Szatmár-Németi, 1910 (14. évfolyam, 1-98. szám)

1910-11-16 / 86. szám

2-ik oldal SZATM ÁR-NÉMETI. Szalmát. 1910. november 16. gondnoksági tagságai Ferencz Ágoston-taná­csosra ruházta s a kerámiái részvénytársaság által a folyó évben teljesített útburkolás költ: ségére vonatkozó kötelezvébyt jóváhagyta a közgyűlés. A gazdasági szakbizottság, előterjesztései pozitív elintézésben részesültek.- - , A közgyűlés elfogadta a szatmár—erdő li vasúttársaság s a vásuli ''bizottság között leírt - jött azt a megállapodást, hogy a társaság saját költségén rakja le a vágányt a villamtelephez tervezett vontató vasút céljára, »pig a város ingyen engedi át az ut hásznáfati jogát. — A villamos telep alkalmazottainak a többlet-> munka teljesítésért megszavazott eredeti, úja-, zási tervet kielégítően módosította a köz­gyűlés. Á ' ' ' ' > '' Több kisebb telekügy elintézése s a ható­sági átiratók tudomásul >vevé'se útáriJ'á'köz- gyűlés fél 5- órü után véget ért. Városok segítése. Nem akarunk a kopott, régi frázissal élni, amely a mostoha gyermekekkel kapcsolatosan szokott fel­merülni, annyi azonban -tény, hogy a. vidék igen lé­nyegtelen pontja volt mindenkor a kormányp.rogram- moknak. A centralizáló törekvések Budapest fejlesz­tésében merültek ki, annak a káoszít'igyekeznek nö­velni, annak a forgalomba jön mindig elsősorban szá­mításba és a. vidéki városoknak ahhoz kell idomulni, amikor életszükségleteik kielégítéséről van szó. Hogy ez mit jelent, azt fölösleges bővebben, fejtegetni, sze­rencsére azonban kezdik, belátni, hogy. nem válik minden aranynyá, amit a főváros felszív magába, el­lenkezőleg, ott devalválódik sok vidéki érték, a tul- fmomulásra való törekvésben elpusztul maga’a lényeg és amire büszkeséggel tekintettek azelőtt, mint fej ő- désképes valamire, valakire,, az beolvad egy fejlődé­sében természetes ferdeség'eket és még formátjansá- gokat hajszoló labirintusba, amely csak úgy képes a művészi csiszolás munkájára,'ha már átesvén j maga is a kötelesség felé vezető utón, bizton lehetne : a levegőjére, átformáló kezére bízni bármit | A városok fejlődése az utóbbi esztendőkben -ro- i hamosat) törtetett előre, de ennek a fejlődésnek nagy ára vau. Részint adósságokba való merülés jár a nyomukban, részint megkezdett, de anyagi erő hijján be nem fejezhető és lassan haladó alkotások soro­zata. A magyarországi' városók közül nagyon 'kévés-, uek van vízvezetéke, de még kevesebb a csatorná­zottak száma. A rendőrségről jobb; nem is beszélni, mert az van a leginkább elmaradott, állapotban,; a tisztviselők javadalmazása azonban mindezen áilapo-' toknál is siralmasabb. A nobiíe ófficium kora rég le­járt s most már pátriárkába fölfogások és eljárások helyi tt jó közigazgatást akar a közönség, viszont nem akarja belátni, hogy tisztességes ember ingien mun­kát sohast m követel. A vidéki városok állapo'ára jellemző, bogy a .tava yi két millió áll msegélyt majdnem feljesen a tisztviselők fizetésének kiegészítésére kellett fordítani, hogy mindenki elérje az állarpi skálát. Azt a fokot amelylyel egyetlen állami tisztviselő sincs megelé­gedve, olyan alacsony. Amelyet folytonos kongresz- i »szusozás akar megváltoztatni, amely testületbe tömö- i riti a leghiggadtabbn sk tartott kart, a bírákat és kul- -tursztréjkba képes kergetni Magyarország sok ezer tanárát. Ideális távokágban " ez a fizetési nivó igy is a városiak előli, képzelhetni következőleg, hogy mek­kora igénytelenség, szűkös viszonyokba való beletörő­dőt tség jellemzi azt a kar', amelynek java rés étől jogvégzetlségel követelnek,■ hogy csak tiz-tizenöt évi szolgálat után érhesse él azt a fizetést, amit az állam egy négygimnáziumos kis irodatisztecskéjének juttat. Lukács László pénzügyminiszterről mi is megálla- pitjuk, hogy nagy tapasztalata és mélységes szociális érzéke van. így bár elismerjük, hogy üdvös dolgot cselekedett, amikor a városok államsegélyét két mil­lióról háromra emeltette, alig hiszik, hogy ez a sze­rény egymillió valami nagyot lendítsen annak a sok magyar szegény városnak az ügyén.' Nem igen hisz- szük, hogy ezzel az összeggel ezer m«g ez»r ember jogos ellátásán kívül el lehessen érni azf, hogy a fölöslegekből már a városok rendezésére is jusson egy jelentékeny összeg. Mert az államnak kötelessé­géi vannak az ország fejlődésével szemben s a vidéki városok fejlődése az egész ország fejlődését jelenti. dani. Nem jobb, volna-e most szép -nyugodtan megi fordulni és menni. Egyik jobbra, a másik balra. Hisz mi nem fogunk tudni tovább együtt maradni. Mi sze­retni akartunk ugy-e barátom ? — Borzasztó sorsuk van azoknak, akik mérle­gelni tudják minden tettükét, 'akik tudatában vannak mindig cselekedeteik horderejűnek! — Mennyi szó, mennyi hiábavaló szó. Elhallgattak. Ültek lenn a völgyben, Föijn az,ég szélére ért és már kihunyóban volt a i ap. Zöld,vö­rös, narancssárga és lila sugaraik egybefolytak a szür­keségbe, amely a völgyből fölfelé vonult. A hegyek sötét körvonalai még hatalmasan rajzolódtak ..szem­ben vélük, de hátuk mögött már egybefolyt minden. Tőlük jobbra pásztortüz lobogot'. Lángja föl-föipsapott még, de már elégőben volt & k az összeszedett^ száraz ágak. A pásztorfiu, aki meggyűjtotta, másfelé terelte, nyájat. A magányosan maradt tűz pedig Tassán emész­tette el a rőzsecsomót. ", , . • Odafönn lobogott még egyet-egyelt áz örök tűz. Ők pedig óltak lenn a völgyben és néz'ék, néz­ték a lángok ellobogását. ' Á szürkeség a völgyből már elborította őket, A hegyek élőt ük kérdtek’ él- szélesedni, elmosódni. Csak nézték, szomoriían, hogy lobban föl uto'jára a rőzsecsomó és aztán szürke, hosszú füstoszlop húzódik fölfelé a huntó : parazsuk­ból és rátelepszik lassan -fűre,'fára, hegyre' földre és az ő mellükre, - ' Kondoros Gáspár. A sasfiók. A hátam mögött bizalmatlan suttogás •hallatszik: inkább könyv dráma, inkább lehet olvasva élvezni. A'»/, ho y csakis úgy lehet igazán élvezni, volna , Alig öt perceni rá fölszálad a függöny. A színpadon az osztrák -udvari élet parókás figurái szavalnak s amikor megjelenik, a római király sáppadi alakja, az udvaroncok ajakán megfagy a kesernyés mosoly. A néző­tér bizalmatlanságát pedig egyszeribe a csodálkozás, a meglepődés nagyszerű és kellemes érzése váltotta fel. S 'ez elsősorban a címszerep művészi alakítójának Zöldy Vilmának az érdeme, akinek a hétfő esti sze­replését nem lehet elfelejteni. Óriási feladatot oldott meg —óriási sikerre*. Nincs az országban még há­rom szinéznő; atii a kis sasfiók rettenetes tragédiáját úgy tudná játszani annyi megértéssel, a lázas, de erőtlen akarások olyan meleg és gazdag színezésével mint' Zötdy Vilma. Metternicbet Sipos játszotta. Hideg yalt, számító, rettpgő és kegyetlen Szóval igazi Met­ternich ' Csak a szerepét kellett volna szorgalmasab­ban olvasnia. S a sasfiók kosztüm helyett valami más ruhát keljeit - volna magára ölteni . . . Kitűnő volt Vidor Fiarobeau-ja. Szeretet, rajongás és bátor­ság áradt minden szavából, minden gesztusából. Mária Lujza szerepében Homokay G. igyekezett elfogadhatót nyújtani. Jó volt Ferenc c.ászár szerepében Vajoa. Kisebb szerepekben jeleskedtek: Burányi, Czajkó Mici, Dinnyési Juliska és Mátray Kálmán. BIBE IC* Zsarol a piac. Ä zsarolásnál egyéb kifejezést nem alkal­mazhatunk arra a hallatlan árkövetelésekre, amelyek a szatmári piacon ma elhangzanak. Valósággal kétségbeejtő, valósággal megzsib- baszló érzés fogja el az embereket, ha hallj’, hogy most már aranyokkal kell megfizetni minden legkisebb élelmicikket, anélkül, hogy tudnék, miért történik az áremelkedés. A piaci árusok minden ürügyet fölhasználnak arra, hogy újra megtoldják sok-sok fillérrel a cikkek árát s mintha napról-napra kartellt kötöttek volna, egyértelműen taksálnak méregdrága petrezsely­met, tojást, húst egyaránt. Nem is tudjuk el­ff képzelni, milyen válságos helyzet áll be miha­marabb Szatmáron, ha ezen a tarthatatlan állapoton akárminő módon nem fognak segíteni. A piaci áremelkedések között elsősorban súlyos a hús áremelése. A marhahús kilójának ára 1 korona 80 fillérre emelkedett. — Most már nemhogy a szegény embernek kopik föl az álla a hústól, hanem a közepes módú Szat­máriaknak is. A borjúhúst, amelynek két ko­rona 80 fillér az ára, már régen nélkülözik a polgári famíliák, most pedig a marhahússal is ott tartunk, hogy ezt sem lehet ezentúl a ren­des kvantumban fogyasztani. Fgy öttagú csa­ládnak ilyen ár mellett csak a hús kerülne egy hónapban körülbelül, 100 koronába. Hol van még a többi ? A marhahússal kapcsolatban ma szerdán egyszerre fölszökött az aprómarha ára is. Nyo­morúságos korpulenciáju libáért 12—13 koro­nát kérnek a kofák. Két évvel ezelőtt ezt a drága libát vigan lehetett kapni. Most hat ko­ronára szökött föl a ruca ára is és egy pöttöm csirkéért két koronát kell adni. Fölsrófolták a tojás árát is. Boldog lehet az a gazdasszony, : akinek 20 fillérért adnak egy pár tojást. Leghihetetlenebb mértékben ugrott azon- j ban a piacon a tej ára. A száj- és körömfájás \ miatt több tejtermelő nem küldheti szét fogyasz- j tóinak a tejet s igy a lakosok a piacot rohan- - ják meg, Mivel pedig most a környékről is ke- | vesebb tejet lehet behozni, az óriási kereslet j mellett alig volt számbavehető kínálat. A ko­fák hamar észrevették a kedvező helyzetet és most méregdrágán mérik a tej literjét. A drágaság — igy zokog mindenki — immár tűrhetetlen. Még megérjük, hogy Ma­gyarországon a drágaság következtében tönkre mennek a mágnások, a szegény ember pedig bizonyos, hogy éhen hal. Gyönyörű perspektíva. — Halálozás. Ö?.v. Félegyházy Elekné Vida Ró? a 78 éves korában meghalt. Tegnap temették na.iy részvét mellett. Halálát két gyermeke gyászolja. — Vizvezefók, csatornázás. A mérnöki hivatal Zarka Emil vállalkozó ajánlatáról beterjesztette véle­ményét A tanács az ügyet több irányú javaslattétel végett a vízvezetéki bizottsághoz terjesztette be. — A közvágóhíd kibővitésót és egy uj állat­orvosi állás szervezését már .van egy esz­tendeje, hogy elhatározta a városi tanács. Az érde­keltek megnyugtatására jegyezzük ide, hogy az el­határozáson túl még nem ment a város. Jóllehet a mészárosok egyre panaszkodnak: szűk, kicsi a vágó­híd, rossz beosztású és egyáltalában nem elégíti ki e fejlődő város igényeit. Ezzel azonban ugylátszik, nem nagyon törődik a várős. Pedig a húsárak rohamos emelkedésének tán az egyik fő oka, hogy a mészá­rosok nem tudnak elegendő marhát vágni. Nincs hely?. Most egy szomszédos vármegyéből vesszük a hirt, hogy a tanács elrendelte egy uj, minden tekin­tetben nagy vágóhíd építését és pedig azonnal. Nem pedig századok múltán, mint Szatmáron szokás. — Közgyűlés. Az Iparos Ifjak köre vasárnap délután Tankóczi Gyula főkapitány elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott. Az egyesület a Rákóczi- uicai telkén pompás modern körhelyiséget ép t. Az építkezés végrehajtásával és a megkivántató kölcsön lebonyolításával a választmányt bízta meg. Miután a kör megszűnt kizárólag az iparos ifjak Köre lenni, sőt mivel annak fenntartó elemét az önálló iparosok ké­pezik, elhatározták még a Kör címének és az alap­szabályoknak módosítását. * — Államsegély az óvodáknak. A vallás- és köz­oktatásügyi miniszter a Honvéd-, Rákóczi- és Kinizsi- u'cai áilami óvodák szükségletei fedezésére 1664 ko­rona segélyt utalványozott. — Krasznabéltek község átiratban arra kéri a várost, hogy az erdőd—ákosi vasúti összeköttetés érdekeben tegye meg a szükséges lépéseket. A ta­nács már a múlt év ó;a sürgeti az előmunkálati en­gedélyt.

Next

/
Thumbnails
Contents