Szatmár-Németi, 1911 (15. évfolyam, 1-104. szám)

1911-05-03 / 36. szám

XV. évfolyam. Szaimar, iläü. május 3 Szerda. 36 szám. Fir norjCii LENSEGI ES 48-as POLITIKAI LAP. '.>SZAT'ITÁR»NEffiETM IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJKLfNIK MINDEN SZERDÁN ES VASÁRNAP. £ L 0 F ’ Z r T E S 1 A i:; wwnkotE 1 ' SZERRESZTéSÉÖ ÉS KIADÓHIVATAL: Kz-zh... •’-.■•its b ko?. Félévre, -i vór. Ne r'íevre 2 kor FELELŐS SZERKESZTŐ : DP TANÓDY ENDRE. Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10---------Teleíon-flotáctj 80. - -—r­Uj kőxkórluusat! A közkórházi bizottság legutóbb tar­tott ülésén Dr Kölcsey Ferenc kórházi főorvos jelentést tett a jelenlegi közkórház nyomorúságos' állapotairól A jelentés min­den kétsége1, kizáróan figazoíja azt a régi álláspontunkat, hogy az uj közkórház épí­tése további halasztás.’ nem szenvedhet. A főorvos ja len lése telje* szövegében n kö­vetkező : Tekintetes közkórházi Bizottság! Az 1910. évi kórházi zárszámadást és fiz 1911 évi költségelőirányzatot van sze­rencsém beterjeszteni, megjegyzem, hogy az élelmezés és a gyógyszerek rovatánál kitüntetett tuikiadás abban leli magyaráza­tát, hogy az ököritói tűzvésznél szerencsét­lenül járt betegek ellátása és azok kezelése nagymennyiségű kötanyag és gyógyszer elhasználását vették igénybe. Minthogy városunkban az élelmiszerek es az iparvállalatok rendkívüli mértékben megdrágultak és az árak állandóan emel­kedőben varinak, azon tiszteletteljes kérés­sel fordulok a tek. bizottsághoz, méltóz- tassék kieszközölni, hogy a napi ápolási díj 8 liliérrel felemeltessék, jelenleg is az egyes vállalati munkaiatok a költségelő­irányzatnál sokkal magasabb árban teljesít Petők, amennyiben a vállalkozók a költség­vetésben előirányzott összegért a kitüntetett munkálatokat elvállalni nem hajlandók s Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők így ismét előálló;.', az.jo -jett, hogy ez év­ben is tulkiadásss.! lesz Pénztárunk meg­terhelve. Tekintetes kórház rotzoílság! Már 1903-dik évben azon tiszt élettel Ks kérelem­mel járultam a kórházi bizottság ide, mi­szeri--'t méltóztassék a törvényhatósághoz felterjesztést tenni, hogy kórházunk kibő­vítessék, mivel a jelenlegi kórház semmi­képen sem felel meg rendeltetésének. Ez idő ófa évenkint tettem említést a kórház célszerütlenségének elhárítása iránt s több ízben Ígéretet is nyertem egy uj kórház létesítésére, de annak kivitele még jelenleg is abban az állapotban van, mint volt 1903. ban. hogy tisztán csak Ígéret maradt, — mint hogy kórházunk ágy száma, épülete, berendezése és annak helyrajzi fekvése semmi körülmények között sem felel meg rendeltetésének, azért ismételten kérem a tek, bizottságot, méltóztassék sürgősen lé­péseket tenni hogy az uj kórház mielőbb megvalósiitassák annyivul is inkább mert epüíetünk teljesen elavult, a .-mellékhelyisé­gek pedig rövid időn belül teljesen hasz- navehetetlené válnak. A főépületben elhe­lyezett kórszobákban a betegeknek túl­zsúfoltsága következtében, — minthogy szel- lőztetési rendszer egyáltalán nincs, csakis az ajtók és ablakok nyitva tartásával lehet szellőztetni,« mi a betegek egészségét és gyógykezelését nagyban veszélyezteti — a közegészségügyi követelményeknek megfe­lelni teljes lehetetlen. A jelenlegi szeüőztetési rendszer pe­t A möíl Egy rózsaszál. a legközelebbi kürtjelzésre nyeregbe pattanva to­vább száguidjon, elfeledve virágot csókot egyaránt- Mert hát hol van az az asszony, hói terem a ieány, kinek csókját e! ne tudná feledtetni az attak deliriumos mámora ? . . , Néhány lanyha, fáradt raque-i ütéssel végett ért a partbie. A tennis groundon, lihegve, kipirulva állot­tak a fec-s asszonyok, kik egy-egy. diskrét dekol- tagezsal hófehér ruháikon, szinte kétségbe ejtették a flirteiö fiatal arakat. A flamell-ruhás, szelíd leányok tennis dressei alatt, mint a remegő galambok pihegtek a keblek s az egész társaság a partbie édes fáradalmai után rövid pihenőt tartott. Dorner főhadnagy, mint valami hódoló török hadvezér, keresztbe tett lábakkal ült le az asszo­nyok lábai alatt elterülő pázsitra, aztán kacagva nézett fel a mosolygó női táborra. — Csináljunk pásztorjátékot! — mondta aztán tréfás áípáthosszal s mindjárt bele is kez­deti, valami rococco-korabeü pásztordalba. Egyszerre elhallgatott, aztán suttogva szólt oda az asszonyoknak : — Nézzék csak, milyen mélán ü! olt a kis Tasnády Margit. Úgy néz, mint valami csalódott Aphrodite Szegény leány — kacagott — szerel­mes . . . Fülig szerelmes ! — Ugyan kibe? — kérdezték az asszonyok. —• Hát még az; Bern tudják ? Lubinszky hadnagyba. — És a hadnagy ? — A hadnagy ? Istenem hát mit akarnak egy huszárhadnagytó! ? Udvarol a leánynak, fog­lalkozik vei*, mond neki néhány huszár bókot, aztá» tovább megy, hogy élőiről kezdje egy má­siknál, ahol itt elhagyta! S mig » főhadnagy kétségbeejtő cinizmussá, számolt be Lubinszky hadnagy »érzelmeiről« addig a kis Tasnády Margit önfeledten hallgatva bámulta azt az előtte álló huszártisztet, a ki a szerelem veszedelmes tolvajnyelvén suttogot * minden szavával cäak mélyebb álomba ringatta azt az ábrándos kis leányt, a ki már nem is ér­tette, hogy mit mond ez a kackiás huszárfiu, ha­A tavaszi Hjdoaságok S Z A T M Á Rj W A ÖV TŐZSDE nm9 férfi és gyepmsk J| PH"* ruhákban e*lpl a legolcsóbb árban 11 üti ELLETT S Z E H E Z 11 E f Ő K BE. dig oly nagy mérvű tüzelőanyag elhasz­nálását veszi igénybe, hogy e miatt is csak nagy nehezen tudjuk a fűtést a költség- vetés kereten belül fedezni. Mosóhelyisé­günk egyáltalán nincs, minek következté- . ben a fehérnemüek tisztogatását vállalati utón vagyunk kénytelenek eszközöltetni, mi egyrészt rendkívül költséges, másrészt a ruhaneműk nagy rongálásnak vannak kitéve. A jelenleg hullaháznak fenntartott épüh-t annyira hasznavehetetlen, hogy a legszükségesebb boncolást sr-ra lehet esz­közölni. igy többször előfordult, hogy a örvényszéki boncoláshoz kiküldőd bizott­ság csuk hosszabb rábeszélésre djesiteite a boncolást. Felemlítem még azon körül­ményt is, hogy épü!elünk közbiztonság te­kintetében sem len 1 meg rendeltetésének, mert a főépület csak két keskeny kijáró ajtóval van ellátva, zsindelylyel feoet! épü­let, bolthajtás csak a földszinten van, míg az emelet tisztán gerendás, csak a kórter­mek varrnak bolth ijtással ellátva s igy egy esetleges tűzvész esetén a men eV ülés tel­jesen lehetetlen. Minthogy minden téren a varos fej­lődése' latható, különösen a népesedés emel­kedése vehető észre nagy mértékben, cso­dálkozom, hogy a városi hatóság egy uj kórház létesítése iránt oly közönyösen vi­seltetik, holott annak hiánya minden téren észrevehető, sőt a helybeli hírlapok is több Ízben felszólaltak. Minden időmet, minden tudásomat és tehetségemet kineveztetésem óta arra irányítottam, hogy a kórház fej­ii i mi niwiiii«iwiii~imi-iiiiiniriinfi~iTnnnrfnmmir'n"inTi uTtimir’'*"1­......--------------------------------------------------------­El ől az országúton lomhán tovább kígyózó ■ huszársvadron élén, hirtelen csillogva repült ki ; egy kard a hüvelyéből . . , rövid sikoltó kaden- j dákban tört eő egy éles kiírtjai zés s a kővetkező j pillanatban szabályos ütemű, daliás galoppba \ váltott át az előbb még oly nehézkesen kúszó i lovasság ... Az utánuk támadt kavargó porfelhővel, pi!- j ianatra egy forgó, vérvörös foltocska is felfelé j szállt. Valami elszáradt, hervadozó piros rózsa. [ mely árván, szomöruan bukik alá az országút porába s. vár, míg valami otromba parasztszekér át nem gázol rajta. Azt mondják, hogy a virág olyan, mint a női szív. Hát minek a huszárnak a virág? Hogy néhány óráig váldragornerjában hordja ? . . S minek a huszárnak a női szív? Tán, hogy egy-egy | vér pezsditő attak után néhány csókot lopjon s

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents