Szatmár-Németi, 1911 (15. évfolyam, 1-104. szám)

1911-06-07 / 46. szám

räfitfe OiMal.

.mBYloWé ,VX Szafffiáf, junius 7

szerelmet magasztalta, ahol a szépérzések, bölcs megtagadások elnyomják a csókot, az ölelést, z érzéki, boldogan fájó sóhajtásokat.

Amikor elhallgatott, egy percre csend lett. Aztán megütötték a zongora billentyűit ; valami érzék nélküli, buta, egyhangú nótát játszott raj'a Cgy nagy, erős teltvonalu, férjet váró lány. Egyszerre zajos lett a szoba, mindenki örült, kaca- _gOjt.t, felejtett és tapsolt a mának.

! Csak a fiú maradt az asztalnál és a szomszédja, a kékszemü, szerelmesajku szűz leány. Nézett, odaadóan, megértőén nézett a fiúra, látszott rajta, szívesen lenne a cselédje, a rabszolgája, örömest tenne bármit, csakhogy mindig mellette letessen, láthassa és megrészegüihessen a szavaitól. A fiú nézte és elgondolt onnan egy másik házra, ahol holnap lesz, vagy ha nem holnap hát holnapután és mellette fog ülni. Ő, a másik lány, akitel abban a hitben ringatják magukat — megértik egymást. És holnap az a lány fogja rávetni a szemeit, azokat a nagy, sötét, alázRtos szemeket és ő — a fiú — mindenféle szép semmiségeket; megszokott kedves szavakat fog előtte ismételni. Mesélni fog neki a Holnapról, a jövendőbeli boldogságukról. És elgondolkozott. Mi célja van ennek ? A lány huszesztendős ; ö sem sokkal több; egy senki, akiből öreg korára, ha ember lesz. Addig a lány nem várhat, ő pedig . . . neki úgy érzi nincsen sem kedve, sem ereje a lekötöttséghez. És gondolatai elbusitották, leverték úgy, hogy egyszerre tűrhetetlennek, nehéz főj tónak találta a szobalevsgőt, felállt, valami kifogást mormolt távozása előtt és leszaladt a lépcsőn.

A hideg szél arcába csapott é* a fiú ment, gondolkozás nélkül, ment bele az éjbe. A körúton szembe jött vele egy puhatestü cifra leány s gyakorlott szemekkel vizsglta a fiút. Kilátta belőle a vágyakozást és szó nélkül melléje állt. A fiú megrezzent, vad, erőszakos mozdulattal karolt bele a lányba s ment vele gyors léptekkel, szinte futva, izgatott vágyakozással . . .

A szőke, kekszemü lányok pedig álmodozva gondolnak a fiúra s epedve sóvárognak az érzékeken felül álló nagy és szép szerelmek, boldog szüztiszta megértések után, hangulat nélküli, buta, monoton zongoraszó mellett, fagyos, szeles, holdfényes, téli éjszakán.

Lengyel István.

azt.end^s annyi sivalkodó, gömbö- ele. Hét évi házasság alatt hétszer fordult meg portáján a dengelegi bába. Szegény Tógyer mindig későn kapargatta a füle tövét s meleg atyai szeretettel káromkodott, valahányszor megjelent a Termékenység angyala. A gyerek szaporodott, a napszám meg csak maradt a régi, amiből jó, ha kettőnek jut kis fekete kenyér. Mit tehet ilyen helyzetben a jámbor ember ? A derék Tógyer addig törte a kemény fejét, hogy egyszer nekifohászkodott és levelet irt a királynak. Szépen kicirbalmozott öregbetüs levelet, ahogy illik. A kópertára cifrán rápingálta :

Ő CSÁ. APÓST KIRÁLYA I-ső PERENwZ JÓZSEF UR

B É C S B E.

Aztán postára tette a keserves szívből fakadt alázatos levelet, amely pedig szólt vala ekképpen :

Kérvény. Alázatos kérelemmel fordulok a nagyraméltó felséges Király atyámhoz miután Papp Tógyer és neje Varga Mária nagyon szegény sorban vagyunk, nőm 28 éves létére 7 családot hozott az világra egy fiju és egy lány meghalt és 5 élő fiú gyermek megvan: és mind apró. Alázatosan kérem felséges Király atyám, nagy eredményt szolgáltatok az magyar államnak, azer szeretném őket fel Nevelni Alázatosan kérem felséges király atyám egy kis segedelmet halas köszönelemet érte.

Czim : Szatmármegye Dengeleg.

PAPP TÓGYER.

Tógyer gazda azóta minden cap eljár a postára és bekukucskál az ablakon: «jött-e levél Bécsből ?• De bizony csak nem jön. No de hát mi megvigasztaljuk Tógyer gazdát, — «ami késiá, az nem múlik,» — tartja a közmondás. A király most két hónapig nem volt Bécsben, hanem Gödöllőn nyaralt és oda a kabinetiroda nem továbbította a kérelmet, a maga részéről nem tartván azt olyan sürgősnek.

— Jóváhagyott alapszabályok. A földmive- lésügyi miniszter a tunyogi gazdák szövetségének, valamint a szatmárzsadányi volt úrbéres birtokosságnak alapszabályait jóváhagyta.

— Matuzsálem Mátészalkán. Három századot élt Feldmann Sámuel mátészalkai rendezetlen vallásu. 1794 ben született s a múlt héten halt meg 117 éves korában. Életében alig volt beteg. Halálát a legideálisabb végelgyengülés okozta.

— Jegyző állások pályázat alatt. Az avasi

járás főszolgabirája pályázatot hirdet az avas- felsőfalui segédjegyzöi állásra évi 1200 K javadalmazással. Pályázati határidő jun. 30, választás julius 3. — A szinérváraljai járás főszolgabirája a szinérváraljai községi adóügyi jegyzői állásra hirdet pályázatot 1000 K törzsfizetéssel, 300 K lakpénzzel. Pályázati határidő jun. 17., választás junius 19.

— Két adomány a tűzoltóknak. Kaufmann Ignác Attila-utcai kereskedő abból az alkalomból, hogy tűzoltóink az üzleti pincéjében keletkezett tüzet elfojtották, 100 koronát juttatott az önkéntes tűzoltó egyesület legénységének. — Ellenben a Kereskedelmi Részvénytársaság, ez a gazdag vállalat azokért a munkálatokért, miket a gyufaraktár égésekor végeztek tűzoltóink s a melyek eddig három emberéletet követeltek áldozatul, 50 koronát küldö't, hogy a szegény árvák és a legénység osztozzanak rajta. Megható ez a jótékonyság. Megérdemli, hogy hirlapilagnyugláztassék.

Ofi

óvni

RjJrn AlairkC {'Aló l)o!tíll,i keramikai és agyagáruk (porcelán, agyagcserép QQ

L. ,Ja «J és bányatermékek agyagcsövek) kizárólagos képviselete OO

Klein mákfyfyár, tetőfedési és vasbeton vállalat. Iroda: Attila-u. 1|B. sí. alatt.

Gyártelep: Teleki utca 43. szám .... ■ :i..„ ■ ......*------j.----------------n Telefon 242 szám

a női, férfi és gyermek fpe$jjr* ruhákban ‘‘fPl

1 legolcsóbb árban

SZ^TRÜÁRi NAGYTŐZSDE MELLETT SZEREZHETŐK BE.

ennek a mi egyetlen komoly figyelembe vehelll

közlemények, cikkek, hírei--, nyiltterek jelennek

meg: binfle, |an|ejydjj{ becsületére válnának lat Mesűláborc-és Vidéfe. cimü lápnak, vat^r l modd juk,pz Éazakl.eletpel, de spmmi lseire képi kelők az okos, önérzetes, nagyfejt! Szamosba;

Legutóbb, h^Ökcsáx'igy° példát említsünk, a noégyletf‘ mulatságokról szóló referádák köl tűztek át a Szatmár és Vidéke cimü laptársunk vonal alatti hasábjairól a Szamos oldalaira.

A Vidékében igen stílszerűek voltak ezek a kritikai csevegések. Az «aranyos és mindig tevékeny Morvaynéról, aki igy szólott hozzám; Jaj titkár ur, mi lesz, hogy lesz? —- a piruló pünkösdi rózsákról; a bevegzett harmonikus társaságról, amelyet illatos virágerdőkkel árasztanak el, felséges csodacsokrokkal. De meg is érdemelik mivel valamennyi aranyos kedvében van. Oh, mert megannyi szerep előkelő művészi kezekbe van letéve s mindegyik szereplő részint bájos és fess, részint édes, gyönyörű, takaros, hercig remek ; kis őzike, melynek légies alakján a közönség kedvvel legelteti szemét, szóval igazi művész mindahány, sőt valamivel több : a szó szoros értelmében mesésnek mondható.“

És igy tovább. Öt hasábon keresztül társalog, flörtöl, cseveg, csacsog vidáman, könnyedén és kedélyesen a nőegylet kritikusa.

Aki nem hiszi olvassa el a mai Szamost.

Bőske Nagykárolyban

Föllép a kabaréban

Szilágyi Böske, a nagy nó, akiről nemrég ! hasábos riportokat Írtak a pesti lapok mégis csak j szerzett egy kis nevezetességet és tekintélyt ne- j künk szatmáriaknak is. Mert mindenütt, ahol rö- . vid, de ujságszenzáció szempontjából szinte pá j ratlanul hosszuéletü szeieplését olvasták, a nagy- ; stilü félvilágosodottságról s a fényes tervek kissé bántó poentjéről: a tolonautról, mellesleg reánk is gondoltak szatmáriakra. Mert itt született a nagy Erzsébet Szatmáron, és ahogy ékes rendőri stílusban mondják: ugyanid« illetékes.

Pedig hát Szilágyi Böske sokkal praktikusabb erzékü és energikusabb teremtés, mint csaknem valamennyi ugyanide illetékes hím és nő! nemű kortársa. Ki tudja aknázüi a reklámot Énmi^ra flM^cióbajMs2NKlevar£&iságol9Hfe ől

isi »képességű jelentéktelenségének csaptak.

Hírnevet már szerzett, mindég^1 hogyan és nji módod, ki jegeli tOTátnasználni. Pihenni a babérokon csak öreg szentimenlálisok szoktak, gyakorlati lények arra használják fel, hogy újabb babérokat szerezzenek.

Böske ama szenzációs szereplés óta már ' hallatott magáról. Nagykárolyban, mert ezidősze- I rint ott lakik, fölajánlkozott Heves Bélának, hogy i önálló műsor keretében föllép a színpadán. Közönségről, sikerről gondoskodva.

A direktor akkor a szezon végét hozta föl érvül s az ajánlatot nem fogadta el.

Most azonban ugylátszik, meggondolta a dolgot és mert csakugyan jó üzletnek tartja Szilagyi Erzsi szerepeltetéséi, szombatra és vasárnapra átráadul Kisváráéról Károlyba, hogy bat elsőrendű tagjával kabaréestélyt rendezzen. A hetedik, hogy heten legyenek, uram, heten, Böske lesz.

Több magánszámmal fog szerepelni, ezenkívül Hetényi Heidelberg Albert »Kabarét« cimü színpadi tréfájában a fő női szerepet játssza el.

Böske ugylátszik a világot jelentő deszkákon akarja helyrehozni, amit a félvilágot jelentő pályáján mulasztott.

A tűzoltó sírhelye

Tóth Lajos tűzoltó halálát ezzel a frázissal intéztek el, hogy hivatásának lett átdozata. Köz- ! ben ennek a derék munkásnak, ki inkább meg- ! érdemelte volna a diszsirhel yet, mintha tudja isten milyen kapacitás lett volna, a temető arkaban ' adlak egy kis kegyelem sírhelyet. A rabokat j szokták erre a helyre temetni. Azonban Tóth j Lajos nyugodtan pihenhet. Ő a gonosztevők kö- | zött is azzal a tiszta lelkiismerettel aludhatja s örök álmát, hogy mindhalálig teljesítette köte- i lességét. Amivel a díszsírhelyek lakói nem igen dicsekedhetnek.

Levél a királyhoz

A hét bő esztendő után

Papp Tógyer jóravaló szegény ember házára egymásután sűrűn szállott le a kegyes isteni álJElE Ä ifc jü