Szatmár-Németi, 1910 (14. évfolyam, 1-98. szám)

1910-12-25 / 97. szám

4-ik oldftJ. szatmAr-németi. — Eljegyzés. Kosinczky Gyula nyomdász kará- sony másodnapján t irtja eljegyzését Molnár Róziká- ral, özv. Léderer Mi há ynö unokájára). — Eresszétek Inzzám a kisdedeket: Burgye uonné jávorfalusi lakos körülbelül nem ismeri az rás szavait, kőrülbelü az írást sem ismeri, jobban nondva a betűket, méjis előmozdította a nagy Názá- ethi eme parancsát — Eresszétek hozzám a kis de­leket ! — Burgye Juonné ugyanis a szomszédban árt vízért és ez alatt két éves Mária nevű leánya a konyhában játszadozott. Játék közben a tűzhelyből kiesett parázstól tüzett fogott a gyermek ruhája s mire anyja visszatért, a kislány halottá égett. Kará­csony táján szükség van odafenn az angyalokra. — Paszternák, ó Paszternák! Igen ideges férfiú­nak mondják és ismerik a Nyírségbe Paszternák Dá­vidot. Alig szólnak hozzá, dühöng mint a téli szél és csikorog sokkal élesebben, mint az a bizonyos ércka­kas jó Budavár magas tornyán. A napokban Ha- musi Józsefnével társalgóit Dávid. Csevegés közben — állítólag valami sértéssel il.ette Hamusiné Paszter­nákot — az ideges ur képen törülte az érzékeny nőt. Hamusiné sikoltozni kezdett, ami csak fokozta a Dá­vid mérgét. Le teperte a nőt a földre és leharapta a hüvelyk ujját. Az ügynek, mintegy csinos kis regény­nek folytatása következik a törvényszéknél. — Kinevezés. Antal Alajos vetési földbirtokost a m. kir. földmivelésügyi miniszter a gazdasági tudó­sítói tiszttel megbízta. — Halálos szerencsétlenségnek lett az áldozata Páska Alex borpataki favágó, őserdőt irtott szegény Alex, a község őserdejét és egy hatalmas bükktörzs, mit le akart csúsztatni a hegyről, magával vonszolta a szerencsétlen favágót, akinek im’ az élete gyertyáját éppen karácsonyra oltotta ki a Teremtő. — Vérbajosok karácsonyi ajándéka. A nagyká­rolyi kórházban a héten kezdték meg az Ehrlich— Hata szerével az oltást, Eddig öt beteget oltottak be. — Járásbíróságot Felsőbányának! Ilyenkor kará­csonytáján, amikor minden kis gyermek szivrepesve gondol arra az ajándékra, amit neki a kedves Jézuska hozni fog, fölébred a nagy gyermekek vágyakozása is a rég áhított ajándékok iránt. A városokra gondolunk, amelyek az államnak édes gyermekei, s a melyek szintén tartogatnak abögyükben vágyakat. Van város amelyik puskát akar, egy kis katonaságot, az ilyen hely rendszerint a nagy szakácsné és cselédinség miatt vágyik a hadseregre ; van viszont város, amely flótát óhajt és dobot, szóval katonabandát és van olyan, amely mindenáron kis tömlöckékre áhítozik. Törvény­székre és járásbíróságra. Most legutóbb egyszerre há­rom városunk merte világgá kürtölni, hogy mit sze­retnének, ha szeretné őket a Jézuska. Mert mellesleg megjegyezve a Jézuska sem hallja, ha jó hangosan nem adja tudtára a gyermek, mire vágyakozik. Nagy­károly törvényszéket akar, Nagybánya ugyancsak, s Felsőbánya szintén ilyesmiért kiált : egy kis járásbí­róságért. Mind a három város reméli, hogy ha még most nem is, jövő évre bizton megkapják a vágyva- vágyott krisztkindlit. — A Nagy8omkuti kereskedelmi bank r. t. rend­kívüli közgyűlése. A Nagysomkuti kereskedelmi bank részvénytársaság f. hó 15-én rendkívüli közgyűlést tartott, melyen elhatároztatott, hogy az intézet alap­tőkéje 300,000 koronáról 500,000 koronára emeltetett lel. Tudomásul vette a közgyűlés, hogy az uj kibo- csájtásu részvényeket a Debreceni első takarékpénz­tár már le is jegyezte. A befizetés még a f. évben fog megtörténni. — Sok a kiadás karácsony előtt, gondolta ma­gában Vadász György notórius csavargó, az ember nem csavaroghat ezen a drága és szent ünnepen olyan fiatalon s ha nincs a zsebünkben jó kövér do­hány, megeheti a fene a pihenést. Addig töprenkedett aztán ez a kisvárosi jassz, mig munkára határozta el magát. Az állomás környékén ütötte fel a hadi szál­lást s innen tartotta szemmel a jó vidéki bácsikat. Az egyik atyafinak aztán, kinél sok pénzt gyanított Va­dász, a lajbijába nyúlt, hogy kivegye a jóravaló ma­gyar bugyelárisát. De nagyon gazdag ember lehetett ez a vidéki cívis, mert még a szerencséje is gazdag volt s a Gondviselés jobban vigyázott lajbijára, mint jómaga. Azaz, hogy a csendőr kisérte szemmel az esetet, ki egyébiránt igy ünnepek előtt egy kicsinyt a Gondviselésnek is szolgálatában áll s a pénztkereső ifjút épp abban a pillanatban csípte fültövön, amikor ez végre megtalálta az áhított összegeket. A vidéki magyar igy megmaradt a pénzénél. Vadász Gyurit pedig azzal kárpótolta a Gondviselés, hogy hajlékot szerzett néki karácsonyra. Sőt továbbra is egynéhány hónappal Mert tél jön s fáznak az Ég madarai. — Rablógyilkosság Csengerbagoson. Csütörtök­ről péntekre virradó éjjelen borzalmas rablógyilkosság történt Csengerbagoson. Két, eddig ismeretlen a'ak betört Kaufman Noé 70 éves korcsmároshoz s pénzt követelve, a korcsmárost, ennek feleségét és 16 éves unokáját halálosan megsebesítették. Kaufman felesége már meghalt, a kisleány a halállal vivődik, az öreg korcsmáros tán életben marad. A csendőrség erélye­sen nyomoz. — A színház karácsony ünnepi műsora. Vasárnap délután »Theodor és Társa* bohózat, este »Muzsikua- lány* Operette. (B. bérlet.) Hétfőn délután »Iglói diákok*, este »Ciganyszerelem«, Operette, (C. hérlet.) — A közelgő szent szeretet arra indította Illyás László feketeardói legényt, hogy régi haragosával Ro- manec Sándorral egykettőre leszámoljon, még mielőtt a nagy szeretetnapja arra kötelezné őt, hogy békét kössön ellenségével. Szépen bevárta Illyás, mig Ro- tmanecs a feketeardói korcsmában fegyverképteienné tta magát, akkor aztán belékötött haragosába. Roma- neczben szintén tüzelt az ellenséges indulat, azonkí­vül, hogy az alkohol is tüzelt benne. Felfortyant és rátámadt Illyásra. A józanabb ugocsat magyar erre bicskát rántott s olyan mélyen szúrta társa oldalába, hogy ez, mármint Romanecz menten elvérzett s igy még a párbajkódex szabályai szerint is, most már megbonthatatlanul szent a béke a két haragos között. Legalább Romanecz nem fogja többé megbontani, mi­vel a kapott testi sértés oly súlyos természetű volt, hogy harmadnap belehalt. Dehát a szent szeretet s a béke kedvéért ilyen apró áldozatoktól visszariadni egyáltalán nem szabad. — Fillórestólyek karácsonykor. Ma, 25 én este 8 órai, 26-án d. u, 4, este 8 órai kezdettel (d. u. a tanulóifjúság, este a felnőttek számára) fillérestélyeket rendez Zelinger Adolf oki. táncmester. — A következő tánctanfolyam 1911. január 2-án kezdődik. — Aki önmagának a nagyapja. Korántsem tréfa, hanem tény és igaz. A kiszámíthatatlan élet terem­tette meg ezt a furcsa esetet, amely lapunk e gy ba­rátjával megtörtént. így adja elő. Egy özvegy asszonyt vettem el feleségül, akinek volt egy felnőtt leánya. Az apám sokat járogatott hozzánk, beleszeretett a leá­nyomba s elvette feleségül. Az apám ily formán vöm­mé lett, a mostoha leányom pedig a mostoha anyámmá Nemsokára gyermekem született. A gyermek már most az apám sógora volt, de az én nagybátyám is, mert testvére volt a mostohaanyámnak. Fia született az apám feleségének is. Ez a testvérem volt, de az uno­kám is, mert a mostoha leányomnak volt a gyermeke. A feleségem a nagyanyám lett, mert anyja volt az apám feleségének, vagyis anyámnak. Most tehát a férje is vagyok a feleségemnek, az unokája, vagyis végeredményben önmagámnak a nagyapja. Bolond eset. IRODALOM. — A Modern Könyvtár karácsonyi kötetei. — A Gömöri Jenő szerkesztésében megjelenő Mo­dern Könyvtárnak egész kis könyvtára jelent meg a karácsonyi könyvpiacon. Tizenhárom uj szám, tiz vaskos kötet, amelyek mindegyike kiváló becsű, iro­dalmi értékkel teli mü. A karácsonyi kötetekhez a könyvtár kiváló rajzoló művésze, Kozma Lajos, uj, művészi becsű és érdekes címlapot rajzolt. Ez az uj, pazar köntös még növeli a Könyvtár karácsonyi kö­teteinek értékét és különösen a külső kiállítás szépsé­gét. Az ez év junius havában megindult Könyvtárnak most már a karácsonyi kötetekkel 25 kötete jelent meg, melyek mindegyike nyeresége irodalmunknak. A karácsonyi számok a következők: A 11 — 12-ik szám Garvay Andor drámája, a „Becstelen.“ A dráma nagy sikerének következése, hogy a dráma első kiadása, mely december hó elsején jelent meg, néhány nap leforgása alatt teljesen elfogyott. A 13-ik szám Biró Lajosnak, a Modern Könyvtár főmunkatársának, a zseniális Írónak, drámai dialogus-formában irt tiz no­velláját hozza „Kis drámák“ címmel. Bírónak ez uj kötetében, amely a novelláiról és drámaírót egy sze­mélyben és egyszerre mutatja és amelynek minden novellája pazarul csillogtatja Biró nagy és kivételes tehetségét, nagy gyönyörűséget fog lelni a magyar olvasóközönség. A 14-ik szám a Könyvtár egyik att­rakciójának, a külföldi nagy költők Anthologiának (»Idegen Költők*) első füzete. Giosué Carduccinak az olaszok nemrég elhalt nagy lírikusának legszebb költeményeit adja. A fordítás Zoltán Vilmosnak, az smert műfordítónak kiváló, gyönyörű munkája s ugyan ő irta a tájékoztató bevezetést. A 15-ik kötet Adolf Hildebrandnak, a világhírű német szobrásznak nem kevésbé hires elméleti írását adja „A forma prob’émája a képzőművészetben“ címmel Wilde János fordításában. A forma problémája, a művészettel fog­lalkozó újabb irodalomnak legnagyobb hatású műve mindmáig. Hogy az eredeti hatalmas müvet teljesen hűen és csorbítatlanul kapja a magyar közönség, azt a mü magyarra fordítójának, Wilde Jánosnak köszön- * hetjük, akia nagy mü minden szépségét átültette kiváló fordításába. A könyvtár 16—17-ik kötete Nagy­apónak, az országszerte ismert kiváló mesemondónak és ifjúsági elbeszélőnek tiz legszebb ifjúsági felbeszé- ését hozza, a gyermekek karácsonyi a sztalára. Csupa üdeség és frisseség ennek a kitűnő mesemondónak minden elbeszélése, csupd természetesség és azért mégis mindeuik csupa művészet. Olvashatja gyermek ifjú, sőt a felnőtt is egyaránt, mert a művészet ter­mékeiben minden ember egyformán élvezetet és gyö­nyörűséget lel. A 18-ik kötet a Könyvtár nagytehet- ségü nőiróinak sorából legelsőnek H. Szederkény^ Annától, az ismert és kiváló Írónőtől hoz egy három- felvonásos drámai életképet. A zárdái élet és az apáca- sors szörnyűségét és martiriumát festi benne az Írónő és a nem minden tendencia híján való dráma az Írónő kiválóan éles meglátóképességét, leiró talentu­mát és gyönyörű nyelvezetét egyesíti magában. A Könyvtárnak tartalomban és terjedelemben egyik leg­gazdagabb kötete (19—20-ik) Cholnoky Viktor »Be­szélgetések* cimü kötete. A nagy iió harmadik műve ez. Nagyszabású, nagy művészi erejű és hatalmas tu­dását csillogtató népszerű, tudományos, irodalmi, mű­vészeti és társadalmi tanulmányait tartalmazza e kö­tet. E népszerű, ragyogó, ötletes és szellemes tanul- ! mányok az uj magyar irodalomnak e nemben leggyö- i nyörübb és egyben legsikerültebb, elsőrendű értékű | alkotásai a nagy stilisztának, a nagy mesélőnek és a ] nagy tudósnak harmonikus találkozásai. Az ő fordi- i tása a Könyvtár következő füzete, Maeterlinck „Szent Antal csodája“ cimü nagyszerű kétfelvonásos szati­rikus legendája. (21-ik füzet.) (A Magyar Színház mű­sorából.) A nagy belga költőnek egyik legsikerültebb, legbecsesebb alkotása, mely a Cholnoky zamatos, ma­gyaros fordításában különösen élvezetet nyújtó. A 22-ik füzet a világszerte ismert bécsi iró, Arthur I Schnitzler legérdekesebb és legfrissebb drámája, a i ,Mici grófnő.“ Gömöri Jenő fordítása művészi és ma- . gyáros. A 23 ik szám Révész Bélától, a népszerű és : kiváló proletárköitőlöl való. E kötetben háttérbeszorul i némileg a proletárköltő és egészen az előtérbe lép a ! nagy művasz, a nagyerejü, a mély mesemondó és a | magyar irodalomban mai napig egészen egyedül és páratlanul álló stiliszta. Az utolsó kötet (24—25.) a Könyvtár egy nagyjelentőségű sorozatának első érté­kes kötete. A Könyvtár szerkesztője ugyanis a Könyv­tár keretében egy „Teljes Magyar Ibsen“-t fog kiadni. Ezt az eszmét minden kulturember üdvözölni fogja. A „Teljes Magyar Ibsen“ első köteteként a nagy északi költő egyik legnagyszerűbb, legdrámaibb és legmüvészibb, örökbecsű drámája, a „Rosmersholm“ jelent meg. Balogh Vilma fordítása pompás átköltése, az eredetinek, kitűnő munka. Január hóban jelenik meg a Könyvtár szenzációs kottakötete: Reinitz Béla Dalay JAdy Endre Verseire. (Újabb Dalsorozat). Mindegyik füzet elé életrajz és magyarázó előszó kerül, melyet többnyire a szer­kesztő ir. A Könyvtár kötetei minden könyvesboltban és dohánytőzsdében, továbbá a vasúti pályaudvarokon is kaphatók. Egy-egy kötet ára: 40 fillér. Szatmár, 1910. december 25. — Szigorlatokra és az összes jogivizsgákra a kolozsvári egyetemen leggyorsabban, biztos sikerrel a dr. Köpösdy Dezső által vezetett „Jogi Szeminárium­ban“ készülhet elő. Otthontanulókat is előkészít. Hat év alatt százakat segített diplomához. Prospektust ingyen küld. Ne tévessze össze reklámszanatóriumok­kal. Cim: Kolozsvár, Deák-Ferenc-u. 19. CSARNOK. Ököritó egy perc. Irta : Sámuel Izsó. I. A vicinális majd lágyan, sima ringásokkal, majd szilajabban, bolondos zökkenésekkel vitt tovább. Az ablaknál ültem. Néztem a siető mezőket. A föld hullámosán mozgott, sugaras oszlopok kergetőzve szaladtak, távoli erdők méltósággal vonul­tak. A sudár oszlopok belehajoltak a futásba. Makran­cosán rángatták maguk után a drótgyeplőt, ami vib­rált, hullámzott. Majd magasra szökött, majd leeresz­kedett az ablakrámáig. Mint maga a száguldó hir, siklottak a drótok. Most simán, egyenletes komolysággal nyilaltak keresz­tül a levegőn. (Bizonyára komor, vészes, hírekkel si­etnek.) Aztán táncos hajlongásokba ereszkedtek, mintha láthatatlan, pajkos kezek kaptak volna a feszülő hu­rokba. (Bizonyára nászos örömökről, kacagó hírekről üzennek egymásnak boldog emberek.) — A mezők zöldje már rőtbe fakult. Rozsdás kukoricaszárakat, elsült napraforgókarókat aranyozott meg a lebukó őszi nap. Néha letört dohányfőldek jöt

Next

/
Thumbnails
Contents