Szatmár-Németi, 1910 (14. évfolyam, 1-98. szám)
1910-08-14 / 59. szám
Szatmár, 1910. augusztus 10. SZATMAR-NÉMETI. 3-ik oldal. őrzést a vármegye első tisztviselője (Viscount) a járási főszolgabirákkal együtt (Right Honourable Sir) gyakorolja. 7. §• A játék rendje a következő: Az első vizit a Belügyminiszter adja. Ő a Mylord, ő oszt. A csendest ezzel a szóval nyitja meg: I hold vizi, mire a boldo- gulandók egyenkint azt mondják : I give (adom). — A vizit muszáj megadni. Aki nem adi, nézi. A szórakozott játékost Sirje figyelmezteti: Gentleman ! Stüpp you herein! Kasszát csak az húzhat, aki stüppolt. Kivételes esetben, ha minden játékos lepasszolt, a Viscount azt mondja: zukassa! Ilyenkor a régin kívül a frisset is meg kell adni, sőt 5 százalékkal beljebb kell kényszeríteni a késedelmes gentlemant. Blindelni legfeljebb egyszer szabad, ha nagyon jó kártyája van valakinek. Holmi télászra vakolni tilos. A következetesen vakoló gentlemannak azt kell mondani: nix blind! Harmadizben való ilynemű boldogulási kísérlet után az illető játékos hamis kártyásnak minősítendő és a kaszinóból kizárandó. — Egy sipistáért az egész társaságot nem lehet sem megnixelni, sem kifiruncvancigolni. A kigolyózott gentleman helyét kibice : Mister Samu elfoglalhatja. 8. §. Ha a kasszán olyan súlyos érvágások estek, hogy a játék zavartalon menete veszélyeztetve volna, a szükséges gallérkölcsönt a Viscount oly összegben bocsátja a kassza rendelkezésére, hogy 3 mestert lehessen csinálni. Utóvégre is néhány ezer font Sterling egy Viscount smookingjában mindig akad. 9. §. Mauss, vagy majzli nem gilt! 10. §. A kasszastandot a pénzügyi számvevőség (Mr. James) mindig tudni tartozik. Az ez iránt érdeklődők egyszerűen azt kérdezhetik: mi van a bankban ? ! Erre a kérdésre semmi esetre sem mondhatja Mr. James, hogy ez a kis aprópénz. 11. §. Bemondott mester nélkül a gyertyát elfujni tilos. * Tekintetes Törvényhatóság ! Midőn javaslatomat elfogadás végett »előterjeszteni szerencsém van«, kérem Önöket, méltóztassanak értékes hozzászólásukkal a szükséges stiláris módosításokat megjelölni, valamiképpen én sem mulaszthatom el megjelölni mindazon forrásmunkákat, melyekből a javaslat anyagát csekély tudásomhoz mérten összehordtam. Első helyen említem, dombszögi és bu- gaczi Mokány Berci számos kiadást ért »Nemzeti csöndes« cimtl, a világirodalomban is egyedül álló szakmunkáját, azután Siccer Muki és Sláger Bandi társszerzők népszerű encyclopédiáját a »Vannak«-ot. Végül a legújabb idők termékei közül is felhasználtam egy kiválóan rokonszenves szaktekintély kéziratban lévő, de legközelebb sajtó alá rendezendő nagyon becses jegyzeteit: Dr. K. L. »Sprechen wir Dájcs !« Ajánlom magam a Tekintetes Törvényhatóság jóindulatába illusztris reverenciával: Mar 8. hírlapíró a vidéken, aki ne az alkohol elleni kirohanásokon iparkodna csiszolni a morális érzékét s alig van hírlap, amely egy-egy vasárnapi pálinkázással kapcsolatos esetet kihasználni ne siessen olyképpen, hogy a szegény, remegő kisegzisztenciák, a korcsmárosok bőrére az italmérések vasárnapi nyitvatartása ellen ne mennydörögjön. Ha Rigorán János, ki egyébiránt téglahordó napszámos szürke hétköznapokon, szent szerszámpihenés napján beülvén az alsóbbren- düek kaszinójába: a korcsmába, kissé sűrűbb egymásutánban lódítja szájához a gabnás bádogokat, mint máskor s hazamenet kurjongató csendháboritást követ el az utcán s mert a fejébe szállott a nehézkedési törvény, a járókelők között holmi kisebb fajtájú forgalomzavart is okoz — a riporter nyomban a legsúlyosabb, a legviharedzettebb s a legmérgesebb tollát ragadja nyakon és megírja, hogy az állapot immár tűrhetetlen [s a dolgon már csak az a sürgős hatósági intézkedés segíthet, amely a korcsmák vasárnapra való bezárását rendeli el. S Szilágymegye példája épp kapóra jött. Sűrűn történnek hivatkozások az immár boldoggá avatott vármegye józan és bölcs magyarjaira — s csak úgy röpköd a sok vajha ! és bárcsak! az újságírói keblekből szakadt kultur sóhajok élén: „Oh vajha mi is meg- szivlelnők a bölcs példát ! Bárcsak az ország valamennyi vármegyéje sorompóba állana . . . stb.“ Mintha legalább is egy uj jobbágy-fel- szabaditás súlyát hordaná magában egy-egy epekedő sóhajtás. Pedig semmiképp sem olyan nagy eszme ez a tüzzel-vassal való józanitás. És semnem helyes, semnem célirányos. Nem célravezető, mert az alkoholistát ugyan nem szoktatjuk le az ivásról, ha zárva is tartjuk a korcsmát vasárnap. Talál az módot, százat, hogy a drága pihenés napja ne múljon el sivárabb szürkeségben, mint más közönséges nap. Az alkohol butit, de a szenvedély leleményes. És nem helyes a „vizet prédikálj !“ ősrégi mottót „vízre kényszeritsd !"-re változtatnunk, már csak azért sem, mert igy még rikítóbbá válik majd az ellentét, hogy mi magunk bort, sőt pezsgőt iszunk. Mert addig, mig a kávéházak s a kaszinók nyitva maradnak vasárnapon is, szó sem lehet róla, hogy az alsóbbrendű nép menedékhelyét: a korcsmát bezárják az isteni maiasztok napján. Anna. Ki küldte ezt a barna nyári estét? Száz régi láz húllton-húll az agyamra; Száz emlékem cikáz körül, suhanva, Mint könnyű, karcsú, melegtestü fecskék. Én jól tudom: a homlokod kikezdték Az élet fáradt ráncai, oh Anna! Lebágyadt szemed fénye, arcod hamva ; És pállott már a szájadon a festék. De mert az első te voltál s szivemben Miattad voltak gyáva, szent tusák: Te vagy nekem az örök ifjúság. Rég elfeledtelek már s te is engem, De még ez éjt, a messzi múlton át Lecsókolom az ajkad szűz-porát. Kaczér Ignác. HÍREK. Az alkohol vasárnap. — A vasárnapi korosmazárás ellen. — A vidéki újságoknak kedvenc riporttémája mostanában: az alkohol vasárnap. Alig van Elvégre a napszámosok között is lehet egy-egy savanyulelkü agglegény, akinek senkije sincs, kihez elviziteljen; egy-egy elkeseredett férj, aki megunja egy-egy napra a családi mizériákat, az asszony örökös házsártoskodásait ; egy-egy ráncokba-rogyott vén-ember, aki az italba fojtja a szomorú kínlódásait, — ezektől az emberektől pedig bűn elrabolnunk a korcsmát, az egyetlen helyet, ahol némi kárpótlást találhatnak a súlyos, a keserű élet jármával szemben. Hiába minden mennydörgés és morálhar- togás, erőszakkal úgysem sikerül annyira „nemesítenünk" a rongyos, a darócruhás, a vik- szolatlan cipőben járó népet, hogy az alacsony- rendű korcsmajáró egyszerre minden átmenet nélkül magasabbnivóju kávéházlakóvá finomodjon. Megjön ez magától, csak kultúrát, kultúrát a népnek! Látjuk az iparos osztály, amely még nem is oly rég szorgalmas lakója volt a korcsmának, ma már lenézi ezeket a pálinkásboltokat s a sörcsarnokot, meg a kávéházat tiszteli meg a látogatásaival. Tanitani kell a népet, a tudatlan népet és nem mellbe-döfögetni. Erőszakkal senkitől sem szabad elvennünk azt, ami néki a legkedvesebb. Meg ha még olyan finnyás is a morálérzékünk baromemtruma : az orrunk. Ti vidéki újságírók pedig kik a korcsmák vasárnapi bezárása mellett törtök lándzsát, gondoljátok meg kissé az ügyet. Hiszen van közietek nagyon sok okos ember is. Miért vágnátok magatok alá a fát ? Tekintsetek a jövőbe! Mit fogtok csinálni uborkaszezon idején ? Milyen egyhangú és színtelen lesz majd a nyári hírrovatotok, ha a korcsmák sem adnak anyagot riporttermelő szerszámpihenés napján! ____ Karc. — Tanács-hírek. Zarka Elemér műszaki tanácsos tudatta a városi tanácscsal, hogy pár nap alatt beterjeszti a vízvezetéki és csatornázási munkálatok vezetésére vonatkozó ajánlatát. Közölte egyúttal a végleges vízvezetéki kutak készítésére kiírandó pályázat általános és részletes ajánlati feltételeit, a szerződési és költségvetési űrlapokkal. Ajánlotta továbbá, hogy nyilvános pályázat helyett az ország legkiválóbb vállalkozóit, hívja fel a tanács ajánlattételre. Egy-egy 110 méter mélységű kút az értesítés szerint 20—25 ezer koronába fog kerülni. A tanács áttette az elörerjesz- tést a vízvezetéki bizottsághoz. A Szatmár—erdődi h. é. vasút hidhasználati szerződése értelmében súlyosabb vontató eszközökkel nem közlekedhetik a városban, mig a Szamoshidat meg nem erősiti. Többszöri sürgetés után a vasúttársaság a hidmegerősités tervét elkészítette és a kereskedelmi minisztériumhoz felterjesztette. Ezzel, kapcsolatban a közúti forgalom érdekében szóba került a hid- burkolat kicserélése és esetleg a sinvezeték áthelyezése. Két terv áll előtérben, és pedicr a Szamoshid megerősítése jelenlegi állapotában, kocsiút burkolatnak aszfa'ttal, esetleg más könnyebb burkolattal való kicserélése mellett vagy ugyanazon pilléreken uj nyílás készítése a vágány áthelyezése céljából. A részvény- társaság a járulékos munkálatok tervét csak bizonyos honoráriumért hajlandó elkészíteni s erre nézve a város nyilatkozatát kéri. A tanács áttette az ügyet a vasúti bizottsághoz, egyúttal a mérnöki hivataltól vé- leroényes jelentést kért. A közigazgatási bizottság fölirt a kereskedelmi miniszterhez a szatmárhegyi telefon előfizetési dijak leszállítása iránt. Az általános házbéradó kötelezettség ugyanis kiterjed 102 szatmárhegyi villára is, amely villák a belterülettal azonos elbírálás alá esnek, indokolt tehát, hogy a telefon előfizetési dijak tekintetében se történjék megkülönböztetés. Sok villa'ulajdonos éppen az előfizetési dij nagysága miatt nem kapcsoltatja be a telefont. A szatmárhegyi birtokosság kérelmére a városi tanács kiadta a csonkási legelőt (433 holdat) 1913 évi december 31-ig ho'dankint 12 korona évi bérért. — őfelsége születésnapján, aug. 18-án d. e. 10 órakor a szatmári ev. lelkész a Rákóczi-utcai állami elemi iskolában hálaadó Istentiszteletet tart. — A sorozás sem olyan már, mint volt valaha pár évvel ezelőtt. Csak itt-ott lehet látni egy-egy da- lolgató legény csoportot, a fiuk azonban nem a régi jó.magyar nótákat kesergik végig az utcán, hogy : «En leszek a első század szakaszvezetője«, vagy »Hármat rikantott már a rigója rigó, a rigó«, avagy »Ferenc Jóska nagyot köp a markába«, hanem az »Elvált asszony« nótáit dalolgatják, miket odahaza a patikáros gramafonjából tanultak el a nép egyszerű gyermekei. No meg manapság már az se megy a Szamosnak bujában, akire untauglieh-ot mond az orvos, hanem örül, hogy megszabadult a gyöngyélettől s nem kell három esztendeig a császár kosztját ennie a »réz a kanál, bádog a csajka« vigasztaló csörömpölése mellett. A szatmári járás állított elő a múlt hét négy napján állitásköteleseket. Ezek közül kedden 43, szerdán 61, csütörtökön 68, pénteken 55 ; összesen 237 legényt találtak alkalmasnak a bornyu hordására. Szatmármegye legújabb járásában az avasiban hasonló időben tartották az ujoncozást. A nagyszámban előállott mócok közül 84 legényt mondott taug- ichnak a sorozó bizottság. — Az ev. ref. tanitónökópző és gyakorló elem iskola értesítője most került ki a sajtó alól. A tanitó- nőképzőben 141 növendék tett vizsgálatot, a gyakorló KLEIN és TÁRSA Hám János»utoal gyapjusatovet* —- , , áruháza S^ATMAR. .... Nő i cöstümökre igen alkalmas szövetek naöjy válas^télcban. Vajay-utca 30. számú sarok telek eladó. 333srjtccas
