Szatmár-Németi, 1910 (14. évfolyam, 1-98. szám)

1910-11-13 / 85. szám

Szatmár, 1910. november 13.

SZATMAR-NÉMETI.

3-ik oldal.

temperaturája olyan fagyos lenne mint az északi sark. Különösen a vidéken, ahol kicsiny a színház, kicsiny a közönség és ez a kicsiny közönség is félénk, tartózkodó, mogorva és és ideges. (Ez lehet, hogy nem a legfrissebben komponált nóta, de szükségesnek tartjuk elénekelni.)

Ami a vidéki közönség félénkségét, tartózkodását, mogorvaságát és idegességét illeti, hát ezekben a tekintetekben a fővárosi publikum sem sokkal különb. Jóllehet Pesten valósággal mesterségesen nevelik virgonccá, meleg- vérüvé, szóval igazi színházi közönséggé a publikumot. És mégis szükség van Weidinger bácsira a jeles klakkfőnőkre, akinek a közreműködése nélkül még csak elképzelni sem tudnak Pesten meleg színházi estéket.

s i.'3 Tini

A mi Weidinger bácsijaink — a diákok. Ezek a kis hontalanná tett élő szimbólumai a fejlődő Megértésnek, akiknek a szivük rettenetesen tud fájni, ha Vidort megölik a második felvonásban s akiknél jobban senki- sem értékeli, senki sem fizeti meg a Bállá Mariska pajkos jókedvét és Dénes Ella gyönyörű trilláit.

Fentebb valahol mintha említettem volna, hogy kicsiny a színház. Bizigen, kicsiny. Tán még a bányai is nagyobb ennél. Különösen az idén rendkívül sok volt a páholyért epedő eszkimó: tehát nem lehetett másképp tenni; igy került a diákok sötét, de mégis kedves helyére, négy büszke, hideg alsópáholy. Igen ám. de itt, éppen ennél a pontnál nem nyelhetjük le a mi ibolya-szerény véleményünket. Ha történetesen a zártszék, a körszék közönségének nem jutna hely, hát azoknak a rendezetlen tanácsú kereskedők, iparosok meg varrólánykák kedvéért — (akik az említett helyek közönségét alkotják) tudom biztosan —: nem löknék ki a páholyokat, hogy legyen hely az ő számukra.

Tán ezért is értjük olyan nagyon a diákok csöndes panaszát és tesszük a magunkévá.

Simplon.

— Halálozás. Treiszig István ny. honvéd-százados kezelötiszt folyó hó 10-én, 60 éves korában városunkban elhunyt.

— A gazdasági szakbizottság csütörtökön tartott gyűlésében előkészítette a hétfői közgyűlés elé kerülő gazdasági ügyeket.

A járvány gyanús állatok megfigyelésére szolgáló s a külső vásártéren felállítandó istálló költségére 2000 koronát, a németii gör. kath. kántori lakás kijavítására 300 koronát, ideiglenes béltisztitó bódéra 1700 koronát szavazott meg a bizottság Kovács Lajos némeii-i ref. lelkésznek személyi pótlékát kiutalni javasolta s a Pannónia fűtőberendezésének átalakítására nézve Heuffel ajánlatai elfogadta a kellő felülvizsgá lati garanciák mellett.

Kinczler József műtrágyagyár felállítása céljából a németi határrészen levő ingatlanait a fordulós gazdálkodás alól kibocsátani kérte. A birtokossági elnök ez ellen felebbezéssel élt, mire a miniszter leküldte az ügyet a városhoz véleményezés végett. A gazdasági szakbizottság közgazdasági szempontból egyhangúlag az engedély megadása mellett foglalt állást.

A szatmár—erdődi h. é. vasút a hidhasználati szerződés értelmében kötelezettséget vállalt a Szamos- hid megerősítésére nézve, amennyiben a megengedettnél nagyobb súlyú jármüvekkel akar a hídon közlekedni. A hidmegerősités terveit a miniszter jóváhagyás előtt közölte a város közigazgatási bizottságával A bizottság egyúttal a hidburkolat kicserélése és a közúti forgalom könnyítése érdekében is felterjesztést tett. A vasúttársaság a miniszter felhívása folytán tárgyalásokat folytatott a várossal a hidmegerő- sitóssel kapcsolatban makadámbnrkolat készítésére, vagy a vasúti forgalomnak a közúti forgalomtól elkülönítése iránt s a tervek és költségvetés elkészítésére ajánlatot tett. A gazdasági szakbizottság a tervek

és költségvetés megrendelését határozta el. A tervezési költség 8600 korona, amelyből legfeljebb 2400 korona esnék a városra, ha egyik terv sem kerülne kivitelre. A munkálat végrehajtása esetén pedig a tervezési költség a többi költséggel együtt a miniszter által megállapított kulcs szerint oszlik meg a város és vasúttársaság között.

— Uj téglagyár létesítését tervezik városunkban. Az uj gyár homokból fogja készíteni tégláit.

— Nyílt levél dr. Fejes István úrhoz. Igen t. kedves Bátyámuram! A „Szatmár és Vidéke“ keddi számának „Apróságok“ cimü rovatában egy jóizü apróság jelent meg szerény személyemmel kapcsolatban. Sem az anekdota, sem pedig annak éle ellen nincs kifogásom. Minthogy azonban egy oly kitétel foglaltatik benne, amely már a dalegyleti zeneiskola részéről is igen gyakran közöltetett hirlapilag^ s programm és plakáton, hogy t. i. a dalegyleti zeneiskola városi zeneiskola volna, ami a legalkalmasabb arra, hogy a közönséget megtévessze, indíttatva érzem magam, — minden rosszakarat nélkül — tisztán csakis a közérdek szempontjából, hogy e tévhitet eloszlassam. Mert á valóságban Szatmár városában két magánzeneiskola létezik, az egyik a dalegyleti, a másik az enyém a „Szatmári Zenede.“ A dalegyleti zeneiskolát egy erkölcsi testület, a „Szatmári zenedé“-1 pedig egy kifogástalan erkölcsű magán ember tartja fenn. A dalegyletft a város segélyezi, a Fürediét egyelőre csak a közönség támogatja. Addig tehát Szatmár városában nem lesz városi zeneiskola, amíg a város el nem határozta, hogy évente 20.000 'koronát rászán egy általa fentartott zeneiskolára. Ennélfogva, mindenki, aki bár tudatosan vagy öntudatlanul „városi zeneiskoládnak hireszteli a dalegylet zeneiskoláját, a közönséget megtéveszti s igy kihágást követ el. Mindezt a múltkor tanultam meg, atfiikor a dalegyleti zeneiskola feljelentése folytán a községi bíróság cimbitor- lásért ítélt el, holott nekem semmi szükségem s°m volt arra. hogy a közönséget megtévesszem, mivel kiváló művész tanerőim vannak. De ha a dalegyleti iskola kisütötte rólam, hogy „cimbitorló“ vagyok, ajánlom, hogy okuljon az én esetemen s ne provokálja tőlem, hogy kövessem őt a feljelentés terén, hanem szüntesse be iskoláját „városidnak hirdetni. Az iskola minőségét úgysem a „cim“ adja s igy jobb lesz

kevesebbet törődni a címmel, de annál többet s jobban tanítani.

Ama reményben, hogy k. Bátyám nem veszed rossz néven felvilágosításomat.

Maradtam nagyrabecsülésem kifejezése mellett igaz tisztelőd Füredi Sándor.

— Építik az adóhivatalt. A kir. adóhivatal építés I ügye a megoldás felé közeledik, amenyiben az 1911. évi költségvetésben p szatmári kir. adóhivatal építési költségeire a pénzügyminiszter 170.000 koronát állított be. Az adóhivatal a Rákóczi- s Bercsényi-utca | között nyitott uj utcában a postapalota szomszédságában nyer elhelyezést.

— Sár-város. Nem lehet ugyan valami nagyon

tiszta városnak nevezni Szatmárt, annyit azonban konstatálnunk kell, hogy az úgynevezett belvárosban ilyenkor őszi esők idején félnapig eljárhat a pedánsabb ember anélkül, hogy valami erősen besározódnék. Van azonban Szatmárnak külvárosa is, igy a Németi részén levő, amit igen stílszerűen Porvárosnak lehetne elnevezni s a hidontuli rész, melyet Sárváros névre lehetne keresztelni. Ezzel az Istenért sem azt akarjuk mondani, hogy a Németiben nincsen sár s a hidontul por hiányában szűkölködnek szeretett polgártársaink. Igen kívánatosnak tartanánk, ha minden városrész túltengő erényei szerint olyan névre keresztelődnél amely a mitsemsejtő városlakónak egyúttal figyelmeztetőül szolgálna: Vesd le saruidat lábaidról és olts hosszuszáru csizmát, mert az a hely ahol járni akarsz, a hírhedt Sárváros. ■ :'í

Ámbár a Tulahidon még a hosszuszáru csizma is csak igen gyermeteg védelmi eszköz azzal az istentelen sártengerrel szemben, ami ilyenkor ezsn a marha- járta vidéken hetekig oly kitartóan terpeszkedni szokott. Pedig ennek a városrésznek jövője van. Ide települnek az ipari vállalatok, azaz csak települnének, ha valamivel megközelithetőbb volna. Nem említünk ehelyütt mást mint a csont és szarugyár a kisgőz- malom s a Markovits-féle szeszgyárhoz vezető utat. Mekkora sár ! Valaha pár évvel azelőtt még fapallók vezettek erre a helyre; akkoriban kissé szégyenkezve jártunk ezen a falusi trotoáron s alig vártuk, hogy az idő úgynevezett vasfoga megrágja ezeket a pallókat. Az idő vasfoga azonban sokkal fürgébb és lelki- ismeretesebb mint a halóság. Az már rég eltüntette a kezdetleges járdát de a hatóság még ma sem vesz róla tudomást.

— A Népkonyha megnyitása. A szatmári Népkonyha e hó 15-én, kedden kezdi meg szegényei részére az ingyen ebéd kiosztást, déli fél 12 óraker, Zrinyi-utaa 2. szám alatt. Az ünnepélyes megnyitáshoz ez utón is meghívja a nagyközönséget a Népkonyha elnöksége.

— A káposztának, mármint a töltött káposztának pompás illata van. Ezt. a megállapítást nem a kákabélű francianevü eledeleket izelgető Ínyencek, hanem a kompakt ételeket kedvelő fajmagyarok nevében Írjuk. Alig hisszük azonban, hogy a nyers káposztáról is ilyenformán vélekedjenek Hunnia fiai. Például arról a káposztáról, melyet a Deák tér délnyugati részén árulgatnak s amelynek hulladékai gondosan összesepert gúlákban hetekig bofránkoztatják a kényesebb orreimpákat. Több helyről felhívták már figyelmünket erre a nyilt helyen rothadó káposztára, mi azonban igazán nem tehetünk egyebet, minthogy tanácsokkal szolgáljunk ama gyanútlanoknak akik még nem járlak a Deák-térnek ezen a tájékán. Óva intünk mindenkit, ha C3ak teheti, kerülje el ezt a helyet, mert az a szokatlanul erős szag, amely itt honol, úgy megüti az orrát az embernek, hogy föltétlenül belepiszésedik.

— Szerencsétlenül járt ácsmester. Ungváry Antal ácsmester f. hó 8-án délelőtt, a hídon túl levő Hosszú- major nevű épület megázott tetőjéről véletlenül lecsúszott és a földön levő tégladarabokra zuhant. Súlyos sérüléseit a kivonult mentők kötözték be.

— Aki a járdát fűrészelte. Szegény favágó ember Izráel Bernát, aki ahogy ő szokta mondani, olcsón és lelkiismeretesen végzi a felvállalt munkát. Mostanában, hogy a tél közeledik s szezonja van a favágásnak, több az apritnivalója a szegény Izráelnek, mármint a hasábosfában és nem a tejbe, mert annyi munkája mégsincsen, hogy valami nagyurasan megél bessen belőle a szegény, rendezetlen vallási viszonyai ellenére is favágással foglalkozó Izráel. Izráel, aKi már némileg asszimilálódott a turáni fajrokonokhoz, igen gyakran mélyebbre néz a gabnapálinkás bádog fenekére, mint kellene és éppúgy nekibusulásnak ereszti borzas, szakállas fejét, akárcsak a született szittyák. Ilyenkor aztán bolondokat cselekszik a nagy Izráel szegény és névrokon utódja. Amint ezúttal is — Csütörtök estefelé történt, hogy Izráel valamelyik pálin- kásputikban túlságosan gyakorolta a szittya erkölcsöket s ennek következménye az lett, hogy a Báthory- utca közepe táján, amikor hazafele görnyedt a fürész- szel s a favágó állvánnyal, megbicsaklott a munkában amúgy is megroggyant térde s szépen a flaszterre feküdt. Igen keménynek találta azonban az asz| faltjárdát s az a különös ötlete tárnát, hogy felfürészel i az utca tulkemény kövezetét. Hozzá is fogott a nagy munkához s ámbár a fűrész egyik fogát a másik után hagyta ott a konok flaszteren, Izráel nem tágított. A járókelőknek kik figyelmeztették a buzgó embert, azt a komoly felvilágosítást adta Izráel, hogy fölvállalta zz egész flasztert s most addig félbe nem hagyhatja, míg teljesen föl nem fűrészeli. Egy humánus honvéd bakának sikerült végül az öreget talpra állítani s erős anyagi támogatások segélyével a lakásáig szállítani. Az eltökélt embert azzal sikerült hazacsa lógatni, hogy majd másnap folytathatja a megkezdett munkát.

— Tej-insóg. Ezt az évet egész bátran az élelmiszer-mizériák évének lehetne nevezni. Drágul minden ami csak élelmi cikk, de ez még csak kisebb része a bajnak, több az annál, hogy maholnap drága pénzért sem lehet a két legfontosabb élelmiszert beszerezni : a húst és a tejet. A húst. nem, mert nincs elég marha, amennyi van, az száj és körömfájással fertőzött, s tejet leginkább az utóbbi ok miatt nem lehet kapni. Szatmár környékén is alig van gazdaság, melynek marha- állománya ne szenvedne ebben az országos csapásszámba menő járványban, ezért aztán hatóságilag is szigorúan tiltva van, hogy beteg tehenek tejét árusítsák.

— Felebbezós a vármegyei bizottsági tagok választása ellen. Dr. N. Szabó Albert vármegyei bizottsági tag hir szerint a vármegyei bizottsági tagok választása ellen felebbezést adott be azon az alapon, hogy a választás a legtöbb adót fizető bizottsági tagok névjegyzékének összeállitáa előtt nem volt elrendelhető. Hát az igaz, hogy a törvény igy rendelkezik, a kérdés csak az, hogy amennyiben az adóhivatalok az ex-Iex

KLEIN és TÁRSA

Hám János-utoai gyapjúszövet« • áruliáza S25ATMAR. ZZZZZZ

Női costümökre igen alkalmas szövetek nagy váías^téklbaii.

Vajay-utca 30. számú sarok telek eladó.