Szatmár-Németi, 1911 (15. évfolyam, 1-104. szám)

1911-07-09 / 55. szám

Szatmár, 1911. julius 9. SZ ATMÁR-NÉMETI 3-ik oldat VAROS. ÍREK. ! A gazdasági szakbizottság pénteken tartott gyűlésén a vágóhidnál szükséges javításokra 1068 koronát, a szatmári béke emléktáblájának felállitási költségeire 340 koronát és a gazdasági kiállítás helyének teltöltésére 3000 koronát sza­vazóit meg. A gazdasági kiállítás területe van egyébiránt kiszemelve az uj közkórház helyéül is. A magyar aszfalt részvénytársaságnak az aszfalt burkolatok fentartásért vállalt 10 száza­lékos biztosítékát 5 százalékra szállította le. 5 százalék a fentartási munkákat tsljesen fedezi. A hatósági cselédszerzés ingyenessé tételét a bizottság julius 15 tői egy félévi próbára java­solta. A jótékony nőegylet segély iránti kérelmét visszaadta a tanácsnak a nőegyleti árvaház és a gyermekvédelem érdekei szempontjából való újabb tárgyalás és javaslattétel végeit A szemetkihordásról készített szabályrende­letet a bizottság elfogadta némi módosítással. A bizottság a szabályrendelet érvényét az egész belterületre kiterjesztette s az általános kötele­zettség atul való kivételek megadását és nyilván­tartását a tsnécs hatáskörébe utalta. Mi közöm hozzád . . . Mi közöm hozzád, régi idegen ? Máshonnan jöttünk és máshova tartunk, Más voT a bölcsőnk s más lesz a révpartunk, j Elhagytuk egymást némán hidegen. Téged új gyönyörök vezettek messze, Homlokod derűjét űzik új gondok; De tétován én újra ott bolyongok, Hol egykor kettőnk útja borult össze. Mért villant egybe a széniünk sugára? Mért kapcsolódott össze két kezünk, Mért forrott ajkunk egymás ajakára? Mire az alkonyaihoz érkezünk, Egymás vonagló, ujjongó arcára Mi már alig-alig emlékesünk. Ádám Böske. ! Kérjük tisztelt olvasóinkat, hogy i ajnliusi előüzetést megújítani, illetve | a hátralékos dijakat mihamarabb be- i küldeni szíveskedjenek. — Uj ügyvéded. A szatmárnémeti ügyvédi kamara dr. tíarla Ignác ügyvédet Mátészalka es dr. Kovács Lajos ügyvédet Nagykároly székhel­lyel az ügyvédek névjegyzékébe bejegyezte. — Az „Ékeskert“ rendezése. Szatuiár város rohamos fejlődése tért követel, s az utóbbi évek alatt nagy külterület lett beépítve. Csak termé­szetes tehát, hogy a város belterületebe beékelődő oly hatalmas területnek, mint az Ékeskertnek, a belforgalomba való bevonása úgy a városnak élénk közérdeke, mint elodázhatatlan anyagi érdeke a tulajdonosoknak is, hogy a kertgazdaság lag kel­lőleg ki nem használható magas értékű terület beépítés utján legyen megfelelőig jövedelmezhető. — A város azonban a 208/Ö11. sz. közgyűlési ha­tározat alapján csak az esetben ad itt parcelá- zásra és építkezésre engedélyt az összes érdekel­lek között a végleges rendezésre megegyezés jön létre. — A kü'önböző érdekek összeegyezte­tésével e békés megegyezés létesítése céljából Korányi János ügyvéd folyó hó S-én, vasárnap <1. e. 11 órakor a városháza kistenác-termében tartandó értekezltere az összes érdekelteket meg­hívja. — írónőt kere* már napok óta a Szamos utján egy itteni hivatal. Semmiféle előképzettsé­get nem kíván csak helyesírást és póntos munkát Fizet ölven koronát havonta. Félünk, hogy nem talál olyan Írónőt a kereső cég. Poutós munkás lehet esetleg, de helyesírást bajosan fog tudni Hja az írónők is csak nők. — Napszurás. A bodászi határban dolgo­zott Szondi Mária marokszedő leány. Erős mun­kabíró teremtés vol‘, a mezei munka minden neméhez eitett. A nagy melegtől a napokban hirtelen rosszul lett. A mátészalkai kórházba vi.tek, de még u!közben meghalt. Napszurást ál- lupiiottak meg az orvosok. — Tűz A Ha!á*z Ferenc utca 6. száma alatt tűz keletkezett tegnap dé'előit a Bernath- féle asztalos műhelyben A házbeliek sietve lo­kalizálták. Mire a tűzoltók kiértek, már alig akadt munkájuk. — A fekete ifjú. így hívták zsidó hitsor- sotai emberemlékezet óla R ich Izsák szamos- krassói talmudtudóst, bár emberemlékezet óta galambősznek ismerték az úgynevezett legöre­gebb emberek is. Mert Reich még ezeknél is idősebb volt. A napokban halt meg Szamoskras- són. A fejfajára többek között azt fogják írni: élt 113 évet. Ismertem ezt a pillantást. Igv nézett Virányi Médi és a kis szeplős is. A magam részéről egy öreg és gyomor­bajos úrral ültem együtt, aki mindenkit ismer és mindent tud Ismerte tehát Göncs uj baklisát is. Elmondta az életét, a vagyoni viszonyait, mindent. — Felteszem, — mondtam — hogy . pja nagy vagyont hagyott hátra, különben Göncs nem ülne mellette. — Az ám szegény Göncz. — Már ugyan, miért volna Göncs szegény ? — Mert én minden ideálistát sajnálok. — Göncs és idealizmus? Eddig czak azt tudtam róla, hogy dühös hozományvadász. — Tanuld még öcsém, hogy a kettő nem mond ellent egymásnak. A legtöbb hozomány­vadász javíthatatlan ideálista. És ez nem para­doxon. Ezek az emberek minden munkájukat, fá­radságukat annak a rögeszmének állítják a szol­gálatába, hogy gazdagon fognak házasodni. Ha bármelyik más pályán fejti ki ezt a munkát, már nagy vagyona .volna. És mikor megházasodnak akkor tűnik ki a legnagyobb tévedés. Az hogy a nagy vagyon meghozza a nyugodt életet és gazdaságot. Tegyük fel, hogy a leány 100.000 forintot hoz a házhoz. Ennék 5 százalékos kamata 5000 forint. De úgy ahogy a leány élt eddig, nem lehet élni 8000 hői sem. A férfi is automo­bilra és Riviérára gondolt. Mindaketten becsa­pódtak, mert ehelyett mindennap 5 forintos té­telek miatt kell veszekedniük. — Szegény hozományvadászok — szóltam gunyoián. — Nem gondolja bátyám, hogy ligát kellene védelmükre alkotni. — Elfogult vagy. Különben, ha a liga meg­alakulna és tagja volnék, mindenekelőtt figyel­meztetném Göncsöt, hogy ne udvaroljon a lány­nak, mert azt már az apja elígérte az unokaöcs* csének, aki az üzletet is folytatni lógja. Átnéztem Göncshöz, aki egészen a lány füléhez hajolt úgy magyarázott valamit. Valószí­nűleg azt, hogy egy leány sokkal tiszteletremél­tóbb, ha átadja magát érzelmeinek, mintha eltit­kolja őket. Hévvel, meggyőződéssel bedéit, lát­szott rajta, hogy komolyan átérzi, amit mond. Isten tudja, ebben a pillanatban, majdnem sajnáltam. Hatba csakugyan ő az ideálista. — Jezsuita-hála. A Heti Szemléről szól a nóta, erről a káplán-szaklapról, amely saját szel­lemi gyönyörködtetésére minden cikkében üti a zsidót. A hirdetési rovatban azonban ezt kántálja: eresszétek hozzám a zsidókat. A zsidó kereskedők elég érzékenyek s csak a kántálás hatja meg őket, a piszkos szidalmakat nem ve-zik észre. Unger Ármin is csak addig volt derék ember, mig hirdetett a Heti Szemlében. Mihelyt meg­bukott : zsidó lett és csaló és olyasvalaki, akit a joviális papbácsik per Ármin szólíthatnak egy rosszindulatú, öreg sablonok mintájára kedélyes kedö cikkecskében. Jezsuita-hála. — A szerelmes cselédleány merénylete. Máder Alajos közös őrmester mintegy másfél év­vel ezelőtt ismerkedett meg Papp Annával, egy szép szőke cselédleánnyal. Mint katonáiknál ilyenkor szokás, tartóaan udvarolt a leányuak. Három négy hónap elmúltával azonban, tán mert csiuosabb nő tűnt fel a szemhatáron otthagyta Annát az őrmester. A leány akkor egy ideig reklamálta a szerelmet, de később, táu mert néki is újabb valaki jelentkezett, elhallgatott. Mosta­nában nagyon meglephettek Annust az emlékei, mert megint sokat zaklatta szive egykori őrmes­terét. Meg is fenyegette párszor, hogy lelövi. De Alajos stramm katona, ki nem egyhamar ijed meg, azonkívül kérgesszivü fiú a már meg­szokhatta az effajta dolgot. Nem is hederiteit hát volt babája feoyegttőzéseire. A leány azonban nem tágított Mint az árnyék, egyre a katona nyomát követte s követelte egykori jogait. Most vasárnap a Kispipában mulatott az őrmester *», Anna is. Külön-külön asztalnál. A leány többször álkiáltott volt szeretőjének s hívta magához, de ez nem is válaszolt neki. Éjféltájt mikor Máder elment, a leány az u cán leste s revolverrel ke­zében megfenyegette Az őrmester kinevette. Kocsira ült és elhajított. Négy őra’ájt került haza kaszárnyái lakására. Alig vetkőzött le, ko­pogtattak az abiakan A leány volt, ki beboc»á- tást kért. Máder elkergette s megparancsolta az inspekcióinak, hogy be ne eresszé«. Anna mégis bejutott valahogy. A szerelem, mint azt a ponyva­regényekben nem egy eset bizonyítja a fegyve­res űröket is kijátssza. Nagy jete et következett a leáuy s a fiú között. A vége az leit, bogy Anna ismét kirántotta a revolvert s rálőtt Má- derre. Ez még idejekorán megkapta a leány ke­zét s a golyó célt távesztett. A lövés zajára elő­futottak a katonák s a vérszomjas Papp Annát lefog ak s átadták a legközelebbi csendőrőrszemnek. — Klgolyózta a lelket magából Török Béla m. kir. csendőr. Törököt nemrégiben helyezték át Nagykárolyból Somkutra. Nyomasztó adósságai elől futott a szigorú katona, de a hitelezők uj állomáshelyén is egyre zaklatták. S mert kicsiny fizetéséből sehogy sem tudta rendezui a dolgát, végre is a manlicherbez fordult és elegánsul mint egy kaszinó tag eliutézte örökre a saját problémáját. — Köszönetnyilvánítás. Feledhetetlen em­lékű férjem elhunyta után oly tömegesen érkez­nek hozzánk részvéínyilatkozatok az ország min­den részéből, hogy axokrafjkülön-külön válaszolni képtelenek vagyunk. Fogadják ezúton mindazok, akik gyászunkat részvétükkel enyhíteni óhajtották, úgy a magam, mint gyermekeim s a megboldo­gult testvérei uevében meleg köszönetsmst. özv. Markovits Mihályné. — Gyógyszertár átvétel. Benedekfalvi Detrich Endre aa általa megvett Bossin József örököseik reáljoga gyógytárát f. hö 4-én átvette. — Harakiri Szaniszlón. Szegény kóborlő cigány volt Fecske András, aki a csavargást és éhezést roppant komolyan vette és nem látott benne sem poézist sem pedig irigylendő bohém A Helyárak: MA vasárnak 2 nagy díszelőadást rendez fényes műsorral: délután 4 és este fél 9 órai kezdettel. I. sor zártszék 1 K 60 fillér. II. sor első hely 1 K 20 fill. III. sor második hely 80 fill. IV. sor harmadik hely 70 fillér. Álló hely 40 fillér. A gyermekek az ülőhelyeken félhelyárat fizetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents