Szatmár-Németi, 1910 (14. évfolyam, 1-98. szám)

1910-11-13 / 85. szám

Szatmár, 1910. november 13. SZATMAR-NÉMETI. 3-ik oldal. temperaturája olyan fagyos lenne mint az északi sark. Különösen a vidéken, ahol kicsiny a szín­ház, kicsiny a közönség és ez a kicsiny kö­zönség is félénk, tartózkodó, mogorva és és ideges. (Ez lehet, hogy nem a legfrissebben komponált nóta, de szükségesnek tartjuk elénekelni.) Ami a vidéki közönség félénkségét, tar­tózkodását, mogorvaságát és idegességét illeti, hát ezekben a tekintetekben a fővárosi publi­kum sem sokkal különb. Jóllehet Pesten való­sággal mesterségesen nevelik virgonccá, meleg- vérüvé, szóval igazi színházi közönséggé a publi­kumot. És mégis szükség van Weidinger bá­csira a jeles klakkfőnőkre, akinek a közreműkö­dése nélkül még csak elképzelni sem tudnak Pesten meleg színházi estéket. s i.'3 Tini A mi Weidinger bácsijaink — a diákok. Ezek a kis hontalanná tett élő szimbólumai a fejlődő Megértésnek, akiknek a szivük rette­netesen tud fájni, ha Vidort megölik a második felvonásban s akiknél jobban senki- sem értékeli, senki sem fizeti meg a Bállá Mariska pajkos jókedvét és Dénes Ella gyö­nyörű trilláit. Fentebb valahol mintha említettem volna, hogy kicsiny a színház. Bizigen, kicsiny. Tán még a bányai is nagyobb ennél. Különö­sen az idén rendkívül sok volt a páholyért epedő eszkimó: tehát nem lehetett másképp tenni; igy került a diákok sötét, de mégis ked­ves helyére, négy büszke, hideg alsópáholy. Igen ám. de itt, éppen ennél a pontnál nem nyelhetjük le a mi ibolya-szerény véleményün­ket. Ha történetesen a zártszék, a körszék kö­zönségének nem jutna hely, hát azoknak a ren­dezetlen tanácsú kereskedők, iparosok meg varrólánykák kedvéért — (akik az említett he­lyek közönségét alkotják) tudom biztosan —: nem löknék ki a páholyokat, hogy legyen hely az ő számukra. Tán ezért is értjük olyan nagyon a diákok csöndes panaszát és tesszük a magunkévá. Simplon. — Halálozás. Treiszig István ny. honvéd-százados kezelötiszt folyó hó 10-én, 60 éves korában városunk­ban elhunyt. — A gazdasági szakbizottság csütörtökön tartott gyűlésében előkészítette a hétfői közgyűlés elé ke­rülő gazdasági ügyeket. A járvány gyanús állatok megfigyelésére szol­gáló s a külső vásártéren felállítandó istálló költsé­gére 2000 koronát, a németii gör. kath. kántori lakás kijavítására 300 koronát, ideiglenes béltisztitó bódéra 1700 koronát szavazott meg a bizottság Kovács Lajos némeii-i ref. lelkésznek személyi pótlékát kiutalni ja­vasolta s a Pannónia fűtőberendezésének átalakítására nézve Heuffel ajánlatai elfogadta a kellő felülvizsgá lati garanciák mellett. Kinczler József műtrágyagyár felállítása céljából a németi határrészen levő ingatlanait a fordulós gaz­dálkodás alól kibocsátani kérte. A birtokossági elnök ez ellen felebbezéssel élt, mire a miniszter leküldte az ügyet a városhoz véleményezés végett. A gazda­sági szakbizottság közgazdasági szempontból egyhan­gúlag az engedély megadása mellett foglalt állást. A szatmár—erdődi h. é. vasút a hidhasználati szerződés értelmében kötelezettséget vállalt a Szamos- hid megerősítésére nézve, amennyiben a megenge­dettnél nagyobb súlyú jármüvekkel akar a hídon köz­lekedni. A hidmegerősités terveit a miniszter jóvá­hagyás előtt közölte a város közigazgatási bizottságá­val A bizottság egyúttal a hidburkolat kicserélése és a közúti forgalom könnyítése érdekében is felterjesz­tést tett. A vasúttársaság a miniszter felhívása foly­tán tárgyalásokat folytatott a várossal a hidmegerő- sitóssel kapcsolatban makadámbnrkolat készítésére, vagy a vasúti forgalomnak a közúti forgalomtól el­különítése iránt s a tervek és költségvetés elkészíté­sére ajánlatot tett. A gazdasági szakbizottság a tervek és költségvetés megrendelését határozta el. A terve­zési költség 8600 korona, amelyből legfeljebb 2400 korona esnék a városra, ha egyik terv sem kerülne kivitelre. A munkálat végrehajtása esetén pedig a tervezési költség a többi költséggel együtt a minisz­ter által megállapított kulcs szerint oszlik meg a vá­ros és vasúttársaság között. — Uj téglagyár létesítését tervezik városunkban. Az uj gyár homokból fogja készíteni tégláit. — Nyílt levél dr. Fejes István úrhoz. Igen t. ked­ves Bátyámuram! A „Szatmár és Vidéke“ keddi számának „Apróságok“ cimü rovatában egy jóizü ap­róság jelent meg szerény személyemmel kapcsolatban. Sem az anekdota, sem pedig annak éle ellen nincs ki­fogásom. Minthogy azonban egy oly kitétel foglaltatik benne, amely már a dalegyleti zeneiskola részéről is igen gyakran közöltetett hirlapilag^ s programm és plakáton, hogy t. i. a dalegyleti zeneiskola városi ze­neiskola volna, ami a legalkalmasabb arra, hogy a közönséget megtévessze, indíttatva érzem magam, — minden rosszakarat nélkül — tisztán csakis a közérdek szempontjából, hogy e tévhitet eloszlassam. Mert á valóságban Szatmár városában két magánze­neiskola létezik, az egyik a dalegyleti, a másik az enyém a „Szatmári Zenede.“ A dalegyleti zeneiskolát egy erkölcsi testület, a „Szatmári zenedé“-1 pedig egy kifogástalan erkölcsű magán ember tartja fenn. A dalegyletft a város segélyezi, a Fürediét egyelőre csak a közönség támogatja. Addig tehát Szatmár városában nem lesz városi zeneiskola, amíg a város el nem ha­tározta, hogy évente 20.000 'koronát rászán egy ál­tala fentartott zeneiskolára. Ennélfogva, mindenki, aki bár tudatosan vagy öntudatlanul „városi zeneis­koládnak hireszteli a dalegylet zeneiskoláját, a kö­zönséget megtéveszti s igy kihágást követ el. Mindezt a múltkor tanultam meg, atfiikor a dalegyleti zeneis­kola feljelentése folytán a községi bíróság cimbitor- lásért ítélt el, holott nekem semmi szükségem s°m volt arra. hogy a közönséget megtévesszem, mivel kiváló művész tanerőim vannak. De ha a dalegyleti iskola kisütötte rólam, hogy „cimbitorló“ vagyok, ajánlom, hogy okuljon az én esetemen s ne provo­kálja tőlem, hogy kövessem őt a feljelentés terén, ha­nem szüntesse be iskoláját „városidnak hirdetni. Az iskola minőségét úgysem a „cim“ adja s igy jobb lesz kevesebbet törődni a címmel, de annál többet s job­ban tanítani. Ama reményben, hogy k. Bátyám nem veszed rossz néven felvilágosításomat. Maradtam nagyrabecsülésem kifejezése mellett igaz tisztelőd Füredi Sándor. — Építik az adóhivatalt. A kir. adóhivatal építés I ügye a megoldás felé közeledik, amenyiben az 1911. évi költségvetésben p szatmári kir. adóhivatal építési költségeire a pénzügyminiszter 170.000 koronát állí­tott be. Az adóhivatal a Rákóczi- s Bercsényi-utca | között nyitott uj utcában a postapalota szomszédságá­ban nyer elhelyezést. — Sár-város. Nem lehet ugyan valami nagyon tiszta városnak nevezni Szatmárt, annyit azonban konstatálnunk kell, hogy az úgynevezett belvárosban ilyenkor őszi esők idején félnapig eljárhat a pedánsabb ember anélkül, hogy valami erősen besározódnék. Van azonban Szatmárnak külvárosa is, igy a Németi ré­szén levő, amit igen stílszerűen Porvárosnak lehetne elnevezni s a hidontuli rész, melyet Sárváros névre le­hetne keresztelni. Ezzel az Istenért sem azt akarjuk mondani, hogy a Németiben nincsen sár s a hidontul por hiányában szűkölködnek szeretett polgártársaink. Igen kívánatosnak tartanánk, ha minden városrész túltengő erényei szerint olyan névre keresztelődnél amely a mitsemsejtő városlakónak egyúttal figyelmez­tetőül szolgálna: Vesd le saruidat lábaidról és olts hosszuszáru csizmát, mert az a hely ahol járni akarsz, a hírhedt Sárváros. ■ :'í Ámbár a Tulahidon még a hosszuszáru csizma is csak igen gyermeteg védelmi eszköz azzal az isten­telen sártengerrel szemben, ami ilyenkor ezsn a marha- járta vidéken hetekig oly kitartóan terpeszkedni szo­kott. Pedig ennek a városrésznek jövője van. Ide te­lepülnek az ipari vállalatok, azaz csak települnének, ha valamivel megközelithetőbb volna. Nem említünk ehelyütt mást mint a csont és szarugyár a kisgőz- malom s a Markovits-féle szeszgyárhoz vezető utat. Mekkora sár ! Valaha pár évvel azelőtt még fapallók vezettek erre a helyre; akkoriban kissé szégyenkezve jártunk ezen a falusi trotoáron s alig vártuk, hogy az idő úgynevezett vasfoga megrágja ezeket a palló­kat. Az idő vasfoga azonban sokkal fürgébb és lelki- ismeretesebb mint a halóság. Az már rég eltüntette a kezdetleges járdát de a hatóság még ma sem vesz róla tudomást. — A Népkonyha megnyitása. A szatmári Nép­konyha e hó 15-én, kedden kezdi meg szegényei ré­szére az ingyen ebéd kiosztást, déli fél 12 óraker, Zrinyi-utaa 2. szám alatt. Az ünnepélyes megnyitás­hoz ez utón is meghívja a nagyközönséget a Nép­konyha elnöksége. — A káposztának, mármint a töltött káposztá­nak pompás illata van. Ezt. a megállapítást nem a kákabélű francianevü eledeleket izelgető Ínyencek, hanem a kompakt ételeket kedvelő fajmagyarok ne­vében Írjuk. Alig hisszük azonban, hogy a nyers káposztáról is ilyenformán vélekedjenek Hunnia fiai. Például arról a káposztáról, melyet a Deák tér dél­nyugati részén árulgatnak s amelynek hulladékai gon­dosan összesepert gúlákban hetekig bofránkoztatják a kényesebb orreimpákat. Több helyről felhívták már figyelmünket erre a nyilt helyen rothadó káposztára, mi azonban igazán nem tehetünk egyebet, minthogy tanácsokkal szolgáljunk ama gyanútlanoknak akik még nem járlak a Deák-térnek ezen a tájékán. Óva intünk mindenkit, ha C3ak teheti, kerülje el ezt a he­lyet, mert az a szokatlanul erős szag, amely itt honol, úgy megüti az orrát az embernek, hogy föltétlenül belepiszésedik. — Szerencsétlenül járt ácsmester. Ungváry Antal ácsmester f. hó 8-án délelőtt, a hídon túl levő Hosszú- major nevű épület megázott tetőjéről véletlenül le­csúszott és a földön levő tégladarabokra zuhant. Sú­lyos sérüléseit a kivonult mentők kötözték be. — Aki a járdát fűrészelte. Szegény favágó em­ber Izráel Bernát, aki ahogy ő szokta mondani, ol­csón és lelkiismeretesen végzi a felvállalt munkát. Mostanában, hogy a tél közeledik s szezonja van a favágásnak, több az apritnivalója a szegény Izráelnek, mármint a hasábosfában és nem a tejbe, mert annyi munkája mégsincsen, hogy valami nagyurasan megél bessen belőle a szegény, rendezetlen vallási viszonyai ellenére is favágással foglalkozó Izráel. Izráel, aKi már némileg asszimilálódott a turáni fajrokonokhoz, igen gyakran mélyebbre néz a gabnapálinkás bádog fene­kére, mint kellene és éppúgy nekibusulásnak ereszti borzas, szakállas fejét, akárcsak a született szittyák. Ilyenkor aztán bolondokat cselekszik a nagy Izráel szegény és névrokon utódja. Amint ezúttal is — Csü­törtök estefelé történt, hogy Izráel valamelyik pálin- kásputikban túlságosan gyakorolta a szittya erkölcsö­ket s ennek következménye az lett, hogy a Báthory- utca közepe táján, amikor hazafele görnyedt a fürész- szel s a favágó állvánnyal, megbicsaklott a munká­ban amúgy is megroggyant térde s szépen a flasz­terre feküdt. Igen keménynek találta azonban az asz­| faltjárdát s az a különös ötlete tárnát, hogy felfüré­szel i az utca tulkemény kövezetét. Hozzá is fogott a nagy munkához s ámbár a fűrész egyik fogát a másik után hagyta ott a konok flaszteren, Izráel nem tágí­tott. A járókelőknek kik figyelmeztették a buzgó em­bert, azt a komoly felvilágosítást adta Izráel, hogy fölvállalta zz egész flasztert s most addig félbe nem hagyhatja, míg teljesen föl nem fűrészeli. Egy humánus honvéd bakának sikerült végül az öreget talpra állí­tani s erős anyagi támogatások segélyével a lakásáig szállítani. Az eltökélt embert azzal sikerült hazacsa lógatni, hogy majd másnap folytathatja a megkezdett munkát. — Tej-insóg. Ezt az évet egész bátran az élelmi­szer-mizériák évének lehetne nevezni. Drágul minden ami csak élelmi cikk, de ez még csak kisebb része a bajnak, több az annál, hogy maholnap drága pénzért sem lehet a két legfontosabb élelmiszert beszerezni : a húst és a tejet. A húst. nem, mert nincs elég marha, amennyi van, az száj és körömfájással fertőzött, s tejet leginkább az utóbbi ok miatt nem lehet kapni. Szat­már környékén is alig van gazdaság, melynek marha- állománya ne szenvedne ebben az országos csapás­számba menő járványban, ezért aztán hatóságilag is szigorúan tiltva van, hogy beteg tehenek tejét árusítsák. — Felebbezós a vármegyei bizottsági tagok válasz­tása ellen. Dr. N. Szabó Albert vármegyei bizottsági tag hir szerint a vármegyei bizottsági tagok válasz­tása ellen felebbezést adott be azon az alapon, hogy a választás a legtöbb adót fizető bizottsági tagok név­jegyzékének összeállitáa előtt nem volt elrendelhető. Hát az igaz, hogy a törvény igy rendelkezik, a kérdés csak az, hogy amennyiben az adóhivatalok az ex-Iex KLEIN és TÁRSA Hám János-utoai gyapjúszövet« • áruliáza S25ATMAR. ZZZZZZ Női costümökre igen alkalmas szövetek nagy váías^téklbaii. Vajay-utca 30. számú sarok telek eladó.

Next

/
Thumbnails
Contents