Szatmár-Németi, 1910 (14. évfolyam, 1-98. szám)

1910-02-20 / 15. szám

2-ik oldal. S Z A T M Á R-N ÉM ÉTI. Szatmár, 1910. február 20. Az avasi erdő deficitje. — A városnak súlyos károsodása. — Laptársunk, a »Szamos« az utóbbi napokban több cikket közölt, amelyek a város részéről történt erdő-eladás dolgának anyagi eredményeit világítják meg. E cikkek adatat mélyen elszomorítók, sőt egye­nesen megdöbbentők. Laptársunk adatainak lényege a következő : Az avasi erdő kát. holdjáért a városnak, a hiva­talosan megejtett értékelés alapján 420 K ellenértéket kellett volna kapnia a Délmagyarországi részvénytár­sasággal kötött szerződés szerint. Ha azonban azt vesszük csak, hogy a váiosnak holdankint készpénz­ben 400 koronát ajánlottak meg, akkor azért a 348 holdért (két vágásterülei), melyet eddig a Délmagya­rországi részvénytársaság letarolt, már is 143 ezer kétszáz kor. tiszta parázspénzt kaphatott volna. Ez a haszon teljesen elveszett minden kamatával együtt. Sőt miután az elmúlt ősszel már a harmadik vágásterület is ledöntendő lett volna, okos szerződés és normális lebonyolítás mellett ma a város pénztára 214 ezer 800 kor. tiszta vételárat kapott volna és élvezné ennek a nagy összegnek jelentékeny kamatait is. Nemcsak ezeket az összegeket vesztettük el azonban, hanem a helyzet az, hogy a városi közpénztár 1910. január 1-ig 131 ezer 779 K 5 fillért pótolt a faüzletre rá, amivel szemben állanak ugyan faraktári beruhá­zások 57,803 K névleges értékben és egy tűzifa- készlet, mely a hivatalos jelentések szerint redves és romlott és melynek értékesítésével várhatunk az újra bekövetkezendő télig. A harmadik vágásterület, melyet le kellett volna tarolni, még áll, de avval a per folytán se kint, se bent nem vagyunk és az erdőt valószínűleg zárgondnoki kezelés alá fog kelleni adatni. Érdekes laptársunknak az az adata is, hogy a városnál fekvő hivatalos jelentés a tűzifa értékesítése körüü rettenetesen silány eredményért többek közt „a raktári kezelés gyámoltalanságát“ okolja. Milyenek hát a kilátások mostanra, amikor az egész erdőértékesités, mint a döntés, müfa és tűzifa készítés, szóval az egész erdőmanipuláció a városnak nyakába szak.d. A cikk végül szemrehányást tesz a polgármes­ternek, hogy ebben a fontos ügyben hiányzott nála a kellő előrelátás és annak a várakozásnak ad kifeje­zést, hogy a polgármester erkölc i kötelességének fogja tartani, hogy ebből a súlyos bonyodalomból, amelybe a város belejutott, a törvényhatóságot ki is vezesse. Színház. Szerdán este kellett volna színre kerülnie Ka- czér Ignácz darabjának, a »FüsU-nek. Minden előké­szület megvolt rá, uj zeneszámot is írtak hozzá, a próbák, melyeket maga a szerző rendezett, nagyban folytak és egyszer csak a várt előadás helyett, amelyre már csaknem minden jegy elő volt jegyezve, meg­kapta a közönség a szinügyi bizottság ama határoza­tát, amelyben a darab előadását megtiltja. Élvezetes olvasmány ez a határozat és igen épü­letes dolgokat lehet belőle kiolvasni, az igaz, hogy nehezen, mert a stilus, amelyben szövegezve van, minden képzelhető módon beleütközik az olvasó, ma­gyar nyelvérzékébe. No, de nem ez a fontos, hanem hogy a szinügyi bizottság, ez a nagyhatalmú testület, mely korlátlan cenzúrát van jogosítva gyakorolni és amely nemcsak, hogy él, de vissza is él ezzel a jogá­val, kimondta halározatilag, hogy »bármilyen darabot«, tehát a legrosszabb darabot is adhatják, csak a »Füst«-öt nem, mert ez szerintük elég jutalomban részesült azzal, hogy tavaly engedték adni. Hogy a közönségnek tetszik a darab, hogy a kritika a legjobb hangon irt róla, az mind gyönge érv azzal szemben, hogy a bizottság ama, ha jól tudom, 4 tagjának, akik résztvetlek ebben a határozathoza­talban, nem tetszik a szerző orra, ami utóvégre is elég nagy ok, hogy egy ilyen »iszonyú« hatalmas és müértő szinügyi bizottság egy tehetséges, hazabeli, fiatal szerzőt, »bármely más darab« kedvéért eltiltson az érvényesüléstől. Félig üres ház előtt játszották szerdán a »Test­őrt«. A darabot már adták itt és igy ismeretes a kö­zönség előtt. A szereplők közül jók voltak: Wirth Sári, Herczeg, Rónai, Sipos és Inke. Molnár jobban is tudhatta volna szerepét, sokszor kellemetlenül hangos volt a súgó, mikor segítségére sietett. Csütörtök este Shakespeare darabot adtak, a Hegedűs által átalakított »Makranczos hölgyet«. Az előadásról csak jót írhatunk, különösen Markovits Margit és Bagbi Gyula jók. Az előbbi a bősz Katát személyesítette nagyon híven, az utóbbinak Petrució-ja kiváló alakítást nyújtott. (g ) A disznó. Falu végén, dűlő szélén fából faragott oszlopon díszelgett az Isten-embernek glóriás feszületé, vallásos embereknek lelki vigasztalására. Esti szürkületen azonban arra hajtatván haza­felé a csűrbe, a csürhóből egy vén disznó nekidülesz­kedett a feszület oszlopfájának és hozzádörgölvén viszkető, ronda testét, kéjelegve röfögi: „Lám, lám; mégis csak szép és hasznos dolog az emberek vallásossága!“ Dr. Hárman Lipót HÍREK. — Februári naptár. Február 22.-én Ysaye Jeuő és dr. Gönczy Mór hangversenye esti 8 órakor a szín­házban. — Szatmár — gyárváros. I. Az idő mostohasága szülte kényszerhelyzet folytán Szatmár ismét egy lépéssel közelebb jut a gvárvároeok felé. Február második felét írjuk, de a rügyező fák már tavaszt hirdetnek és semmi kilátás arra, hogy az üresen álló vermek jéggel megteljenek az idén. Még hozzávetőleg sem lehel kiszámilani azt a kárt, melyet a jéghiány városunkban előidézne, hisz három iparág léte függ ettől. A vendéglősök, hen­tesek és a cukrászok jég nélkül bezárhatják üzletei­ket, de még nagyobb veszélyt jelent a jégnélküliség egészségi szempontból, hisz a romlott ételek és ita­lok a különféle betegségek csiráit hordanák szét. Mozga’om indult még városunkban egy jég­gyárnak részvénytársasági alapon való felállításáról, amely azonban a helyi iparosok nemtörődömsége folytán lehetetlenné vált. A müjég előállítása kocká­zatos üzlet, mert amig egyrészről nagy befektetést igényel, másrészt a gyár fennállása az időjárás sze­szélyétől függ. Tekintve ezeket, örvendetes az érde­kelt iparosoknak és kereskedőknek, hogy a Márkus Márton és fia cég a jéggyár felállítását garantálta és napi 60 mázsa előállításra kötelezte magát. II. Egy másik gyár alapításáról is beszámolha­tunk, amelynek létrehozását szintén a közszükség szülte, ügy a vendéglősök, mint a fogyasztók között állandó volt a panasz a szikvizgyár ellen, mely az egyedüliség kedvezőségét nagyon is kihasználta. Ez késztette a helyi vendéglősöket arra, hogy egy mo­dern és nagyszabású szikvizgyárat alapítsanak, amely teljes mértékben fedezni képes Szatmár egész szik- vizszükségletét. A szatmárvármegyei vendéglősök, kávésok, foga­dósok és korcsmárosok ipartár^ulatának szikvizgyár részvénytársasága 12000 korona alaptőkével a na­pokban végleg megalakul és ezzel városunk fogyasz­tói részére a legtisztább és legegészségesebb szikviz biztosítva van. (M) — Fogyasztási szövetkezet A szatmári törvény­szék tisztviselőitől kiindulva, városunkban Tisztviselők fogyasztási és hitelszövetkezete van alakulóban, mely­nek célja a keresetükből élő összes tisztviselőknek a városunkban szabadon dúló életszükségleti uzsorával szemben való megvédelmezése. A szövetkezet megalakulhatna, ha legalább 100 tisztviselő 300 darab 50 korona névértékű részvényt jegyezne. A szövetkezet rendes tagja minden tisztviselő, illetve olyan egyén, aki diplomája után él. Ügyvéd, orvos, mérnök stb. s legalább 2 részvényt jegyzett. Rendkívüli tagjai a dijnokok és a hivatalszolgák 1 részvénnyel. Alapitó tagok, akik egyszersmindenkorra 200 koronát fizetnek be a szövetkezet pénztárába. A megalakult szövetkezetnek feladatát képezné tagjainak beszerzési árban élelmi cikkekről gondos­kodni. — Iskolalátogatás. Dóczy Imre, a tiszántúli rét. egyházkerület középiskolai felügyetője f. hó 15-én fejezte be több napos látogatását a szatmári ref. felsőbb leányiskolában és tanitónőképzőben. Különö­sen az uj tanerők működését figyelte meg s kifeje zésre juttatta, hogy az uj tanerőkben sokat nyert az iskola. Általában pedig az egész tanulmányi eiélmény­ről elismeréssel nyilatkozott. — Tájékoztató. A városi tanács határozata foly­tán a mai naptól, febr. 20 tói kezdve a rendőrségi éjjeli ügyeletesek nem a régi postaépületben levő rendőrségi helyiségekben, hanem a nagy városházán levő s e célra átalakított, volt rendőrőrmesteri helyi­ségben fogják teljesíteni hivatalos kötelességeiket. — Katonai uszoda A katonai uszoda kezelő bizottságának ez uszoda keletkezését kutató átiratára kimondta a tanács, hogy ez uszoda fenntartása köz­szükségletet képez s kezelése ellen semmi észrevétel nincs. — A városi árvaszók ülósi ideje. A városi árva­szék ülési ideje a pénteki régi nap helyett ezentúl minden csütörtökön, déli 11—12 óra között lesz. — Eskületétel. Dr. Nagy József ügyvédjelölt, az újonnan választott renhőrfogalmazó, a városi tanács előtt a hivatali esküt letette és az állást elfoglalta. — Uj emeletes ház A tanács Freund Chaimnak Zrinyi-utca 5. szám alatt emeletes ház építésére adott ' engedélyt. — Feloldott zárlat. Közhírré teszem, hogy a ser­tésvész miatt a sertésekre elrendelt zárlatot feloldot­tam és a sertésvásárok ismét megtartatnak. Szatmár, 1910. február 15. Dr. Csomay Aladár, h. főkapitány. — Utalványozások. A kultuszminiszter a helybeli zárdaépület tatarozása céljából a vallásalap terhére 50 ezer koronát, a kereskedelemügyi miniszter a helybeli szarugyár szubvenciója fejében 16 ezer koro­nát utalt ki. Az utalványozó rendeletek az elmúlt héten már megérkeztek adóhivatalunkhoz. — Ysaye. Ez a furcsa, Szatmáron szokatlan név, már néhány nap óta piroslik a falakról a járókelők felé. Csak hangversenyt látogató áll meg előtte, az is csak rövid időre, hogy vállatvonogatva, közönbö- sen odább menjen. Pedig ha tudnák, sejtenék, mi és ki rejlik e név mögött, még a sápadt arcot is a lelkesedés pírja futná át, mert amilyen szokatlan a neve, olyan szokatlan, kimondhatatlan nagy a mű­vészete. Belgiumban Lüttichben ringatták a bölcsőjét, még nem egészen 52 évvel ezelőtt. Impozáns megje­lenés, erő és páratlan művészetének teljességében fogja őt a szatmári közönség üdvözölhetni. Egész Európát, Angliát, Ázsia egyrészét, az Amerikai Egye­sült Államokat bejárta hallatlan anyagi és erkölc4 sikerrel, melyeknek e sorok írója két világrészben szerencsés szem- és fültanuja volt. Aminthogy a hatalmas tölgy sem érzi magát jól szederbokrok kÖ2t, úgy Ysaye is a hozzá méltó nagyok közt nevelkedett föl oly olympusi magaslatra. Vieuxtemps-nak, a vi­lághírű brüsseli mesternek volt legzseniálisabb tanít­ványa, majd utódja lett neki. Rubinsteinnal hangver- senykörutra kelt, mig Párisban letelepedvén, Cäsar Frankkal, a modern francia zenekorszakot alkotó nagy mesterrel és annak szellemi utódjával DTndy- vel egyetemben, ezekkel szoros barátságban lévén, Paris zeneéletének központját képezte. Ott futott össze, onnan sugárzott ki mindaz, ami jó és nagy­szerű. S ha végigvágtat húrjain, mint egy viharisten, belemarkol lelkűnkbe és föl korbácsol, rabbá tesz, oda követjük őt, ahová ő akarja. Hangjának édessége csurgatott méz, technikája oly szédületes, oly káprázatos, hogy Kubáikéval egyenrangú, csakhogy amig amott csupán a brüsszeli csipke finomságában gyönyörködünk, addig Ysaye azokat telirakja szivárványos lelkének csillogó gyé­mántjaival. Ha ujjong, vele ujjongunk, ha sir, vele sírunk. Soha ki nem bocsájt bennünket bűvköréből. Ez Ysaye. E művészi hangversenyre jegyak még mindig válthatók Lővy könyvkereskedésében Ysaye—Gönczy hangversenyének műsora Beet­hoven. I. Sonata No. 7. (C moll.) Allegro con brio. Adagio cantabile Scherzo. Allegro. Ysaye Jenő és Gönczy Mór 2. Saint Saens, Concert H moll Ysaye Jenő 3. a) Wagner—Wihelmy, Albumblatt, b) Händel, Aria, c) Vieuxtetnps, Ballade et Polonaise. Ysaye Jenő. 4. Grieg Eduard, Sonata G.-dur. Allegro con apirito. Adagio. Allegro motto. Ysaye Jenő és Gönczy Mór. — Harcszerü céllövészet. A katouaság Szatmár- zsadány és Madarász közt február 26-án éles töltény­nyel harcszerü céllövészetet tart, mikor is ezen kör­nyéken járni tilos. — A lakosság kérelme. Weszelovszky Béla kér­vényt adott be a tanácshoz a Pázsit-köz kikövezése iránt. A tanács kiadta véleményezésre az ügyet a mérn'iki hivatalnak. — Vármegyei rendkívüli közgyűlés. Ilosvay Ala­dár, vármegyénk alispánja a belügyminiszternek dr. Falussy Árpád főispán felmentése ügyében kelt leirata tárgyalása végett f. hó 22 én délelőtt fél 11 órai kezdettel a vármegyei székház gyüléstermébe rendkívüli közgyűlést hivott össze. — Leszállított telefondíj. A kereskedelemügyi­miniszter f. évi február 10-én kelt rendeletével az egyfelől Debrecen, másfelől Szatmár-Németi, Nagy­károly és Nagyvárad, továbbá az egyfelől Szatmár- Németi, másfelől Máramarossziget között váltott 3 j perces inte;urbán beszélgetések diját 1910. évi már- j cius 1-től kezdve 2 kor. helyett 1 koronában állapí­totta meg. — Uj lakóházak. A tanács Kiss Istvánnak Pázsit­utca 1., Joó Sándornak Várdomb-utca 16., Jakab Mihálynak Csatorna-utca 2 és Dézsi Gyulának Sziget­lanka 82. szám alatt uj lakóházak építésére adott engedélyt. — Egy kaszinó emelkedése A szatmári kath. kaszinó már régen érzi, hogy helyiségei nem felelnek meg a tagok igényeinek. Ennélfogva elhatározta, hogy mai épületét egészben emeletre emeli. Az építkezésre vonatkozólag most folynak a tanácskozások. — Hitközségi közgyűlés. A németi részi gör. kath. magyar egyház 1910. február hó 20-án, délután háromnegyed 4 órakor Szatmár-Németiben a város­háza nagy termében évi rendes közgyűlést tart. A közgyűlés tárgysorozata: 1. Hitelesítő küldöttség ki­rendelése, hitelesítés helyének és idejének meghatá­rozása. 2. Esperes-lelkész évi jelentése az egyházta­nács intézkedéseiről s az egyház állapotáról. 3. Szám­vizsgáló bizottság jelentése, az egyház vagyonának kezeléséről vezetett számadás megvizsgálása és szám­adó elöljáróság részére a felmentvény megadása tár-

Next

/
Thumbnails
Contents