány kényszerut- levéllel küldte őket haza fatornyos falujokba ; Tisza- lonkára, Hosszumezőre, Visóvölgyre, Felsőopróra. — A népszámlálás eredménye Nagykárolyban. A nagykárolyi népszámlálás egy kicsit balul ütött ki. Ugyanis értesülésünk szerint a tiz évvel ezelőtti nép- számlálás «zerint Nagykárolynak 15554 lakosa volt, a mostani népszámlálás eredménye szerint pedig Nagykároly város lakosságának száma a 14000-et alig fogja «lérni. — Razzia- Vasárnap éjjel a csendőrség a rendőrséggel karöltve razziát tartott a város összes ré szein és a külterületen. Ez alkalommal előállítottak 37 egyént, köztük 27 férfit és 19 nőt. Az előállítottak közül ötöt azonnal szabadon bocsátottak, mert igazolták magukat és lakhelyüket. A többieket, akik már többször voltak büntetve, csavargás miatt iletőségi helyeikre toloncolták. — Megrögzött betörö. Danó György helybeli sármunkást, aki már 13 évet töltött a börtönben, vasárnap ismét lopáson érte a csendőrség és átadta az ügyészségnek. Ezúttal Lázár Lőrincné Kazinczy-u. lakost tisztelte meg látogatásával, akitől ruhaneműt és libatollat lopott el. — F. hó 21-én Zélinger Adolf oki. táncm«ster, saját háza termében, ama tanítványaival, kik az ugyanott tartott tánctanfolyamot látogatták, változatos és jó Ízléssel megválogatott szinpapi táncmüsorral táncvizsgát rendez. BelépŐ-dij személyenként 1.60 K; diák-jegy 1 K. Jegyek már elére is válthatók Zélinger Adolf oki. táncmester lakásán, Zrinyi-u. 1—a. szám alatt. — A pálinka hatása Atyim Péter mezőteremi lakos a napokban részegen ment haza a korcsmából és otthon nagy lármát csapott. A nagy lármára kijött a vele egy udvaron lakó Nagy János és csittitani kezdte. A részeg Atyim nekiesett Nagynak s azt úgy felverte, hogy életveszélyes sérüléseket ejtett rajta. Atyimot a csendőrség letartóztatta. — A forgalmi zavarok ellen. A Máv. vaggonn hiánya nem uj jelenség és már évek óta ennek tulajdonították a forgalmi zavarokat. Pedig mig az év bizonyos szakaiban az egész vaggonpark igénybevétele mellett is csak késedelmesen bouyolitható le a forgalom, addig más évssakokban a Máv. forgalma a mini- málic alátt maradt. Az ilyen időszakos árutorlódásoko- akar segíteni a kereskedelmi miniszter azáltal, hogy az állami szállításokat a lehetőség szerint a kisforgalmú időszakokra koncentrálja. Ennek a forgalom- szabályozásnak egyik lépése az a körirat, amelyet a kereskedelmi miniszter az államépitészeti hivatalokhoz intézett. A köriratban felszólítja a miniszter az államépitészeti hivatalokat, hogy az állami útépítésekhez szükséges kősxállitásokat február 15. és augusztus 15-ike között eszközöljék, mert azután a cséplési időszak okozta fokozott forgalmat zavarná. Néhánv ilyen szabályozás mindenesetre rendszeresebbé fogja tenni a Máv. forgalmát. Értesítés. Szives tudomására hozzuk a t. építkezni szándékozóknak, hogy Tiszaujlaki-uti gyártelepünkön megfelelő mennyiségű és jó minőségű kész téglaáru van raktáron, minélfogva azon kellemes helyzetben vagyunk, hogy a közönség kora tavaszi téglaszükségletét is a napi árakon azonnal kiszolgálhatjuk. 1911. évi január 10-én. Szatmár-Németi első gőztéglagyár részvénytársaság. Telefon: 243. Gyártelepi: 93. Meghívó. Az aranyosmegyei Takarékpénztár Részv.-társ. első csonka évi rendes közgyűlését, ION. január 29-én d. e. 10 órakor saját helyiségében tartja meg, melyre a t. részvényeseket tisztelettel meghívja. A közgyűlés tárgyai: 1. Jegyzőkönyv hitelesítő bizottság kiküldése. 2. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentése az 1910. évi csonka üzletévről, ennek kapcsán a zárszámadások megvizsgálása, a mérleg megállapítása és a tiszta nyereség felosztása iránti határozathozatal. 3. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság részére a felmentvény megadása iránti határozat, 4. 3 felügyelő-bizottsági tag megválasztása. 5. Esetleges indítványok. * Aranyosmegyes, 1910. december 31. Az igazgatóság. MEGHÍVÓ. A Szatmár-Németi Első Gőztéglagyár Részvénytársaság XIV. ÉVI RENDES KÖZGYŰLÉSÉT 1 1911. évi február 12-én, d. e. 10 órakor fogja a városháza kis tanácstermében megtartani, melyre at. részvényeseket azon értesítéssel hivjuk meg, hogy az igazgatóság és a felügyelő-bizottság jelentése, a mér- | leg- és eredmény-számla a Szatmári Leszámítoló Bank részv.-társ. hivatalos helyiségében megtekinthető. A közgyűlés tárgysorozata: 1. A hitelesítő küldöttség kirendelése. 2. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentése, ezzel kapcsolatban a mérleg-, veszteség nyere- ; ség-számla megállapítása, a f. évi nyereség hováforditása feletti határozathozatal, felmentvények megadása. 3. Netaláni indítványok. ] Szatmár-Németi, 1911. január 15. Az igazgatóság. ) JEGYZET. Az alapszabályok 22. §-a szerint a közgyűlésen csak azon részvény es vehet részt, bir szavazati joygal és választható, kinek részvénye a részvénykönyvben a közgyűlési megelőzőleg 3 hónappal saját nevére bevezettetett. Fáradtan vánszorgott a fekhelye szélére. Még nem mert lefeküdni, mert nem érezte magát teljes biztonságban és az efölötti bizonytalanságtól olyan ideges volt, hogy még a térdeit is összeverte. Bosz- szusan tekintett körül és odaugrott a díványhoz, lehányta róla az ágvnemüeket, holott mikor odarakta, jól látta, hogy üres. »De azóta alabujhatott.« S miután visszadobálta a párnákat, fölállt egy székre, föltekintett a szekrények tetejére, nem hasal-e ott valamelyik elkeseredett ellensége, valami könnyelmű, léha ficsur . . . Végre elfujta a gyertyát (nem, előbb megnézte mégegyszer, utoljára, tényleg bezárta-e a külső ajtókat) és kimerültén húzta magára a takaróját. Talán három percig feküdhetett, mikor gépiesen fölkapta a fejét « párnáról, lelépett az ágyról és odaszaladt a - szekrényhez. Döngetni, lökdösni kezdte a zárat, a fogantyút pedig rángatta minden erejéből : zárva van, csakugyan zárva van Le akart feküdni, de gondolt egy^t: még egvpárszor belerúgott a diványzugba és amint visszasietett, úgy odaütöde a térdél a nyitott szobaajtó éléhez, hogy az egész bal-tagja belezsibbadt. Nyöszörögve vonszolta magát és miközben végigdőlt az ágyán, az éles fájdalomtól kihullott a könye, mire elérzékenyült és megindult utána a többi is. A kezét r nyomta sajgó tagjára és igy feküdt, mozdulatlanul, a könye pedig folyt, folydogált, nesztelenül önüött le a párnára.
