Szatmár-Németi, 1911 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1911-07-16 / 57. szám
XV. évfolyam. Szatmár, 1911. julius 16. Vasárnap 57 szám. FÜGGETLEN POLITIKAI LAP ELŐFIZETÉSI AR: Eg :sz évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor I Egyes szám ára 10 filler. Megyeien hetenkint kétszer: vasárnap és szerdán. FELELŐS SZERKESZTŐ : DR TANÓDY ENDRE. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10------Telefon-szám 80. ■ Mi ndennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők. Munkásotthonok Békéscsabán már létesült munkásotthon, amely a munkásnépjóléti intézmények között példaadó. Békéscsabán ugyanis 4000 gazdasági munkás van, kiknek nagyobb részét a gazdasági munkaközvetítő helyezné el. Eddig a munkások — mint az Aiíöldön a legtöbb helyen a sétatéren verő ítek csoportba, rendesen korcsma előtt; négy erkölcsi jelenlősége van tehát a munkásotthonnak, ahol olvasókör, népkönyvtár, a gazdasági munkaközvetítő és segélypénztái i intézőbizottság együtt lesz és a munkást munkába szegődésig a maga otihona várja. Napközi otthonról van szó, melynek keretében tanfolyamok, esetleg háziipari támlások is lennének. Az intézmény 60.000 korona költséggel létesül. Békéscsaba a napközi otthon létesít esővel valóban minden dicséretre érdemes, mert elhatározása ultörő és szociális téren igen jelentős. Kívánnunk kell, hogy a jó példa utánzásra találjon különösen oly helyeken, ahol gazdasági munkások nagyobb csoportban élnek. Nemcsak emberbaráti szempontból óhaj'juk, hogy az ingatlan vagyonnal nem biró legszegényebb néposztály részére egészséges, tu-zla és szilárd házakat építsenek. ! Nemzeti érdekek is parancsolják. Az egész világon előtérbe léped a törekvés, hogy a munkások helyzetén javítsanak. A munkásosztály erőteljes szervezkedése, amely többnyire ferde irányban terelte az osztálytö- rekvéseit és romboló, rendbontó törekvéseket váltolt ki az elkeseredett telkekből, a legújabb idők sürgős föladalává tette az úgynevezett szociális kérdés megoldását. Időnként és helyenként veszedelmessé mérgesedett a viszony a munkás es munkaadó, sőt a társadalom összes vezető osztályai között, önző éi'dekektől vezelelt elemek igen sokszor a munkásokon kívül ál ó körökből rávetették magukat az elégi detlenek millióira. A könnyen izgaltató lelkek képzelete elé hirletenül' merész álmokat varázsoltak. És a sokszor elhanyagolt munkásnép mohón szívta magába a merges, kábító gőzöket. Nem vetle észre, hogy hamis vezetőik c ;ak érvényesülni a. arnak, de nem őszintén törekednek a helyzet javítására. Magyarországon is hasonló jelenségek tűnlek löl. Mint gy tiz évvel ezelőtt annyira fejlődtek az izgatások, hogy a mezőgazdasági munkások is, akik pedig gondol- ,! kozásban és érzésben nyugodtabbak a városi gyári munkásoknál, zendülésbe törtek ki. Azóta nagy lépésekben haladtak előre a munkásnépről való gondoskodás. Szabályozták a munkás és gazda jó viszonyát. Megalapítottak az Országos Magyar Gazdasági Munkás- es cselédpénztárt. És úgy a törvényhozás mint a kormány szívesen támogatott minden oly kezdeményezést, amely a munkások jogos kívánságainak teljesítését célozta Ugyanebben az irányban tett újabb lépés a gazdasági munkásházak illetőleg otthonok létesítésére. Bekés- vármegyét és Hódmezővásárhely városát illeti az elismerés az eszme gyakorlati megvalósításának kezdéséért. Minden embernek ell nállhalatlan vágya, hogy akkor amidőn a családalapítás ideje elérkezett, nyugodt és biztos otthont teremtsen magának. A városi ember, akinek alkalma van a sok száz üresen álló bérlakás közül választani, ha nem is elégedett, de meg tud nyugodni kényszerűségből abban, hogy nincs saját háza, állandó otthona. Ez ugyan nem azt jelenti, hogy a városi munkás részére nem volna szükséges állandó otthon létesítése. De ami ránézve különösen kívánatossá teszi, -z a lakásuzsora, az érthetetlenül magas lakbér elleni védekezés. Ez egyelőre másként is teljesíthető. Más a helyzet a mezőgazdasági munkásnál. A falvakban az TáECA. A semmitevő. — Irta : Henri Monnier. — Minthogy szükségesnek tartottam, hoey a fiam pályát válasszon magának, egy napon magam elé hivattam. — Barátom, mondtam neki a helyzethez illő hangon, egy óra és hét és tél pere múlva lesz huszonegy éve, hogy megszülettél. Most Ana tőle, felelj léted megalkotójának. — Meghallgatom, papa. — Amióta megszülettél, úgy hiszem, jól bántam veled, vagy talán kifogásod van ellenem ? — Nincsen, pspa. — Nem gondoskodtam-e kiitinő nevelésedről f — De igen, papa. — Nem irattaiak-e be diáknak? — Igenis, papa. — Belátod tehát, hogy hálával tartozol nekem ? — Belátom, papa.] — Most bebizonyíthatod, hogy hálát érzel irántam. Már megmondottam neked, Anatole,hogy huszonegy éves lettél, nem vágyódol-e arra, hogy . ; valami pályán kitüntessed magadat? Mihez volna j ■ ktdved, Anatole? Esküszöm, hogy bármilyent vá- , lasztasz, nem ellenkezem — Hivatást válasszak? — Azt barn a kedved szerint. — Erre még nem is gondoltam, édes papám. ) — Nézzük c<ak Anatole. gondolkozzál. Nem ( volna-e kimondott hajlamod a fe-tészethex ? — NincseD papa. — A zenéhez ? — Valahányszor elmegyek az operába, elalszom ott, — A katonasághoz ? — Még kevésbé, — Az irodalomhoz ? — Már túlságosan elkoptatott. — Látom fiam, téged a jogi pálya vonz ! A jogi pálya? — Kétségkívül, nem eléggé nemes hivatás ? — Nem állítom az ellenkezőjét noha nem lehet elvitatni, hogy az ügyvéd hivatása feltűnő módon sülyedt az utóbbi években. Csak kérdezze meg az ügyvédeket, valamennyien beismerik,hogy üzleteik egyharmaddal csökkentek. Én megértem az ügyvéd hivatást akkor, ha e hivatást nem folytatjuk, hogyha csupán a titulussal díszítjük nevünket, de még az ügyvédi titulus sem jó hangzású manapság. Még ön is, kedves papa, ha társaságban meglát egy huszonöt harminc éves fiatalembert, aki az ügyvédi címmel van felruházva, nem tartja őt túlságosan fontos személyiségnek. Mit jelent egy ügyvéd, ha nem lehet képviselő vagy mitfszter? Semmit, egyáltalán semmit. Még ön is, kedves pipa, ha meglátná, hogy fiának nehány rossz pör elnyeréséért kérvényezni és kilincselnie kell és hogy napjait a törvényszékek poros termében kell végigélnie, belepirulna ebbe. Ne beszéljen többet arról, kedves papa, hogy ügyvédet akarna csinálni belőlem, se beszéljen erről nekem. — Vehetnék neked egy jegyzői álást. — Inkább a halált. Talám oly furfangos száraz, megaszott lénnyé váljak, aki folyton csak azzal foglalkozik, hogy mindent széjjelromboljon, alááson ami még megmaradt a házasságban és az emberi társadalomban 1 Ezt ne remélje kedves papa 1 Különben is kicsoda ma egy notórius, olyan iparos mint más minden iparos! Miért válasszuk inkább a jegyzőséget, mint teszem a szappant, olajat, vagy kávét! Nincsen szükségem reá, hogy drága pénzen t ásároljak magamnak egy jegyzői irodát, hogy telkekben spekuláljak, — Már csaknem valamennyi hivatást végigjártuk, hogyan vélekedel p. o. az orvosi hivatásról ? es poltári keramikai és agyagáruk (porcelán, agyagcserép OO és bányatermékek agyagcsövek) kizárólagos képviselete O műkőgyár, tetőfedési és vasbeton vállalat. Iroda: Attila-u. 1|B. sz. alatt Báró Baratta Alajos-féle Gyártelep : Teleki-utca 43. szám Telefon 242 szám
