Szatmár-Németi, 1910 (14. évfolyam, 1-98. szám)
1910-01-30 / 9. szám
XIV. évfolyam. Szatmár, 1910. január 30. Vasárnap. 9. szám. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIK:i LAP, A „SZATüÁR-NEHIETi-S IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNY e! MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI AR: egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. UAFVKZÉR: Dr. KELEMEN SAMU OESZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS. SZERKESZTŐ: FERENCY JÁNOS. SZERKESZTŐSÉG ES KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. —r Telefon-szám 80. —= Mi idennemű dijak Szutmáren, a Ki iddhlvatalban flzetendik. A rosszul sikerült vihar. Az osztrák generálisok mutatták meg azt annak idején s megmulatnák valószinüleg most is, hogy miképen kell egy diadalmasnak Ígérkező helyzetet, alkalmat, hol a győzelem önként kínálkozik, taktikátlanság, szervezetlenség, fejetlenség következtében elveszíteni. Nyert csatákat elveszíteni akkor, mikor az esetleges győzelem sokkal könnyebb lenne, mint a vereség, a diadal plauzibilisebb, mint a veszteség. Ezek jutnak eszünkbe akkor, ha a magyar parlamenti viszonyokat tekintjük az uj kormány bemutatkozásakor, ezek a tanulságok vonhatók le a magyar képviselőház amaz üléséből, amelyen a Khuen-Héderváry kabinet bemutatkozott. Mert lett légyen az uj kormány bármennyire imparlamentáris, lett légyen az még esetleg az ország érdekeire veszélyes, egyenesen hazaáruló söpredék, az a viselkedés, amelylyel a képviselők az első ülésen fogadták, még a legképtelenebb kormány eljövetelét is szimpatikussá tette volna, annyira visszataszító, erélytelen, kapkodó, észnélküli, egyenesen visszataszító volt az ország választottjainak, hivatalos képviselőinek viselkedése. Egyenesen vértforraló volt mindaz, ami azon az ülésen történt. Mintha az uj kormány pénzzel fizetett bérencei lettek volna a honatyák, olyan ádáz dühvei csaptak — nem az uj kormánynak, oh legkevésbé sem annak — hanem, szinte hihetetlennek hangzik, egymásnak, a szövetségeseknek, a testvéreknek. S ezzel az impozáns skandalummal akarták az uj, az imparlamentáris, a képviselőházban s az országban egyaránt gyökérrel nem biró kormányt, mint a fergeteg a pozdorját, a föld színéről elsöpörni ? Ezzel a ténykedéssel akarták az ország üdvrivalgása közepette, a császár által ránk .szabaditolt kormányt megsemmisíteni ? ! Oh, minő botrányos naivitás! Ezzel éppen az ellenkező' célt érték el s éppen azért nagyobb szolgálatot senki sem tehetett volna az uj kabinetnek, mint az, aki a düh, a harag, a vészes gerjedelem izzé-porrá zúzó indulatát, miként a villámháritó, a kormány fejéről a képviselőház elnökének fejére vezette át. Szegény házelnök! Neki kellett meglakolnia azért a fegyelmezetlenségért, azért a taktikállanságért, azért az ügyetlenségért, amely az egész képviselőházat, tekintet nélkül a pártokra, jellemezte. Néki kellett azokat a kínszenvedéseket kiállania, melyek tulajdonképen az uj premier minisztert illették volna. Ha azért sem kap valamely magasabb kitüntetést, akkor valóban érdemetlenekre pazarolják a különféle érdemjelek dús adományait, mert az uj kormány politikájának mi sem használt annyira, mint az, hogy a képviselők ádáz dühük első megnyilatkozásait a házelnökön tölI tötték ki s csak mikor, már minden haragból kifogytak, került volna a sor a miniszterel- | nőkre. De már akkor késő volt. A vihar elült | s a miniszterelnök olyan áhitatos csöndben ; mondhatta el, valóban nem nagyon bő tar- ; talmu programmbeszédét, hogy még ő maga, 1 legvérmesebb álmaiban sem gondolhatott volna ; ilyen fogadtatásra. Az első ütközetet tehát az egyesült ellenzék elvesztette. S ha babonásak lennénk, úgy ebből a vereségből a következő hadjáratra is szomorú következtetéseket vonhatnánk le. De nem vagyunk babonásak s nem vonunk ebből az első s ily szerencsétlen kimenetelű ütközetből semmi további konsequentiákat. Csak felemeljük intő szózatunkat azokhoz, kik az ország jövendő sorsára döntő befolyású működést fejthetnek ki. Ne forgácsolják szét erejüket meddő, haszontalan küzdelmekben, ne támadják azt az ellenséget, ki tulajdonképen a barátjuk, hanem kettőzött figyelemmel ügyeljenek arra, hogy az igazi ellenség ezalatt meg ne vívja a vár bástyáit. Lengyelország szomorú sorsa megmutatta, hogy a széthúzás, az egymásközti herce-hurca mire viheti egy nemzet sorsát s hogy a »nye pozvolim«, még nem elegendő egy nemzet fejlődésére, eiőhaladására, boldogulására 1 P. Á. dr. _______TÁRCA. A falu. Irta Szilágyi Jenő. Asszonyokról beszélgettek. Istenem, ha egy társaságban egy-két szellemes, vagy legalább annak tartott ember van, ugyan miről is beszélnének ? Asszonyokról, szerelemről . . . Az ideálistának ismert doktor hevesen kelt ki a közfelfogás ellen. Most, hogy a sor rajta volt, nem akarta elszalasztani az alkalmat, hogy mindent elmondhasson. — A nőkről négyféle felfogást ismerek ; van aki azt mondja, hogy minden asszony jó. Az ilyen emberre azt mondják, hogy bolond. A másik, a rósz akarat, kivételeknek mondja. Ez a két optimista felfogás. Van, aki ritkáknak nevezi a jó asszonyokat. Ez végre a legpesszimistább felfogás szerint minden asszony rósz. Ha kivételeket sorolsz elő neki, vagy azt mondja, hogy ez az asszony még nem rossz, vagy csak mi nem tudjuk, hogy rósz, vagy végül, hogy azért nem romlott meg, mert nem volt rá alkalma. De hogy egy asszony önmagában véve jó is lehet, azt nem ismeri be. Nos, ez az utolsó a legveszedelmesehb felfogás. És el sem képzelhetik, hogy hány embernek mételyezte meg ez a lelkét. Én nem vallom ugyan ezt az elvet, de ha megengedik, egy kérdést vetek föl: mik azok az okok, vagy körülméuyek, melyek miatt egy asszony nem csalja meg a férjét ? Egy ábrándos szemű, szőke asszonyka közbeszólott : — Tudtommal mostanáig csak azokat az okokat keresték, amelyek miatt egy asszony megcsalja a férjét. A doktor nyugodtan, megszokott, kedves fejbó- lintásával felelt : — Igaza van asszonyom. De én most a legpesszimistább fölfogás nevében szólottám. A kérdés tetsze't. Meg is vitatták minden oldalról. A férfiak nem győzték eleget hangsúlyozni, hogyha az asszony nem csalja meg a férjét, érdeme van abban a férjnek is. Az asszonyok természetesen tiltakoztak ez ellen és példákkal bizonyították, hogy némelyik férj megérdemelné a szarvakat és igazán magasztalni lehet az olyan asszonyt, aki nem ékesíti föl velük az ilyen férj homlokát. Pedig hát ez nem érdem, de ilyen esetben igenis magasztalni kell. Mindent elmondottak erről a kérdésről, amit csak lehetett. A beszélgetés mindinkább csöndesebb lehetett. Látszott, hogy ezt a témát nem sokáig tárgyalják. Csak egy ember volt a társaságkan, aki eddig még egy szót sem szólt. Kíváncsian fordultak feléje, mert az ő véleménye mindenkit érdekelt. Az öreg orvos volt az, a kit tapasztalataiért, IWIilli HUI II UH ll Ilii HWIIIII II III !!■ IDI I III !■ Ili ■! Hf 11 ílií II11 ■ lHIII II llllllllll I ■■ III tiszta életfelfogásáért és nyugodt, derült kedélyéért mindenki nagrabecsült. — Önök az én véleményemet akarják hallani, mondá mély, gondolkodó tekintetét végig jártatva a hölgyeken. Nos e helyett egy kis történetet fogok elmondani önöknek. C-sak megvártam, hogy mind hozzászóljanak a kérdéshez, mert az, amit én akarok mondani, csak legutoljára jön. Régen történt. Nem is emlékszem már pontosan, hogy hány év előtt. Olt éltem egy csöndes kis városkában, melyet épen csöndjéért inkább falunak lehet nevezni. Ismertem egy asszonyt, a ki innét az ország szivéből jött oda. Mondhatom, igazán szép asszony volt. Szénfekete omló haja, érző lélekre valló, mély fekete szemei voltak. Férjé végrehajtó volt és a környéken sokat utazott. Korán reggel elment és néha későn este jött vissza. Azelőtt nyugodtabb pályája volt. Mint gyógyszerész egy másik vidéki városban csöndesen, kényelmesen élt. De mikor megnősült, több jövedelemre volt szüksége. A gyógyszer- tárát bérbe adta és eljött mihozzánk végrehajtónak. Egyébként roppant közönséges ember volt. Üres, í kifejezésnélküli, szürkéskék szemei, csúnya, jsovány arca, rendetlen, gyér bajusza és túlságos hegyes orra volt. Szóval egyáltalán nem olyan ember, a kibe egy szép és okos asszony, a kit valamikor bizonyára 1 ünnepeltek, szerelmes lehetne Nos, ez az asszony | nem is volt soha szerelmes a férjébe, de igazi, tiszta Ne tétovázzék, ba fáj a feje, :: hanem használjon azonnal :: ?f“Tl S A F* a I É "K* amely 1° perc alatt a legmakacsabb migraint a fejfájást BEftEl VAS- PAST LLAT 1 1 ■ 1 > BERETVÁS TAMÁS gyógyszerész KISPESTEN. 3 3 dobozzal ingyen postai szállítás. —.—.t.-b-t-
