Szatmár-Németi, 1910 (14. évfolyam, 1-98. szám)
1910-04-20 / 32. szám
24k oldal S Z A T M_Á R - N | M | T1. Szatmár, 1910. április 20. a király zsámolyáig ugyancsak politikáról foly a szó, de az igazi, a népéletet megértő, azt irányitó, valódi politikáról csak felsőbb enge- delemmel lehet a parlamentben tárgyalni. Ez a felsőbb engedelem pedig még mindenkor hiányzott. Roosevelt megjelenése egy egészen uj világ létezéséről hoz nekünk hirt, ahol a polgári erények, a tehetség, a világ legelső emberei sorába emelhetik a dolgozni akaró és tudó férfit. Ez a férfi figyelmeztet arra, hogy a nemzetek függetlensége és szabadsága attól a rajongástól és attól a kitartástól függ, amelylyel jogai mellett küzdeni bir. Attól az erős akarattól, amelylyel lerázni igyekszik magáról minden olyan terhet, keresztül tud gázolni minden olyan akadályon, amelyet fondorkodó ellenség ravaszul útjába gördít. Mert csak annak a nemzetnek van joga a függetlenséghez, amely elég bátor arra, hogy senkitől sem tartó nyilt tekintettel szemébe nézzen ellenségének és merje visszaverni az ellene intézett támadást. Eljön-e vájjon valaha hozzánk is annak az uj világnak az ideje, amikor a békés megértés politikáját követve mindannyian egy célt — a nemzet boldogulását — fogjuk szem előtt tartani? Kétséges. És csak attól függ, hogy a polgárok az ilyen válságos pillanatokban végre ki tudják-e magukat szabadítani minden befolyás alól és akarják-e igazán szivük őszinte vágyát, lelkűknek lenyűgözött akaratát: az ország igazi önállóságának, függetlenségének diadalra juttatását érvényre juttatni. Az anyákhoz és apákhoz. Irta : Rákosi Jenő, Az újabb kor legnagyobb és legdicsőbb vívmánya az, hogy az értékek benne helyet cseréltek. Régen az arany és ezüst, a drágakő, a selyem és bársony és a pénz minden neme és az anyagi érték ezer formája volt emberi felfogás szerint a gazdaság fogalma. Az egyesek ma is ezek után az értékek után futnak káros versenyben. Az összeség sem hanyagolhatja el az anyagi javak e tömegét. De immár ott trónol a legvilágosabb elmékben a megismerés, hogy a nemzetek legdrágább kincse, a legértéke ebb vagyona, legfőbb ereje az ember anyaga. Minden mozgalomnak tehát, amelyet eddig humanitáriusnak tartottunk, óriási gazdasági jelentősége van. A közoktatásügye, a közegészségé, és mind az, a mi az embertőke gyarapítását és megjavítását szolgálja, elsősorban közgazdasági szolgálat. Hiszen a vésőnek, a kalapácsnak, a tolinak és az ekeszarvának is az ad nagyobb értéket, hogy hányán forgatják és kik veszik kezükbe. Az ember teszi becsessé az anyagot, nem fordítva. Az ököritói rémes katasztrófának isszonyusága éppen abban rejlik, hogy nem a gazda veszítette el birtokát, hanem a föld veszítette el gazdáját. Iparkodás, munka, takarékosság, okosság minden elveszett értéket vissza tud szerezni. De a legáldot- tabb föld sem képes az elveszetett gazdát, az elpusztult embert életre kelteni. A kezdetlegesen összerótt vityiló kastélylyá nő a szorgalmas ember kezében; a legfényesebb vár összeomlik, ha az ember kipusztul belőle. Az utolsó tiz év magyar államférfiai e megismerések alapján oly munkát indítottak meg, amelylyel Magyarerszágot a civilizáció élére állították. Az ember- s főleg a gyermekvédelem oly szervezetet nyert hazánkban, melynek szinte mondhatnám csodájára járnak a nyugati társadalmak vezéralakjai. Ki merné tagadni, hogy Magyarország jövendőjének a kérdése a magyarság hatalmas és ellenállhatatlan kifejlődése. Nincs ennél nemzetibb, nincsen függetlenségibb politika. De sőt nemcsak Magyarország históriai nagyságának helyreállítása fordul meg ezen a kérdésen, hanem Európa keleti részének békéje, művelődése, biztossága és virágzása is. Mert a Duna-Tisza hatalmas völgyében, a Kárpátok gyönyörű koszorújában nincsen egyetlen faj sem, amelyre «gy birodalmi szervezet biztosan támaszkodhatnék, kizárólag csak a magyar. Abban a pillanatban, a midőn e fajnak számbeli, műveltségi és vagyoni ereje megtöretnék a sors csapásai alatt oly mértékig, hogy le kellene mondania vezénylő és egységbe kapcsoló hivatásáról: abban a pillanatban a fajok ádáz versengése és visszvonása ütné fel hyd- rafejét. A bomlást külső hatalom ideig-óráig fenntarthatná, de csak a szabadság árán, csak az autokrácia vaskezével Minthogy pedig az ily hatalomnak semmi etikai céija nem volna hatalmi érdekén kívül, hova- hamarább meg kellene őrlődnie s ez a gyönyörű, az Isten állal is egységesnek teremtett ország, prédája lenne prédakeresőknek és széttagoltatnék s latrok osztozkodnának Krisztus urunk e ragyogó, számunkra kiterített köntösén, melynek amig mi itt vagyunk, Magyarország a neve. Ez a jelentősége annak a mozgalomnak, mely minden alakjában az emberanyagot védi ebben a sok külső és belső ellenségtől tépett országban, amelynek legújabb alkotása a Gyermekszanatórium. A Gyermekliga szárnyai alá szedi az elhagyott, a züllött, a védtelen gyermekvilágot, hogy megmentse az országnak A Gyermekszanatórium Egyesület a beteg gyermekeknek vet ágyat, nyújt segítséget és rendel ápolót, hogy megmentse az életnek. Társadalmunk jeles és önzetlen vezérférfiai állanak ez alkotás élén és küldik ki hivó, kérő, buzdító szavukat a nemzet társadalmához. Szegény 6s gazdag, aki meghallod, nyisd ki elejbe szivedet. Nincs a világon irgalmasság szebb és meghatóbb, mint amely a beteg gyermek ágya fölé hajlik. Te, akit az Isten gyermekkel áldott meg, jer és segíts és ezzel háláld meg a gondviselésnek azt, hogy képes vagy a magad gyermekéről gondoskodni anyai, apai szived boldogságára. Te, akitől a sors megtagadta a gyermek örö, mét, jer és segíts éppen ezért. Mert meg vagy kiméivé attól a pokoltól, mely az elhagyott, szegény szülő szivet oly iszonyúan sanyargatja: attól, hogy nem képes beteg gyermekéről gondoskodni. Gyertek mind, akik ezt olvassátok, meggondolván, hogy az Isten munkáját végzitek; meggondolván, hogy a nemzet beteg gyermekeiről veszitek le a szenvedést. Mily fenséges látvány : a társadalom páros viadalban a köztünk orvszándékkal bujkáló halállal. Nem fogjuk legyőzni, mert a földön nincsen halhatatlan semmi és senki, csak éppen egymaga a halál. De szembe szállunk e rémmel és nem engedjük, hogy szövetségben a szegénységgel, a nyomorral, a könnyelműséggel, könnyű prédához jusson. Akit lehet, ahol lehet, ahányat lehet sápadt kicsinyeink közül kiragadjuk kegyetlenül fojtogató csontos kezéből: ez a szegény gyermekek szanatóriumának isteni hivatatása. IBIK. — Igen. — Ijesztő csend. — Igen. — Miért nem beszélsz valamit ? Kezeik ismét érintették egymást. — Istenem ... ne kínozz! i * A leány előre futott. Már nem tudott a férfi mellett menni. Ferenc szemei bámulattal függtek a fiatal leányon, szerelem- ittasan szemlélte a nyakán játszadozó szőke fürtöket, karcsú derekát, formás pici cipőkbe bujtatott lábait, melyek felett hófehér harisnya kandikált ki. Oh, hogy szerette volna karjaiba zárni. Itt, hol egyedül voltak. Egész egyedül. A leány, mert ő oly szótlanul követte, hátratekintett. Most Ferenc hirtelen beszélni kezdett — gyorsan és sokat — mindenféléről — a leány oda sem figyelt — azért nevetve válaszolgatott — ezt meg Ferenc nem vette észre. Nem merték a beszédet abbahagyni. * Az árok előtt ismét szélesebbé vált az ut. Nem sok viz volt benne. A leány határozatlanul állt meg előtte. — Átvigyelek f — Nem. — Hát visszaakarsz fordulni ? És minden további kérdezősködés nélkül karjaiba vévé a leányt és átvitte a vizen. A leány feje egészen közel volt az övéhez. A férfi ajka egészen a leány ajkához ért. Egész közelről érezte Lujza a bajusz érintését, rövid, gyors lélekzetét és forró leheletét.-- Ferenc . . . ügy nézett reá, mint egy megsebzett őzike. Ferenc dadogott valamit. De nem csókolta meg. A túloldalon a leány kisiklott a karjai közül. Némán tolytatták utjokat. Egyesegyedül a nagy csendben. A cserjéktől jobbra barátságosan köszöntötték őket a falu piros háztetői, melyek felett vékony füst- gomolyok gyűrűztek. A templom tornya nagyobbnak látszott. A szélkakas úgy ragyogott rajta, mint a páva tolla. Fehéren, simán — kihaltan terült el előttük a Fő-utca. # A ház előtt egy karosszékben ült ő. Arca ragyogott a boldogságtól — Már oly kora reggel sétáltok ? — Igen. — Civakodtatok, ingerkedtetek megint egy kicsit. ? — Nem. Lujza megcsókolta nénjét és bement a házba. Szobájába érve az ablakhoz támaszkodott és a függöny mögül nézte őket. Aztán keztyüit és napernyőjét az ágyra vetve — nem bírta tovább — sírva fakadt. Zokogott. Térden állva, kezeit tördelve, görcsös, elhaló, rekedt hangon kiáltá: — Bár meghaltál volna ... te ... te. Heijermans. Elégtétel az orvosnak . .. Szatmár, 1910. április 19-én. Most már igazán örvendünk, hogy a csen- geri orvos alaptalan megvádolását szóvá tettük. A megejtett vizsgálat ugyanis beigazolta, hogy éppen csak ők nem voltak bűnösök az ököritói veszedelem idején elkövetett mulasztásoknál. Csengerből írják nekünk: Dr. Kampis János, a ministeriumtól kiküldött vizsgálóbiztos, szombaton befejezte Csengerben a a nagy buzgalommal megindított vizsgálatot, aminek az eredménye az a hivatalos megállapítás lelt, hogy az orvosok részéről mulasztás nem történt, sőt a legelső segélynyújtás, ápolás és betegellátás nehéz munkáját a legnagyobb rendben elvégezték. Kijelentette a miniszteri kiküldött, hogy a tapasztaltak a legnagyobb megelégedést érdemlik meg és megfelelő jutalmazás végeit az illetékes miniszternek figyelmébe fogja őket ajánlani. Egyúttal megígérte a kiküldött, hogy sajtó utján való meghurcoltatásáért megfelelő elégtételről fog gondoskodni. Ennyi dicséretek után csak természetes, hogy a ! fegyelmi eljárás, mely dr. Losoncy ellen készült — dugába dőlt. ____ — Miniszteri elismerés. A földmivelésügyi miniszter Kese Elek nagymajtényi, Bay Mihály csomai közi és Adriányi Zoltán kláramajori gazdasági tudó- ! sitóknak a múlt évben teljesített kiváló és lelkiisme- S retes szolgálataikért elismerését és köszönetét fei jezte ki. — Nyugalomba vonult biró. Szabó Pál, a nagy- | károlyi járásbíróság volt vezető járásbirája, ki már ' hosszabb idő óta szabadságon van, benyújtotta nyugdíjazás iránti kérelmét. — A szatmári függetlenségi párt értekezlete. Csütörtökön, vagyis e hó 21-én este 8 órakor a függetlenségi kör helyiségében (Cso- konay-utca 4.) igen fontos értekezletet tartunk, melyen a dr. Kelemen Samu jelöltségét támogató pártnak hivatalos szervezetét is megalkotjuk. Az érdekelteket kérem, hogy az értekezleten megjelenni szíveskedjenek. Csomay Imre, elnök. A tavaszi i a legújabb divatu női felöltők, gummi- és porköpenyek, úgyszintén férfi- és gyermekfelöltők és öltönyök a legelőnyösebben beszerezhetők ruhaüzletében ' ~ J ------------- " ------- , SZATMAK, Deák-tér, a Kereskedelmi bank palota, nagytöissde ni ellett.------—--------—------— i .....
