Szatmár-Németi, 1911 (15. évfolyam, 1-104. szám)

1911-05-24 / 42. szám

XV. évfolyam. Szatmár, 1911. május 24. Szerda. 42 szám. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZ ATM ÁR-NEM ÉTI-i IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ES VASARNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor Egyes szám ára lö filter. FELELŐS SZERKESZTŐ : DR TANÓDY ENDRE. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10---------Tdalon-wtárri 80. « Mi ndennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendók--------------==--------— Ny ilvános könyvtárak. Az uj kor szelleme nemcsak megér­lelte, sürgősen előtérbe állított egy nagy kultur követelményt : a nyilványos könyv­tárak kérdését. Eötvös József bárónak, a magyar nevelésügy úttörőjének teljes diadala a mostani idő. A helyzet az, hogy Magyarországon az írni és olvasni tudók nyolcvan százalék szellemi táplálékot ki- ván és a mig ezelőtt két évtizeddel a nyilvános könyvtárak kérdését a magyar sajtó úgy tárgyalta, mint a szellemi köz­pontok egyik hiányzó tényezőjét : ma pedig úgy áll a dolog, hogy a szellemi táplálékra szorulók nagy kontingense im­már a falukban, sőt a tanyákon is nyil­vános könyvtárakat áhit. És ha arra gondolunk, kogy a kiket a mindennapi iskola á szellemi szórakozás gyönyörű­séges országába bevezetett, mennyire igényli, hogy olvasásszeretetét gondosan és körültekintéssel elégítsük ki : ez a kultur kérdés ma sokkal jelentőségesebb, mint valaha. Hiszen mindig is harcoltunk a p nyva ellen, pedig akkor nem ismertük a Nick Cat tereket, a bflnös bárónék fértél mes életrajzait, és a pornografikus irodalom megmételyező és gomba módra szaporodó szörnyeit. Még akkor az osztályokat egy­másra uszító, ábrándos körképek után nyargalázó idegen talajon serkedt, szoci­ális sajtónak, népirodalma sem kisértett. Akkor meg Bagó Márton ur volt a ve­szedelmes és mégis hányszor soro mpóba álltunk a magyar nép lelke tisztaságának védelmére, holott kiterjedésére negyedrész annyi lélek sem volt bevonható az irodal­mi bogancsterületre, mig ma — hiszen mindenki látja, — kocsis, szakácsnő, csősz bakter, kisgazda zsellér szóval az Isten adta nép mindegyike, betű után ktpkod, mert az iskola e betűk szeretetére taní­totta meg. Föllehetne tenni a kérdést, hogy örüljünk-e ennek, avagy bánkódjunk-e raj- ia? Ne vessük fel ezt a kérdést, örüljünk es fejezük ki örömünket tartalék nélkül, hogy magyar kultúra ekkora hatalmas lépést tett és népmilliókat vont be a kultúra sáncaiba. Ismeretes dolog, hogy a földtniveiési | tárca keretében a miniszter minden esz­tendőben 150 újabb könyvtár fölállítására kér megfelelő fedezetet. És az is az idők uj és nagy tordulatát jelenti, hogy pártokon kivül nincs népszerűbb tétel, melyet szí­vesen ne szavazna meg a képviselőház. A földmivelésügyi minisztérium könyv­táraiért a községek képviselőtestületeinek j kell folyamodnia, ezt a folyamodást azon- | ban megelőzi a képviselőtestületnek az a 1 határozata, hogy községében nyilvános 1 népkönyvtárt állít föl és azon szabályokat ; betartja, melyeket a miniszter a nyilvános ! könyvtárak használatánál elrendelt, és a melyek abban csúcsosodnak ki, hogy az ingyenes és mindenki által használható le­gyen és hiven kezeltessék a a község va­gyoni ereje szerint időnként szaporittassek. J- ' \ Ne m kell, egyáltalában nem kell si- 1 ránkoznunk azon, hogy minden kritika ) nélkül mohón falják a betűt, válogatás ! nélkül és hogy csak a betűk olykor nagy j ártalommal vannak a nép lélekre. Mert * hiszen segíthetünk rajta. Sőt a magyar intetegenciának határozott, elháríthatatlan feladata, hogy a kultur szükségletének irányt szabjon. A kormányok is kezdték érezni modern idők eljövendő szellemét és népkönyvtárok felállításával meg is kezdték a munkát. H l" m isp JL JSíw JEa JEä» — Füredi Sándor zeneiskoláját látogatta meg szombat délután két orsz. zeneakadémiai tanár, Szenuy Árpád és Mambrinyi Gyula. Kor­mánybiztosokul küldte ki őket a vallás- és köz- oktatásügyi miniszter. Az országos hírnévnek örvendő zenetanárok délután 4-től 7-ig voltak a zeneiskolában s úgy a tanítás módszerei mint az általánosan elért eredmények fölött legnagyobb megelégedésüknek adtak kifejezést. A „Kereskedő ifjak köre“ vasárnap tartotta ez évi közgyűlést. Friedman Jenő évi jelentése TÁBOA. Kellemes tévedés. Irta ; Zöldi Márton. Lories Józsefet teljesen kielégítette az az állás, mit a megyénél elfoglalt, Még innen volt a harmincon, mikor árvaszéki ülnök volt. Lomba természetével teljesen megegyezett az a megnyugtató érzés, hogy neki a gyámsági törvényen kivül semmi egyébbel nem kell vesződnie. Szelidebb lelkét mindig kellemessen zsongatta az a gondolat, hogy hivatása az ár­vák érdekét megvédeni. Menyivel szebb, ne­mesebb foglalkozás ez, mint, teszem, az árvá­kat kifizetni. Apja Loriss Mihály nyugalmazott számtar- tó volt, ki negyven évi szolgálattal nemcsak tisztességes nyugdíjra, de tekintélyes magán­vagyon™ is tett szert. A beavatottak ad be­szelték, hogy leányának, Józsának negyven ezer forint hozományt szánt. Több gyermeke nem volt. Az öreg számtartó beteg felesége miatt minden esztendőben fürdőre járt. Termé«zete- seu Józsat is magával vitte. Hátha akad va­laki a fürdőn . . . hátha olt kerül az igazi . . . A gondolkozásnak ebben a módjában a szü­lők olyan egyformák, mint — bocsánat a ki­fejezésért. — a tyúktojások. Utoljára Hávvizen voltak, hol Józsának udvarlók tikintében jelentős sikere volt. Né- * hány fiatal fürdővendég s néhány Keszthelyen állomásozó honvédhuszártiszt állandóan kö­rülötte settenkedett. A regényíró szemével nézve, Józsa nem volt Rzépség. Túlságos molettsége, szabályta­lan vonásai, kissé rekedtes hangja szinte ki­zárta, hogy a fantáziában izgalmas szerelmi históriák hősnőjeként szerepeljen. Szerencsére az élet nem olyan akadékoskodó, mint a re­gény. Mondjuk egyszerűen, az elet okosabb : megalkuszik, kiegyezik. És ezt okosan teszi. Az udvarlók teljesen egyetértettek abban, hogy Józsa barna, lelkes szeméből annyi értelem j sugárzik, hogy tekintetbe véve az öreg szám­tortó előnyös vagyoni helyzetét, bárki is ha­bozás nélkül lábaihoz omolhat. Ezt maga Józsa is tudta és gyakran nem minden keserűség nélkül tapasztalta, hogy az udvarlók milyen alaposan vannak tájékozva a papa nagy tejgazdasága és a fejős tehenek 1 száma felől. Nem egyszer szomorúan konsta­tálta, hogy ezeknek a teheneknek a hátán kell neki a boldogság révébe jutni. — Ez igy van, — konstatálta az okos leány. — a papa jóformán azért dolgozott egész életében, hogy az én férjemnek legyen bősé­ges költőpénze . . . Mikor augusztus utolján hazajöttek Hév- vizről, Józsa József bátyjának hűségesen be­számolt az iszapos források környékén tett ta- j pasztalafokról. Meg kell jegyeznem, hogy a szelidlelkü | árvaszéki ülnök rajongóan szerette kis tömzsi, i okos húgát. Most is áhítattal hallgatta a leg- t jelentéktelenebb részletet is, mely húgának szó­rakozásával vonatkozásban állott. Egyik rövi- debb pauza után Józsa pajkos mosolylyal mondotta : 88 Eternit-pala fedési vállalat. Parkétta Dunkel-féle Kassáról, kizárólagos képviselet. ===== Építési anyag nagykereskedés. ===== fiái Ág Vl0in műkőgyár, tetőfedési és vasbeton vállalat Iroda: Attila-u. 1|B. sz. alatt. ________----------------------- Gyártelep : Teleky-utca 43. szám ■ -----■■ ■....Telefon 242 szám

Next

/
Thumbnails
Contents