Szatmár-Németi, 1911 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1911-04-26 / 34. szám
XV. évfolyam. Szafmár, 1911. április 26. Szerda. 34 szám. FÜGGETLENSÉGI ÉS UUis POLITIKAI LAP. „SZATfóÁR-NEMETI-l IPARI H IT £ L SZ Ö V E T K. EZ E T‘ HIVATALOS KÖZLÖNYE. 1 MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ES VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor Egyes szám ára ifi (Hier. FELELŐ3 SZERKESZTŐ : DR. TANÓDY ENDRE. SZEKKESZTÓStü ES KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10-------: Tglgfon^zág-) 80. -:as Mí núennúinii dijak Szatmáron, a kiadáhivatalban fizetendők A honvédség fejlesztése. Irta : dr. Bognár Oszkár. Igen komoly forrásból eredő híresztelés szerint a kormány a honvédség nagyarányú fejlesztésére nyert megbízást a királytól. Régebben ismeretes már a kormány programmjából az, hogy a honvédség ujuncjutalékát az 1890. V. t.-c.-ben megállapított 12,500 fő helyett 25.000-re kívánja emeltetni. Már a 9-es bizottság programmja beígéri a honvédtiizőrséget, most azonban sokkal messzebbmenő fejlesz!és- ről jön híradás. Ezek után azt hisszük, hogy azok az urak és lapok, akik a magyar ellenzék, a függetlenségi párt 905—906-iki küzdelméről olyan íölényesen és lekicsinylőén szoktak nyilatkozni, majd engedni fognak a gunyoros hangból. Mert bizonyosan tisztában van azzal minden magyar, hogy a bécsi udvar és a hadvezetőség nem szerelemből vette lel programmjába a honvéd ség íejlesztését és nem örvendezve iktatja törvénybe, hogy evente 12.500 katonával több tegyen esküt a magyar alkotmányra, hanem csak azért, mert kénytelen. Az pedig vitátlan, hogy erre a lépésre az az elszánt küzdelem indította bécsi „barátainkat*-, amit a magyar ellenzék 1905-ben kifejtett. Idézzük fel emlékeinkben az 1865 iki kiegyezési tárgyalásokat. Az egyezkedés fonala már majdnem megszakadt a véderő kérdésnél. A király akkor hallani sem akart nemcsak az önálló hadseregről, hanem még a külön magyar honvédségről sem. Szünetelt is hosszabb ideig a tárgyalás és csalt dicső emlékű királynénk kezdeményezésére folytak tovább. Különösen az önálló, magyar honvédelmi minisztérium felállítása ellen tiltakozott Ferenc József, mert ezt a 48-iki törvények szervezték és végül is csak azon feltétel alatt fogadta el a honvédség és honvédelmi minisztérium felállítását, hogy a honvédelmi tárcát Andrássy Gyula gróf, — kiben nagyon megbízott, — válalja el. így is lett. Tény az, hogy a honvédséget igen gyanús szemmel nézték mostanáig is, és meg lehetünk róla győződve, hogy nagyon tartanak Bécsben egy újabb nemzeti küzdelemtől, ha a honvédség nagyobb fejlesztésébe beleegyeztek. A honvédség ma 28 gyalogezredből és 10 lovasezredből ál!. Békelétszáma mintegy 32.000 ember. A csapatok gyengék, mert egy-egy század szemben a közösök 92 főnyi századaival, csak 50 legényből áll. A lovas svadronok pláne 30—35 emberbő1 ál! ínak. Tűzőrsege, uíászsága, szekerészete stb. segédcsapata egyáltalán nincsen. Ezzel szemben a honvédség úgy erőben, mint színvonalban rendkívül emeltetik. A 9 es bizottság programmja beígérte már a honvéd- tüzőrseget. A hírforrás szerint a honvédeziedek száma 32-re emeltetik, a legénység száma századonként 92 fő, mint a közös hadseregnél. A honvédkerületi parancsnokság hadosztályparancsnoksággá alakittatik át és minden hadosztály kap egy honvtdtüzérezredet, később pedig fokozatos kifejlesztés utján' tüzérbrigádot. Eddig vonakodtak utászcsapatokat adni a honvédség mellé. Az újabb terv szerint utászcsapatokat is kap a honvédség, melynek egy része a távíró és műszaki munkálatokat végzi. Ezenkívül ellátják a honvédséget a szükséges mellékcsapatokkal, minő a szekerész, élelmezési, egészségügyi stb. csapatok. Távol áll tőlünk, hogy ez az u. n. »vívmány«, amivel a kormány dicsekedni merészel mint saját vívmányával, — bennünket kielégítene, mert a függetlenségi párt ma is, mint ezelőtt az önálló magyar hadsereg követelésének alapján áll.—Rámutat azonban arra, hogy a királyi udvar ma olyan követeléseket kénytelen teljesíteni, a mikről azelőlt hallani sem akart és egyszersmind leszögezzük'azt a tényt, hogy a véderő javaslat elleni küzdelem terén igenis mutatkozik a siker. — Elértük azt, hogy már a király abba beleegyezik, hogy a honvédség létszáma béke idején 60.000 fő legyen. A közel megvalósulás terén all a magyar ágyugyár ügye, úgy, hogy legalább a magvat látjuk, — bar meg kisded formában — a magyar hadseregnek. Ez is bizonyíték a mellett, hogy igenis hazug politikát hirdetnek, a kik Tisza Istvánnal az élükön a lemondás poíilikáját hirdetik és a »golyó és akasztófa« veszedelmével akarják megrémíteni azokat, kik erélyesen kitartanak a nemzet ioyai mellett. A remete. A honti szakadás mögött, jóval odébb, ahova a gyarmati vicinális vonat töltését emel ék, egy szikla tövében rozoga, magányos ház állt. Jól emlékszem a házra és lakójára. Amikor nekiduráltuk magunkat, mi Ipolysági nebulók, hogy megyünk világkörüli útra otthonról az éléskamrakészlet egy jókora részével, soha túl uem jutottunk ama nevezetes házikón. Az országúiról látni lehetett apró két ablakát, ügy pislantott ide az ablakpár, akárcsak egy vén komondornak álmatag, föl-fölnyiló szemei. Nem állhatták meg, hogy oda ne nézzpnk a jó öreg Miska bácsihoz, akiben meg volt az a nagy rábeszélő képesség, hogy az ö szavára nem tettük meg a nagy utat és nála hagytuk az elemózsiát. Igaz, hogy odahaza a nagy vállalkozás meghozta a maga honoráriumát az alfélén, de mi nem igen komolyan vettük a büntetést, mert amikor ünnepi szünet előtt voltunk, megint kész Stanleyk és emberképü szarkák lettünk. Később már nem is akartunk földköri utat megcselekedni, hanem Mihály bácsihoz mentünk és vittük neki a füstölt husnemüt. Most is élénken él emlékemben a nagy szakálas, robuszlos aggastyán, Nagyon öreg volt már akkorában, senki a fiatal korára nem tudott volna visszaemlékezni. Paraszti sorból származhatott, de bizonyos, hogy tanult is valamit diákul. Esztergomtól Gyarmatig minden falut ismert és valószínű, hogy szolgalatban volt valamelyik papnál Esztergomban, akitői a lelki- pásztorkodas tudományából ellesett egyet-mást Az ó és uj testamentom tartalmát tudta és feher szakallftn, hosszú sárga reverendáján és olvasóján kivüi alighanem ennek köszönhette a nagy bizalmat, amivel a környékbeli parasztnép őt kitüntette. Egész éléskamra volt a kis házikó. Tojás, zöldség aszalt gyümölcs, mind egy rakáson. A másik oldalon rőzse, sonka, paprikás szalonna. A kis keritéses udvarban csirkék és malacok. A bútor egy szalmazsák és egy padkából állt. Volt egy faragatlan szekrénye is az öregnek, de ebbe rajt^ kívül, más halandó be nem tekinthetett. Ott voltak azok a gyógyító füvek, amelyeknek Mihály bácsi nagy népszerűségét köszönhette. Mert akinek csuza volt, vagy köszvénye, akit rázott.a hideg vagy gyomorfájdalma kinzott, az ide jött és kapott olyan gyógyszert, mint amilyent a világon egyetlen patikábau sem. Ámde nemcsak testi bajokra tudott a remete enyhítő balzsamot. Mindenfaj.a tanácscsal szolgált és ha kellett, szívesen közben járt az égi hatalmaknál is. Egy földimmel találkoztam a minap, akivel a régi jó időkről beszélgetvén, rátértünk Mihály bácsira is. Hallottam két esztendeje már, hogy elköltözött egy boldogabb országba, ahol közelebb van a szentekhez, mint idelent. Ugyan ki most a honti remete es mit tesz a nép, ha valami baja támad ? — A ház ott van, — monda — úgy ahogy elhagyta az öreg. Nincs az az elvetemült falurossza, a kinek mersze lenne egy követ is ellopni a helyerői. A nép fantáziája pedig megindult és szövögeti roia a legszebb meséket. — Csodálom, hogy az öregnek mindig sikeres tanacsai voltak és hogy mindig eredményesek lettek a mennybeli közbenjárásai. — Nem mindig jártak ezek sikerrel, de az Öreg kitünően értette a mesterségét. Hallgassa csak meg a következő dolgot, ami vele nem sokkal halála előtt történt : — Ismeri talán Nedkoékat Tesmagról. Jómódú parasztcsalád. Nagyon fukar népség, de azért minden alkalommal kimentek Mihály bácsihoz, hogy kikérjék hol a tanácsát, hol meg a szentekkel való közbenjárását, amiért előre fizettek. Vagy pénzben vagy természetben. Az említett időben Nedko Gyuri beállít az öreghez azzal a kéréssel, hogy nemsokára ellik a Kondor tehén, de mert már egyszer nagy nehézségek voltak a születés körül, hát szólna egynéhány kérőszót valamelyik szentnek, hogy hát ne legyen baj ezúttal. A tavaszi *j8á«ok megérkeztek: női, férfi és gyermek ruhákban S Z A T legolcsóbb árban Á ft* NAGYTŐZSOE MELLETT SZEREZHETŐK BE. i TÁRCA.
