Szatmár-Németi, 1910 (14. évfolyam, 1-98. szám)

1910-02-09 / 12. szám

í&atmár, 1910. február 9. SZ ATMÁR-NÉMETI 3-ik oldal. WKSvitésére a tervet és költségvetést készítse el s í egfbttal a szatmári hűtőberendezés kibővítéséről is gondoskodjék. — A müjóg. A vágóhidnál készített müjég el­adására vonatkozólag az árverés nem sikerülvén, a tanács megbízta a gazdasági tanácsost, hogy arra újabb árverést tűzzön ki. I — Uj tanszék a szatmári hittan! intézetben. A szatmári theologián a II. félév kezdetével uj kathedra nyílt meg, amelynek tárgyát a gazdaságtan képezi. Az üdvös eszme, hogy az ifjú leviták egykoron ne csak szellemi, lelki vezetőik legyenek a reájuk bízott népnek, hanem a testi megélhetés különféle változa­taiban. a mindennapi kenyér megszerzésének módo­zataiban tanácsadói, vezetői, elöljárói legyenek s igy a földi jólétet alattvalóiknak könnyebben biztosíthas­sák, ez irányban is betöltvén hivatásukat — a püs­pök és a szemináriumi elöljáróság buzgólkodása foly­tán végre megvalósult. Darányi Ignác volt földmive- lésügyi miniszter Máté Lászlót nevezte ki az uj tárgy előadójául. Előadásait már meg is kezdte. Az egész tananyag előadása 8 félévre terjed. Még egy vár megtestesülésre, amit a klerikusok is várnak, t. i. a szociológia. — Változások a cselódszerzőben. A tanács tu­domásul vette, hogy a hatósági cselédszerző-intézet- ben Katzender Herman üzletvezető lemondott s he­lyére Takácsi Györgyöt felvette. — Az áldozat. Blazsek Pál államvasuti lakatos kiről megírtuk, hogy február 4-én a fehérgyarmati vasút mozdonya munka közben leszelte a lábát, sérü­léseibe a közkórházban február 6-án belehalt. — Egyházi estély a kültelken. F. hó 6 án, vasár­nap este a Zsadányi-uti kültelki állami elemi népis­kolában szépen sikerült estélyt tartottak. Az estély a városi iparos-dalárda élvezetesen előadott énekével vette kezdetét. Orbán Sárika k. a. a kurucvilág szépen megirt történetét olvasta fel, élénk tetszés mellett A Károlyi Sándor igazgató-tanitó vezetése mellett most alakult kültelki dalárda egyházi éneket adott elő. Ke­rekes Erzsiké k. a. Temérdek : »A szökevény« cimü költeményét szavalta el. A mély átérzéssel és kiváló sikerrel előadott szavalat zajos tetszést aratott. Ká­rolyi Sándor áll. el. isk. igazgató-tanitó a kurucvilág költészetét ismertette. Az ismertetett kurucdalokat, előadás közben, a kültelki dalárda énekelte. Végül az egész közönség a Himnuszt énekelte el. Az estély be­fejezéséül Biki Károly ref. esperes, kiemelve az estély programmjának és lefolyásának a hazafias szempon­tokból való értékességét, az uj kültelki dalárdát ügy- buzgöságra, a nagy számban megjelent közönséget pe­dig ezen közérdekű kulturális mozgalom további oda­adó támogatására buzdította. — Az öreg katonákat visszatartják. A hadügy­miniszter arra való tekintettel, hogy Magyarországon a szokásos időszakban nem Boroztathat, elrendelte, hogy az 1908-ban sorozott korosztály 1912. évi de­cember 31-éig benntartassék, a ki nem képzett pót- tartalékosok 1910. évi októberben behivassanak s kiképeztetésük után szolgálatban tartassanak, hogy a decemberben sz abadságolandókat pótolják. Az októ­berben kiszolgált katonák szabadságolása tehát csak december 31-én veszi majd kezdetét. — Vasúti értesítés. Értesítjük a t. szállító kö­zönséget, hogy Szatmárnémeti—Szentvér állomáson, mindazon áruk, melyek díjszabás szerint a felek által rakandók ki, a fekbérmentesség kedvezménye alól kivétetnek és igy ezek után a kiszolgáltatásnál díj­szabás szerint engedélyezett álláspénzmentes határidő (24 óra) leteltének időpontjától kezdve, a szabályszerű íekbér fog felszámittatni. Ez intézkedésünk 1910. év február hó 10-ik napján lép életbe. Debrecen, 1910. február hó 2 án. Az üzletvezetőség. — Bikavásár Szatmár-Németiben. A Szatmárme- gyei gazdasági egyesület szokásos bikavásárát folyó évi március hó első felében tartja meg. A részletes tájékoztatást, valamint a vásár végleges határidejét lapunk egyik közelebbi számában hozzuk, azonban már most felhívjuk gazdáink figyelmét ezen népszerű vásárra. — Gyászhir. Dr. dabasi Halász Jenő, tb. vár­megyei főorvos, járásorvos, a fehérgyarmati közkór­ház igazgató-főorvosa, vármegyei bizottsági tag, feb­ruár 5-én, életének 52-ik, házasságának 26-ik évében Fehérgyarmaton csendesen elhunyt. Gyászolják özv. dr. Halász Jenőnó szül. Szegedy Klára, mint neje. Özv. Halász Jánosné sz. Vankay Karolin, mint édes­anyja. Özv. Szegedy Antalné Hunyadv Borbála, mint anyósa. Halász Kornél, neje Fényes Cecilia és családja, Dr. Halász János, neje Asztalos Irén és családja test­vérei és sógornői. Özv. Gyene Zsigmondné sz. Sze­gedy Anna és családja, Szegedy Antal, neje Nagy Ilona és családja, Szegedy Terézia és gyermekei só­gorai és sógornői. Szegedy István és családja, mint rokona. — Uj lakóház, A tanács Nyikora Józsefnek a Németi mocsárban uj lakóház építésére adott en­gedélyt. — Sertósvész. A h. rendőrfőkapitány Szatmár- Németi város területén megállapított sertésvész miatt i ti sertésekre községi zárlatot rendelt el, minek foly­tán a sertésvásárok úgy helyben, mint a Szatmárhe- gyen további intézkedésig beszüntettetnek. Sertések Szatmár-Németiből, annak határán túl nem vihetők. Sertésekről helyben csak szatmári irányítással állíttat­nak ki marhalevelek. Felhívja a közönséget, hogy sertéseik megbetegedését és elhullását azonnal jelent­sék be a rendőrkapitányi hivatalhoz. — A város jótékony adományai januárról a kő vetkezők: a havi segélyezetteknek 1929 K, Szolnok- dobokai jégkárosultaknak 15 K, a kolozsvári Rákóczi- emlékre 73 K 70 f., Budapest székesfővárosnak gyógy- költség 143 K 04 f., a nagykárolyi közkórháznak ápolási díj 59 K 60 f, a debreceni állami gyermek- menedékhelynek 150 K, a szegedinek 240 K, a Hor­váth Mihály Csanádi emlékművére 50 K. — Halálozás. Özv. ötömösi Ölömösy Gyuláné Riszdorfer Vilma élete ötvenhatodik évében, több heti betegeskedés után, február hó ötödikén, Nagybányán meghalt Gyászolják: Ötömösy Zénó, Ötömösy Zenda, Ötömösy Zoltán, gyermekei. Kulcsár Loránd, Kulcsár Lajos, Kulcsár Edit, Kulcsár Zénó, unokái. Riszdorfer László, testvére. Kulcsár Lajos, veje. Özv. Horváth Jánosné, Polereczky Józsefné, Krecsmár Pálné, Fekete Károlyné, Riszdorfer Lászlóné, sógornői. — Tűz. Február 7-én hajnalban gyújtás folytan Rosenberg Simon ny. tanítónak tüzet fogott Báfhory- utca 17. szám alatti telkén a szinépület s elégett. Másnapon ugyanott szintén gyújtás folytán a főépü­letet fenyegette veszedelem, de ennek elejét vették. Mindkét tűz a cselédleány gyújtogatásából eredt, ki házi pörpatvarból eredt boszubol kedveskedett igy a gazdájának. A leányt elfogták. — A debrecen—nagyváradi vasút ügyében az érdekeltek hozzájárulását a belügyminiszter már jó­váhagyta, minek folytán az egy évig tartó építést a tavasszal megkezdhetik — Nincs többé áthelyezés. Nemcsak a szegény bakának, hanem a császár fényes uniformisát viselő nyalka tiszt uraknak is sokszor fáj valami a csillogó gornbu diszkabát alatt. A bánat azonban rejtve ma­rad s csak nagynéba adódik alkalom arra, hogy a tisztikar belső életének, misztikus homályába belepil­lanthassunk. A hadügyminiszter most reodeletet adott ki, amely éléoken világit rá a tisztikar szociális éle­tére. A rendelet az áthelyezésről szól panaszosan szi­gorú hangon. A miniszter ugyanis megsokalta a dolgot mert a múlt évben nem kevesebb, mint 800 áthelye­zési kérvény került az asztalára. És mit tesz ilyenkor ideális hadügyminiszter? Ráförmed a tisztekre. Még sem járja, hogy a fiatal tisztek alighogy kinevezték őket, a kis garnizonból el kívánkoznak jobb állomás­helyekre. A hadügyminiszter nagyon haragudott, mert ennél még többet is mond rendeletében. Oktassák ki a parancsnokok a tiszteket arra, hogy aki mindig a családja mellett akar ülni, nem katonának való. A legtöbb áthelyezési kérvénynek ugyanis az az indoko­lása, hogy a kérelmező tiszt családja a kért jobb állo­máshelyen tartózkodik. Kijelenti végül a hadügymi­niszter, hogy eladósodott és tehetségtelen tiszteket át nem helyez, sem olyanokat, akik protektorok által kérik az áthelyezést. — Hosszú lesz a tói. A tél, mely még meg sem kezdődött, a jóslatok beteljesednek, be fog állani és hosszú lesz. Ezt jósolja a „Meteor“, erre enged követ­keztetni a gyertya szentelő boldogasszony napjára vo­natkozó néphit. Azt mondják ugyanis, hogy ezen az ünnepen a medve kibnvik rejtekéből s ha enyhe időt talál, visszabuvik, mivel hossza lesz a tél, ha pedig hideg kemény telet érez, kint marad, jelezve, hogy a tél utolsó mérgét adja ki, hamar beáll a tavasz. Feb­ruár 2.-a enyhe, sőt esős volt.s ez alapon hosszú télre következtethetünk; azonban ez évben egy nagy baj van, mert mint Máramarosból is értesülünk, az idei enyhe tél, különösen pedig a kevés hó miatt még el sem bujt a medve s igy nem volt neki 2-án, gyertya­szentelőkor honnan előbuvni s> az eső láttára hova visszabuvni. A szoktalan időjárás tehát még egy ily regi s a nép körében erősen élő néphiten is ki fog s most azok, kik ebben bíznak, tanácstalanul állanak. — Az őrnagy ur tehene Mezőhegyesen történt a következő »katonadoJog«. Az ott parancsnokló őrnagy tekintélyes számú gyermekei kedvéért tehenet is tart, a tehén pedig a házuk előtti benőtt térségen szokott legelni. Újabban az örnagyné észrevette, hogy a te­hén kevesebb tejet ad és ezt azzal magyarázta, hogy a füvei benőtt térségen az arrajárók legázolják a fü­vet. Az őrnagy erre egy katonát állított fel őrnek és kiadta neki a parancsot, hogy a füvei benőtt térségen csak a tehénnek szabad járni vagy tartózkodni. A parancs után egyik napon éppen az örnagyné akart keresztül menni a füves térségen, mire az őr, aki kü­lönben kemény tekintetű kunsági gyerek volt, feltar­tóztatta. »Hát nem tudja, hogy ki vagyok én?«, kiált méltatlankodva az örnagyné. »Annyit tudok, felelte a kemény gyerek, hogy a nagysága nem az őrnagy ur tehene, tehátlan mars le a fürül !« — A népkonyha jótevői. Dr. Weisz Sandorné és dr. Erdélyi Miksáné úrnők ivén 138 K 30 ft adakoz­tak a népkonyha szegényeinek. Lővy Miksáné, Ter­mény és hitelbank, Stern Jakab 10—10 K. dr Bene­dek Józsefné, Bettelheim Adolf, Szatmári bank 5—5 K, Bródy Vilmosné, dr. Keresztszeghv Lajosáé, Hazai ált. bizt.. társ., Központi takarékp. 4—4 K. N. N., Schréter Adolfné, dr. Melchner Vilmos, dr. Fodor Ferenc, Lendek Pálné 3—3 K. Guttman Samu, Mertz Józsefné, Fischer Antalné, Róth Simonné, Somlyay Gyula, N. N, Huszár, Stark Jenőné, Ragályi, Schvartz Henrik, Győry Károly, Gindl Antal. Inglik József, Do­minus, Bossin gyógytár, Bertháné, Szántó M. és Társa, Boros Adolf, dr. Vajay Károlyné, özv. Feketéné, Hollósy Józsefné, Antal Kristófné, dr Friedmann, Bakcsyné, Keresztes Endréné, özv. Keresztes Andrásné 2—2 K-t, Vuja János, Stark Mőrné, Kellner és Sándor, Fógel, Dellman. Klein Ignácné, Asztalosok szövetkezete, Szűcs József, Építkező szövetkezet 1—1 K. A nernesszivü adakozóknak ezúton mond hálás köszönetét az el­nökség. — A népkonyha jótevői. A népkonyhán újabban adakoztak: Cs. Mayer Juliska 5 K, Lővinger Perike 4 K, Gál Jenőné, Reiler Irma 2—2 K. Zeisler Ödönné, Zeisler Dezsőné, Markovits Irma 1—1 K, Glück Ig­nácné Aranyosmegyes 2 zsák kolompárt, Varjú Ibolyka 1 véka paszulyt. A nernesszivü adakozóknak ezúton mond hálás köszönetét az elnökség. — Ahova feljárni is bajos... A sikárlói legma­gasabb hegyen termett kitűnő sikárlói bor egy félliteres butelia az üzletben idei 20, tavalyi 30 krajcár. Saját töltésű 4 éves Sikárlói pecsenye bor „Hungária gyöngye“ címen egy butelia 50 krajcár. Házhoz vive sikárléi bor egy félliteres buteliában idei 16, tavalyi 20 krajcár. Pecsenye bor egy félliteres buteliában 25 kracár. — Pilsen-! sört csapol mindennap Márkus Sán­dor, a gróf Károlyi-szálloda éttermeiben. Felhívás! Az Építkező, Építkezésekre kölcsönző és Tel­kek felosztását segélyzö Szövetkezet eladéLsra bocsájt a Honvéd-utcai sorompónál levő, a Da­róczi és Darai utak között fekvő (Bartha­féle) házak építésére vagy ipartelep léte­— sitésére kiválóan alkalmas — 67 TELKET Felhívjuk az érdeklődők figyelmét a rendkívüli kedvező vételre, mert az intézet nemcsak a vételár egy részét adja kölcsőnképen, hanem az építkezésekre szükséges összeget is folyósítja, miáltal lehetővé tesszük mindenkinek a családi otthon megszerzését, úgy, hogy az eddig házbérben elfizetett összeg mellett saját otthon szerezhető. Az intézet foglalkozik a szokásos banküzlet minden ágával, nyújt: személyhitelt, betábiázási kölcsönt. Leszámítol tárca váltókat és taka­rékbetétek után a legmagasabb KAMATOT FIZETI. ' Felvilágosítás kapható: Hám János-utca I. szám alatti irodánkban. Az igazgatóság. 2/1910. vhtó szám. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a budapesti kir. kereskedelmi és váltó kir. törvényszék­nek 1908. évi 136593. számú végzése következtében dr. Komlós Arthur bpesti ügyvéd által képviselt Brust I. és fia budapesti cég javára 400 K s jár. erejéig 1909. évi december hó 24 én foganatosított kielégítési vég­rehajtás utján le- és felülfoglalt és 640 K-ra becsült kővetkező ingóságok, u. m.: bútorzat, nyilvános árveré­sen eladatnak. Mely árverésnek a szatmárnémeti kir. járásbíró­ság 1908-ik évi V. 1634/3. számú végzése folytán 400 K tőkekövetelés, ennek 1908. évi szeptember hó 15. napjától járó 6°/o kamatai, Vj% váltódij és eddig összesen 50 K biróilag már megállapított költségek erejéig, Szatmáron, Kossuth Lajos u. 9 sz. a. leendő megtartására 1910. évi február hó 28 ik napjának délutáni 3 Órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hi­vatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881 évi LX. t.-c. 107. és 108. §-ai értelmében kész­pénzfizetés mellett a legtöbbet ígérőnek, szükség ese­tén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-c. 120. §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Szatmáron, 1910. évi február hó 6. napján i Wohl Hegrik, kir. jbir. végrehajtó.

Next

/
Thumbnails
Contents