Szatmár-Németi, 1910 (14. évfolyam, 1-98. szám)

1910-10-16 / 77. szám

Szatmár, 1910. október 16. SZATMAR - NÉMETI. 3-ik oldal. azt a viszontudvariasság akkor is kötelezi egy rövid, de nyájasképü igenre, vagy nemre, ha egyébként belül morog, mint egy rosszkedvű ||k#iondor. S az ilyen rövid feleletek igen ve- ' ismédéi mesek olykor. A mogorva utast olyan íszéles beszédbeereszkedésbe ragadhatják, hogy :iemiatt aztán harmadnap is morózus bosszúsáé log az orra hegyen. J] i­A,;. i S hogy mennyire zavarja, bántja és ide­gesig ^ csendesen gondolkozó utast a külön- ,féle -fecsegések és beszélgetések bábele, ezt már csaknem valamennyi ember tapasztalhatta ön­magán, ha vonaton utazott. Föltéve persze, hogy volt valami gondolkozni valója. Mert az­zal az istenért sem gyanúsítom meg valamennyi embertársamat, hogy föltétlenül gondolkozni szokott, ha direkt elmemozditásra kényszerítő témája nincsen is. De hiszen nem is rezerválták azt a sza­kaszt mindenek számára. A gondolkodó, csen­des ember még a nemdohányzónál is ritkább teremtés. Eppezokból elég azoknak egyetlen fdíifny fülke is a százkocsiból álló vonaton. Ez az egy fülke azonban föltétlenül kívá­natos. Nemcsak Angolországban, ahol több a zárkózott ember, hanem nálunk is, ahol itt-ott ■ egy csendes gondolkodó is akad már. Mért Magyarországon az üres melldönge- tések s a hangom virtusok hazájában, a csen­des embereknek és a gondolkodó embereknek, ha valamennyien apagyilkosok volnának, akkor is meg kellene bocsátani. Dehát egyelőre csak arrdl volna szó, hogy egy fülkét különítsenek , el számukra a vasúton. S ez még különösebb ; költséget vagy fáradságot sem okozna. Mind­éi , ö,gszer egy paragráfussal kellene megtoldani az ■' utazási szabályzatot a nemdohányzó-paragráfus mintájára s nehány táblácskát nyomatni, mond­juk ezzel a fölirással: „Gondolkozók szakasza“. Azaz, hogy pardon. Amilyen pózkedvelő a magyar, még zsúfolva lenne ilyképp ez a szakasz minden alkalommal. Azért tán, ha nem - is olyan magyaros hangzású, célirányosabb t lenne ez a fölirat : „Csönd-lülke“. Ettől mene­külnének a vérbeli szittyák. Karc. — Dr. Vajay Károly királyi tanácsos. Városunk polgármesterét, dr. Vajay Károlyt királyi tanácsossá nevezte ki őfelsége. — Szatmárvármegye őszi közgyűlése folyó hó .ljj-áü folyt le. A közgyűlésen Csaba Adorján főispán A tiszteletes asszonyban, illetve a rendszerető gazdasszonyban fölülkerekedik az anya. Odamegy a kislányhoz. Két kezébe veszi a könytől nedves arcocs­kát s a fájdalmas nézésű szemeket látva, maga is el- érzékenykedik s összevissza csókolja, a talán bűnös, kislányt. Szegénykének nem is kellett több. Ráfeküdt az édesanyja keblére s mig a csókot és ölelést viszo­nozta hangtalanul, fuldokolta : — Az a Vince, az Vince . . . — Dehát mit tett neked Vince — kiáltott a tiszteletes asszony öntudatra ébredve és kissé eltaszitva magától a kisleányt — és mit tett Teréznek, hogy még dologhoz se látott f — A húsok — rebegte az agyongyötört terem­tés, a szegéhy Teréz. O’ — A húsok? Mi van a húsokkal ? Talán meg ette Vince ? Beszéljetek I — Egy egér . . . — leheli most már inkább, . mint mondja s termetes szakácsnő igen nevetséges • félelemmel. Sárika úgy kacagna most, de úgy. — Ha nem fájna neki olyan nagyon a maga baja. — Hahaha, — kacag helyette jóságosán a tisz­teleté« asszony, hogy még a könye is kicsordult bele l — hát egy egér az egész ? Gyertek no 1 Hát hol az ; az egér? Hadd fogjam meg azt a kedves rózsás kis fülét, szedte —- vette . . . Ja. (Folytatjuk a köv. számban) elnökölt. A főispán megnyitó beszédje után az alispáni jelentés következett. A tárgyhoz az utmizériákat ille­tőleg Szuhányi Ferenc orsz. képviselő és dr. Falussy Árpád érendrédi ügyvéd szólaltak fel. A törvényható­ság 1911. évi költségelőirányzatát az állandó választ­mány ama javaslatával, hogy egy orvosi, egy köz- igazgatási gyakornoki állást rendszeresit és egyik aljegyzői állást árvaszéki állásnak minősiti, egyhan­gúlag elfogadta. Ezután rendes tagjait választotta meg a közgyűlés. — Az evang. istenitisztelet vasárnap a lelkész távolléte miatt elmarad. — Az „Ecsedi Láptársulat“ közgyűlése. Az „Ecsedi láp lecsapoló társulat“ folyó hó 18-án, Nagy­károlyban rendes évi közgyűlést tart. — A nagymajtényi koleragyanus esetre vonat­kozólag is megnyugtató jelentés érkezett a bakterio­lógiai intézettől, ahova a beteg váladékát felküldték. A jelentés szerint ezúttal sem forog fenn kolera s így vármegyénk területe egyelőre ment a kolera gya­núiéi. — Tagosítás a Németiben. A földmivelésügyi mi- niszirr a németii határrész tagosítása ügyében a kérel­mezők javára döntött s az általános tagositási eljá­rásba az egész határt bevonhatónak nyilvánította. Ez alól az úgynevezett lankákat sem vette ki, csupán a belsőségeket és a belsőségekkel összefüggő területeket, A lankák azonban, tekintettel különleges viszonyaikra külön tagosittatnak. — Az állványról esett le Kosa György 26 éves kőmives csütörtökön egy Attila-utcai építkezésnél. A mentők a közkórházba szállították Állapota nem súlyos. — Utcarendezés. Valamelyik ősrégi számunkban ennek a városnak a szépséghibáiról Írván, megemü- teilük, hogy építkezések és utcakövezések alkalmá­val rengeteg kőtörmelék, földhányás kerül az utcára szzembántó és forgalomgátló lomnak. Az épületek már tán lakót is változtattak, a kövezők pedig ki tudja hányadik utcában vájják a kőtuskók homokápyait, a kis kő-, föld- vagy téglahalmok azonban még mindig büszkén kérkednek, hogy itt egykor serényen folyt a munka. Szép, szép a dicsekvés, még a nyegleségnek is meg lehet bocsátani, ha munkálkodással henceg, sőt. kissé tán nékünk is dagad a lokálönérzetünk, ha lát­juk, hogy épül és szépül a városunk s hogy szorítja ki mindenütt a célszerű az elavultat, az ócskái, az uj — de kissé mégis csak furcsa, hogy az ócska ron­gyossá nyütt kabátunkat csak azért hordjuk a karun­kon, hogy az épp rajtunk levő ujjal kérkedhessek. — Nagyon sok utcán terjeszkednek ezek a földbuckák és törmelék tégladombok s a közgondoskodás megle­hetősen késedelmes, ha arról van szó, hogy ezeket eltakarítsa. Előbb utóbb azónban mégis csak történ­nek intézkedések ezirányban is s a hatóság akkor is csak hatóság, ha ez a jelmondata: amit holnap meg­tehetsz, azt halaszd el máról. Azonban minden fekete- májuság nélkül meg kell állapítanunk, hogy a Rákóczi- utca elején a páratlan házak elől már eltakarították a kövezés után fennmaradt kőtörmeléket s az uj Posta-utcába szállították. Ez igen helyes igy, ameny- nyiben az uj Posta-közt még nem adták át a köz­forgalomnak s amint a csalhatatlan előjelek mutatják nem is adják át egyhamar, mert a hamar-munka nem egészséges valami, — itt tehát a kőtörmelék egész bátran elheverhet beláthatatlan időkig is. Szerény vé­leményünk szerint azonban célszerű volna, ha a Rákóczi-utca páros számú házai s igy a posta-épület elől is elszállítanák ezeket a tunya kőrakásokat. — Betörő suhanc. Csak legutóbb emlékeztünk meg egy fiatal betörőről, kit Mátészalkán fogtak el; ezultal egy tizenhat éves gonosztevő-csemetéről szól a hiradás. Balog Endrének hivják az ifjúkori bűnöst ki Molnár Mihályné szahnárhegvi lakásába a napok­ban betört. Bár a vállalat sem jövedelmezett valami fényesen, mindöszze 28 korona volt az eredmény, a sihedert még az a baleset is érte, hogy egy-kettőre fülöncsipték. Átadták a csendőrségnek. — A bányatiszt balesete. Papp József nagybá­nyai bányatiszt kezében a dinamit eddig ismeretlen okból felrobbant. A szerencsétlen bányász fején és arcán oly súlyos égési sebeket szenvedett, hogy alig marad életben. — Marólugott ivott. Annyira fogalommá mereve­dett már ez a cioi sablon, hogy a nyájas olvasó nem is olvassa már, ami ezután következik. Igen termé­szetesnek találja, hogy e cim mögé szegény mosónők, vagy szerelmes szakácsnők tragédiáit gyanítsa, miket olvasni sem érdemes, mert csak a nevek változnak, a történet mindig ugyanaz. Hűtlen lett a szeretője, ne tudta elviselni, a halálban keresett vigasztalást. Peleskei Mihályné esete kissé eltér a marólugi históriáktól. Peleskei Mihálynénak kőmives a törv nyes eltartója. Ámde Peleskei Mihály nemhogy a feli ségét nem tartotta el abból a pénzből, amit kereset hanem ellenkezőleg ő követelte hitvesétől, hogy e tartsa. Főzzön neki, mosson reá, de hogy honnan vegy az asszony a pénzt, avval Peleskei nem törődött. A asszonyt ez a zulukaífar igazság annyira elkeseritetti hogy csütörtökön marólugott ivott. A mentők a köz kórházba szállították a szerencsétlen asszonyt. Álla pota javulóban van. — Színészeink Nagykárolyban. Heves Béla újon nán szervezett szintársulata péntek este mutatkozot be a nagykárolyi közönségnek a városi színházban Az első előadáson még erősen meglátszott az utazái fáradságának nyoma és hogy a teljes ruhatár még nerr érkezett meg. Annál élénkebb volt a második estén s »Muzsikuslány« c. operett előadása. Bállá Mariska kisst megfogyva bár, de friss és kedves temperamentummal jött. vissza s már most megállapítható, hogy Vidor. Mátray és Zöldi Vilma határozott nyereségei a társulatunk. Heves Béla számos uj darabot vett fel műsorába s a nagykárolyi közönség, az előjelekből Ítélve, az idén sokat fog színházba járni. — Az árokba fűlt. A régiek a vizbefulást tar­tották a legreítenetesebb halálnak. Pedig sokkal csú­nyább és rettenetesebb meghalás az árokbafulás. S nálunk, ahol még városban is annyi a büzhödt vizű pocsolya s az árok, mint más nyugati országban, bogy ne mond|unk nagyot, az áldásos csatorna, elóg gyakori ez a halálnem is. Csak a múltkor irtunk egy szatmári esetről, amikor egy szegény öregasszony ful­ladt a németi határban levő árokba. Ezúttal Mérkről jön a hiradás, hogy ott f. hó 9-én Hochrat Gyula 13 éves fiú egy utszéli árokba fűlt. Arccal lefelé esett s mire észrevették már meghalt. — Száj- óe körömfájás Sándorhomok szatmftr- megyei községben ragadós száj- és körömfájás álla­píttatván meg, felhívja a főkapitány a közönséget, hogy ha hasított körmü állatok között legcsekélyebb száj vagy körömfájást észlelne, 'azonnal különítse el a beteg állatokat s az esetet a főkapitányt hivatalhoz haladéktalanul jelentse be. Ragályos betegségek terjesztésében nagy szerepe vpn a házi poloskának. Ha ezektől a veszedelmes fér­gektől meg akarunk szabadnlni, úgy csak a Löcherer Climexint használjuk, mert a Climexinnel érintkező poloskák elpusztulnak; petéik pedig a Glimexin hatása folytán kiszáradnak s többé ki nem kelnek. A Cli- mexin mindenütt használható, szövetet, bútort, falat vagy festést nem piszkit; nyomot, vagy foltot nem hagy. Kapható : Raj'zinger Sándor gyógyszertárában Szatmár és a készítőnél : Löcherer gyógyszerésznél Bártfán. IRODALOM. Egy modern mindenttudó. Semmi sem jellemzi jobban a mi korunkat, mint az az ellentét, a mely a müveit embernek ismeretköre és a mindennappos szükségletté vált ismeretek roppant kiterjedése között van. Az embert arra hajtja a szük­ség, hogy többé-kevésbé egyoldalúan képezze ki ma­gát, ha a maga élet pályája dolgaiban teljes és biztos képzettséget akar szerezni. A tudományok többi terü­leteit kénytelen elhanyagolni, a pilihisztor ma már körülbelül a lehetetlenségek sorába tartozik Viszont azonban az élet minduntalan vet fel olyan problémá­kat, melyek megoldásához okvetlen szüksége van min­denkinek szakmájától távoleső ismeretekre. Ezt az ellenmondásl a modern ember úgy egyen­líti ki, hogy tart magának a könyvespolcán egy saját külön mindenttudót,, a ki tud mindent, a mire gazdá­jának szüksége lehet és gyorsan, könnyen, megbízha­tóan ad meg minden felvilágosítást minden fölmerülő kérdésre. Ez a mindenttudó — mindenki kitalálhatta, a lexikon, ez a modern életet jellemző könyv, az emberi művelődés éredményeinek a mindennapi élet számára való feldolgozója. Nagy kultúrája nemzeteknél a lexikonnak külön­böző tipusai fejlődtek ki, a feldolgozás módja a terje­delem stb. különbségei szerint s egy-egy nagy lexikon valóban enciklopédiája szokott lenni az egész emberi művelődésnek. Nálunk azonban jóformán csakis a nagy, láplicált félfüggöny (vitráge) párja 3 K. Hosszabbítható rezrudak drbja 40 és 50 fill. " J* 4!$ 4v Ä ."*• -------------------------­rö ny eongre azsuros 110 széles ratr 1 K 30 f. léziimh üzleten Szatmár, Kazinczy-utca.

Next

/
Thumbnails
Contents