Szatmár-Németi, 1911 (15. évfolyam, 1-104. szám)

1911-04-30 / 35. szám

2-ik oldal. SZATMÁR-NÉMETI. ICH, április 30. táji szupremáciát. Ezzel az egész világ ; előtt csak azt dokumentálnod hogy a ma­gyar faj oly gyenge és hitvány, hogy létét és fölényét csak mesterséges eszközökkel tudja fentartani« . . . Juslh Gyulától félteni a nemzeti szupremáciát és nemzetköziségtől az országot a szociálistákkal való kooperáció miatt, megmosolyogni való állítás. Hiszen Justh Gyulát hosszú politikai pályája alatt ott találják mindig a nemzeti politika tör­hetetlen híveinek élén. Hiszen éppen <5 az, aki az ország első közjogi állásában a ma­gyar nemzeti szupremáciát jobban kidom­borította még a dinasztiával szemben is, — mint bárki bármikor. Azt pedig az ellenfeleknek is be kell látniok, hogy a legnagyobb politikai siker az, hogy a szociáldemokrata párt egy sziv- vel-lélekkel magyar, radikális, sőt soviniszta nemzeti párt mögé sorakozik a választói jog kérdésében és ezen párt vezetőjét, Justh Gyulát ismeri el vezéiének, aki erős nemzeti érzésének és tettekben nyilatkozó hazasze- retetetének számtalan Ízben adta jelét. Ellenkezőleg a nemzetközi szociálde­mokrata pártnak kölcsönöz ezen együtt­működés nemzeti szint és leileget. Bizalommal és örömmel látjuk a sza­badság híveinek tömörülését és ezek váll­vetett együttműködését. A tisztességtelen verseny. Noha a közelmúltban egy és más intézke­déseket hoztak a kereskedelem és ipar kinövései ellen, nap nap után tapasztalhatjuk, hogy mégis csak burjánzik a tisztességtelen verseny, nem respektálva hozott törvényeket, nem törődve az esetleges megtorlásokkal. Ép az a bökkenő, hogy az illetékes tényezők nem hajtják végre kér­lelhetetlen szigorral és kíméletlen ridegséggel az ezzel irányu’ó intézkedéseket és igy újólag elharapódzik e régi nyavalya és annál nehezebb lesz ellene irió hadjáratot folytatni. Nehéz is ezzel a százfejü szörnyeteggel sike­resen megküzdeni. A tiszteségtelen versen be­fészkeli magái a kereskedelembe, iparba, meg­fertőzi a közgazdaság eme két fontos ágazatát, megmételyezi a társadalmat és hiába próbál­gatjuk lerázni magunkról, hasztalan iparkodunk leteperni, összetiporni, megfojtani agyongázolni, újból és újból más és mis formában felbukkan életjelt ad magáról. A tisztességtelen verseny kisértetének nem igen lehet ellenállani. Hiába, a behízelgő modorú barátságos, kedves, nyájas ember hamar hívőkre és hívekre talál. Gyorsan megszeretik és bíznak is benne, A csalogató hízelgő hangú, jót, kiválót, olcsón hirdető reklámnak hamar felülnek az emberek éa a tiszteségtelen versenynek nyert ügye van. Csak utóbb éri csalódás a vásárlói, mikor rájön hogy az olcsó portéka még drágább a na­gyobb árak mellett hirdetett áraknál. Olcsó hús­nak tényleg hig a leve. A nagyhangú, hangzatos, alapjában véve üres reklámnak felült a laikus és abban a hiszemben, hogy valami jót vásárolhat potom áron, arra a tudatra ébred, hogy 9 mit olcsón vásárolt, az még annyit se ér. A tisztességes kereskedelem az ilyen fattyú­hajtásokat érzékenyen megsínyli. A vadul bur­jánzó piszkos konkurenciával nem tud szembe szállni, hiába hangoztatja, hogy a mit nyújt, az nem olyan olcsó, de nem is lehet, mert jóságát, minőségét, tartósságát meg kell fizetni. Elvégre a kereskedő haszon nélkül nem dolgozhatik, viszont beéri mérsékelt nyereséggel, de portéká­jára rá nem fizethet, ha élni akar. A tisztességtelen versenyt kultiválók, da­cára nagyhangú és hazug reklámjaiknak, na­gyobb haszonra (sőt igen nagy percsntre) dolgoz­nak az olcsó áraik mellett, mint a tisztességes, szolid kereskedők, iparosok nagyobb áraik mel­lett. Ez érthető. Amazok selejtes, összetákolt lim lomot adnak a vásárló pénzéért míg ezek hasznavehető, tartós árucikket nyújtanak ren­des árak mellett. A tisztességtelen verseny nincs tekintettel senkire és semmire. Kizárólag a minél nagyobb haszon, és nyerészkedési vágy képezi rugóját, óriási haszon, csekély befektetés, horribilis nye- | reség, méreg drága árak, melyek ellenében úgy­szólván semmit se kap a vásárló és a mit kap, abban sincs köszönet. Erőteljfs, erélyes rendszabályok kellenek ide és szigorú ukázok a hozott intézkedések még : szigorúbb ellenőrzésére. Másrészt a közönség­nek is össze kell fogni és messzünen elkerülni minden olyan portát, honnan ingerlő, barátsá­gos árakkal hívogatják, csalogatják vásárolni. Minél rokonszenvesebben invitálják, annál job­ban kell elkerülni. Csak igy lesz lehetséges le­járatni a tisztességtelen versenyt, mely a naiv, ; könynyenhivő embereket léprecsalja. És sajnos, j a hiszékeny emberek száma soha se fogy ki. VAROS. — Uj vasútvonal Szatmárrél. A kereske­delmi miniszter előmunkálati engedélyt adott ai agrár-bank a szaímár—bikszádi h. é vasút rész­vénytársaságnak Sxatmár Németi Kossuth- kert állomásából kiindőló Lázári, Homok, Kispeleske, Szárazberek, Méhtelek, Garbolc Nagyhódos. Kis­hódos, Nagypalád, Forgolány, Tivadar, Péterfalva, Farkasfalva és Bökény községek érintésével a tiszaujlaki állomáshoz való csatlakozással tér vezett keskenyvágányu gőzüzemű h. é vasútra, továbbá Nagypaládtól kiáyazó vonalra, amely Fertősalmás, Csedrek, Kökényesd, Ralmi, Dabolc, Bábony, Turterebes és Nagygérce irányában Tűre községig vezetne. A szatmár—tiszaujlaki h. é. vasút egy másik változat szerint Nagypaládtól, Kispalád, Botpalád, Magosliget, és Liszka közsé­geken át csatlakoznék Tiszaujlakhoz. Az előmun­kálatok során majd eldől, melyik vonalvezetés lesz jobb. Városunk szempontjából inkább az a kérdés bir fontossággal, miért nem terverik ren- dés nyomtávúnak ezt a vasutat ? A miniszter a városhoz is leküldte zz előmunkáldti engedélyt az engedményes megbizottainak támogtása vé­gett. A tanács eziránt a szükséges intézkedése­ket megtette. sem buknak el, sőt megerősödnek annyira, hogy csak mosolyogva gondolnak vissza az eltöltött szomorú, sötét fiatalságukra. így történt Miro- polska Helén kisasszonynyal is, ki ma Páris egyik legelső nőügyvéde. Az atyja egy szegény lengyel szabó volt, ki mintegy tiz év előtt tüdő- gyuladásban halt meg, mert orvosi segélyt csak ritkán vehetett igénybe. Anyja francia nő, ki kénytelen volt annak idején szakácsnőnek beál- lani, hogy magát és kis leányát eltartsa. A kis Helén a legszűkebb viszonyok közölt neki feküdt a tanulásnak, mert a tanárai azt mondták, hogy tanulnia kell, kitűnő fej. Francia- országban ingyenes a tanítás minden fő- és mellékiskolában és ez megkönnyítette az ő útját is’ Páris egyik előkelő boulevardján lakik az édes anyjával s a szép fehérhaju matrónáról senki sem sejtené ma, mint kellett magát törnie tiz év előtt. Nemrégiben Miropolska kisasszony sikeres vődőbesxédének hatása alatt fölmentettek egy hires tolvajnőt, akit állami munkahelyre internáltak. Azzal védte, hogy a leány szülei már átöröklött betegségekben szenvedtek, alkoholisták is voltak s az anya volt az. ki gyermekét szoktatta a lo­pásra. Az ilyen nőkkel másként kell elbánui. Egy érdekes gyermek esete is volt legutóbb. Egy ravasz párisi fiú megbeszélte a társaival, hogy a Szajnába fog esni sekélyvizü helyen és ment­sék ki őt. A rendőrségen 25 frankot adnak egy életmentőnek és ezt megosztják egymás között, ügy is történt. A fiú sikoltozva lubickolt a vízben s a társa hősiesen kimentette. A rendőr nagy ijedelemmel vitte a csuronvizes fiukat a rendőr­ségre, hol száraz ruhákat adlak rájuk és kiutal­ványozták a rendőr előadása alapján a 25 frankot a mentőnek s kocsin hazaszállitoták őket. így ment ez négy ötszöri De rajtavesztettek. Mert a rendőrtiszt olvasta a lapokat s maga csodálkozott a nevek és évek hasonlóságán. Kérdőre vonta őket s gyerekek szepegve vallották be »bűnüket«. A gyermekbiróság azonban Miropolska kis­asszony védelme alapján fölmentette őket és csak dorgálást kaptak. Azóta jobban megnézik az élet­mentőket. Forthuny Béla. Az uj katonai lakhórosztály 1911. január 1-től 1920. dec. 31-ig terjedő időre Szatmár- Németi az V., Nagykároly a VI. lakbérosztályba soroztatott. A beosztás a következő Szatmáron — Nagykárolyban : I. tábornagy 3040—2600, III táborszernngy 2284—2040, IV. altábornagy 2200 — 1872, V. vezérőrnagy 1808—1612, VI. ezredes 1536—1340, VII., VIII. alezredes, őrnagy 1232 — 1084, IX. százados 672—850, X főhadnagy 612 — 540. Ezen beosztásba jutnak hasonló rangosz tályba tartozó katonai lelkészek, hadbírók, orvo- sgk, csapat számvivők és katonai hivatalnokok. Rangosztályba be nem osztott katonai szemé­lyek 336—288 K. * — Debrecennek nem tetszik a mi vegyki- sórleti állomásunk. A debreceni mezőgazdasági vegykisérleti állomás átirt városunk tanácsához, hogy a szatmári vegykisérleti állomás működé­sét szüntesse be s az állomás vezetőjét, dr. Szó­bél József vegyész-mérnököt munkálkodásától tiltsa el, mert az itteni vegyvizsgáló állomás sza­bályellenes fölállítását és müködésbehelyezését a miniszter semmi szín alatt jóváhagyni nem fogja s az állomás munkálatait érvénytalennek fogja nyilvánítani a debreceni állomás jelentése a'ap- jáa. Úgy látszik, hogy a panaszkodó debrecen- vegrkisérleti állomás n«m ismeri a földmivelési miniszter rendeleté), amellyel egyenesen fölhívta a törvényhatóságokat vegyvizsgáló ájlomások felállítására s hogy a szatmári állomás is rész- een ennek köszöni keletkezését. A tanács felvi­lágosította erről a debreceni állomást, amelyhez eddtg Szatmár is tartozott, egyszersmind közölte vele azt is, hogy a hatósági jelleg engedélyezé­séért maga a közgyűlés irt fel a miniszterhez. Följelentésével tehát elkésett a a tanács épen nem szándékozik dr. Szóbél Józsefet magánmun- kálataitől eltiltani addig sem, inig a miniszteri jóváhagyás leérkezik. * Telekrendezéi. Emliteijük már, hogy Lit- teczky Endre Rákóczi-utcai telkét emeletes ház­építéssel kapcsolatban átjáró telekké kívánta át­alakítani, miáltal a Pannónia telkén át közvetlen összeköttetés nyílnék a Deák tér és Rákóczi-utca krzt. A rendészeti szakbizottság szőkébb körű küldöttséget bízott meg az ügy beható tanulmá­nyozásával s ez a küldöttség javaslatát most terjesztette be. A javaslat szerint sok figyelemre­méltó körülmény szól a tervezett utcanyitás mel­lett. A többek közt a Rákóczi-utcán a Litteczky- féle telek közvetlen közelében levő közintézmé­nyek, úgymint a m. kir. csendőr szakaszparancs­nokság, tűzoltó őrség, ref. leányiskola, ref. fő­gimnázium, m. kir. postahivatal és a mellette felépítendő m. kir. adóhivatal, zeneiskela és kir törvényszék az uj átjárón keresztül sokkal köny- nyebben lesz megközelíthető a Deák-tér felől mint most. A küldöttség azonban nem tartja a Pannónia telkét az átjárási szolgalommal meg- terhelietőnek s az utc&nyitást magántulajnonos- nak megengedhetőnek, hanem azt a megoldási módét hozza javaslatba, hogy a város a Litteczky- féle telket közcélra szerezze meg s az átjárást a várost létesítse. Most tehát a tárgyalások e körül folynak s amennyiben a küldöttség becs- ]ése a Litteczky Endre ajánlatához közel jár, remélhető, hogy a megállapodás létre jön s ak­kor a rendészeti bizottság abban a helyzetben jesz, hogy érdemleges javaslatot tehet a közgyű­lésnek. Jutalomjátékok. Csütörtökön a karsze­mélyzetnek és pénteken Komáromi Gizinek a társulat kitűnő soubrettjének volt a ju­talomjátéka. A karszemélyzet jutalomjáté­kául színre került »Szinházi képtelensé­gekben nagyon jól mulatott a közönség már csak azért is, mert mint a cim is mu­tatja, az egész előadás valóságos szinházi képtelenség volt. Komáromi Gizi jutalomjátékául a „Va­rázskeringő“ került színre elég jó előadás­ban, csak az a kár, hogy nagyon sokat kihagytak adarabból, ami bizony egy csep­S^inliá«.

Next

/
Thumbnails
Contents