Szatmár-Németi, 1911 (15. évfolyam, 1-104. szám)

1911-07-09 / 55. szám

XV. évfolyam. Szatmar, 1911. julius 9. Vasárnap FÜGGETL POLITIKÁI LAP ELŐFIZETÉSI Ä R: Eg s% évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor Egyes szem ára !Ö filler Megjelen hetenklnt kétszer: vasárnap éj szerdán. FELELŐS SZERKESZTŐ : DR TANÓDY ENDRE. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utea 10 == T*klon-saá» 80. :=x Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők. Nagy idők kezdetén állunk. A véderő- | javaslatok mar a Ház asztalán feküsznek I és a képviseíőház július 12-én már hozzá­fog a tárgyalásukhoz. A kormány a jelszót már kiadía. A kormány tagjai látszólagos naivitással, — de valójában sunyi ravaszkodással —■ azt mondják, hogy végre-vaiahára el kell tá­volítani a nemzet testéből a szúró tövist, a katonai kérdéseket, hogy a közjogi küz­delmek helyett a nemzet valódi életszükség­lete íölött kezdődhessenek az eszmecserék. Ez igen szépen hangzik és igaz is lenne, ha a katonai kérdések csak holmi kis tö­viskék lennének, amit csak úgy könnyedén el lehetne távolítani. Nem tövisek ezek, hanem szinte áthághatatlan sorompók, amit leeresztettek a nemzet vonata előtt; oly áldozatokat követelnek katonai célokra, amelyek a nem .el gazdasági létet alap- j jaban renditik meg, — hi a nemzetet az j önálló vámterület áltál meg nem erő..-itjük. ' Az ellenzék erős harca már előre veti j árnyékát. Mivel a kormány erősen tart a I jól megérdemelt bukástól, a többségbeiiek j és a kormány parancsszóra működő saj- j tója ismét tüntetőén kezdi hangoztatni, ! mint annak idején 904—5-ben — a több- ségi akarat érvényesülését, mint a puha- * 1 mentizmus alfája és ómegája a nemzet akaratának feltétlen érvényesülése. Azt csak nem képzelik, hogy a mai többség a nem­zet akaratát képviseli ? Ne feledjük ennek a többségnek a születése történetét. A mai többség úgy jött létre, hogy elővettek egy gombot és ahhoz varrtak kabátot. A been udvar kiadta a parancsot, hogy a közös bank szabadalmát meg kell hosszabitani, a katonai javaslatokat meg kell szavazni és mivel erre a sokat kárhoztatott koalíció nem volt kapható, nosza rajta, — jöttek az Olcsó Jánosok és megvarrták a kabátot a gombhoz. Az eszközökről pedig hallgas­sunk, ahogyan a munkapártot összeszedték. A mai többség merészeli azt hirdetni, hogy a nemzet akaratát képviseli? H szén kezdjük azon, hogy a nemzetnek nem is á i módjában akaratát kifejeznie, mert csak egy kis töredékének van szavazati joga. A kormány egész rendszere arra van alapítva, hogy a nemzet gyengeségét kiuz orözza, kizsákmányolja. Minden más államban, — amikre oly nagyon szeretnek hivatkozni, — az ilyen életbevágó javaslatokat, a mi­nők a katonai javaslatok, a legalaposabb és legrészletesebb vitának vetik alá, ná­lunk pedig a kormány minden eszközt felhasznál arra, hogy javaslatait a bírálat és kritika a'ól elvonja A közvélemény fi­gyelmét eltereli, a nemzetet letargiába rin­gatja, ezek alán pedig a javaslatokat a nyár derekán, a kánikulában terjeszti elő ebben a par exellence földműves ország­ban, mert azt reméli, hogy az aratási munkák miatt majd kevesebb ellenzéki képviselő vesz részt a tárgyalásokon. Nagyon csalódni fog a kormány. Az a főbaj nálunk, hogy a parlamen­tarizmusnak csak a külsőségeit, a forma­ságait tartják meg, annak lényege nélkül. Lényegileg ez is absolut uralom, meit ná­lunk mindenkor a fejedelem akarata érvé­nyesül, a felelősség pedig a kormányra haiul. A parlamentarizmus, az igazi azt követelné, hogy a kormány az érvek és meggyőzése erejével vigye keresztül javas­latai!. Nálunk pedig, — mivel javaslatok csak Ausztria és a nagyhatalmi hóbort ér­dekeit szolgálják, — a nemzetet letargiába ringatják, az ellenzéket pedig statisztikák­kal akarják félrevezetni. Nemrég hallottuk a szirénhangokat, amelyek az ellenzéket a sziklák közé akarták csalni, hogy ott ma­gát összetörje. A pénzügyminiszter nagy ravaszul, ártatlan képpel „uj pártalakulás­ról“ beszélt mely bekövetkezik majd, — de természetes csak akkor, ha az ellenzék lesz olyan együgyű, hogy keresztül engedi a katonai javaslatokat. Azt remélte ezzel elérni, hogy az ellenzéken az uj pártalaku­lás hallatára erőt vesz a hatalom utáni A hozományvadász. Irta : Farkas Pál. A hozományvadászt tiz esztendős koromban láttam először. A nagyjégen állottam — abban az évben erasz'ettek először a nagy jégre — és nagy lelki gyönyörűséggel néztem egy kis leányt, aki kifogástalan walcert táncolt, mikor a hátam mögött valaki megszólalt — Nézd csak a lelketlen hozományvadászt. Egy pillanatig nem hagyná békében azt a sze­gény kis leányt. Hátrafordultam és két — már nem egészen fiatalhölgyet pillantottam meg, kik megbotránkozva mutogattak a pálya túlsó végére. Ott, majdnem a hid alatt, egy fiatal leány és egy fiatalember állott összefogódzva. Az urnák puha kalapja volt és fekete haja. A bajusza rövidre volt nyírva Más nem lehetett a hozományvadász, mint ö. Az igazat megvallva, a puhakalapos ifjú nagyon izgatta a fantáziámat A hozömányvadász ! fogalma még ismeretlen volt e'őtíem; sokat ol- ! vasiam ellenben már a skalpvadászokról. Olyas­valamit képzeltem, hogy a hozomány afféle rno- ‘ dern. nyugati sklap, amit a vadász fáradsággal szerez mc.j és azután egymás mellé tűz a wig- vamjára. C<ak azon csodálkoztam, hogy, ez a küzdelem nők eilen is folyik. Amennyire az apa- chok és sdoux-ogaUak becsületkodexát ismertem, a «Vörös szarvas» és a »Gyors bizon» és más nagy főnök barátaim feltétlenül diszkvalitikálták volna azt a fiatal harcost, aki női kalappal tér haza. Két esztendő múlva az érettségi banketten, különös találkozásom volt. Ez a bankett nem volt sablonos vnasora, tokkal és vegyes befőttel, hanem valóságos bál. Nehány osztálytársunknak serdült nővére ugyanis mindenáron táncolni akart és ezért az ünnepélyt egy nyári vendéglőben j tartotluk meg. Volt cigányzene, lampion és tűzi- i játék, sőt Szekula tanár ur valami gyanús bow- ! letol annyira berúgott, hogy hangosan ordítozni | kezdett. Azt ordította, hogy az igazgató ur hülye, j A hivatalos titoknak ezen súlyos megsértése mi­att szegény Szekula később fegyelmit is kapott. Szóval igen szép este volt. Éjféltájban a cigány végtelen hosszúságú Csárdásba kezdett, mi lemaluráit diákok pedig blazirt arccal odatámaszkodtunk a falnak és úgy tettünk, mintha nagyon megvetnök a táncot. Az igazság az volt, hogy a bowle nekünk sem tett jót. De hősiesen türtük az émelygést és apró malicziózus megjegyzést tétünk a párokra. — Nézd a Virányi nővérét. Ha az én húgom volna, most pofonütnóm — ezt egy szigorú er­kölcsű osztálytársam mondotta. Közbevetőleg meg­jegyezve ez osztálytársam ma rendező egy vari­eté színházban. A Virányi nővére csakugyan botrányosan táncolt. Vagyis helyesebben tűrte hogy a táncosa botrányosan táncoljon vele. A láncosnak fekete i haja volt és rövidre nyírott bajusza. Az en lel­i kemben pedig egyszerre derengetni kezdetj a sej­telem, hogy azt az embert már láttam valahol Egy pillanat múlva már azt is tudtam, hogy hol. A nagy jégén közvetleuül a hid alatt. Ez a ho­zományvadász. Egy lematurált diák tudvalevőleg érett em­ber és szívesen dolgozik társadalmi problémák­kal. Érdeklődni kezdtem a feketchaju iránt. Egy tüzérönkéntes azután megadta a felvilágosítást. — Hogy a Virányi Médi kivel táncol f Cso­dálom, hogy nem ismered. Vagy igaz, te csak most maturáltál. Ez Göncs Theo, veszedelmes ember. A nők bomlanak utána, .ámbár igazán ŐO RárÁ Tínrnfta A lm'n<S.fÓlp po'tári keramikai és agyagárak (porcelán, agyagcserép OO o 4JC4JL U i^af.aLLa xm. leijén acíu és bányatermékek «agya^csövék) kizárólagos képviselete O műkőgyár, tetőfedési és vasbeton vállalat. Iroda: Attila-u. 1|B. sz. alatt- ------- J---------- — — ---------------------------------------------------------------Telefon 242 szám Gy ártelep: Teleki utca 43. szflm f nagy harc előtt TÁRCA.

Next

/
Thumbnails
Contents