Szatmár-Németi, 1910 (14. évfolyam, 1-98. szám)
1910-07-24 / 53. szám
SZATMÁR-NÉMETI. Szatmár, 1910. julius 24. S-ik oldal. HÍREK. Bélyeggyiijtés. Egy idő óta fogva tartja az emberiség egy tekintélyes részét a bélyeggyiijtés ártatlan szenvedélye. Okos, komoly, felnőtt emberek a gyönyörűség bizonyos nemével foglalkoznak a sport eme különös kinövésével. Egy folyóirat nemrég megemlékezett egy szenvedélyes bélyeggyűjtőről, akinek gyűjteménye sok ezer korona értéket képvisel. Mi, akik nem vagyunk rabjai ennek a szenvedélynek, épp úgy nem tudjuk megérteni őket, mint a nem dohányzó nem képes megérteni a szenvedélyes dohányos élvezetét, amit a nikotin szerez neki. Épp ezért nem is foglalkozunk ezzel sokat. Nem értünk hozzá, de meg olyan ártatlan szórakozás, olyan egyéni és oly kizárólagos-sport izü, hogy elmélkedni róla, vagy pláne elmélyedni benne csakis szaklapba való feladat. Nem is ezekről a bélyeggyüjlőkről akarok szólani. Újabban, ugyanis ennek a szenvedélynek egy másik fajtájáról kellett tudomást szereznünk. Ezek már ártalmasak, sőt kissé veszedelmesebbek is, mint ártatlanul szórakozó és sportoló kollegáik. Mig előbbiek fanatikus szenvedéllyel az elhasznált bélyeget gyűjtik rakásra, az utóbbiak a vadonatúj, bélyegzővel be nem szenyezett, szüztisztaságu bélyegeknek fanatikus hívei. Hiszen minden sport, minden uj, vagy régi szenvedély megtermi a maga kinövéseit. A könyvgyüjtők, akik lázasan szerzik meg maguknak az irodalom termékeit és vagyontérő könyvtárak tulajdonosai, egyszerre csak a szenvedélyes könyvgyüjtők egy uj kinövéséről tudtak számot adni. Olyanokról, akik nagyon olcsón elégítik ki ebbéli szenvedélyüket. Kölcsön kérnek könyveket és elfelejtik visszaadni. Nyilvánvaló volt tehát, hogy a bélyeggyüj- tés is arra a fokra fog fejlődni, amelyhez a sportnak igen kevés, ellenben a büntető bíróságnak sokkal több köze lesz. Eddigelé a debreceni üzletvezetőségnél vitték tökélyre a sportnélküli szenvedélyes bélyeg- gyűjtést, ahol 30.000 korona értékű bélyeg esett áldozatul. S hogy Mezei Károly uram, a csengeri posta-küldönc csak szerényen „sportolt“ és nem teremthetett rekordot a bélyeggyüjés terén, bizonyára nem a saját élhetetlenségen múlott. Irigyei voltak szegénykének, akik rossz j szemmel nézték ezt a fene nagy sportolást, mondván: Ez nem tartozik többé a sport rovatba. E rovat vezetője : a büntető bíróság. Pedig ezzel célt nem érnek. Büntetéssel nem fogják lohasztani Mezei és társainak szenvedélyét a tiszta és bélyegzőt nem látott bélyegek iránt. Egy kis reformra volna’ szükség. Olyan reformra, amely fölöslegessé teszi a bélyeg használatát. Főleg a külön bélyegragasztást: mint a levelezőlapoknál. Nemrég hírt adtak egy zseniális német mérnökről, aki olyan automatát konstruált, amely a feladott levélre a pénz bedobása után, rányomja a bélyegértéket számokkal. Fz nemcsak óriási pénz, anyag és munka megtakarítást jelentene az államnak, amely a bélyeg előállításával, a bélyegzéssel stb. jár. De végképpen lelohasztaná a Mezeiek kedvét a szenvedélyes bélyeggyüjtés iránt. Sas. — Tanács-hirek. A város egészségügyi statisztikája julius első felében a tisztiorvos jelentése szerint kielégítő volt. Mindössze 4 kanyaró és bárom vörheny- megbetegedés történt. Ezek közül egy kanyaró beteg kezelés alatt ál még, a többi meggyógyult. A Rekettye-dűlőben az ácsok által parcellázott területen Kiss András, Máté Bálint és Matécsa József . kapott lakóház építésére engedélyt. j A krassószörényi árvízkárosultak részére kiutalt 1 200 koronát a belügyminiszterhez juttatta a tanács. ! Végül árlejtést rendelt el a tanács a közgyűlési- j leg megszavazott két nyilvános illemhely és a Digesz- I tor állati hulla-égető telep fölépítésére s az árlejtés megtartásával a gazdasági tanácsost bizta meg. — Jön a fekete rém! Az ország | határairól szállingózó hírek szerint már nincs I messze az emberiséget pusztító fekete rém. Oroszországban napról-napra ijesztőbb méreteket ölt, Romániába, Galíciába is átcsapott már s itt-ott az ország határain belül is történtek kolera-megbetegedések. Ideje volna, hogy a hatóság megmozduljon s erélyes intézkedéseket tegyen a közelgő veszedelem elhárítására. Nem kell ugyan nagyon sötéten látni a dolgot, de optimistáknak sem szabad lennünk, s a hatóságnak mindent el kell követnie, hogy egy bekövetkezhető szerencsétlenség be ne következzék s ha legrosszabb esetben hozzánk is ellátogat a fekete rém, ne találjon készületlenül bennünket. A preventív intézkedéseknél sem pénzt, I sem fáradságot sajnálni nem szabad. Több váfölvette az ő egyszerű karion ruháját és várt. Várta Ilmát. Hazajön ő biztosan. Oak tréfált. A nyakán kigombolta a blúzát, édes tavaszi fuvalmak csókoltak a hófehér nyakát. — Az este olyan lesz —■ susogta — mint tegnap: álmokkal teli szőtt, izgalmakkal hevített forró, tavaszi este. * * * A lakás kulcsot Ilma Jenőnek adta: — Ö el fog jönni — gondolta. Hiszen semmiről sem tud. Hogy Ilma máma olyan furcsán beszélve itt hagyott mindent s hogy ő maga, most talán az élet egy szebb, tisztább pázsitján hever. Megvetette az ágyat olyan gondosan mintha Ilma itt lett volna. Ragyogtak, tündököllek a nagy fehér párnák s agy csalogatták a szegény kis púpos leányt, hogy az nem birt ellenlállani. Belefeküdt az ágyba. Ezer édes titok susogott körötte, millió lángoló csók muzsikált a fülébe . . . Most jöjjön. Most, most! Sötét lesz. Nem fogja látni undort kellő (esti hibámat, öleljen meg úgy mint őt. Hadd kezdjek én is élni Csak jönne már. És Jenő jött. Részegen, nőre éhesen. A szájából csak ügy dűlt az alkohol. Nyálas volt és csókolta a leányt, mintha Ilma lett volna. Mari boldog volt. Amire sose mert gondolni: beteljesedett. Szereti, öleli egy féri. Szereti ... de . . . Igen, ha jön a reggel, elmúlnak a mámoros percek és következni fog a szomorú józanság. Akkor mi lesz vele. A vágyait, melyek felett ur volt eddig, most, hogy megismerte a férfit — érezte — nem fogja tudni többé láncon tartani. Most lesz még csák fájdalmas. Szaladni a városban égve, lobogva mint egy elő, lángoló fáklya. Mintha egyszerre minden tÖzét kiakarta volna oltani: vad szenvedéllyel egész erejével átölelte a kifáradt férfit és csókolta lázasan, hogy az ajakán kiserkent a vér és boldogan susogta, már nem törődve a holnappal: — Te drága, te édes, boldoggá tettél. Örökre boldoggá tettél. Egyetlen forró éjszakával. A férfi felébredt. Nem tudta folytatni. Kidörzsölte az álmot a szeméből. Megrázkódott. Nem akart hinni magának. Közel hajolt a párnákon fekvő Marihoz és ordított ahogy csak kifért a torkán: — Te . . te . . . undok, cudar . . . dög . . . Megcsaltál. 1 Mari, a szerencsétlené tett kis púpos leány bol- j | dogan kacagott a férfi szeme közé . . . rosban, úgy halljuk, hatalmas plakátok hivják fel a polgárságot a legszigorúbb óvóintézkedésre s füzeteket osztogatnak, melyek a kolera ellen való védekezést ismertetik “népszerűén. Nálunk sem ártanának ilyen hatósági intézkedések, de nem ártana egyúttal, ha erélyesebben kezelnék a köztisztaság ügyét az utcákon éppúgy, mint a magánudvarokon ; mert némely udvar oly piszkos és szemetes, hogy valósággal melegágyává válhat egy bekövetkezhető kolerajárványnak. A gyümölcsös kofákat is meg kellene rendszabályozni, mert mint már említettük, évek óta nem került annyi rossz, piszkos és éretlen gyümölcs forgalomba, mint az idén. Ez az ügy haladékot nem szenvedhét, azonnal és energikusan kell hozzálátni s inkább fogyjon el egy csomó pénzünk és energiánk haszontalanul, semhogy drága emberáldozatok árán okuljunk, semhogy későn érezzünk lelki- ismeretfurdulást az ölbelettkezünk nemtörődömségünkért. — Nagykároly halad. Vármegyénk törekvő székvárosa elhatározta, hogy haladni fog, hogy csöppel sem marad mögötte más városoknak, például Saat- márnak, s eme szilárd elhatározásában misem tudja megtántoritani nemes Nagykároly városát. Utóbb azzal igyekszik a többi lúd urvárossal s igy Szatmár- ral is lépést tartan5, hogy a rendőrséget c^endőrséggel cseréli fel. Ó egy városnak csöppet sem válik díszére, hogy saját rendőrséget tartson olyan kényes szolgálatokra, amilyen a rend fentartása s a polgárok biztonságának megóvása. S ha olyan kisebb helyiségek, mint Bivalytelegd, vagy Csicsószentágota már rég rájöttek, hogy a községi csendőrséget községi rendőrségei pótolni nem lehet, miért ne lássák be a magasabb fejlődési ponton álló városok, hogy a rendőrséget csendőrséggel pótolni igenis lehet. Nagykárolyban ugyanis Debreczeni István polgármester azon fáradozik, hogy a rendőrlegónység helyett a rendészeti szolgálatot a jövőben cseodőrség lássa el. A polgármester ez ügyben a belügyminisztériumban járt, ahol a felvetett tervet kedvezően fogadták. Ez a terv szeptemberben fog tárgyalás alá vétetni. Ha hozzánk fordulna Nagykároly városa, kollegiális készséggel átengednők a mi sok fáradságos utánjárással szerzett csendőrségünket. — Garázda katona. Szelesén János, ki a helybeli méntelep-osztálynál szolgál, szerdán vasúton jött Nagykárolyból Szatmárra. Beszeszelt állapotban lévén, duhajkodott a vasúti kupéban s ennek több ablakát betörte. Az állómásfőnökség telefonilag följelentette az ügyet a méntelep parancsnokságának s ez legott két altisztet küldött a városba, egy tizedest s egy őrvezetőt, hogy a berúgott katonát letartóztassák. Ezek a Deák téren rá is találtak Szelcsánra, ez azonban még mindig igen ittas állapotban volt s az engedelmességet megtagadta. Amikor pedig tetllegességre került volna sor, kardot rántott s úgy védekezett fölebbva- lóival szemben. A két ménes katonának utóbb egy csendőrőrsvezető jött segítségére, kinek többedmagával sikerült Szelcsánt a földre teperni s kezéből a kardot kicsavarni. Majd megkötözték a garázda közlegényt és nagy néptömeg kísérettel a legközelebb fekvő katonai hatósághoz, a honvédséghez kisérték. A katona a részegek akaratosságával makacskodott és egész utón lamentált, hogy ő nem tolvaj, vagy rabló, kit láncra verjenek, ő magyar gyerek, betyár magyar gyerek ; közben belerúgott egy nehány embertársába is, akik a csendőrnek a beszállítás sikeresebb volta érdekében segédkeztek, végül azonban sikerült őt a közeli honvédlaktanyáig szállítani. Itt a diszciplinről megfeledkezett katonát ideiglenes biztonság kedvéért a vártaőrségnek adták át. — Arad a Szamos. A folytonos esőzések a mi Szamosunkon is erősen meglátszik. Rohamosan árad. Tegnap 4 méteren felül állott a viz. A folyó a vetési oldalon kiöntött, de egyelőre csak igen kis területet lepett el az ár. Az uszodákat elzárták a közhasználat elöl. — Baleset. Balog Sándor füréazgyári munkásnak egy deszka esett a kezére s két ujját eltörte. Sebét bekötözték. T . MAGGI húsleves- kocka, főleg húslevessel készített: dara-, rizs-, metélt-, taploka-leves stb előállítására szolgái, ........................................................... továbbá mártásokhoz és főzelékekhez; ez darabja 5 f. I tányér (*/« liter) leveshez 0L IO gjobb! Csak a MAGGI névvel és a keresztcsillag védjeggyel valódi
