Szatmár-Németi, 1911 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1911-04-09 / 29. szám
f-fk oldal Szatmár, 1011 április 9. tavaszi és őszi délelőttökön, araikor elég meleg a napfény, hogy sár ne legyen, de hogy por keletkezzék, akkora szárazság még, vagy már nincs: nálunk is elég rendes az utca képe. Föltéve, hogy nem piszkos. Ebben a tekintetben olyan a mi köztisztaságunk, mint Csicsószentágota közvilágítása. Kitünően be van rendezkedve, de csakis holdvilágra. A vízvezetéki bizottság ülése. Szerdán délután ft vízvezetéki bizottság ülést tartott Vajay Károly polgármester elnöklete alatt, mely alkalommal a bizottság tagjai közölt egyértelmű megállapodás jött. létre ft vízvezetéki igazgató és művezető személyére vonatkozólag. A bizottság javasolni fogja a legközelebbi közgyűlésnek, hogy a vízvezetéki igazgató állásra Kovács István kir. s. mérnököt az orsz. vízépítési egészségügyi mérnöki osztály tisztviselőjét, a művezetésre pedig Zarka Elemér műszaki tanácsost pályázat mellőzésével hívja meg, utóbbit azzal a korlátolt megbízással, hogy egyelőre csak a terv és költségvetés átdolgozása és a kiírási művelet fogja feladatát képezni. A művezetés további ellátása iránt azonban később fog döntés történni. Minthogy pedig a tervek átdolgozásának kiindulási pontja a vízvezetéki kutak elhelyezésétől és legalább egy végleges mérettel ki. épített kút sikerétől függ, s bizottság felhatalmazta a polgármestert, hogy a szakértőket mielőbb hívja le s a kutak elhelyezésére nézve történő megállapodáshoz képest, az első végleges kút elkészítése után a tervek és költségvetés átdolgozása, elfogadása es felső jóváhagyása marodjon csupán hátra. A kutkészités vállalatba lesz adva, a terv átdolgozását pedig a művezető végzi, ennélfogva 1912. januárig az uj igazgatónak kevés dolga akad. Az előzetes tárgyalások is abban az irányban folytak, hogy az igazgatói állás c ak jövő év elejére töltessék be. A bizottság azonban úgy határozott, hogy az igazgató minél előbb foglalja e állását, mert az előmunkálatok máris nélkülözhetetlenné teszik a szakértő munkaerőt. * Több lesz a gyógyszertár. A városi közegészség- ügyi bizottság csütörtökön tartott ülésében foglalkozott a 8-ik gyógyszertár felállításának kérdésével és a közönség érdekeinek szempontjával feltétlenül előnyösnek tartotta a nyolcadik gyógyszertár felállítását és kimondta, hogy amennyiben felsőbb helyen a gyógyszertári jogot engedélyezik, a gyógyszertár helyett világosan ki kell jelölni, még pedig a Kossuth Lajos uleáa vagy a közúti Szamoshid közvetlen közeiében Major Mihály, Pekker István és Tabajdy György pályázók közül a bizottság Tabajdy Györgyöt ajánlotta á közgyűlésnek fölterjesztésre. SZATM Á R-N É M_E T I _______ A szülésznői állások szaporítása. A hatósági szülésznők a város nagyarányú terjeszkedése és a népesség gyarapodása kövekezlében megszaporodott teendőikre való tekintettel illetményeik rendezését kérték. Az orvosi és rendőri szakközegek azonban a j cél érdekében helyesebbnek tartják a szülésznői állások szaporítását és a teendők megosztását, mint a j fizetések felemelését. Az egészségügyi bizottság is ezt j a véleményt tette magáévá csütörtöki ülésében és ja- j vasolja a köégyülésnek, hogy a városba» két tnygán- j szülésznőt, a Szatmárhegyen pedig egyet bízzon meg a hatóság a szülésznői teendők ellátásával. A bizottság a városi kisegitőszülésznőknek 100—100 korona évi dijat, a szatmárhegyinek pedig 50 koronát hozott j javaslatba. í A gazdasági és jogügyi szakbizottság ülése. Vá- jj rosunk gazdasági és jogügyi szakbizottsága pénteken i délután ülést tailutt. m-.lyen a következő ügyek nyer- | tek elintézést : Az iskola-telkek és egyéb ingatlanok vételárára a valamint a polgári iskolai építkezésre szükséges 700.000 f koronás kölcsön fölvételét a bizottság elhatározta, ? egyszersmind a jelzáloghitelbankot ajánlatának tár- f gyalása és elfogadása előtt értesíteni javasolja a magy. jj leszámítoló és pénzváltó bank kedvezőbb ajánlatáról. \ A polgári iskola terveiuek elkészítésére nézve j Sárkány Ervin építész ajánlatát elfogadta. A honvéd f laktanya kibővítését elhatározta, a mérnöki hivatal \ tervei és költségvetése szerint. A 25.000 koronában j előirányzott építkezés után 1768 kor. évi megtérítést j fizet a kincstár. A csont és szarugyárnak a szakbizottság kilá- , tásba helyezte a kért 3 holdnyi ingyen területet azzal a korlátozással, hogy a telek csak a gyári célra használható és hogy a vállalat mutassa bs az építkezés, valamint a telek mikénti felhaszná'ásának terveit. A 15 évi községi adó- és kövezetvámmentességet s az öt évre kért 2000 korona áramdijmegtéritést a j bizottság minden kikötés nélkül megszavazta. , A folyó évben végrehajtandó belkövezési munkálatok sorába a szakbizoitság a következő koesiut- burkolási munkákat vette fel. A Vörösmarty és Petőfi utcákon a kövezet átrakását. A Zárda-utcán, Felsőszamosparton, Pázsitkö- zön, Külsősoron Virágutcán és Szentvérben a ki nem épített kocsiút kövezését. Javasolja egyuttgl a bízott ság a közgyűlésnek, Hogy az Attila-utcai aszfalt tna- kadamot szedesse fel és helyette aszfalt kornprimé burkolatot készíttessen, a mi a vasúti pályaudvar felé irányuló forgalmat elbírja. Ez aránylag nem is kerül sokba, mert az aszfalt részvénytársaság annyit fizet a feníartásra, hogy a város a burkolat két méterrel való kiszélesítésének költségét elvállalja. A szakbizottság az ágostai ev. egyház segélyezésének helyes formuláját megállapította, nehogy a kongrua kiegészítésénél azt a lelbészi illetménybe beszámítsák. Dr. Kováts István uj szatmári ref. lelkésznek pedig személyes pótlékát utalta. A népszámlálás költségeire előirányzott 3000 koronán felül még fölmerült 2484 koronát a bizottság a népszámlálás eredményével igazoltnak talftita s annak utalását javasolia, egyszersmind a munkálatok vezetésével megbízott dr. Pap Zoltán ta»ácsjegyzőn«k sikeres munkájának elismerését fejezte ki. A szatmári békekötés emléktáblájának felállítását fedezethiány indokából a nnpireníről levette. A klr. kath. főgimnáziumj; uj telkének rendezése folytán az utcatérhez csatolt terület árának megtérítését a tanáes megtagadta. A közalapítványi igazgatóságnak ez ellen irányuló felabbezését a szakbizottság elutasítani javasolta, mert a telekrendezés nem a város, hanem a gimnázium érdekében történt s magánérdekeknek a közpénztár terhére való kielégítését a bizottság megengedhetőnek nem tai tóttá. Magyarország — Európa élés* kamrája. A legutóbbi párisi hütőkcmgresízuson Leblon elnök azzal üdvözölte a többi nemzetek képviselői között a magyar kiküldötteket, hogy ők abból az országból jönnek, mely termékeinek jóságánál és bőségénél hivatva volna Európa éléskamrájává lenni. A magyarok viszont nem tehettek egyebet, minthogy áradozva köszönjék meg — a felfedezist . s a fönséges szimbolikus jelzőt. Magukban bizony lelkilurdalást érezhették. íme egy francia, egy nagy francia mondja és kiáltja ki a nagy világba Magyarország természeti gazdagságát s rém földi, kit talán inkább lehetne vádolni részrehajlással. Elvégre az igazság az, hogy még mindig a fejlődés kezdő stádiumában vagyunk, kivitel tekintetében különösen. Egyelőre már annyit elértünk, hogy kezdünk eszmélni. Nem csoda taián, hisz egész újjászületésünk úgyszólván a hatvanas évektől datálódik. Ha most mégis tudunk már eszmélni és körültekinteni és látjuk a Felvidék, az aranytermö Erdély, a nagy Alföld szegénységét, a nyomorúság viskóit, a förtelmes kenyeret, egészscgtelen vidékeket, omladozó iskolákat, vagy ahol iskolák egyáltalán hiányzanak. El kell fogadnunk egyrészt, hogy az óriási latifundiumok kergétik ki népünket a tengerentúlra, másrészt a nagy tájékozatlanság. Ne keressük, ki felelős ezért. Hisz az egész társadalmat kell okolnunk, melyet annyira leköt a nagypolitika, hogy saját érdekét is képes feláldozni. Ha a közép- osztály ily beteg, mit mondjunk a népről, mely teljesen híján van a szervezetlenségnek! Addig mig beáll az egészségesebb helyzet, míg egyelőre nagy rajokban szakadnak el a magyar nemzet testéből a legnemesebb vérsejtek, a nép százezrei, mégis nem elégelhetjük, ha sopánkodással is keressük a gyógymódokat. Talán alkalmasak lesznek arra, hogy sokaknak kenyeret adjon es visszatartsa a vándorbottól. A Felvidék és Erdély arra van rendeltetve, hogy ipari központokat létesítsen magában. Számos külföldi gyár létesül közelibb Magyarországon s igen kíván amienk, mi a földön van, máa semmi. Ne járj ég felé fordított arccal, mert nem veszed észre, hogy letérsz azokról az utakról, hol boldog lehetsz. Földön keresd a boldogságodat, mert a föld alatt nem vár rád más^ csak enyészet, rothadás ! . . . Nem vár reád titkos találkozó kedveseddel a síron túl, nincs másvilági folytatása az itt félbeszakadt boldogságnak, csak az és annyi a tied, mit e földön birtái, egyéb semmi ! Éa ez jól van igy 1 Elég élni egyszer, nem kívánok többet. Ne éljenek hát a holtak tovább és ne legyen másvilág ! . . . Ezt mondva, kirántotta kezét a leány kezéből és üdvözlés nélkül elrohant. Aztán nem találkoztak sokáig Bántotta az utolsó jelenet, amelyben nemcsak durva volt, hanem többet is elárult, mint akart, amelyben megtudta, hogy miért sápadt és szomorú. Nem akart vele többé találkozni, véget akart vetni a varázsnak, elakarta feledni, de nem bírta. Ellenállhatatlan erő vonzotta hozzá, s hogy sokáig nem látta, úgy járt-keit, mint az őrült. Végre nem tudta tovább elviselni, hogy ne lássa, fölkereste a leányt. Az, mintha mi srm történt volna, oly örömmel fogadta s mintha melegebb, gyöngédebb lett volna hozzá, mint azelőtt Azt h tte, hogy csak feledtetni akarja vele azt a jelenetet. De aztán mindig ilyen maradt, sőt, ami azelőtt sohasem volt, most előtte folyton vidám és mosolygó arcot mutatott. Mit alft" ez a leány? kérdezte önmagában, Szánja Őt, azért változott meg, vagy ez is oly praktikus, számító, mint a legtöbb leány s azt gondolja, hogy a halott jó lcrz ideálnak, az élő pedig férjnek ? Mind a két gondolat egyformán sértette. Sokszor pedig, mikor a leány rámo3olygott, a boldogságtól megremegett a szive, szeretett volna leborulni előde s elpanaszolni neki, bogy mennyit szenvedett érte, de ugyanakkor erőt vet raj*a a bizalmatlanság s hallgatott. Egyszer aztán elhelyezték. Örült neki, legalább vége szakad annak a kínos helyzetnek ; eleinte leveleztek is, de a levelezés később mind ritkább lett. Egyszer azt irta a leány, hogy súlyos beteg, amire ő nagyon megijedi, de aztán ismét erőt vett rajta a bizalmatlanság; azt hitte, hogy a leány ezt csak számításból irta ; véget akart vetni ennek a helyzetnek, biztosat akart tudni, azt akarta, hogy végre szint valljon Nagyot, merészet gondolt ki, amelylycl kockára dobta egész barátságukat. Megírta, hogy szerelmes egy leányba és megnősül ; biztosra vette, hogy amit erre választ kap, abból, ha még rejteni akarná s, ki fog érzeni, hogy mily hatással volt reá az. Csalódott. Megérkezett a levél, telve melegséggel, gyöngédséggel s őszinte öröm érzett ki belőle, hogy barátját, végre boldognak tudja s őszintén, egyszerűen, melyből még a tettetésnek árnya is hiányzott, kivánt neki boldogságot. Végtelen kés-, rüség és düh fogta el. Vége volt. mindennek ! Kidobta az utolsó kártyát s ő vesztett! Nem, nem szerethette, ha igy tudott irni. Jól van tehát! Hadd higyje, hogy csakugyan igy van. Megnősül, elveszi az első leányt, aki útjába kerül, ha megveti, ha gyűlöli is . . . El is vette . . . — ------Hirtelen vidám, könyelmü kaczaj hangzo tt föl nem messze tőle. Mint akit álmából riasztanak föl, tekintett oda. A felesége állt ott, egy kicicomázot!; bodros fejű, szőke szépség és kacéran beszélgetett a hivatalnokkal, aki majdnem az udvariasság határát átlépve kurizált neki. Felé néztek, talán éppen őt nevették. Nem ért rá velük törődni ; éles fütty hangzott föl s pár pillanat alatt berobogott a vonat. A vonatvezető jelentette, hogy egy halott vsn a vonalon. Szórakozottan vette át a fuvarlevelet és beletekintett. Hátraiántorodott, egy rettenetes kiáltás hagyta el ajkait. — Hol van az a halott ? — kiáltá egy Őrütf kifejezésével szemeiben. A kalauz a vonat másik iránya felé intett. Arra rohant . . . Egyik kocsi ablakánál mély gyászba öltözött öreg nő állt. Megismerte — a leány anyja volt. Elfeledte üdvözölni, csak ez az egy szó szakadt föl hörögve melléből: — Halén ? . . . A gyászruhás nő némán intett fejével igent. Tovább rohant. Oda ért. Felszakitotta a kocsi ajtaját s fóiugrolt reá. BS&ESKC 8 % & T Ri HAGYTOZSDE Kői, férfi és gyermek S 0W* riitsáUsiiass '“'IPl 1 legolcsóbb árban ELLETT SZEREZHETŐK E E. VAROS.
