Szatmár-Németi, 1910 (14. évfolyam, 1-98. szám)

1910-04-24 / 33. szám

4-ik oldal.

SZATMÁR-NÉMETI.

Lövöldöző Őrült. Garnai Sándor érkörtvélyesi .kos pénteken hirtelen támadt elmezavarában vadász :gyverével öngyilkosságot akart elkövetni. Hozzátar- )zói azonban ezt megakadályozták, amin Garnai nnyira felfühödött, hogy kiment az utczára és a já- jkelőkre lövöldözött. A lövések azonban szerencsére ált tévesztettek. Garnait csak nagynehezen lehetett legfékezni.

— Vörös kakas. Az elmúlt vasárnap délelőtt agykárolyban tűz volt. Leégett a Temető utcán özv. apsonyi Antalné házastelkén egy csűr. A tűzvész usztitása ezúttal is gyorsabbnak mutatkozott, mint a izoltóság, mert, amikor ezek megérkeztek, a csűr ;ár régen leégett.

— A részeg ember bánata. Úgyis kezdhetnénk, ogy a mámor rövid, de a megbánás hosszú, a mit

német klaszikus nélkül is megtanult mostanában largitics Dániel csongovai lakos, aki Nagyszőlősön Írván egy kissé többet ivott a kelleténél s édes borii megrészegedvén, mig hozzátartozói vásárlásukat égezték, valaki közben elemelte 460 korona papír és 7 K 40 f. ércpénzét.

Megcsípett vadorzó. Pogány Dezső tekeházai kör- igyző f. hó 12-én tetten érte Jakab János gődény- ázai lakost, amint a gődényházai határban, a Pogány jlajdonát képező vadászterületen vadászjegy nélkül lalmas időben vadászott. Nevezett ellen a büntető ljárás folyamatban van. — De hány vadorzó menekül

megérdemelt büntetés elől ?

— Korcsmái verekedés. Az alkohol a legcsen- esebb természetű embert is vaddá teszi. Pap Tógyer .zarvaszón nejével a korcsmába mulatozott, amikor Irigor Flóra is belépett a korcsmába és Pap nejének alamit a fülébe súgott. Ezért Pap Tógyer a pálinkás iveget Grigornak fejéhez vágta és több vérző sebet jtett rajta. A vérzést csak orvosi segélylyel lehetett 1 állítani. Az „ügy“ folytatása a biróság előtt lesz.

— Gyerekjáték. F. hó 11-én Palinczák Sándor sarnatöi lakos Sándor nevű 6 éves fiacskája gyufá- al játszott s az udvaron lévő szénával megrakott borát játéka közben felgyújtotta. A széna mintegy

00 korona kárértékben elégett, szerencsére azonban

1 tüzet lokalizálni sikerüli és igy egyéb baj nem esett.

— Értékes tojások. A bécsi klinikákon a rendes yuktojásban található egytized milligramm vasat ok- :al-móddal fölvüték 180 milligrammra. Ugyanis sok •asas takarmányt adtak be a tyúknak, pl. vasvitriolos •izén hizlalt salátával tartották. Ennek az eljárásnak >riási jelentősége volna sápadtságban szenvedők lyógyitására, akiknek sok vasat kellene íogyasztaniok, le azt nem birja meg a gyomruk. Ilyenformán csi- íálnak a pipikékből gyógyszerész-segédeket s roppant Irtékes tojókat, mert tojásaikat egy koronáért veszik neg a klinikán.

— A meleg viz befolyása a növényekre Számos .apasztalat igazolja azt az állítást, hogy a langyos riz a növények fejlődésére fölöttébb előnyös. Ennek rét oka van : először mert a hideg a gyökér tevé- cenységét csökkenti s igy a földfölötti részek fejlődését is gátolja ; másodszor, mert a meleg a gyökér tevékenységét fokozza s igy előmozdítja az ágak, a levelek stb. fejlődését. Ez okból az öntözésre, amennyire ehet, csak meleg vizet használjunk. A kertészek a najduem forró vizzel való öntözéssel csodákat müveinek. Ha a virág-cserépben kellemetlen szagot érjünk és a növény beteges, lazítsuk meg a talajt, mig íz nedves, figyelve, hogy a bajszálgyökereket meg ne sértsük, hagyjuk elegendőképen kiszáradni, hogy a gyökerekhez levegő ne jussón s azután öntözzük meg 30 — 36 R° meleg vizzel és megfogunk győződni, hogy 1 gyökerek ezt a hőfokot jól kibírják, mig a kártékony férgek elüzetnek általa. Ha a föld megszárad, i meleg vizzel még egyszer-kélszer megöntözzük s a növény csakhamar buja fejlődésnek indul. A meleg vizzel való rendszeres öntözés a talaj nedvességét pótolja és fokozza a növekedést. A datura, heliotrop, jantanusok bámulatos gyorsan fejlődni és virágozni, ha őket kiültetvén a szabadba, meleg vizzel rendszeresen öntözzük. A leve'es növényeket is csak meleg vizzel kellene öntözni a szabadban is. A meleg vizzel való öntözés a gyümölcs kifejlődését is előmozdítja, sőt a cseresznye, ribiszke, szőlő érését is nagyban sietteti.

— Uj fényképészeti szakkönyv jelent meg „Modern fényképezés'* cím alatt. A szerző Leopold Kornél, ki ezen könyv kiadásával oly praktikus kézikönyvet ad a magyar amatőr közönség kezébe, mely a modern igények s kívánalmak mindegyikét kielégíti. Irálya könnyű, folyékony, úgy hogy megértése senkinek sem okoz nehézséget. Felkarolja az újabb eljárások között az olajnyomást, ozobromnyomást, ozoti- piát, melyek szép szinhatásuk s könnyű elkészítési módjuk folytán már is óriási tért hódítottak. A szép és díszes kiállítású könyv ára 1 kor. 80 fillér. Megrendelhető a szerzőnél, Leopold Kornél, Budapest, VII , Erzsébet-körut 4L

Szatmár, 1910. április 24.

— Ahova feljárni is bajos... A sikárlói legmagasabb hegyen termett kitűnő sikárlói bor egy félliteres butelia az üzletben idei 20, tavalyi 30 krajcár. Saját töltésü4éves Sikárlói pecsenye bor „Hungária gyöngye“ cimen egy butelia 50 krajcár. Házhoz vive sikárlói bor egy félliteres buteliában idei 16, tavalyi 20 krajcár. Pecsenye bor egy félliteres buteliában 25 krajcár.

1233)1910. tkvi sz.

Árverési hirdetményi kivonat.

Ígérete figyelmen kívül marad és a nyomban folytatandó árverésben részt nem vehet.

Erdőd, 1910. április 3 án Sándor tb. kir. bíró kiadmány hiteléül,

Radványi, tkwezető

Könyvelőnő felvétetik.

Boros Adolf papirkereskedésében egy könyve- —■-------- lőnő felvétetik. ~—

1. Az erdődi kir. jbiróság, mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy dr. Meserián Kariolán szílágy- somlyói ügyvéd által képviselt „Silvánia“ hitel és takarékpénztári intézet részvénytársaságnak — a Gáti Zsigmond dobrai lakos ellen folytatott végrehajtási ügyében 2239 kor. 80 fill, tőke, 2214 kor. tőkének ■ 1909. szept. 23-tól járó 8 százalékos kamata, 25 kor. 80 fillérnek 1909 évi október 27-től járó 5 százalékos kamata, 123 kor. 40 fill, költség, továbbá a már csatlakoztatott erdődi takarékpánztár it. végrehajtató- nak 9500 kor., 300 kor., 600 kor., 1200 kor, 110 kor., a szatmári gazd és iparbank végrehajtatónak 1500 kor., 1500 kor., 2300 kor., 4200 kor., 1500 kor, 193 kor., Uszkai Ferenc végrehajtatónak 430 kor. A Gáti Sámuel dobrai lakos végrehajtatónak 100 kor. Fugel Antal érbélteki lakos végrehajtatónak 64 kor. 60 fill., Birinyi Istvánná kir. daróci lakos végrehajtatónak 200 kor, Sagna Bertalan és neje végrehajtatóknak 100 kor., 1200 kor., Laboncz János felsőszopori lakos végrehajtatónak, az országos központi hitelszövetkezet végrehajtatónak 540 kor. A Gáti Lajos dobrai lakos végrehajtatónak 307 kor. 74 fill, Naftalin Lázár ákosi lakos végrehajtatónak 400 kor. és jár. iránti követelése kielégítése végett is árverés alá bocsátja a 4003|1909 tkv, sz. árverési hirdetmény és feltételeknek megfelelően a szatmárnémeti kir. törvényszék és az erdődi kir. jbiróság területén levő Dobra községben és ennek határában fekvő

1. dobrai 64. sz. betétben A -j- 2. sorsz. 1036|2. hrsz. a. foglalt alsómezei szántót 482 kor.,

II. az u. o. 854. sz. betétben A. I. 1—6. sorsz. 878|2 , 1893|2., 3130/1., 3131/1., 3132/1., 3634/1. hrsz. ingatlant 389 kor.

III. ugyanezen betétben A —{— 1. sorsz. 1036/1. hrsz. a. foglalt ingatlant 962 kor.,

IV. ugyanezen betétben A -j- 2. sorsz. 1379/2. hrsz. alatt foglalt ingatlant 571 kor,

V. a dobrai 855. sz. betétben A. I. 1—6. sorsz. 878/1., 1893/1, 3130/2, 3131/2., 3132/2., 3634/2. hrsz. ingatlant 142 kor,

VI. ugyanazon betétben A -{- 1. sorsz. 1379/1. hrsz. a. foglalt ingatlant 294 korona kikiátási árban.

2. Árverés megtartására határidőül 1910. évi június hó 15-ik napjának d. e. 10 óráját, helyéül pedig Dobra község házát tűzi ki, amely helyen ési dobén a fent körülírt jöszágtest eladatni csak az esetben fog, ha a kikiáltási ár kétharmad része megigérte- tik, különben nem.

3. Árverezni szándékozók a kir. kincstár és az országos központi hitelszövetkezet kivételével tartoznak bánatpénzül a kikiáltási ár 10 százalékát készpénzben vagy az 1881. LX. t. c. 42. §.-ban jelzett árfolyammal számított és a 3333/881. I. M. rendelet 8. §-ban kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni vagy annak előleges elhelyezéséről kiállított elismervényt átszolgáltatni.

4 A vevő, ki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb Ígéretet tett, ha többet Ígérni senki nem akar, köteles nyomban a kikiálltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa igéit ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni, mit ha meg nem tesz,

Társat keresek

jómenetelü könyvnyomdámhoz 2000 koronával. Értekezni lehet Schvarcz Farkassal Alsó-Szamospart 3'.

Boros Adolf könyvnyomdájában egy ügyes leány

felvétetik.

I Nyavalya-törés!! |

III Ki nyavalyatörés, görcs és más ideges álla- ^ pótba szenved, kérjen iratot, ingyen és bér- áff mentve kapható a szab. hattyú gyógyszer- |j| ||| tár által Majna Frankfurt.------------ |t|

A t. háztulajdonosok szives figyelmébe.

A tavaszi idény beálltával tetőzet-, csatornája vitást és festéseket elsőrendű festékkel festve mérsékelt olcsó árak mellett, úgyszintén különféle épület- diszmunkákat «*• legolcsóbban készít

Farkas György

épület és diszmübádogos Szatmár-Németi, István-tér 9. szám. Költségvetéseket kívánatra ingyen készítek.

Számos elismerő levelek.

fii

6*í«v

Wg

56—1910. ig. szám.

Meghivó.

1910. évi május hó 8-án délelőtt 10 órakor határozatképtelenség esetén IÖI0. évi május hó 16-án délelőtt 10 Órakor Szatmár-Németiben a városháza nagy tanácstermében tartandó

rendes évi közgyűlésére.

Szatmár-Németi, 1910. április hó 17-én tartott igazgatósági ülésből.

___ A igazgaztáság.

Tá

rgysorozat s

I. A megnyitás kapcsán a közgyűlés szabályszerű egybehivásának igazolása és határozatképességének megállapítása. (Országos Pénztár alapszabályának 130. §)

2 A közgyűlés jegyzőkönyvének vezetése és hitelesítése iránti intézkedés. (Országos Pénztár alapszabályának 141. §.)

3. Határozathozatal a volt kerületi betegsegélyzö pénztár felszámolás után fennmaradt vagyona kamatainak hov ifordítása tárgyában.

4. Határozathozatal az 1907. 11-ik félévi és az 1908. évi felesleges egyharmad részének hovaforditása és az egyharmad 10 százalékának a pénztári alkalmazottak közt jutalékként leendő felosztása iránt.

5. A pénztár 1909. évi zárszámadásának és mérlegének, valamint az ezekre vonatkozó felügyelő-bizottsági jelentések tárgyalása és ezzel kapcsolatban a felmentvény iránti határozat.

G Az 1910. és az 1911. évi költségelőirányzatok megállapítása.

7. Központi orvosi rendelő létesítése iránti határozat.

8. Az 1907. évi XIX. t.-c. 133. § a értelmében határozathozatal a fölött, hogy a pénztár a tagok gyógykezelését orvosoknak fix fizetés mellett való alkalmazásával, kijelölésével vagy szabad orvos-választás rendszere mellett akarja ellátni.

9. Az Országos Munkásbetegsegélyzó és Balesetbiztosító Pénztár alapszabályai 211. §-ának közgyülésileg módosított és a m. kir. állami munkásbiztósitási hivatal 1120—910 számú leiratával jóváhagyott határozata értelmében 8 munkaadó és 8 biztosított igazgatósági tagnak ; 3 munkaadó és 3 biztosított felügyelő-bizottsági tagnak és ugyanannyi póttagnak, 15 munkaadó és 15 biztosított választott bii ósági ülnöknek, 10 munkaadó és 10 alkalmazott választott bírósági helyettes ülnöknek és végül az országos munkásbetegsegélyzó és balesetbiztosító pénztár kiküldöttéül 2 munkaadó és 2 biztosított rendes és 6—6 póttagjának titkos szavazás utján való megválasztása.

10. Alapszabályaink 1. §-ának módosítása az időközben történt közigazgatási járások rendezése, más területi beossztással és elnevezése alapján e § nak a járásokat í'ellüntetó szövegébe az „avasi“ elnevezésnek bevétele, illetve pótlása által: a 7. §-ban jelzett természetbeni járandóságok átszámítási kulcsának megállapítása.

II. A pénztár alapszabályainak 22. §-a értelmében kelló idóben beérkezett és a napirendre szabályszerűen kitűzött indítványok.