Szatmár-Németi, 1910 (14. évfolyam, 1-98. szám)

1910-10-09 / 75. szám

Szatmár, 1910. október 9. SZATMAR-NÉMETl. 8-ik oldal. r Állandó, néma, mozdulatlan, Ami bennem és köröttem van, Csak fájdalom, csak szenvedés. Mióta tart? Meddig- viseljem? Már nem tudom, nincs mihez mérjem, Más nap, más éj itt sohse jő. Csak ülök a sötétben, csendben. Borzalomtól kidülledt szemmel; Meghalt, itt meghalt az idő. 14-ts szAmu rab. HÍRÜK. Nő-esküdtek. „A berlini feministák memo­randumot terjesztettek fel a né­met kormányhoz, melyben kérik, hogy az ifjúkori bűnösök fölött Ítélkező iljusági törvényszéken adjanak helyet a nőknek. A bün­tetőjogi reform-bizottság azon­ban elvetette ezt az indítványt“. Én nem vagyok feminista ; a leghatározot­tabban nem. Nem kiáltom jelmondatként: jogot a nőknek. Van annak kérem elég joga. S hogy bevalljam az igazat, nagyon puha szivü (ha néha erŐ3 kezű is) némely hivatalra a nő. Pél­dául bírónak. Nem mondom, pár század múl­tán esetleg, amikor már annyira megszokott lesz ez és a többi eféle hivatal a nőknél, mint a férfiaknál, akkor lehet, hogy a szivük is ed­zettebb lesz rá. E helyütt azonban, dacára annak, hogy nem a női jogok térhódításáért lelkesedem, erkölcsileg állást kell foglalnom ama mozgalom érdekében, melyet a német feministák indítottak. Az es­küdtszékbe szeretnének bejutni a német asz- szonyok, a bűn es izgalom iránt fölöttébb fo­gékony asszonyok s e célból lépcsőnek megelé­gednének egyelőre azzal, hogy az ifjúkori bű­nösök fölött ítélkező bíróság esküdti székeiben szorítsanak számukra egy kevésnyi helyet. A céltól ezúttal eltekintek, nem akarom mindenáron észrevenni a feministái lólábat, el­fogadom ezt az eszmét az okaiért. Az esküdtszék intézményre ugyan rájár a rúd manapság. A sok hozzáértő s a még több kocapszihológus erősen döngeti ennek az antik korból a mai viszonyokhoz restaurált intéz­ménynek a falait. Ki kell venni — szól a szen­tencia — az ítélkezés jogát oly emberek kezé­ből, kiknek halovány fogalmuk sincs róla, mi a bűn s mi az enyhítő körülmény. Hát mind­ebben van is némi igazság. De mindamig ez az igazság teljességében érvényre nem jut: le­hetne csevegni a német nők ötletéről. Mert kérem szeretettel, mitől van az, hogy annyi a züllött, a bűnös gyermek ? A nevelés­től- Rosszul mondtam : a neveletlenségtől. A neveletlenség pedig attól van, hogy az anyák nem tudnak nevelni, vagyis inkább nincs gond­juk a nevelésre. Az iskolára bízzák ezt. De hiába nevel az iskola ; mind nevelhet a taní­tónő, ha a gyermek odahaza mindennek az ellenkezőjét látja, hallja, tapasztalja. Az otthon hatása lerontja az iskola hatását. Nem kell valami nagyon erőltetnünk a logikánkat, hogy körülbelül megállapítsuk a külső érveket, amikkel a berlini nők, kik a föntjelzett mozgalmat indították, eszméjüket előre tolták —: föl kell ébreszteni az érdeklő­dést a nőben a nevelés iránt. Ez az érv olyan logikus, hogy egyszeri­ben helytelenné teszi a büntetőjogi reform- bizottság döntését, amely a német nők javas­latát elvetette. Mert bizonyára azzal az indokkal vetette el, hogy a nőknek másutt fontosabb a hivatása, pl. a nevelésnél. Az azonban nem jutott eszébe ezeknek az uraknak, hogy szolgálatot akkor tennének a nevelésnek, ha nem vetik el ezt az indítványt. Hiszen az anyák épp itt ezen a té­ren tanultak volna nevelni. Értem ezalatt azokat az anyákat is, akik nem a nemtudomhogyhivják- féle neveléstan szabályai szerint tanulják ne­velni a gyermekeiket; azokat az anyákat, akik­nek nincs gondjuk a gyermekeik nevelésére. Maguk előtt látnák a életet a maga megdöb­bentő valóságában. Látnák a példát, az elriasztó példát s igyekeznének megóvn1 saját gyermekeiket az ilyen sorstól. S mennyivel más lenne az ítélkezés is! Hiszen a bíróknak, az esküdteknek, akik Ítél­keznek, nem jut eszükbe, hogy egy pillantást vessenek a gyermek leikébe s tekintettel legye­nek az előttük álló ifjú bűnös nevelésére, job­ban mondva: neveletlenségére. Másként lenne ez, ha az esküdtek között nők is lennének. Mert ha egyébhez nem is, de a gyermeklélek- hez értenek a nők. Nagy szolgálatot tenne te­hát minden állam a nevelésnek (és nem sza­bad elfelejtenünk, hogy az állam társadalmi jóléte a nevelésen alapul) ha helyt adna a nők­nek az ifjúsági törvényszékeken. S ezzel elérhetnénk azt is, hogy valamikor nem is lenne szükség ifjúsági törvényszékekre. ___ Girl. — J usth Gyula részvéte. Juslh Gyula, az országos függetlenségi és 48-as párt elnöke levelet irt a szatmár- németi-i függetlenségi és 48 as párt elnökségéhez, amely­ben Csomay Imre halála fölött mély részvétének ad ki­fejezést. A levél a következő : „Tornya, 1910 okt. 5. Igen tisztelt Elnökség ! A nagy veszteség, amely önö­ket érdemekben gazdag elnökük elhunytéval érte, mé­lyen megrendített. Szomorodott szívvel osztozom nagy bánatukban és fájdalmas érzéssel fejezem ki őszinte részvétemet. Hazafias tisztelettel: Justh Gyula“. — Tanács hírek. A Vajay- és Hermán Mihály- utcai telektulajdonosok uj közkutat kérelmeztek. A | tanács utasito'ta a mérnöki hivatalt, hogy a kutat még e hó folyamán készíttesse el. Szeged városa a szomszédos törvényhatóság te­rületén fellépett kolera miatt az október 7—16-iki országos vásárt betiltotta. Nyitra vármegye a Vágsellyei járásban hasonló okból szintén betiltotta a vásárokat. A városi tanács az erről szóló értesítéseket közhírré tétette. A tanács Bikfalvy Ernőnek engedélyt adott Ár­pád utca 16. szám alatt emeletes lakóház építésére. — Wirtfl Sári, a fürge kis naiva alaposan meg­tréfált bennünket. Nem tudjuk kinek állott érdekében, hogy halálhírét költse ennek a közkedvelt művésznő­nek; mi jóhiszeműen vettük át a nagykárolyi hír­adást, annál is inkább, mivel egészen pontos adato­kat kaptunk a halálesetről. Baklövést követtünk el, midőn ezt a kövér hírlapi kacsát közöltük, bár meg­jegyezzük, hogy soha úgy felsülésnek nem örvendtünk, mint ezúttal. Örömmel olvastuk a héten Wirth Sári­nak a Pesti Hírlaphoz intézett táviratát, melyben meg­cáfolja a halálhírt s értesíti a P. H-t, hogy a legjobb egészségben aratja sikereit Szolnokon. — A helybeii függetlenségi párt a f. hó 13-iki vármegyei rendes közgyűlést megelőző napon, október l?-ikén, szerdán reggel 10 órakor Szatmáron az iparos olvasókör helyiségében pártgyülést tart a következő tárgysorozattal : 1. A 13-iki megyei közgyűlés tárgy­sorozata feletti határozat. 2. A választás alá eső közigazgatási bizottsági, központi, állandó választmá­nyi üresedésbe jövő helyek betöltése feletti határozat. 3. Rendes pártügyek. 4. Esetleges indítványok. Koleragyanus esetek Szafmármegyében. Nagy- majtény községben szerdán egy 8 éves gyermek ko­leragyanus tünetek között meghalt. A helyszínén nyom­ban kiszállottak Madarassy István járási főszolgabíró, dr. Czukor Rajos járásorvos és dr. Somossy Ignác kőrorvos, akik az elhunytat felboucolták és váladéká­ból felküdtek a budapesti bakterológiai intézetbe vizs­gálat végett. Az eset bejelenttetett a belügyminisz­tériumnak. A krasznabélteki koleragyanus esettel kapcsolat­ban említettük legutóbbi számunkban, hogy dr. Aáron Sándor vm. főorvos nyomban kiutazott Kraiznabél- tekre. Itt megállapította dr. Aáron, hogy a távirat té­vesen lett leadva. A beteg nem nő, hanem férfi. Hor­váth Ézsi, a krasznabélteki banda kisbőgőse. A főor­vos a betegnél kolera nostrast konstatált és azonnal megtette a szükséges óvintézkedéseket. A beteg bél- ürülékét és hányási váladékát megvizsgálás céljából felküldötte a bakteriológiai intézetbe, ahonnan eddig még semmi közlés nem érkezett. Horváth Ézsi a beteg cigány vasárnap este meg­halt. Krasznabélteken és környékén a halál hire nagy riadalmat okozott. — Beszámíthatatlan állapotban. Képiró István, márki lakos régi haragosa Erdei Istvánnak és nem egyszer megkísérelte már, hogy haragját kitöltse rajta, de eddig nem sikerült. Részint a körülmények nem engedték, részint a törvény tilalomfája intette le Ké­pírót, hogy valami meggondolatlan cselekedetet el ne kövessen. Szerdán azonban sikerült néki mesterséges utón előidézni az enyhítő körülményt : a beszámilha- tatlanságot. Alaposan bepálinkázott a korcsmában és kitörve egy karót a kerítésből, lesbeállott Erdeiék előtt. Az Erdeiék házából mit sem sejtve jött ki a 18 éves Erdei Gábor, Erdei István fia, akit Képiró meg­támadott és a karóval úgy elvert, hogy a szerencsét­len fiú belehalt sérüléseibe. Képírót a csendőrség letartóztatta. — Erősen ijesztget bennünket a kolera réme Szó lévén a szatmármegvei kolerás esetről a közön­ség biz jócskán megszeppent, amikor a héten végre a hatóság hirdetménye is megjelent a kolera ellen való védekezésről. A közvélemény szentül meg volt győ­ződve, hogy a sárga veszedelem már itt is van vala­hol a nyakunk körül, csak titkolják. Senki sem mert gyümölcsöt vásárolni, ellenben mindenki szaladt a drogériába, hogy megtudja végre: mi az a Lisoform. A számra szaporodott utcaseprők fokozott eréllyel kezelték szerszámjaikat, a folyókákat újból kimesze'- ték, a főkapitány pedig a szatmári piacról, a Buda­pestről érkezeit dunai halakat kitiltotta. A min­denesetre helyes intézkedés folytán már el is koboz­tak a vasútnál ilyen halküldeményt. — Fizetség az italért. Horváth Ignác majtisi ci­gánylegény, notórius fogházvirág eddig hatszor volt elitélve különböző testi sértésekért, amelyekben a fő­szerepet mindig a pálinka vitte. Tegnapelőtt ismét italozott a fürtös hajú Fáráó-ivadék. Pálinkát ivott Farkas Mayer korcsmájában. Mikor pedig fizetésre került a sor, egy ócska forgópisztolyt rántott eiő és több ízben rálőtt a korcsmárosra. A csendőrség Hor- váthot nyomban letartóztatta és egyelőre a mátészalkai járásbíróság fogházába kisérte be. — Párbaj beretvával. Hétfőn a nagykárolyi dög­téren Sebők György és Szilágyi Márton cigányok élesre fent beretvával párbajt vívtak. A lovagias cigányok egymást halálosan összevagdosták. — Búcsú. A prágai helytartósághoz történt ki- neveztetésem folytán Szatmárról elköltözöm. Mindazon barátaimnak és ismerőseimnek, kiktől az idő rövidsége miatt személyesen nem búcsúzhattam, ezúton mondok szívélyes istenhozzádot. Szatmár, 1910. október 8-án. Mochacsek Ferenc. — Október az obiigát siránkozások hónapja. Nem tudjuk hogy az egész világon, de Magyarorszá­gon igy van. Midenki nyafog és panaszol, mert ez az a hónap, amikor fölszakadoznak az ország sebei. Borús a gazda arca, sokkal borusabb, mint amilyennek a közismert Mauthner-plakát mutatja, nem épp azért, mert nem Mauthner magvat vetett a földjébe; vethetne abba olyan magvat, amiből ötkoronások kelnek ki, akkor is elfizetné mind adóba, meg a banknak, meg a patikának, meg a biztositó uraknak, meg a fene tudja még hová. S mire október jönne, már nem kö­vér ötkoronásokat, hanem satnya bronzokat zörgetne a zsebében. Panaszkodnak a szüretelők is, mert már szőllőt sem érdemes termelni ebben a tejjel és mézzel folyó Kánaánban s a borkereskedők is lamentálnak, mert egyre drágább a must s egyre gyöngébb és mind több és több alkoholt és Zacharint kell beléje ölni, hogy egy kis ösztövér hasznot is lehessen kisaj­tolni belőle. Borúsak az anyák s a lányokra is bebo­rult az égbolt, mert mind elviszik a legények elejét. S minthogy még nagyon sok akad, aki otthon marad, si­ránkoznak a cikkírók is, hogy a nép napról-napra jobban korcsosodik — nem kellenek a fiuk már a császárnak sem. A császárnak nem kellenek, de A Miskolci „Kristály“ vegytisztító, ruhafestö és gőzmosd gyár fióküzlete (K5lcsey-u. 14., Guttman-ház) elfogad íesté*re, vegytisztitásra ás mosásra mindennemű női lehérnemüeket. Szép munkál Gyors szállítás jutányos ár! — Fióküzletek: N.-Várad, Eperjes, Debrecen, Szatmár, Eger, Beregszász, Munkács. — Képviseletek az ország minden részében.

Next

/
Thumbnails
Contents