Szatmár-Németi, 1910 (14. évfolyam, 1-98. szám)

1910-02-27 / 17. szám

3-ik oldal.

PMmár, 1910. február 23.

SZ ATMÁR-NÉMETI

illetőket, hogy a fontos megbeszélésen a »Vigadó« kistermében okvetlenül megjelenni szíveskedjenek.

— Rendkívüli közgyűlés a vármegyén. Szatmár- inegye törvényhatósági bizottsága f. hó 22-én Nagy károlyban rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen egyedüli tárgyként a belügyminiszternek dr. Falussy Árpád lemondása és felmentése tárgyában kelt leirata szerepelt. A közgyűlésen Ilosvay Aladár alispán elnökölt. A miniszteri leirat fölo'vastalván, az alispán indítványára kimondotta a közgyűlés, hogy dr. Falussy távozását mély sajnálattal veszi tudomásul s ennek a közgyűlési jegyzőkönyvben is kifejezést ad. Ezután dr. Falussyt küldöltségileg meghívták a terembe. Ilosvay alispán búcsúbeszédet intézett hozzá, erre dr. Falussy válaszolt köszönő szavakkal. Közgyűlés után Luby Géza vezetésével a megyei függetlenségi párt, továbbá a vármegye és Nagykároly, Nagybánya, Felsőbánya városok tisztikara tisztelgett a távozó főispánnál. Délben száz teritékü bankett volt.

— Vármegyei albizottságok. A vármegyei köz- igazgatási bizottság az 1910. évre az albizottságok tagjait a következőképen választotta meg. t. A fegyelmi választmányba: dr. Böszörményi Emil, N. Szabó Antal, Kacsó Károly, Plachy Gyula rendes tagok, Luby Béla és Bodnár György póttagok. 2. Az árvaűgyi Jelebbviteli küldöttségbe: Böszörményi Zsigmond és Papp Béla rendes tagok, Szalkav Sándor póttag. Ezenfelül a főispán Jékey Zsigmor.dot és Madarassy Dezsőt rendes, Jármy Andrást póttagnak nevezte ki. 3. Az erdészeti albizottságba megválasztattak: elnök Ilosvay Aladár, alelnök N. Szabó Antal, rendes tag Kacsó Károly. 4. A 11-od fokú erdei kthá- gási bíróságba: Jármy András, Luby Géza, Jékey Zsigmond, Böszörményi Zsigmond rendes tagok, Szal- kay Sándor, Kacsó Károly, Plachy Gyula Madarassy Dezső póttagok. 5. A póiadó elleni fetszólamlási bizottságba: Plachy Gyula, Jármy András. Papp Béla, Kacsó Károly rendes tagok 6. A mnnkásügyi albizottságba : dr. Böszörményi Emil, Madarassy Dező, Jármy András, Jékey Zsigmond rendes tagok, Böszörményi Zsigmond, Kacsó Károly, Bodnár György és Luby Béla póttagok. 7. A börtönvizsgáló küldöttségbe a megyei főispán által kineveztettek: Kacsó Károly, Plachy Gyula. Papp Béla és Luby Géza. A járásbirósági fogházak vizsgálására és pedig: a fehérgyarmati járásbírósághoz Luby Géza ; az erdődi járásbírósághoz Bö-zörményi Zsigmond; a szinérvár- aljai járásbírósághoz dr. Böszörményi Emil; a mátészalkai járásbírósághoz Szalkay Sándor; a nagybányai és nagysomkuti járásbírósághoz Kacsó Károly. Hivatalból tagok dr. Fabó Zoltán kir. ügyész és a megyei főorvos.

— Nyilatkozat. Ama roszindulatu híresztelésekkel szemben, hogy a Debreczeni Első Takarékpénztár erkölcsi és anyagi támogatása mellett alakuló Szatmári Általános Bank részvénytársaság kötelezettséget vállalt volna a nevezett takarékpénztár tulajdonát képező Avas Szatmár Gőzfürész vállalat átvételére vagy finan- cirozására, kijelentjük, hogy ez a híresztelés minden alapot nélkülöző koholmány. — A közöttünk és a Debreceni Első Takarékpénztár között létrejött megállapodás teljesen subjektiv jellegű, üzleti részeiben nekünk teljesen szabad kezünk van úgy a jelenben, mint a jövőben és a fent jelzett ipari üzletek dolga közöttünk még soha szóba sem került. — A Szatmári Általános Bank részvénytársaság alapitói.

— Tudnivalók a telefon használatánál. A telefon központot csengetéssel kell felhívni, s csengetés után a mozgatható horgon levő kagyló fölhöz emelendő, várván, mig a központ jelentkezik A központ jelentkezése után az illető távbeszélő előfizető számát, kivel beszélni óhajtunk, tisztán, érthetően bemondjuk, mire a központ a számot visszamondja, s az összeköttetést létrehozza. A kagylót mindaddig, mig a hívott fél nem jelentkezik, fülünknél larljuk, visszaakasztani vagy csengetni tilos. Viszont a felhívott félnek sem kell a hívásra csengetni, csak a mozgatható horgon levő kagylót kell a fülböz emelni. Ha a felhívott fél nem jelentkezik, azt a központ bemondja a felhivónak. Ha a felek beszélgetésre összejöttek s a beszélgetés megtörtént, csak akkor kell lecsengetni.

— Ebzárlat. Az ebzárlat 1910. évi február hó 19-ik napjától 1910. évi április hó első napjáig rendeltetett el. Kutyák szájkosárral látandók el és pórázon vezetendők ; szájkosár nélkül az utcán szabadon talált ebek kiirtatnak. A befogott ebek ki nem adatnak. Szatmárnémeti, 1910. évi február hó 21-én. Tan- kóczi Gyula, rendőrfőkapitány

— Agyonütötte a sógorát. Szatmárcsekén egy Talpas Géza nevű gazdaember a korcsmában leré- szegedett és ilyen állapotban elment sógorának Orosz Pálnak lakására. Orosz különös módon fogadta a bepálinkázott sógort; elővett egy baltát és azzal Talpast agyonütötte.

— Színházi műsor.

Vasárnap d. u. »Az elvált asszony«, operette Este újdonság másodszor »A kis cukros«, vígjáték- (Páros bérlet.)

Hétfőn zónaelőadás mérsékelt helyárakkal, újdonság harmadszor »Liliom, egy csirkefogó élete és halála«, legenda. (Páratlan bérlet.)

Kedden újdonság harmadszor »Trenk báró«, operette. (Páros bérlet)

Szerdán újdonság harmadszor »A kis cukros«, vígjáték. (Páratlan bérlet.)

Csütörtökön újdonság, itt először »Az ördög cimboiája«, dráma. (Páros bérlet.)

Pénteken zónaelőadás »Ingvenélők«, népszínmű. (Páratlan bérlet.)

Szombaton újdonság, itt először »Szinészvér», operette. (Páros bérlet.)

Vasárnap d. u. »Egy katona története«, dráma. Este másodszor »Szinészvér«, operette. (Páratlan bérlet)

— Megsemmisített biróvála3ztás. Bérében az elmúlt őszön biróválasztás volt. A választást feleli- be/.és folytán most a közigazgatási bizottság megsemmisítene.

— A lucernás uj veszedelme. Francia- és Olaszországból újabban lucerna magot szállítanék Ausztria- Magyarországba s több kereskedő ezen külföldi termékkel akarja gazdáinkat ellátni. Gazdasági intézetek kísérletet tettek a különféle származású lucerna magokkal s arra a meggyőződésre jutottak, hogy a magyar lucerna a legjobb, mert az idő viszontagságainak legjobban ellent tud állani, egészen tél álló és igen dús növényzetet ad, mig az egykor oly hires Provencei lucerna mag — miután a hírhedt turkesz- táni mag után nyeretett — nem csak hogy sem a fagyot, sem a szárazságot ki nem bírja, hanem azon kívül rendesen megtámadja a lisztharmat és ez any- nyira elgyengíti a növényeket, hogy fejlődésében nagyon is visszamarad s legfeljebb csak egyharmad- rész annyi hozamot nyújt, mint a hazai lucerna. Különben gazdáink figyelmét ezen különféle káros kevetkezményekre, Mauthner Ödön magkereskedőnk, úgy több rendbeli cikkeiben, mint árjegyzékében állandóan ébren tartja.

— Rószvónytársulati közgyűlés a vizen A Drezdában székelő Sächsis- Böhmische Dampfechiffarts- Gesselschaft idei közgyűlését az Elba-folyó hullámai felett fogja megtartani. A vállalat drezdai épületét ugyanis lebontották és ez okból a közgyűlés a társaság tulajdonát képező II. Vilmos császár nevű gőzösre lett egvbehiva, mely Drezda mellett fog horgonyozni és a közgyűlés bezárása után egy kis kéjutazásban is részesíti a részvényeseket. Hasonló esetre még nem volt példa a részvénytársaságok életében.

— Bányaszerencsétlenség. Bányaszerencsétlenség történt a napokban Felsőbányán. Laposán György kincstári bányamunkádra, ki a nyugati bányaosz'ály- ban ércet szállított, egy hatalmas szikladarab rászakadt s a kőtörmelék egészen elborította. A szerencsétlen szörnyethalt. A bányahatóság a vizsgálatot megindította.

— Ahova feljárni is bajos... A sikarloi legmagasabb hegyen termett kitűnő sikárlói bor egy félliteres butelia az üzletben idei 20, tavalyi 30 krajcár. Saját töltésű 4 éves Sikárlói pecsenye bor „Hungária gyöngye“ cimen egy butelia 50 krajcár. Házhoz vive sikárlói bor egy félliteres buteliában idei 16, tavalyi 20 krajcár. Pecsenye bor egy félliteres buteliaban 25 krajcár.

Esküdtszéki tárgyalások.

A nagybányai gyilkosság.

Öt évvel ezelőtt elkövetett gyilkosság egyik tettese felett ítélt e hó 22 én az esküdtbiróság. Goszpo- dinoff Iván állt bírái előtt, hogy számot adjon, miért és kinek a társaságában gyilkolta meg a nagybányai Borpatak kertésztelepen a vele és társaival együtt élő gazdáját: Pentscheff Dosze bolgár kertészt.

A tettestársai közül kettő ismeretlen helyen tartózkodik és csupán Goszpodinoffot sikerült 1909. nyarán elfogni. így egyedül kellett, hogy viselje a hármójuk által elkövetett cselekmény egész súlyát.

Az esküdtbiróság elnöke Szabó József volt, szavazó birák: dr. Visky Sándor és Jeney Sándor törvényszéki birák, ügyész Leitner Emil, védő dr. Mar- kovits Aladár volt.

A tárgyaláson két tolmács működött, egy bolgár és egy román.

A bizonyító eljárás befejezése után a kir. ügyész gyilkosság büntette miatt emelt vádat, mert azt találta, hogy bizonyítva van, miszerint Goszpodinoff és társai a gyilkosságra előre készültek s már hónapokkal azelőtt elhatározták a gazda megölését.

A védő azt vitatta, hogy a mostani vádlott a gyilkosságban tényleg részt nem vett, ő, mint akkor legfiatalabb, nem is saját akaratából cselekedett, hanem az idősebb és fizikailag és anyagiakban is ba- j talmasabb társai utasításai és parancsai szerint csak segédkezett: előmozdította, illetve könnyítette a cselekmény elkövetését; vitatta, hogy az előre megfontolt szándék sincs bizonyítva és a legrosszabb esetben csak erős felindulásban elkövetett szándékos emberölésről lehet szó, s mindkét cselekmény csak mint bünsegédi bünrészesség minősíthető.

Az esküdtek a praemeditációt megállapították ellenben kimondták, hogy nem mint tettestárs, hanen mint bűnsegéd vett részt a cselekmény elkövetésében

A kir. törvényszék ehhez képest, mint gyilkos ság bűntettében bűnsegédet 7 évi fegybázra ítélte melybe a vizsgálati fogságban eltöltött 8 hónapot be számította, egyúttal 5 évi hivatalvesztés mellett a ország területéről örökre kitiltotta Goszpodinoff Ivánl

Az Ítéletben a vádlott is megnyugodott.

Merénylő férj.

A szatmárnémeti kir. törvényszék, mint esküdt bíróság február 23-án tárgyalta Juhász Lajos nagy károlyi 27 éves szabósegéd bűnügyét

Juhász Lajost a felesége a múlt évben elhagyta mert magaviseletét nem birta tűrni. A férj hívta a asszonyt, hogy térjen vissza, de az nem volt err hajlandó. Étikor Juhász Lajos revolvert és több töl tényt vásárolt s 1909 évi dec. 7-én délután elmer Orbán Istvánná varrodájába, ahol a felesége is vart és felszólította, hogy térjen hozzá vissza. De az asz szony határozott nem-mel felelt. Juhász erre revo vert rántott s hatszor nejére lőtt; a lövések közű egy nejét sebezte meg a vállán, a másik pedig eg Geng Ilona nevű leány állát sértette meg, a töbt golyó célt tévesztett. A felesége futásnak eredt Juhász Lajos üldözőbe vette, de az asszonynak sike rült elmenekülni.

Juhász Lajos a nyomozás során úgy vallót hogy a nejét meg akarta ölni abban az esetben, h nem hajlandó visszamenni a házához. Később, — ig a most tartott főtárgyaláson is, — letagadta, bog meg akarta volna ölni az asszonyt; hanem azt mondti hogy a feleségét csak megijeszteni akarta. Mentegeit tettét azzal is, hogy a feleségére nagyon félti kény volt.

Az esküdtszéki főtárgya'ást dr. Papolczy Gyűl kir, ítélőtáblái biró vezette, szavazóbirák dr. Visk Sándor és Knoll Béla voltak. A vádat dr. Papp Szi viusz kir. ügyész képviselte, mig a védő dr. Grós Albert volt.

A kir. ügyész két rendbeli emberölés büntetU nek ki-érlete miatt emelt vádat. A védő ezzel szén ben azt hangoztatta, hogy csak súlyos testi sérti vétsége forog fenn és nem emberölési szándék, sértettek nem kívánták a vádlott megbüntetését.

Az esküdtek a súlyos testi sértés vétségébe mondták ki Juhászt bűnösnek. Ennek alapján a ki törvényszék hat hónapi fogházra ítélte a vádlottat, büntetésbe két havi vizsgálati fogságot beszámította

Az Ítélet jogerős.

A pálinka gyilkolt.

Február 24 én Jerczán György 29 éves feány: házai oláh paraszt állott az esküdtbiróság előtt, azz vádoltan, hogy 1909. nov 7 én este Kányaházán ej szöllő-karóval agyonverte a 60 éves Burla János Györgyét.

Az esküd biróság elnöke Szabó József törvén’ széki biró volt, mig szavazóbirák dr. Paál István dr. Visky Sándor kir. törvényszéki birák voltak. Vád dr. Fabó Zoltán kir. ügyész, védő pedig dr. Seregi Béla ügyvédjelölt volt. A vádlottat és a tanukat oh tolmács utján hallgatták ki.,

A vádlott beismerte, hogy bünöfnek őrzi m&gá de azzal védekezett, hogy annyira részeg volt, milo Burtával találkozott, hogy nem tudta mit cselekszi Meg aztán azt hitte, hogy a kötekedő természetűn ismert Burta, aki kurjongatva jött reá szembe, me akarta támadni és azért ütötte fejbe a nála vi szőlőkaróval.

A beidézett tanuk a tettet nem látták, csak a mellékkörülményekre nézve tettek vallomást. I igazolták, hogy a vádlottat a tett elkövetése el< több helyütt látták inni; több tanú pedig azt mc dotta, hogy a vádlott nem volt kötekedő és roszi dulatu ember.

Az esküdtek a vád- és védbeszéd elhangzá után halált okozó súlyos testi sértés bűntettében 1: nősnek mondták ki a vádlottat, akit aztán a biró.1 3 évi börtönre ítélt.

Az Ítéletben úgy a vádlott, mint az ügyész vfdő is megnyugodtak.

Rablás és betörés.

Három fiatal vádlott állott febr. 25-én az küdtszék előtt: Künsztler András, Balvinszki József Simon Lajos, mindannyian szatmári születésűek.

A vád úgy szólott ellenük, hogy 1907 i havában Foltin István kövezőmestert a Verbőczi u( ban éjszaka megtámadták, földre teperték s elrat ták pénzét és gyűrűjét; továbbá, hogy Turterebe betörtek özv. Csorba Györgynéhez s meggyilkolá: