Szatmár-Németi, 1910 (14. évfolyam, 1-98. szám)
1910-08-31 / 64. szám
XIV. évfolyam. Szatmár, 1910. augusztus 31. Szerda. 64. izém. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATMÁR-NEMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. EL Ő F 1 Z ET ÉSI ÁR: egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. FÖ3ZERKESZTÓ: FELELŐS SZERKESZTŐ i THURNER ALBERT. DUSZIK LAJOS. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. Telcíon-szám 80. Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendík. Felekezet nélkül. Egy hatalmas testület, a Magyarországi Tanítók Országos Egyesülete olyan határozatot hozott, amelyet emlékezet kedvéért érdemes följegyezni. Kimondotta, hogy a tanitóképz £ ben mellőzni kívánja a felekezeti oktatást. Ez annak a nagy eszme-komplexumnak egy része, amelyet mi már régen propagálunk s egyúttal az egyetlen helyes irány, amely felé tanügyi politikánkat terelni kell, ha az idő megérik rá s ha komolyan akarjuk, hogy kivergődjünk abból a sötétségből, amelyben tén- fergünk. A múlt heti közgyűlésen nem kevesebb, mint hatvannégy egyesület kiküldöttje vett részt. Tehát a tanítóság szine-java ott volt. Az ember azt hinne, hogy ekkora testület, a maga impozáns nagyságában, azzal az intellektussal, amelyet magában foglal, egyszerre megváltoztatja a helyzetet. Ha más országokban, olyanokban, ahol a kultureszméknek visszhangja van, ilyen nagy eszmét hajítanak ki a világba, a kormány azonnal fontolóra veszi a dolgot. A kultuszminiszter összehívja a maga szakembereit. Ankéteket tartanak és megvizsgálják a dolgot. Mert úgy gondolkoznak, hogy ha ilyen óriási testület valamely eszmét fölvet és magáévá tesz, akkor annak minden bizonynyal óriási hordereje és mélyreható tartalma van. Más országban nem lehet | ilyen dolog elől kitérni. Más országban ! De ne feledjük el és különösen ne feledkezzenek meg a tanítók, hogy Magyarországon vagyunk. Itt mindennek van visszhangja, csak éppen annak nem, ami múlhatatlanul szükséges és üdvös. Apodiktikus bizonyossággal mondhatjuk, hogy a kormány e nagy eszme kifejezése után is siket és néma fog maradni. Úgy tesz, mintha egyáltalában nem kívánta volna senki a felekezeti oktatás kiküszöbölését, hogy helyét az állami oktatás foglalja el. Mert ha tudomásul venné, ha nem akarna kitérni előle, akkor ez azt jelentené, hogy van bátorsága odadobni a keztyüt a papok lábai elé és van kedve fölvenni a harcot a felekezeti sötétséggel, amely közviszonyainkra, különösen pedig közoktatásunkra ránehezedik és lidércnyomást gyakorol rá, hogy senkisem menekülhet előle. De persze, ettől a kormánytól ezt elvárni nem lehet. Sokkal jobbal gyönyörködik »kompakt többségében«, melyet összeharácsolt, sokkal nagyobb gondja az, hogy kényelemben elhelyezkedjék, semhogy az ilyen hangok iránt érzéke legyen. Egy tanítótestület határozati javaslatának elfogadása és ilyirányu kormány- akció megkezdése között mérhetetlen időnek kell elfolynia nálunk. A válasz, a maga némaságában, igy alakul ki: A kutya ugat, a karaván halad. Azonban mégis, a kor férfiai és mindazok, akik arra törekszenek, hogy a sötétségből kivergődjenek s velük együtt az ország is haladjon, nagy lelkesedéssel fogadják az eszmét. Ha a kormány siket is marad, de a gondolat él, hangulatot kelt, az agyvelőkbe beférkőzik és lassankint meggyőződéssé válik. A propagandának mindenesetre forrása s Magyarországon ezzel is be kell érni. Az iskolák bukottjai. Hány aggódó szülőt foglalkoztat a bukott diákok kérdése ! Hány szegény diáknak keseríti meg fiatal éveit az iskola ezer kínja. És hány tanár nem foglalkozik e kérdéssel azzal az igazi szeretettel ami egy pedagógusnak első kötelessége. Mennyi félreértés, rossz módszer, ridegség tapasztalható némely középiskolában a tanárok részéről, akik elfelejtik, hogy az ő első feladatuk nem a bíráskodás hanem a tanítás. Ha végig tekintünk az értesítőkön látjuk, hogy igen sok középiskolában elszomoritóan nagy a bukások száma. A sok bukásnak okát pedig ne keressük a diákokban mert vannak még középiskoláink, bár gyér számmal, amelyekben nagyon kevés diák bukott. Az anyagban, semmi esetre sincs olyan nagy különbség, hanem igen is van a módszerben. A mai tanárok legnagyobb része nem hivatásból választja meg pályáját s kikerülve az egyetemről a kezdő tanár bizonyos módszert állapit meg magának, amely szerint tanítani fog. Ez a módszer rendesen szigorú, mert a fiatal tanár először is tekintélyt akar szerezni. A tekintély megszerzésének egyik eszközéül a szigorúságot választja. Elfelejti, hogy ő tulajdonképTAROA. Napszámosok. Irta: Sas Arnold. Déli hevességgel tüzel az augusztusi nap. A napon lézengő emberek fényes ábrázatukat törülgetik- Tikkadtak és nagyon fáradtaknak látszanak. És akiket foglalkozásuk a napra kergetett, most a déli órábau egy nagy ház falához szorulnak, ahol már fokozatosan terjed a délutáni árnyék. Két magtari munkás szörnyen levert ábrázattal és nyomasztó hangulatban gunnyaszt egymás mellett. Egy kőlépcsőn ülnek és alig pislognak a nagy fáradságtól. Az egyik perzselt arcú, szikár, csontos alak az asszonyát várja, aki pedig már ilyenkor rendesen itt szokott lenni az ebéddel. Csak ma késik annyira. Az Isten tudja, mi dolga akadhatott, hogy ennyire késik. A másik olyan agglegény forma. Fanyar sápadt és vézna is. Hogy is bírja ez sokszor naphosszat a nehéz zsákokat emelgetni. A sok magtári por ki is kezdte már a tüdejét. Azért olyan nyápic és sápadt szegény. Ennek nincs asszonya. Nem igen eszik főtt ételt. A mészáros ád néki minden délbe egy tányér kocsonyát. Olykor meg egy néhány disznó töpörtyüt egy pár krajcárért. Sovány koszt. De legényember nem tud jobbat előteremteni. A napi keresmény sem engedi. Pedig sokszor úgy enne egy kis főttet. — Te Gyuri, ma ennék egy kis jó ételt — szól a mellette ülőnek. Egészen kiaszalódom a sovány, száraz ételtől. És a zsebéből előkotorász egy átzsirozott papirost egy pár színtelen tepertővel. — Mégis csak más a te életed. Neked asszony főz. És azt eszel amit megkívánsz. A másik a bajusza alatt dörmög valami káromkodás-félét, hogy; a fene látott ilyen asszonyt. Nem bírja azt a kis ételt kihozni, ha már összekotyvasztotta. — Nem szokott az pedig ilyen későre jönni. Elment tán a magtárba, hogy azt hiszi, ott dolgozol — mondja csámesogás közben a sovány munkás. — Csa# oda ne menne. Inkább sose ennék csak oda ne járna az az asszony. — Hát félted. Hiszen ami igaz, igaz. Azt már a tulajdon szememmel láttam, hogy nem nagyon húzódik a magtár felügyelőtől. Szeret hozzá dörgölődni . . . — A bestia! — szól közbe keserűen a másik. — Az kötelet érdemel, aki ilyen asszonyt a házába tart. — Inkább elveszejteném magam akármi módom, | mintsem egy ilyen rosszfélével keserítsem az életem. 1 Nem is kell nekem a fajtájából soha. — Egyszer valami bolondot fogok csinálni, akárki meglássa. Hogy meg fogjuk bánni mindaketten, Én is, ő is. De a harmadiknak is kegyelmezzen az atyaisten. — Asszony, hát céda. Mind olyan. A tiéd még takaros is. Urnák is szemét szúrja. — Le fogom ütni, mint egy kutyát. Itt az utcán. Hadd lássa mindenki. — Nem is érdemel az olyan asszony mást. Én se lennék jobb. Én sé tartanék másnak asszonyt. Végezni fogok véle. Még ma — tüzel egyre epésebben. Lásd, ott jön a cudar. Persze, hogy a magtár felöl jön. Hogy kiöltözött. A dühtől és éhségtől elkeseredetten várja az asszonyt. A másik, a soványabbik, amint látta, hogy az asszony közeledik elsomfordált a társa mellől. — Elfogják ezek majd végezni a dolgukat egymás között, nélkülem is. Annyi szent, hogy az asszony szemrevaló teremtés ; olyan gömbölyű és formás. Egy kicsit kikapós is. A felügyelővel meg már nagyon összebarátkozott. Az embere pedig nagyon hirtelen természetű. De hát majd csak lecsillapul. Ért az asszony hozzá. És lassan, vontatott léptekkel egyre távolabb került, s jó messzire tőle újra letelepedett. Még ott is maga elé dörmögte, mintha meg akarná nyugtatni magát, hogy annyira feltüzelte azt az embert: használt és uj tankönyvek, Az 1910.—1911. tanévre az összes iskolák igazgatóságai által előirt és uj bekötéssel ellátott, tiszta állapotban levő _______________________________ té rképek, szótárak, mindenféle segédkönyvek, papir,- áré- és rajzszerek, művészi olajfestékek és ecsetek _____ „ • a legolcsóbb árban kaphatók: ... ■ ===== könyv«, papír-, Író« és raj^s^erkereskedésében SZÁT1KAR, Mám János-n. ÍO. szám alatt, ........... fi törvényszék és s^lnliá* kötelében. _____ BO ROS ADOLF
