Szatmár-Németi, 1910 (14. évfolyam, 1-98. szám)
1910-09-21 / 70. szám
XIV. évfolyam. Szatmár, 1910. szeptember 21. Szerda. V v 910 K 22 r . V' '‘jdfrrf'i ; 70 szám. ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor l Egyes szánn ára iö Siller. FELELŐS SZERKESZTŐ: DUSZIK LAJOS. SZERKESZTŐS!«* ES KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utea 10 ——— Telelon^szám 80.----— Mi ndennemű dijak Szatmáron, ekiadóhivatalban fizetendők. Népgyülés az általános, egyenlő és titkos választói jogért. Megtörtént az első iépis A nagy gondolat: az emberegyenlőség, mely másfél század óla izgatja az emberiség közszeilemét, a nagy probléma : a jogegyenlőség, mely államokat ragadott ki a feudális maradiság bénító hatalmától s terelt az idők szellemének megfelelő fejlődés felé, itt — Szatmáron — is ünnepet teremtett. Mintha egy jobb jövendőnek előre vetett sugára ragyogott volna a vasárnapi népgyü- lésre . . . Egy lelkes, intelligens társadalom hitvallása volt az egyenlőség mellett s hatalmas, komoly tiltakozása az erkölcsteleneden választások további létjo • a ellen. A gyűlés egész lefolyása a leghitelesebb megállapítása annak, hagy a nagy politikai reform gondolata nem újság: olt volt ez eddig is sejtelem, vagy várakozás alakjában a leikek- 1 en, Elénk tárult a kérdés egész fontossága. Látluk azt a széles kilerjedettséget, melyen ez az átalakulás mozogni fog, belekapcsolódván állami és társadalmi életünk legfőbb kérdéseibe, legfontosabb megnyilvánulásaiba. A hatalmas reform apostolai, kik ezen a népgyülésen felszólaltak, külön-küíön világításban mutatták meg a nagy átalakulás szükségét. Szavaikat a legmelyebb meggyőződés sugalmazta s az egyetemességre törekvő lelkek széles felfogásában, a praktikus élet reális viszonylataiban látluk e jogkiterjesztés következményeit. Ezek mind biztatók ! Egy uj áldásos fejlődést ringat ez a reform az ölében. Közéletünk nagy Erhiich preparátuma ez : ezt a vérében, erkölcsében beleg szervezetet csak ennek a nagy reformnak gyógyító hatalma teheti egészségessé. Azok az ellentétek, melyek osztályokat váltottak ki a nemzet testéből s igy ellenálló erejét csökkentették, ettől az átalakulástól elvesztik merevségüket s egy demokratikus társadalom felfrissült vérkeringése ki fogja vetni magából az osztály- és fajgyűlöletnek nemzetet sorvasztó bacillusait! A nemes apostolok, kik e nagy eszmét felébresztették és megvilágilották lelkűnkbe egy föltétlenül tiszteidre, becsülésre mélló munkát végeznek : a nemzetébresztés nagy munkáját. Ez is érdem. Ez is elég. Legyen e kérdés előttünk. A nemzet ébredezik. Lelke megtermékenyült. Megértette a nagy létkérdést! Közéig a nagy feltámadás ! Részletes tudósításunk a nagygyűlésről a következő : Vasárnap délután fél 4 órára volt ki'üzve a nép- gyülés s mar 3 órakor megtelt a Károlyi-ház nyári kertje közönséggel. Láttunk már ugyan e h lyen erős csendőri asszisztencia mellett népgyüléseket, de ennek a vasárnapinak a lelke volf más ! Az a feszült figyelem, az a fegyelmezettség, mely e népgyütésl jellemezte, egy megérlős társadalom érettségének volt jele. Ezt örömmel és megelégedéssel kell konstatálnunk. A gyűlés félnégykor kezdődött, midőn a fővárosi küldöttek élükön báró Bánffy Dezsővel, az országos liga elnökével s helyi társadalmunknak a reformért lelkesedő vezető tagjaival elhelyezkedtek az emelvényen. Dr. Tanódy Márton nyitotta meg a közgyűlést, miután a vendégeket bemutatta az éljenző közönségnek. Az első szónok dr. Ferenczy Gyula debreceni jogakadémiai tanár volt, ki a liga debreceni fiókjának üdvözletét tolmácsolta forró, lelkes szavakban a szatmáriaknak. Beszéde végén az altalános, egyenlő és titkos választói jog mellett kitartó küzdelemre hívja fel a közgyűlést. Uiana báró Bánffy Dezső emelkedett fel. A szűnni nem akaró éljenzés és taps lecsillapultával a következő beszédet tartotta : 'i. közönség! Mi nem jöttünk ide pártpolitikát csinálni, hanem a jövő útjait akarjuk megmutatni. Az utat, amelyen a fejlődő viszonyok és haladó kuliura elfogadásával képes lesz hazánk tovább haladni. Én beismerem, hogy e tekintetben sokakat, taian engem is, mulasztás terhel. Mikor i848-ban a mai választási törvény alkottatott, az az akkori viszonyoknak megfelelt, egy átmenet volt és ugrándozásokkal nem lehet viszonyokat megváltoztatni. Azóia azonban elmulasztották azt fejleszteni, most pedig itt az ideje, amidőn erről gondolkozni, a választói jog kérdését rendezni kell. De ezt nem lehet úgy, hogy apró foltozás legyen, hanem a jogegyenlőségnek, a haladó kor kívánalmainak megfelelőn kel! történnie és ez nem lehet máskép, minthogy a választói jog általános, egyenlő, titkos és — hogy tovább menjek a részleteiben, — küzségenkénti legyen. Nem a munkásosztály, hanem a magyar állam érdeke követeli ezt. Nem engedhető az ugyanis meg, hogy a választói jog jövő alakulása tisztán a munkások érdekeinek a képviselete legyen. Bar nem az én hivatásom, de el kell hogy mondjam, hogy az utolsó idők tapasztalatai azt mutatják, hogy a választok szama ebben az arányban, mint most van, nem maradhat, a nemzet azon tagjai, akik pénz és véráldozatokkal szolgaijak a hazat és jogokat nem bírnak, kell, hogy azok is megszerezhessek ezt a jogukat és a választói jognak titkosnak kell lenni. Nem lehet azt a frázist használni, hogy a magyar nemzet lovagiassága a titkosságot nem tűri el. Magyarországon, sajnos, ahol a vagyoni viszonyok nagyon korlátollak, a független emberek száma is nagyon korlátolt. Itt kevesen vannak, mondhatnám vagyunk, akik korlátlanul nyilváníthatjuk akaratunkat és épp a középosztály az, amely legerősebben meg van kötve. Nem a munkásosztály, a középosztály az, amiért meg kell vivnuuk a harcot, azért az osztályért, mely értelmisége áltál hivatod arra, hogy gerince, vezére legyen a nemzetnek. A polgári fejlődés útjaira szükséges átvinni az eddig agrár-feudális magyar államot. (Taps.) Ez neai ktzarasa a munkásosztálynak, ez csak ut az egyenlő polgári állam felé, amelyben a munkás-államnak is érvényre kell jutnia. Ne tessek azt hinni, hogy a regi idők óta küzdő nemzetközi szociáldemokrata eszmék munkásaiért küzdünk, de velük együt küzdünk egy az agrár-alakulat helyébe lepő polgári alakulatért. Én á legszélesebb soviniszta alapon állok és azt tartom, hogy a magyar államot a legszélesebb soviniszta alapon lehet kiépíteni. Az általános, egyenlő, titkos választói jog nem ingat meg semmit, ha gondoskodunk, hogy a magyar állam magyarságát kellőleg biztosítjuk. Ezt biztosíthatjuk a kerületek észszerű beosztásával úgy, hogy az egyenlőség elve is biztosíttassak. Ezért járunk mi városról városra, ma itt, holnap másutt és hirdetjük ezt az igét és reméljük, hogy a hatalom, ha meg ma nem is, de ha a viszonyok a nemzet nyomása alatt úgy alakulnak, egy olyan parlamentet fog összegyűjteni, mely nem fog tovább közjogi vitákba elmerülni, hanem a gazdasági és szociális viszouyok javulását fogja ezáltal kitűzni. Meltoz- tassanak szerverelunk mellett továbbra is kitartani meg képviselőválasztásokkor is és arra szavazni, aki az aualanos, egyenlő, liikos választói jog híve. Mél- toziassanak nekem megengedni, hogy ezen rövid szavakkal az urak figyelmet felhívtam és lépjenek be azok soraba, akik az egyeuiőseg alapján akarnak építem. Ez az en keresem es oüajom es higyjék el, ez az Önök erdeke is. (Hosszas eljenzes és taps.). Az eljeuzés iecsillapultaval De Gerandó Félix beszéli. Szorgalmas tanuUnaayozasra valló beszédében mulatott ra arra, hogy az ország mai helyzetének nélkülözhetetlen szükségé az általános, egyenlő, titkos, községenként való szavazati jog. A közönség ügyelnie mindvégig megmaradt a kedves modorú fiatal szonok mellett. Utauna dr. Blauner Mór bpesti ügyvéd valóban nagyszabású s melyre ható beszédet tartott. A kérdésnek jogi, gazdasági es egyéb oldalait mutatta be. Fejtegette, hogy micsoda gazdasági előnyökkel járna az országra az általános választói jog, amely vegre letörne a nagybirtokos osztály káros uralmát és viszonyainkat összehasonlította azou külföldi államokéval, amelyekben mar megvan az általános választói jog. Haypál Benő budai reí. lelkész volt a következő szonok. Az országszerte hires lelkész már mint szonok is nagyfokú érdeklődést keltett impozáns hangjavai, férfias, szimpatikus megjelenésével. Beszédeben azokkal vitatkozott, akik féltik a magyarság hegemóniáját a választói jogtól és érdekesen cáfolta a ellenvéleményeket. Hatalmas taps jutalmazta a remek beszédet. Ezután dr. Kelemen Samu városunk országgyűlési képviselője emelkedett szólásra élénk éljenzés és taps között. Beszédében a következőket mondta : Tüllre aplicált félfüggöny (vitráge) párja 3 K. Hosszabbítható rezrudak drbja 40 és 50 fill. Függöny eongre azsuros 110 széles mtr 1 K 30 f. kmanh üzletek Szatmár, Kazinczy-utca. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKÁI LAP. ä ..SZATSfl Á R - N E m £ TI -1 IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ES VASÁRNAP. FŐSZERKESZTŐ: THURNER ALBERT.
