Szatmár-Németi, 1911 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1911-05-10 / 38. szám
FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKÁI LAP. A „3ZATMÁR-NE1ÉTI-I IPAR! HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉS! ÁR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor j F.gyes szám ára !ö filler. FELELŐS SZERKESZTŐ : DR TANÓDY ENDRE. SZERKESZTéSÉB ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca lö- Toilaíor»<wzánr> SO. == Mindennemű dijak Szabnáron, a kiadóhivatalban fizetendők Minden leánynak szép a maga babája. (T) A legutolsó öt év egyetlen történelmi fajsúlyú eseménye a nemzeti és gazdasági radikálizmus egyesülése a Justh pártnak és a szociáldemokratáknak alkalmi szövetkezésében. Ez jogosít fel rá, hogy még mindig beszéljünk róla, mert érdemes rá legalább is olyan mértékben, mint Tiszának egy-egy vidéki kirándulása vagy egy-egy papi kijelentése az egyházgyüléseken. Hogy ezt a szövetkezést milyen kritikával kisérték az ellenpártról, az egészen természetes és mulatságos. Hogy ez a munka-Kossulh-pártnak nem tetszik, az egészen magától értődő. Mindabban a rágalomban, amit ezal- kalomból az egyetlen magyar polgári pártra, a Justh-pártra szórtak, ugyancsak megszokott dolgok a mi balkáni színvonalú közéletünkben, hiszen európai közéletek harcában is megfordulnak ezek a »tündöklő« fegyverek. Jellegzetes és érdekes azonban két ellenvetés. Az egyik szerint a Juslh-párt | zöme, de mindenesetre a vezető emberei j meggyőződésükre nem hivei az általános, | egyenlő, községenkénti titkos választói j jognak, nekik ez csak felkapott jelszavuk, j amelyet a változatosság kedvéért vettek fel j hitelt, vesztett programmjukba. És ezt meri egyik magyar párt a másik magyar pártnak a szemére vetni Magyarországon, ahol 40 év politikai uralma a leghitványabb elvtagadáson alapszik. Köztudomású, hogy Magyarországon hatvanhetes meggyőződésű ember nincs egyetlen egy sem. Még Tisza István sem az; sőt ő a legkevésbé. 0 is olyannak álmodja az igazán győztes Magyarországot, mint minden más magyar. Nem a lakások, az iskolák, a könyvtárak a színházak és müintézetek tökéletességét rajzolja ki a hazafias ábrándok szövőszéke, hanem egy ol_ .n ország min- ] táját, amely katonailag hatalmas, amely a > németet legyőzte és mint igazán nemzeti királyság, egészen önálló és egészen egyenrangú szerepet visz az európai diplomáciában. O is azért olyan jó szeretője a magyar lakosság indulatainak, mert ez a titkos, de állandó és alsó folyam indulatainak, mert ez a titkos, de állandó és forró alsófolyam állandóan áthúzódik a lelkén neki is, mint minden hatvanhetes politikusnak negyven év óta, Deák Ferenciül kezdve. Az egész Magyarország negyvennyolcas; minden magyar ember az, kivéve a jelenlegi miniszterelnököt, aki csakugyan nem az. És ezzel a meggyőződéssel, ezzel az egyéni irányzattal kormányoznak ezek az urak hatvanhetes alapon kerek negyven esztendő óta. És miért? Mert csak igy lehetett kormányozni, ők pedig elsősorban, főként és kizárólag kormányozni akartak, amit helyesen tettek, mert hiszen ez és egyedül ez a mindenkori politika célja. Hát ha szabad volt ennek az elvtagadásnak érvényesülni a felsőbb osztályokért, amelyek az eddigi hatvanhetes többségek képében uralkodtak, miért nem szabad már egyszer az alsó osztályok érdekében hasonló elvtagadást kifejteni, feltéve és meg nem engedve, hogy ilyen elviagadásról f egyáltalán szó lehet ? TÁR OJL VÍZBEN. Csendesen csobbant a viz a nagy márvány- medencében, amint a négy—öt asszony közül az egyik paskolta a kezével. Olyan volt a keze a viz tetején, mint egy nagy lapu fehér virág, rózsaszínű szegéllyel. A többiek erre-arra hevertek, vagy járkáltak a vízben. Egyik a medenee párkányára támasztotta a fejét és egész testét elbocsátva, úszkált a viz színén. Szemét lehunyva, olyan volt, mint egy halott. Látszott a mozdulatlanságán, hogy nem törődik most azzal a hatással, melyet a körülötte levők közt elérhet; tudta, hogy csupa saját nembelije látja csak. Nagy nyugodtságán látszott, hogy a fürdés pillanatai azok, amikor teljesen pihen. Látszott a szeme hunyásán, hogy örökös tetszeni akarás és hatás keresés után jól esik a pihenés neki. Egyik sem törődött a másikkal. Ingüket szemérmetlen lazasággal kötötték meg vállukon s csak néha pillantottak az ajtó felé, ha nyílott. Minden uj jövevény érdekelte őket egy-egy percig: valószínűleg csak annyiban, hogy is- merős-e ? Nyílott újból az ajtó és egy hosszúlábú nő lépett be rajta. ) Pillanat alatt, hirtelen, mint egy gondolat 1 és egy érzés ösztönzése nyomán mindnyájan ■ felé fordultak. Nagy fehér lábai méltóságteljes graciőzitás- * sál lépkedtek a medence szélén. Mintha keresné j a vízben a helyet, amely leginkább méltó arra, > j hogy testével illesse. j Hosszú lábai mint karcsú virágszálak futottak össze derekába. Kissé kiálló lapockacsontjai- 1 j ból menetelesen nyulott hosszú, tejfehér nyaka, i melyet kissé előrehajtva tartott és ez mintegy i mindig keresgélőnek tüntette fel. Lassú léptei közben feje is egyet in- | got mindig és vörös haja egy hosszú száron j ülő nagy chrisaníeum impressióját keltette. Mikor már félig megkerülte a medencét i [ megállapodott. Körülnézett és mindent befogó I j tekintete feléje irányuló szemeket keresett. : És talált. Az asszonyok már kevésbé voltak nyugod- j tak, mint az előbb ; felültek, összenéztek. Érez- j ték, hogy itt ellenséggel van dolguk, aki azon- i ban nemcsak híveket szedheti el tőlük, hanem ■ őket magukat is meghódítja. Szinte lihegtek, l amint nézték. A vöröshaju egy lassú mozdulattal felemelte karjait és megigazitotta. jobban a hom- 1 lokába húzta a kis piros fürdősapkát, mely alól : azonban teljesen ^kiszabadulva, omlott a homlokára és fülére a haj. Fej fölé emelkedő karjai által egész alakja törékeny japán vázára emlékeztetett, melyből a piros chrisanteum büszkén j kiemelkedik. Letekintett a kőkockára. Tetszett neki fi- i nőm csiszoltsága. És egy formájának minden szépségét érvényre juttató mozdulattal, egyik lá- 1 bát maga alá huzva, a másikat háromszögben meghajlítva, ült le a medence párkányára. Könyökét térdére támasztva, feje kissé féloldalt a kezére hajlott Úgy ült ott, mint egy nymfa, kit a faunok irigykedő és vágyó tekintete kisér a nagy vizrengetegből. Az asszonyok, izgatottságukat palástolandó, i lassacskán közeledtek egymáshoz és hirtelen j egy csoportot képeztek. — Ki lehet f — Kérdi az egyik. — Valami úri nő. Látni a mozdulatain. Észrevétlenül utánozták és vigyáztak magukra. — Leány-e, vagy asszony? — Fiatal. — Asszony lesz, mert nagyon ledér. — Én leánynak nézem. Olyan vékony a teste és olyan sima a bőre. — így csak asszony gondozza a testét. Olyan, kinek rejtett szépsége érték. EsBBfflraasaswEisasssssa újdonságok SZATMAR« HA GY TŐZSDE ■ 9 nőin férfi és gyermek ff , jpgr* reeBiákban ~l§lg 8 legolcsóbb árban MELLETT IZERE1HE í ŰK B E. SMTIWIYIÍHIÍTI
