Szatmár-Németi, 1910 (14. évfolyam, 1-98. szám)

1910-12-21 / 96. szám

Szatmár, 910. december 21. 3-ik oldal. SZATMAR-NÉMETI. zik harcolni, sem a szépet, sem a jót nem úgy akarja tanítani, mintahogyan a cikk reméli. Még Aristoteles mondotta, hogy nem lehet az embereket egyenlő mértékkel mérni. És erre a nagy igazságra most kezdenek csak ráeszmélni. A szépet nem lehet sem szép egyenlőseggel, sem rut ellentétességgel tanítani, mintahogyan a szépet és jót nem lehet egyáltalában sem tanítani, sem érzékeltetni. Az indulatnak, az ösztönnek és hajlandó­ságnak kell kiválasztani a maga vére mérsék­letéhez megfelelő aesthetikai vagy ethikai köve- tendőséget. És éppen az a baja — kedves Styx barátom — a modernnek csuíolt jelen­legi pedagógiának, hogy mindig szépet tanít és tukmál és sohasem az igazat. A filológusok Ányos Pálban — teszem — csak a fájdalmas szentimentalizmust látják és sohasem azokat az> emberi durvaságokat és brutálitásokat, amelyekből talán lehetne erteni az egész egyéniséget, de amelyről az összes fakó írásokat valami dugott levéltárban rej­tegetik. Sohasem módszerekkel; de mindig- ön­álló ráhajlással lehet csakis a szép vagy jó fogalmához jutni vagy nem jutni. Bocsánat, hogy beleszóltam, mielőtt meg­néztem volna azt a növendékekre tukmált, presszionált ízlést; de majd megnézem. S hiszem, hogy az után is állni fogom jelenlegi — kacérkodásomat. D’or. — Karácsony az evang. egyházban, Az evang. egyház a következő rendtartással üli meg karácsonyt: első nap d. e. 11 órakor ünnepi istentisztelet, utána f Utvacsoraosztás (ez alkalommal a begyülendő szeretet- adomány a lelkészt illeti) ; második nap d. e. rendes S istentisztelet. — Letették az esküt. A legsötétebb középkor- j ban sem tettek ennél különb esküt. Az antimodernista j esküről van szó, melyet végre a szatmári római ka- \ tólikus papság is letett. Bar eddig sem voltak valami > túlságosan modernek a mi papjaink, ezentúl el lehe- ’ tünk rá készülve, hogy az eskü ereje vissza fogja 1 riasztani a pap bácsikat attól a kevés haladástól is, | amire eddig a korszellem kötelezte őket. Kissé ugyan j mintha maga alá vágná a fát a nagyméltőságu Egyház j ezzel az antimodernista esküvel. Mert hiába maradis- j kodnak, hiába próbálnak mindenféle apróbb limlomot j dobálni a nagy gépezet kerekei közé, jönni fog valaki I aki nagyot csap az öklével az asztalra: hogy „Eppur > si mouve !“ { — A Széchonyi-Társulat közgyűlése. Ma déielő t tat Sóim a a szatmártnegyei Széchenyi Társulat a vá­roskára tanácstermében évi rendes közgyűlését a kö­vetkező tárgysorozattal : 1. Elnöki megnyitó. 2. Az igazgató évi jelentése. 1. Az 1908 évi számadás alól felmentés. 4, Az 1909. évi számadás. 5. Az 1910. évi költségvetés. 6. Indítványok. 7. Elnöki zárszó. — Templosnfelavaiás. Szép ünnep keretében ad­ták át rendeltetésének a nyíregyházi újonnan átalakí­tott evang. templomot a múlt vasárnap. A püspök helyeit Materny Lajos debreceni lelkész, főesperes vé­gezte a felavatási szertartást a zsúfoltságig megtelt hatalmas templomban a helyi lelkészi karból álló nagy segéd ettek A belső berendezés, építkezés és festés közel 80 ezer koronába került. A művészi mun kákát Groó István művésztanár és növendékei végez­ték oly sikerrel, hogy a nyíregyházi ev. templom bel­seje a magyarországi templomok között ritkítja párját. A felavatáson Duszik Lajos szatmári ev. lelkész is részt vett. — A kereskedő ifjak mulatsága. Szombat este tartotta a Kereskedő ifjak köre ez évi táncmulatságát a Kör helyiségében, ahogy mondani szokás kicsiny, de lelkes közönség jelenlétében. Hogy a mulatságnak csakis úgynevezett erkölcsi sikere volt, ennek oka fő­ként a kereskedők indolenciájában keresendő. A ke- re.-kedők egytől-egyig távollétükkel tündököltek. Pedig annyit tán megérdemelnének az alkalmazottak, hogy egyszer egy évben leereszkedjenek hozzájuk a főnök urak. A mulatság hangversennyel kezdődött. A műsort K iczér Ignác konferálta végig. Duha Géza monológ­gal Katzender Ármin kuplékkal szerzett derült per­ceket a közönségnek. Fénypontja volt az estélynek a kis 13 éves Pán- czél Ella cimbalomjátéka. Liszt Ferenc La Campanelle cimü rapszódiáját játszotta annyi egészséges roüvé- zettel, a művészi megérzés és megértés oly szokatlan smegnyilvánu!ásával, hogy valósággal magával ragadta közönséget. Technikája fiatal korához képest meg­lepően erett, a Liszt-rapszódia legnehezebb futamait is oly könnyedén játszotta meg, hogy öreg rutinierek- nek is dicsőségére vált volna. A közönség tapsai még két ráadást provokált a fiatal művésznőtől. Szép vi­rágcsokrot kapott. Dénes Sándor ötletes sok humorral megirt felol­vasását Horváth LeDke olvasta fel az ő kedves és be­hízelgő beszédmodorával. A közönség úgy a szerzőt, mint a felolvasót zajosan megtapsolta. Bállá Mariska rekeszteíte be a műsort. Két dalt énekelt sok meleg érzéssel és finoman. A zongorajá­ték Pongrác Matild ebbéli képességeiről tett bizony­ságot A hangversenyt tánc követte, amely reggelig tartott. — Papok inkompatibitása. Egy uj dekrétum a pa pokat súlyos kánoni büntetés terhe alatt eltiltja pénz­ügyi természetű vállalkozásokban való minden közvet­len, vagy közvetett részvételtől, kivéve a fogyasztási egyleteket, a kölcsön egyleteket és más oly közhasznú (!) 'ntézményeket, amelyek a lelkészség védnöksége alatt ilanak. — Ruhakiosztás a szegény gyermekeknek. Mint már utóbbi számunkban jeleztük, vasárnap tartotta az izr. gyermek felruházó egyesület ezévi közgyűlését. Ekkor került kiosztásra az a sok téli holmi, amely a szegény gyermekeket fogja az ezidei tél hidegétől meg­óvni. Csak csizmát 936 korona értékben osztott szét az izr. gyermek felruházó egyesület. Ez az egyesület, amely humánus hivatást teljesít, teljesen megérdemli a közönség leghathatósabb pártfogását. — Képkiáliifás. Zeller István festőművész ma nyitja meg válogatott müveiből álló képkiállitását a városháza dísztermében. A művész, kit előnyösen is­mernek városunkban, teljesen megérdemli a közönség legszélesebbkörü szimpátiáját. — Füredi hangversenye Fehérgyarmaton kitünően sikerült. Havel Edith zongora-müvesznő, Holtai Hugó színművész és Füredi Sándor hegedü-müvész, a »Szatmári Zenede« igazgatója kellemes estét szerez- f tek művészi játékukkal a Fehérgyarmati közönségnek. — Bántó nyomdai hiba csúszott lapunk vasár­napi számába. A Füredi Sándor hangversenyéről szóló kommünikét érte az a baleset, hogy helytelen tördelés következtében két részre szakadt. Az eleje lapunk har­madik oldalán maradt, a második része pedig : a mű­sor, a 4-ik oldalán levő »Téli sport falun« cimü ripor alá került s kellemetlen félreértésekre adott alkalmat, Sietünk helyrehozni ezt a hibát még mielőtt valamelyik kedves kollegánk csodabogarat faragna ebbő! az eléggé bántó nyomdai bakkiövésböl. — Egy falusi biróvála3ztás epilógusa. A közeli Szatmárzsadányon nagy izgalmak történtek vasárnap, a szentséges pihenések napján. Bírót választottak a zsadányi nagyurak, az ilyesmi pedig nem megy va- vami simán. Ezt különben a városi ember is jól tudja, jóllehat csak a jó öreg vasárnap délutáni nép színmüvekből ismeri a makrapipás, pörgekalapos, lo- 1 bogó gatyáju falusi etnográfiát. Nos a falusi birová- : lasztás ritkán szokott úgy lefolyni, ho;y valami utó- j hangja ne legyan az ügynek. Ezt különösképpen a csendőrségnél tudják leginkább, mert. egyébként miért küldték volna Ács Géza járásőrmestert hatodmagá­val Zsadányba, hogy a rendre ügyeljen. Rendetlenség ugyan nem történt, jóllehet erősen izgalmas mérkőzés folyt le Fábián János régi biró és az ellenjelölt, Suta János párthívei között. A választás eredményeképp a régi biró kibukott és Suta Janos kezébe került a bírói pálca Suta hívei győzelmi tort ültek a diadal örö­mére s itt történt a tulajdonképpeni baj. Glogyán Miklós túlságos mélye1; talált örvendezni a jelöltje győzelmének, ennek aztán az a szomorú vége lett, hogy csakis erős támogatások árán tudott haza jutni. Otthon lefektették a busmagyart, hogy kiheverje a győzelmi mámorát. De másnap hiába költögették, Glo­gyán nem kelt fel többé. A járásorvos alkoholmérge­zést állapított meg. — Kérelem a jószívű emberekhaz Egy nagy nyo­morban sinylő szegény elhagyott asszony nevében kér­jük a jószivü embereket segélyezzék őt, hogy két kis éhező fiacskája számára nem karácsonyfát, csupán ke­nyered, ruhát s fát vehessen, A szives adományokat szerkesztőségünk közvetiti és nyugtázza. — A favágó leány. Misztótfaluban az asszonyok is végeznek olyan nehéz munkát, mint például a fa­vágás. Igaz, hogy a misztótfalusi gyengébb nem nem is olyan nagyon gyengébb nem. De szegény Busekán Mária ugyancsak megjárta, hogy olyan fába merte vágni a fejszéjét, amihez a gyakorlott himnemü mócok praktikájára lett volna szükség. Busekán Mária 19 éves avasi hajadon ugyanis fát akart vágni a misz­tótfalusi erdőben. Hozzá is fogott egy óriási fatörzs kivágásához, de a hatalmas szálfát magára döntve oly szerencsétlenül járt, hogy a helyszínén meghalt. — A „Szatmári Zenede“ hangversenyei Füredi Sándor zeneiskolája tegnap d. u. 4 órakor rendezte első évközi növendékhangversenyét a városháza nagy tanácstermében válogatott s nagyszámú közönség je­lenlétében. Valóban azt sem tudjuk, hogy referádán- kat hogy is kezdjük, mert amit tegnap hallottunk s végig élveztünk, a dicséretnek oly magas fokát vál­taná ki belőlünk, amilyet talán több okból sem volna szabad leírnunk, először: mert félünk, hogy dicshym­nuszunk nem csak a kiváló növendékeket tenné el- bizakodottá, hanem a mi művész-tanárunk, Füredi igazgatónak közismert szerénységét is bántaná, így tehát lehetőleg mérsékelni fogjuk dicséretünket. Azt azonban nem hallgathatjuk el, hogy ehez hasonló magas nivóju zeneiskolai hangverseny kevés volt Szatmáron. Csodálatos energia lakozhatik egy ember­ben, aki rövid egy év alatt iskoláját ily magas fokra tudta fejleszteni. Egy iskola, amely ily gyönyörű sza­batos zenekari előadást tud produkálni növendékeivel — csupa zsenge korú gyermekekkel — valóban a legnagyobb szimpátiára méltó. Hát még a szóló szá­mok ! A két Herman kisleány — Ella és Milli — az ő gyönyörűséges érzésteljes és kápráztató technikája hegedüjátékukkal valósággal megbüvölik s egyszers­mind megdöbbentik az embert, hogy hogyan is lehet mindezt 12—13 éves korig elsajátítani 1 ? Ezt csak Füredi-mester mondhatná meg, akitől már nem most látjuk először az ilyen bámulatos pedagógiai ered­ményt. Nagy jövő vár a kis leányokra, ha tovább is igy folytatják haladásukat, mint júniustól mostanáig. Az ő sikerükben osztozott dr. Sziklay Ferenc, akit már ösmerünk előbbi sikeres fellépteiről, s akinek di­cséretére válik az is, hogy kitűnő játékát még most is célszerűnek tartja tökéletesíteni, ö is a közmondás­sal tart, hogy : „a jó pap holtig tanul.“ De könnyű neki, mert aki már úgy tud hegedülni, mint ő, annak csak öröme telhetik benne. Nagy feltűnést keltett to­vábbá Szarukán Zoltán mély érzésű, nagy technikájú gordonka játéka. Nem is hinné az ember, ha nem hallaná, hogy Szatmár városában ezen a hangszeren is igy kilehessen képeztetni magát. És itt ismét Fü­redi mestert illeti a babér. Ugylátazik, hogy Füredi mindent tud, amit akar. Mert ez a gordonka játék, amit Szarukán Zoltán produkált, elragadó szép volt s bár mily tehetséges is legyen valaki, csak jó mester tudja a tehetséget ily gyorsan és nagymértékben ki­fejleszteni. Nagy tetszésben részesült a vonós négyes, me­lyet Szarukán Kálmán. Róth Sándor, Banner Antal és Szarukán Zoltán adtak elő komoly embereknek is be­csületére válló precizitással. Igen fogunk örvendeni, ha az ily hangversenyeken minél gyakrabban találko­zunk Kamarazene produktiókkal, mert az a célja min­den zenét tanulónak, hogy az összjáték örömeit él­vezhesse s ezt csak úgy érheti el, ha már az iskolá­ban is tanulja. A zongoratanszakon Huwel Edith és Jónásné Baranyi Ilona tanárnők növendékei arattak fényes sikert. Elsősorban ki kell emelnünk Halász Böskét, aki mai felléptével beigazolta, hogy nem csak hegedülni tudott kitünően, de még jobban tud zongo­rázni. Néhány évi tanulással igazi művésznő válhatik belőle. Remek szép a billentése s amellett kitűnő a technikája és kiváló a zenei érzéke. Ilyen tehetségek­ből lesznek a nagy művészek. Hawel Edith tanárnőnek csak gratulálhatunk e kivaló növendékénél elért pe­dagógiai sikeréhez. Tehát teljesedett várakozásunk, hogy Hawel Edith nem csak kiváló zongomüvésznő, hanem kitűnő tanárnő is. Hawel tanárnő másik nö­vendéke, Kolb Margit is kivette részét a sikerből, va­lamint Kovács Rózsika és Sztojka Béla — Jónásné tanítványai — is ügyes játékosoknak bizonyultak. Utóbbiak is sokra vihetik, kellő szorgalom mellett. Nem hagyhatjuk szó nélkül Jónásné tanárnő mű­vészi zongora kíséretét. Valóban büszke lehet a „Szat­mári Zenede“ két kiváló zongoratanárnőjére. A hang­versenyt zenekari szám fejezte be Füredi igazgató temperamentumos és áttekintő vezetése mellett. A kö­zönség alig tudott betelni a szebbnél-szebb számokkal s bizonyára azzal a meggyőződéssel távozott, hogy Füredi minden Ígéretét beváltja s a legnagyobb lelki­nyugalommal bizhatjuk iskolájára gyermekeink zenei neveltetését. A kezdők hangversenye ma d. u. 4 óra­kor lesz a városháza nagy tanácstermében. — Köszönetnyilvánítás. Az izr. felruházó egye­sület céljaira, — a lábbeli kiosztás alkalmával, — Boros Adolf 20 K-t, Schiffer Jeromosné 10 K-t, Somo­gyi Bertalanné 5 K-t adományoztak. E kegyes ado­mányokért — ez utón is — hálás köszönetét nyil­vánítja az elnökség nevében : Beer Simonné. x) Aki szép és olcsó karácsonyi vagy uj évi ajándékot óhajt vásárolni, az menjen el a színházzal szemban lévő óra és ékszer üzletébe, mert ott ta­lálja a legdusabb és legolcsóbb választékot valódi arany és ezüst ékszerekben, mindennemű zseb és fali órákban, tisztelettel özv. Kepes Dávidné mü-órás és ékszerész Szatmáron a Színházzal szemben. A legérdekesebb és a legszebb meglepetés 100 darab csinos és legújabb divatu névjegy. Megrendelhető Boros Adolf könyvnyomdájában Szatmár, Hám János-utca 10. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents