Szatmár-Németi, 1910 (14. évfolyam, 1-98. szám)

1910-12-11 / 92. szám

Szatmár, 1910. december 7. SZATMÁR-NÉMETI. — A nőegylet estélye. Hogy megmaradjunk a szokvány-kifejezések mellett, minden izében teljesen sikerült estnek fogjuk a Nőegylet estélyét nevezni. Telt színház, szép publikum, jó előadások és sikerült táncmulatság a Pannóniában. A színházi műsor pont­jai a Tannhäuser nyitvány, melyet Herman László színigazgató dirigált nem közönséges tudással és hév­vel. Luby Magda szavalta Arany Jánosnak A dalnok buja cimü szavalásra egyáltalán nem alkalmas költe­ményét. Az értékes műkedvelőt mindamellett tapssal és virágokkal tüntette ki a közönség. Bendiner Nándor volt a következő szám, azaz hogy Liszt Ferenc zon­gora versenye zenekari kísérettel. Bendiner igazi meg­értő művészettel játszotta végig e zeneszámot, a zene­kar játéka is kitünően simult Bendiner zongorajátéká­hoz ; s ez részint a mi színházi zenekarunk, részint Herman László karmester javára Írandó. Meglepetés volt dr. Domokos Andor hegedüjátéka nem dilettán» tizmus ez, hanem kész művészet. Sima pózmente# já­téka dacára, Beethoven Kreutzer-sonatájának minden finom és rejtett szépségét tökéletesen interpretálta. Érdekes és értékes volt dr. Tóth István egyetemi tanár felolvasása a Tátráról, vetitett képei annyira hűek és elevenek, hogy szinte éiő reklám a magyar kiránduló és nyaraló vidék számára minden külföldi agyonzen* gel£ turista heliyel szemben. '' — Az evangélikusok gyásza. Súlyos veszteség érte a tiszai evang. egyházkerületet; Zelenka Pál miskolczi püspök december 4-én meghalt. Temetése ma lesz a magyarhoni evang. egyház kiválóságainak és kerülete papságának nagy részvétével. A pü#pök temetésére tőlünk Duszik Lajos ev. lelkéss utazott Miskolczra. — Füredi Sándornó halála. Alig pár nap vá­lasztja el Füredi Sándorné halálát a Dr. Wei«# Ká- rolyné elhunytától. Ezt azért tartjuk szükségesnek regisztrálni, mivel mindkét haláleset okozója gyanánt betegágyi lázt állapítottak meg. Megtudtuk továbbá, hogy mindkét esetnél ugyanegy szülésznő működött. S ezt ugyancsak szükségesnek tartjuk megállapítani, mivel a betegágyi láz ragályos betegség. A valószínű­ség úgy amellett bizonyít, hogy a második haláleset fertőzés utján állott be. Valószínűnek látszik ugyanis, hogy a szülésznő műszerei utján közvetítette a ragá­lyos betegség csiráit. Ha ez a föltevésünk helye*, úgy a legerélyesebben meg kell rónunk a hatóságot, amely nem sietett megakadályozni a második esetet azáltal, hogy a ragályt terjesztő szülésznőt fertőtlenítette vagy letiltotta volne. Meglehet azonban, hogy mi, kik csak feltevésekre építjük megállapításainkat, s konkrét té­nyekkel nem rendelkezünk, tévedünk. Szeretnők ez c kból, ha maga a tiszti főorvos tisztázná ezt az ügyet s fölvilágositaná bennünket az eset valóságos tényál­lásáról. A fiatalon elhunyt Füredi Sándorné tragikus halálesetéről a mélyen sújtott család a következő gyászjelentést adta ki: Füredi Sándor úgy a maga, mint gyermekei Pista, Gyuri, Kálmán, Marianne, vala­mint az alantirt összes rokonság nevében is, a lesújtó csapás vigaszthatatlan fájdalmával tudatja, hogy a forrón szeretett feleség, legjobb anya, leány, testvér és rokon Füredi Sándorné született Weisz Olga dec. hó 3 án esteli fél 7 órakor 7 évi boldog házasság után 30 éves korában rövid és kínos szenvedés után jobblétre szenderült. A megboldogult drága halott földi részei december hó 5-én délután 3 órakor fogdák Szatraáron a Verbőczy-utca 6. számú háztól az izr. vallás szertartása szerint örök nyugalomra helyeztetni. Szatmár, 1910. dec. hó 3-án. Weisz Ignác és neje Klein Ida mint szülők. Vámos Viktor, Vámos Miklós mint testvérei. Özv. Vámos Andorné gyermekéivel sógornője. Friedmann Árminná és családja, Friedmánö Jakab és családja, Füredi József és családja, Fürödi Samu és családja, Füredi G’iza, Füredi Henrik, Dr. Füredi Lajos sógornői és sógorai. Áldás és béke leng­jen drága porai felett 1 — Az ökőritói emlékoszlop leleplezése. Szomorú nevezetességű községe Szatmárvármegyénsk őköritó. Csaknem 400 erős erőteljes fiatal magyar életet puhí­tott el az ez évi március 27-iki tüzkatasztrófá. E fáj­dalmas emlékű szerencsétlenség színhelyét most em­lékoszloppal örökitctte meg a közadakozás. Vasárnap leplezték le ezt az emlékoszlopot nagyszámú előkelő közönség jelenlétében. A gyászünnepély, melyet istentisztelet- előzött meg, az ökőritói énekkar gyászdalával kezdődött, mely után Kovács Lajos Ökőritói ref. lelkész beszélt. Szép beszédje könnyekig meghatotta a sok ezer főnyi gyülekezetét. Utána Szuhányi Ferenc beszólt* megemlékéív# • világrenditő szerencsétlenség áldozatairól s a hátra- maradt szerencsétlen hozzátartozók gyengédlelkü Istá­polójáról, Németh Jenőnéről. A gyászünnepély befejezte után Németh Jenő házához gyűltek a megjelentek, hol Csaba Adorján -őispán szép szavak kíséretében adta át a király által adományozott koronás arany érdemkeresztet a ház úrnőjének. Ez aktust diszebéd követte, amelyen az első tóactot Ilosvay Aladár mondta, éltetve a kitün­tetett urinőt. Az emlékmű Harkányi Ede szatmári szobrász müve, 12 méter széles s 4 méter magas, lángnyelv­ben végződő oszlopokból áll, a középen egy tüzet tartó amforával, amely felett a következő felirat áll: Az 1810. március 27-én történt tüz- katasztrófa áldozatéinak amiékére. Jobb és baloldalon az oszlopok között 1—5 fe keta márvány kockán az áldozatok nevei vannak fel­jegyezve. Évi Stfély. A helybeli status quo ante izr. hitközség elöljárósága az izr. felruházó egyesület ré­szére 20 borona évi segélyt utalványozott, melyért fogadja — ez utón is — az elnökség köszönetét. — Kflrjegyzőválasztár A nagypeleskei körjegy- «öségbea nyugdíjazás folytán megüresedett körjegyzői állásra f. hó 2 án dr. Galgóczy Árpád főszolgabíró elnöklete alatt megtartott köri közgyűlésen egyhangú­lag Kormos Gyula oki. jegyző, volt helyettes körjegyző, vdlasitatott meg. — Pályázat a szatmári színházra. Minthogy He­vea Béla színigazgató szerződése 1911. év szeptember elsejével lejár*, a itinügyi bizottság szombaton tartott ülésén elhatározta, hogy a városi színházra pá­lyázatot hirdet s a pályázat határidejét 1911. január 1-ben állapította meg. «* Karáeasayl vásár női kézimunkákból. Vár­megyénk áll, tanítóegyesülete a »Tanítók Házáéban kiállított és #1 nem kelt szép női kézimunkákból a helybeli Rákócai-utcai áll. iskolában karácsonyi vásárt rendet. Á kiállításon feltüntetett árak jóval lejebb ««állíttatnak s Így minden vevő olcsón juthat értékes, •zép tárgyakhoi. A karácsonyi vásár már ma veszi kezdetét, Ajánljuk ezt az előnyös bevásárlási forrást Olvasóink figyelmébe. — Nagy Idők tanúja. A nyájas olvasó helyesen sejti, hogy e« a bir egy öreg negyvennyolcas honvéd­ről saámol be, egy elhunyt aggastyánról, kinek az élet már csak émlekeket és szivarvégeket nyújtott eserébe átért, hogy — nem képletesen mint z mai frázistköpk&dő hazafiak, hanem valóságban: vérzett a hasáért. 27 csatában ontotta a drága vérét a még drágább hazáért Somogyi Gábor, ki folyó bó 2-án hunyt el Nagyszekeresen, a marsaiból azonban sosem került ki a bornyujából, mert mint a többi névtelen hősből, belőle sem lett tábornok. Mint egyszerű hon- védtisedes küzdötte végig a szabadságharcot, de azért mindenkor iga* lelkesedéssel regélt gyermekeinek és unokáinak a negyvennyolcas idők legendás világáról. 18 éves korában állott be honvédnek a Bem-apó táborába, részt vett ennek minden ütközetében, há­rom ízben fogta el a muszka, főbe is lövik vála, ha | mindannyiszor szabadon nem bocsátja a muszka ge­nerális, ki —* a mint az öreg honvéd maga mesélte — többszőr kijelentette, hogy : .ilyen derék önkéntes vi­tézt kár golyó elé állítani.« Utolsó kívánsága az volt az öreg Somogyi Gábornak, hogy a függetlenségi párt kibontott zászlója alatt kisérjék utolsó földi útjára. — Btuába temetve. Krisán Bálint napszámosern- ber a §Zatmáfvármegyei Takarékpénztár termény- és áruraktárában lapátolta a búzát, ahol a beraktálozott termény nagy rekeszekben van kiöntve. Krisán, hogy könnyebben dolgozhasson, kiszedte az egyik rekeszből a deszkát. Az ott felhalmozott búza hirtelen ráömlött és maga alá temette á Krisán Bálintot. Mire kihúzták a hatalmas buzatőmeg alól már megfuladt a szegény napszámotefnber. — Háziipari tanfolyam A szatmári állami gaz daságl szakiskola igazgatósága a földmivelésügyi mi­nisztérium anyagi támogatásával folyó évi december hó 12-tŐl 1911. évi március bó 15-ig gazdasági slőa dásokkal összekötött téli mezőgazdasági háziipari tan­folyamot rendez. A tanfolyam helye a gazdasági is­kola (Hegyi-Ut). Tárgya: Kosárfonás, szekérkasfonás, seprükötés, aodronyzzövelkészités, kefekötés, raffia, gyékény és famunkák. A tanfolyam teljesen ingyenes, anyagot is az intézet ad, Az előállított tárgyak fele­részben a tanfolyam befejezésekor készítőiknek ingyen kiadatnak. Részt vehetnék a tanfolyamon első sorban á »Szattnár-kültelki Gazdakör« tagjai, másodsorban bárminő foglalkozású egyének, akik ebből a célból az intézet igazgatóságánál december hó 12-ig jelentkeze- nek. Hajgató Géza igazgató. — Nagykároly küldöttségei. Csütörtökön fogadta dr. Székely Fersnc igazságügyminiszter az igazságügyi palotában Nagykárolynak a törvényszék felállítása ügyé­ben járó 65 tagból álló küldöttségét, mely Ilosvay Aladár vírm, alispán veseféie alatt állott s melyben gróf Károlyt Jőzsaf, Luby Géza és Szálkái Sándor­I ortf. képviselők és dr. Palussy Árpád volt főispán is 1 réart vettek. Gróf Károlyi Jóásef mutatta be Ilosvay i Aladár alispánt, ki rövid beszédben elmondotta a tisz- : tafgér célját I» átnyújtotta az idevonatkozó raemo­3 ik oldal. randumot. Az igazságügyminiszter kijelentette, hogy határozott ígéretet nem tehet a törvényszék felállítását illetöteg, mert e kérdést minisztertársaival is meg kell beszélnie, hanem megígérte, hogy áttanulmányozna az ügyet, melyet már részben ismer, azt jó akarattal fogja kezelni és úgy contemplálná a dolgot, hogy a törvény­szék a tasnádi, érmihályfalvai mátészalkai, erdődi és nagykárolyi járásbíróságok területéből alakittassék s hogy a törvényszék épülete a vármegyeháza déli ol­dalán oda építtessék, ahol most a járásbiróság van el­helyezve. A küldöttség a miniszter válaszát lelkesedés­sel vette tudomásul. — Ezután a küldöttség tagjai nagy része vasúti állomásunk felvételi épületének fel­építése ügyében Hieronymi Károly kereskedelmügyi miniszternél tisztelgett, kijelentette, hogy a körülbelül 300.000 koronát tevő építési költséget igyekezni fog í a jövő évi költségvetés állomás bővítés cim alatt fel- ! vett tételeiből fedezni s azon lesz, hogy a felvételi épület mielőbb felépittessék. — Az agyonvert simái korcsmáros Szatmáron. A pesti lapokban s a helybeli Szamosban olvastuk, hogy Smilovits Jónás cseogersimai korcsmárost két eddig ismeretlen egyén éjnek idején megtámadta a félholtra verte. Feleségét ki védelmére sietett Smilo- vitsnak szinte véresre verte a két gubába burkolt is­meretlen, azután s korcsmahelyiségben levő asztalfió­kot fölszakitották s mintegy 800 koronát részint kész­pénzben, részint értékpapírokban és aranynemüekben elraboltak. Az eset igy erősen szenzációs színezetű, tény, hogy csakugyan megtámadták Smilovitsékaf, de sem a véres kimenetel, sem a 800 korona elrablása a valóságnak meg nem felel. Smilovits maga cáfolta meg a szenzációt most vasárnap délelőtt, amidőn Ro­senfeld Salamon szesznagykereskndő, kinél épp italt vásárolt, megmutatta Smilovitsnak a »hátborzongatóan véres rablótámadásról« irt riportokat. Sőt Smilovits szerint a rablók mgnekültek súlyos testi sértésekkel terhelten. De azt hisszük Smilovits dicsekvése is épp olyan objektiv, mint a róla megjelent hírlapi tudó­sítások. — Modern Könyvtár. A Gömöri Jenő szerkeszté­sében megjelenő »Modern Könyvtárinak három uj fü­zete jelent meg, mind a három elsőrendű értékű. Az első füzet Frank Wedekindnek, a nagy és érdekes né­met drámaírónak egyik legsikerültebb drámáját adja, Bánóczi László szép és művészi fordításában. Cime : A hőstenor. Wedekind már hazánkban is igen nép­szerű ; pedig eddig csak egy müve jelent meg magya­rul. A Modern Könyvtár Wedekindnek számos müvét szándékszik magyarnyelven kiadni. A második füzet dr. Schvarcz Gusztávnak, a budapesti egyetem tudós professzorának kiválóan értékes és a nagyközönség­nek szánt, népszerű tanulmányait foglalja egybe „Jogi napikérdések“ címen. A harmadik füzet viszont iro­dalmi eseménynek mondható és különös gyö.työrü­| ségére lesz az irodalmi gourmandoknak. Ez a füzet ugyanis Szini Gyulától, a kiváló írótól, irodalmi és művészeti tanulmányt ád „Stúdiumok“ címmel. A vas­kos kötet elé Szini egy remekbekészült önéletrajzot és Előszót irt, vallomásokat önmagáról. „Előszó és egyéb kacérkodás“ cimen, amelyet különösen gyönyörűség­gel fognak olvasni azok, akik szeretik az irodalmi cse­megét. — Ebadó. A főkapitány tudatja a város közön­ségével, valamint a szatmárhegyi lakosokkal, hogy az 1911. évre eszközölt ebadó összeírás a rendőrkapitányi hivatalban 8 napra közszemlére kitétetett, mely idő alatt az a hivatalos órák alatt megtekinthető. — Kiollózták. Egyik, egyébiránt ambícióval meg­szerkesztett vidéki újságból ollóztuk ki a következő kis hirecskét : Dróltolvajlás. Gjulahäza és Nyirmada között húzódó teiefunnuzalbói, ismeretlen tettesek, miutegy l'/j kilometer hosszú, körülbelül 120 kor. értékű droiot kiollóztuk. A Csendőr=eg erélyesen nyomoz a tette­sek után. Ej, ej, kedves szerkesztő ur 1 Hát csaa ennyire becsü'i a mi saját terminus teennikusainkat, hogy al- katomadtau közönséges drottotvajokra ruházza őket f! Ragályos betegségek terjesztésében nagy szerepe van a na/.i pmo->>Ndiidk. Ha ezektől a veszedelmes fér­gektől „ ah tunk szabadulni, úgy csak a Löcherer Gltunxi.il használjuk, mert a Glimexinnel érintkező poloskák < ipusztulnak; petéik pedig a Glimexin hatasa folytan kiszaladnak s többé ki nem kelnek. A Gli- mtxm mindenütt használható, szövetet, bútort, falat vagy festest nem piszkit; nyomot, vagy foltot nem hagy. Kapható : a „Kígyó“ drogériába Szatmár és a készítőnél: Löcherer gyógyszerésznél Bártfan. Megvételre kerestetik jókarban lévő használt íróasztal. — Cim kiadóhivatalban.

Next

/
Thumbnails
Contents