Szatmár-Németi, 1910 (14. évfolyam, 1-98. szám)
1910-12-11 / 93. szám
Szatmár, 1910. december 11. 8 ik oldal. S Z A T M ÁíR - N ÉM E T I. de én, Én nem voltam köztük. Én élek, az én ajkamon ma még nóta fakad, a tejem bortól nehéz ! Koccintsunk fiuk ! Csak a ma a miénk ! Meg lehet, hogy én is ott táncoltam közöttük — hosszú idő egy esztendő, ki emlékezne vissza odáig — talán csak egy vonal, egy hajszál választott el a megsemmisüléstől, az égő ruhát talán az utolsó percben tépték le rólam, vagy annak a felebarátomnak köszön hetem az életem, aki hátam mögé kerülve felfogta a halálos üszköket s maga égett porrá. De hát én édes Istenem ! Ma nekem, holnap , . . Ki beszél a holnapról ma. * Szegény 132 felismerhetetlenségig összeégett hulla. Mert nem az .a baj,. . hogy halálra égtek. Meghalni azt szabad. De felismerhetetlenségig összeégni az olyan nagy bűn, hogy a másvilágon biztosan lüz várt az elkárhozottakra. Mert azok között a porrá égett tetemek között voltak családos férfiak, kik neveletlen árvákat s tehetetlen özvegyeket hagytak hatra, voltak közöttük több gyermekes családanyák, akiknek hátramaradt férje még tehetetlenebb a gyermekek felnevelésére. És mikor ez a sok árva gyermek gondozó anyára, a férfi házának rendbehozására, az asz- szony a gazbament földek művelőire vár, akkor előáll a törvény s kiböngész egyet görbéi §§-ai közül s ráolvassa a szerencsétlenekre, hogy miután nem volt megállapítható, hogy tényleg az halt-e meg; akiért az özvegy, az árva gyermek keserves könnyeket hullat, tilos féjhez menni, vagy megnősülni, mig a törvényszabta három év le nem telik. Addig a föld magától terem, az árva gyermek rongyos ruháját az ég madarai fogják befödni, a munkában kifáradt apának az fog meleg ételt főzni, aki a mezők liliomait táplálja. Fiút institia, pereat murdus ! Csákó — A betegsegélyzö pénztár rendelő-intézete. A „Szatmárnémetii kerületi munkásbizlositó pénztár' igazgatósága f. hó 5-én tartott ülésén egy központi orvosi rendelőintézet felállítását határozta el. Az újonnan felállított rendelő-intézet a pénztár jelenlegi hivatalos helyiségében (Széchenyi-utca 12. szám) lesz és folyó hó 15-től a fentjáró megbetegedett pénztári tagok részére naponta délelőtt 9—12 óráig és délután 4—7 óráig lesz állandó orvosi rendelés. Fennjáró betegek részére — kivéve a sürgős szükség esetét — ez időtől kezdve az orvosok lakásán rendelés nem eszközöltetik. A fekvő betegek gyógykezelésének orvosi ellátása szempontjából a város négy kerületre osztatott és pedig úgy, hogy a Szamos hídon túli részen fekvő pénztári betegeket dr. Heller Gyula, az Istvántértől kezdődő németii kerületet dr. Muhy Zug- mond, a Kazinczy-utca, Deák-tér és Várdomb utcával ketté osztott belváros nyugati oldalán dr. Fekete Sámuel pénztári főorvos, a keleti oldalán pedig dr. La- cheta Brúnó pénztári orvosok fogják ellátni. — Hevesék Nagykárolyban. A Theodor és Társa nagykárolyi sikere arra indította a színigazgatót, hogy nagykárolyi vendégjátékait gyakoribb időközökben megismételje. Legközelebb, f. hó 17 én megy át a társulat. Ez alkalommal a „Folt, amely tisztit“ az öreg spanyol Írónak Jósa Echegarai öreg, de hatásos drámája kerül színre. — A közgyámi tisztségek megszüntetése. Gőbl Gyula szamosdobi b. körjegyző, lapunknak kiváló tollú közigazgatási munkatársa előterjesztést nyújtott be Szatmárvármegye törvényhatósági bizottságához, melyben a községi közgyámi tisztségek megszüntetését s a közgyámi teendőkkel a községi és körjegyzők megbízatását javasolja, A kitünően indokolt memorandum legközelebb kerül tárgyalás alá. — A Feketekóz Nagykárolyban. Ennek a hírnek azt a sztereotip címet akartuk adni eredetileg, hogy : Nagykároly halad. Mert igazán amerikai léptekkel történik ott a haladás, ahol a zsarolásokat is kipróbált amerikai módszer alapján követik el. De ne hogy azt gondolja a mi nagyrabecsüit riválisunk, hogy irigyeljük tőle ezt a dicsőséget, hát nem bántjuk az ottani haladást. A Fekete kéz esete egyébiránt a következő: Lakik Nagykárolyban egy Józsa László nevű, nyugalmazott vasúti pályaőr, öreg feleségével és egy 10 éves leány unokájával. Józsa 75 éves öregember Az Árpád-utcán kis nádasháza van. Ebben él már évek óta. Egy kevés megtakaritött pénze is van. A múlt hét csü'örtökjén levelet vitt a postás j Józsa Lászlónak. A level felbontatlanul is nagy meg- I lepetést okozott a kis nátlfedelü házban. Hogyne ! I Tizenkét esztendő óta ez v'oit az első levél, amit az * öreg bakterijuk küldtek Égő kíváncsisággal bontották • fel a Nagykárolyban feladóit levelet, amelynek tar í talma szóról szóra a következő : Uram az ön órája megvan számlálva agyon lesz lőve mint egy kutya azért ha élete kedves úgy tegyen a szomszédja csatornájába, egy borítékba 50 koronát ha van anyi bátorsága értesítse a rendőrséget minket kelepcébe úgyse csali akkor meg olyan kegyetlenséget fogunk teni az egész családját le mészároljuk és a há zát fölgyutjuk és a pénzt péntek este tegye oda ismét figyelmeztetjük, hogy a pénz pénteken este ott legyen, mert másképen majd tudja fekete kéz 10 tagból álló szövetkezete, hogy boszulja meg magát biztosítjuk, hogy szombaton már Ön is és az unokája is ravatalon lesznek a vénasszonyt meghagyjuk, mert ha ön nem lesz biztosan megkapjuk*' nem csak az bO koronát 5 szőr 50 et is fekete kéz Halál rátok . . . Fekete kéz. Az öreg ember sírva fakadt, mikor elolvasta a ■ levelet. A sírásban segített neki öreg felesége és ifjú I unokája is. Nagy rémület között elhatározta, hogy )e- I teszi a megjelölt helyre az 50 koronát. De később ; meggondolta a dolgot. Elvitte a levelet a rendőrség- { hez. Onnan péntek este két rendőrt küldtek ki az Árpád-utcára, akik az 54-es számú házzal szemben levő udvaron a kerítés mögött húzódtak meg és várták, hogy mikor jön a Feketekéz az 50 koronáért Várták, figyeltek reggelig, de hiába : nem jött senki. Az öreg Józsa és családja a nagy izgalmakba belebetegedett. — Analfabéta katonák oktatása. Nemes feladatra vállalkozott Nagy József nagykárolyi tanító, midőn a nagykárolyi honvédzászlóalj analfabéta legényeit, a sajátkülön módszerével díjtalanul írni és olvasni tanítja meg. Az első 20 tagból álló csoport oktatása minap nyert befejezést. A katonák — a cigányok kivételével — 30 óra alatt megtanultak folyékonyan írni és olvasni. Ugylátszik egy egy szegény tanítóknak inkább a szivén fekszik a magyar kultúra, mint a közoktatási minisztériumnak. — A katonaszökevény anyja. Széles Adolf nyir- csaholyi legényt még 1907. évben sorozták be katonának. de mert mindezideig be nem vonult s a hatósági nyomozás holtartózkodását kideríteni nem tudta : katonaszökevénnyé nyilvánították. A hatóság nyomozási kőié nem volt ugyarí valami túlságosan széles, mert különben hamarosan kézrekerült volna Széles. A eset igy erősen jellemzi a magyar hatóságok leiemé nyét, mivel Széles állandóan Nyirczaholyban tartózkodott. De mert Fehérgyarmaton született s ugyanoda illetékes, Ja nyomozás egyre csak Fehérgyarmaton szimatolt. Az eredmény persze rendszerint az lett, hogy Széles a legszélesebbköiü 'nyomozás dacára feltalálható nem lévén, eljárás qllene további intézkedésig felfüggesztetik. Nyircsaholyban köztudomású dolog volt, hogy Széles Adolf katonakötelezettségének eleget nem tett. De senki sem akart a besúgó szerepére vállalkozni. Most azonban az események odefejlődtek, hogy az Adolf édesanyja maga tett jelenlést a fia ellen, ki azt a paragrafusokba ütköző dolgot elkövette, hogy magát a gyöngyélet alul kivonni akarta. Úgy történt, hogy Széles Adolf stilszerübbé akarta tenni a nevét. Nem az Adolfot, hanem a Szélest. Széles dáridókat csapott, nagyokat ivott, széles jókedvé ben aztán nem egyszer feledkezett meg szülőanyja iránti köteles tiszteletről. A múlt héten végül az elkeseredett anya nagyon szivére vette valamelyik szomszédja abbéli szemrehányását, hogy a fia nevelése körül óriási mulasztásokat követett el akkor, amikor a gaz porontyot egynapos korában meg nem fojtotta Elhatározta, hogy a császár iskolájára bízza a neveletlen Adolfot. Föl is jelentette a csendőröknél, kik rögvest karonfogták a fiút s behozták Szatmárra Itt átadták őt a katonai hatóságnak. Adolf mnst már alighanem tovább fogja élvezni a gyöngyéletet, amit más xji)tiiborabb lelkű besorozott rekruta. — Pályázat járásorvo3Í állásra. A szatmári főszolgabírói járásban megüresedett járásorvosi orvosi állásra pályázat van hirdétve. Az erre vonatkozó hirdetmény Szatmárvármegye Hivatalos Lapjának dec. 1 i számában jelent meg. Pályázati kérvények a hirdetmény megjelenésétől ‘számított 30 nap alatt a főispánhoz adandók be. 1 — Karácsonyi vásái*. Munka »kiállítás. A szat- márnémetii ref. felsőbb leányiskola és ref. tanítónő- képző intézet növendékei f. hó 11-én, vasárnap délelőtt 11 órakor nyitják jneg — f. hó 18-ig tartó — munkakiállitással egybekötött karácsonyi vásárukat az intézet tornatermében. — A kiállítás megtekinthető _ vasárnapokon délelőtt Ilitől 1-ig, hétköznapokon pedig mindennap délután 5—7 óráig. Belépti-dij 20 fillér. — Tekintettel a jótékony célra, a t. közönség szives pártfogását kérjük. A rend- őség.- Nikita irodalmi sikere. H. Király Ferenc, a nagykárolyi főgimnázium VII. oszt. tanulója franciából lefordította I. Miklós, Montenegró királyának »A Balkán cárasszonya« c. drámáját és a verses fordítást a szerzőnek felajánlva, fordítói, illetve felolvashatási jogért folyamodott. A múlt napokban érkezett meg a király válasza, melyben S. Ramadanovitch főudvarmester utján tudatja, hogy a kívánt jogot a legnagyobb örömmel (»ters volontiers*) megadja. — Táncmulatság. A Szatmár-Németi vonatkísérők az Országos Otthon Arvaháza javára, 1911. január hó 7-én a Pannónia összes termeiben zártkörű táncvigalmat rendeznek. Belépő díj : Személy-jegy 2 K. Család-jegy 5 K. — Választási incidens. Kiss Pál az alábbi sorok közlésére kért fel bennünket : »A november 27-iki városi bizottsági tag választás alkalmával, midőn polgári jogomat gyakorolni akartam, a választási elnök ur elvette kezemből a szavazó cédulát, a mi. ellen tiltakoztam, mondván, hogy a lapot az urnába helyezni a szavazó joga és nem az elnöké. Erre egy kétértelmű megjegyzést tett az elnök ur, a mi egy a teremben jelenlevőt zajos kacajra indított s olybá tüntette fel az esetet, mint ha nem nekem lett volna igazán. Ámbár legjobban az elnök, de egyébként a szavazók nagy tömege is mag volt győződve igazságomról, mégis figyelmébe ajánlom annak az ismeretlen, nagyon is nevető urnák a »Magyar Hírlap" és „Budapest“ cimü lapok dec. 4-iki számában foglalt szerkesztői üzeneteket.“ x Ragályos betegségek terjesztésében nagy szerepe van a házt poloskának. Ha ezektől a veszedelmes férgektől meg akarunk szabadulni, úgy csak a Löcherer Climexint használjunk, mert a Climexinnel érintkező poloskák elpusztulnak ; petéik pedig a Climexin hatása folytán kiszáradnak s többé ki nem kelnek. A Climexin mindenütt használható, szövetet, bútort, falat vagy festést nem piszkit ; nyomot, vagy foltot nem hagy. Kapható : n »Kigy« drogériába Szatmár és a készítőnél : Löcherer gyógyszerészuél Bártfán. Nyilatkozat. Lapunk f. hó 4-iki számában megjelent Isten háza r. t. című cikket a saját egyéni meggyőződésemből s a saját rizikómra írtam. Készségesen regisztrálom, hogy lapunk felelős szerkesztője, Duszik Lajos, úgyis mint felelős, úgyis mint lelkipásztor, sem az említett cikkel, sem az előbbi hasonló szellemben ugyancsak általam megirt cikkekkel és riportokkal közösséget nem vállalt. Szatmár. 1910. dec. 9. Kaczér Ignác. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. J. B. Megkaptuk. Legközelebb. S. I. D—s: Duszik Laj'os. D. Legközelebbi számunkban közöljük az egyiket. S. M. Csodáljuk, hogy nem értesít hennünket. Egy jókarban levő I varró-gép eladó. — Óim a kiadóhivatalban. fekete faragot ebenfa concert zongora e 1 a dó Batyányi-utca 14. szám.
