Szatmár-Németi, 1910 (14. évfolyam, 1-98. szám)

1910-04-20 / 32. szám

24k oldal S Z A T M_Á R - N | M | T1. Szatmár, 1910. április 20. a király zsámolyáig ugyancsak politikáról foly a szó, de az igazi, a népéletet megértő, azt irányitó, valódi politikáról csak felsőbb enge- delemmel lehet a parlamentben tárgyalni. Ez a felsőbb engedelem pedig még mindenkor hiányzott. Roosevelt megjelenése egy egészen uj vi­lág létezéséről hoz nekünk hirt, ahol a polgári erények, a tehetség, a világ legelső emberei so­rába emelhetik a dolgozni akaró és tudó férfit. Ez a férfi figyelmeztet arra, hogy a nem­zetek függetlensége és szabadsága attól a ra­jongástól és attól a kitartástól függ, amelylyel jogai mellett küzdeni bir. Attól az erős aka­rattól, amelylyel lerázni igyekszik magáról min­den olyan terhet, keresztül tud gázolni min­den olyan akadályon, amelyet fondorkodó el­lenség ravaszul útjába gördít. Mert csak annak a nemzetnek van joga a függetlenséghez, amely elég bátor arra, hogy senkitől sem tartó nyilt tekintettel szemébe nézzen ellenségének és merje visszaverni az ellene intézett támadást. Eljön-e vájjon valaha hozzánk is annak az uj világnak az ideje, amikor a békés meg­értés politikáját követve mindannyian egy célt — a nemzet boldogulását — fogjuk szem előtt tartani? Kétséges. És csak attól függ, hogy a polgárok az ilyen válságos pillanatokban végre ki tudják-e magukat szabadítani minden be­folyás alól és akarják-e igazán szivük őszinte vágyát, lelkűknek lenyűgözött akaratát: az or­szág igazi önállóságának, függetlenségének dia­dalra juttatását érvényre juttatni. Az anyákhoz és apákhoz. Irta : Rákosi Jenő, Az újabb kor legnagyobb és legdicsőbb vívmánya az, hogy az értékek benne helyet cseréltek. Régen az arany és ezüst, a drágakő, a selyem és bársony és a pénz minden neme és az anyagi érték ezer formája volt emberi felfogás szerint a gazdaság fogalma. Az egyesek ma is ezek után az értékek után futnak ká­ros versenyben. Az összeség sem hanyagolhatja el az anyagi javak e tömegét. De immár ott trónol a leg­világosabb elmékben a megismerés, hogy a nemzetek legdrágább kincse, a legértéke ebb vagyona, legfőbb ereje az ember anyaga. Minden mozgalomnak tehát, amelyet eddig hu­manitáriusnak tartottunk, óriási gazdasági jelentősége van. A közoktatásügye, a közegészségé, és mind az, a mi az embertőke gyarapítását és megjavítását szol­gálja, elsősorban közgazdasági szolgálat. Hiszen a vé­sőnek, a kalapácsnak, a tolinak és az ekeszarvának is az ad nagyobb értéket, hogy hányán forgatják és kik veszik kezükbe. Az ember teszi becsessé az anya­got, nem fordítva. Az ököritói rémes katasztrófának isszonyusága éppen abban rejlik, hogy nem a gazda veszítette el birtokát, hanem a föld veszítette el gazdáját. Iparkodás, munka, takarékosság, okosság minden elveszett értéket vissza tud szerezni. De a legáldot- tabb föld sem képes az elveszetett gazdát, az elpusz­tult embert életre kelteni. A kezdetlegesen összerótt vityiló kastélylyá nő a szorgalmas ember kezében; a legfényesebb vár összeomlik, ha az ember kipusz­tul belőle. Az utolsó tiz év magyar államférfiai e megisme­rések alapján oly munkát indítottak meg, amelylyel Magyarerszágot a civilizáció élére állították. Az em­ber- s főleg a gyermekvédelem oly szervezetet nyert hazánkban, melynek szinte mondhatnám csodájára járnak a nyugati társadalmak vezéralakjai. Ki merné tagadni, hogy Magyarország jövendőjének a kérdése a magyarság hatalmas és ellenállhatatlan kifejlődése. Nincs ennél nemzetibb, nincsen függetlenségibb poli­tika. De sőt nemcsak Magyarország históriai nagysá­gának helyreállítása fordul meg ezen a kérdésen, ha­nem Európa keleti részének békéje, művelődése, biz­tossága és virágzása is. Mert a Duna-Tisza hatalmas völgyében, a Kárpátok gyönyörű koszorújában nincsen egyetlen faj sem, amelyre «gy birodalmi szervezet biztosan támaszkodhatnék, kizárólag csak a magyar. Abban a pillanatban, a midőn e fajnak számbeli, mű­veltségi és vagyoni ereje megtöretnék a sors csapásai alatt oly mértékig, hogy le kellene mondania vezénylő és egységbe kapcsoló hivatásáról: abban a pillanatban a fajok ádáz versengése és visszvonása ütné fel hyd- rafejét. A bomlást külső hatalom ideig-óráig fenntart­hatná, de csak a szabadság árán, csak az autokrácia vaskezével Minthogy pedig az ily hatalomnak semmi etikai céija nem volna hatalmi érdekén kívül, hova- hamarább meg kellene őrlődnie s ez a gyönyörű, az Isten állal is egységesnek teremtett ország, prédája lenne prédakeresőknek és széttagoltatnék s latrok osztozkodnának Krisztus urunk e ragyogó, számunkra kiterített köntösén, melynek amig mi itt vagyunk, Ma­gyarország a neve. Ez a jelentősége annak a mozgalomnak, mely minden alakjában az emberanyagot védi ebben a sok külső és belső ellenségtől tépett országban, amelynek legújabb alkotása a Gyermekszanatórium. A Gyermekliga szárnyai alá szedi az elhagyott, a züllött, a védtelen gyermekvilágot, hogy megmentse az országnak A Gyermekszanatórium Egyesület a be­teg gyermekeknek vet ágyat, nyújt segítséget és ren­del ápolót, hogy megmentse az életnek. Társadalmunk jeles és önzetlen vezérférfiai álla­nak ez alkotás élén és küldik ki hivó, kérő, buzdító szavukat a nemzet társadalmához. Szegény 6s gazdag, aki meghallod, nyisd ki elejbe szivedet. Nincs a vilá­gon irgalmasság szebb és meghatóbb, mint amely a beteg gyermek ágya fölé hajlik. Te, akit az Isten gyermekkel áldott meg, jer és segíts és ezzel háláld meg a gondviselésnek azt, hogy képes vagy a magad gyermekéről gondoskodni anyai, apai szived boldog­ságára. Te, akitől a sors megtagadta a gyermek örö, mét, jer és segíts éppen ezért. Mert meg vagy ki­méivé attól a pokoltól, mely az elhagyott, szegény szülő szivet oly iszonyúan sanyargatja: attól, hogy nem képes beteg gyermekéről gondoskodni. Gyertek mind, akik ezt olvassátok, meggondol­ván, hogy az Isten munkáját végzitek; meggondolván, hogy a nemzet beteg gyermekeiről veszitek le a szen­vedést. Mily fenséges látvány : a társadalom páros via­dalban a köztünk orvszándékkal bujkáló halállal. Nem fogjuk legyőzni, mert a földön nincsen halhatatlan semmi és senki, csak éppen egymaga a halál. De szembe szállunk e rémmel és nem engedjük, hogy szövetségben a szegénységgel, a nyomorral, a könnyel­műséggel, könnyű prédához jusson. Akit lehet, ahol lehet, ahányat lehet sápadt ki­csinyeink közül kiragadjuk kegyetlenül fojtogató cson­tos kezéből: ez a szegény gyermekek szanatóriumának isteni hivatatása. IBIK. — Igen. — Ijesztő csend. — Igen. — Miért nem beszélsz valamit ? Kezeik ismét érintették egymást. — Istenem ... ne kínozz! i * A leány előre futott. Már nem tudott a férfi mellett menni. Ferenc szemei bámulattal függtek a fiatal leányon, szerelem- ittasan szemlélte a nyakán játszadozó szőke fürtöket, karcsú derekát, formás pici cipőkbe bujtatott lábait, melyek felett hófehér harisnya kandikált ki. Oh, hogy szerette volna karjaiba zárni. Itt, hol egyedül voltak. Egész egyedül. A leány, mert ő oly szótlanul követte, hátra­tekintett. Most Ferenc hirtelen beszélni kezdett — gyor­san és sokat — mindenféléről — a leány oda sem figyelt — azért nevetve válaszolgatott — ezt meg Fe­renc nem vette észre. Nem merték a beszédet abbahagyni. * Az árok előtt ismét szélesebbé vált az ut. Nem sok viz volt benne. A leány határozatlanul állt meg előtte. — Átvigyelek f — Nem. — Hát visszaakarsz fordulni ? És minden további kérdezősködés nélkül kar­jaiba vévé a leányt és átvitte a vizen. A leány feje egészen közel volt az övéhez. A férfi ajka egészen a leány ajkához ért. Egész közelről érezte Lujza a bajusz érintését, rövid, gyors lélekzetét és forró leheletét.-- Ferenc . . . ügy nézett reá, mint egy megsebzett őzike. Ferenc dadogott valamit. De nem csókolta meg. A túloldalon a leány kisiklott a karjai közül. Némán tolytatták utjokat. Egyesegyedül a nagy csendben. A cserjéktől jobbra barátságosan köszöntötték őket a falu piros háztetői, melyek felett vékony füst- gomolyok gyűrűztek. A templom tornya nagyobbnak látszott. A szélkakas úgy ragyogott rajta, mint a páva tolla. Fehéren, simán — kihaltan terült el előttük a Fő-utca. # A ház előtt egy karosszékben ült ő. Arca ragyogott a boldogságtól — Már oly kora reggel sétáltok ? — Igen. — Civakodtatok, ingerkedtetek megint egy kicsit. ? — Nem. Lujza megcsókolta nénjét és bement a házba. Szobájába érve az ablakhoz támaszkodott és a függöny mögül nézte őket. Aztán keztyüit és napernyőjét az ágyra vetve — nem bírta tovább — sírva fakadt. Zokogott. Térden állva, kezeit tördelve, görcsös, elhaló, rekedt hangon kiáltá: — Bár meghaltál volna ... te ... te. Heijermans. Elégtétel az orvosnak . .. Szatmár, 1910. április 19-én. Most már igazán örvendünk, hogy a csen- geri orvos alaptalan megvádolását szóvá tettük. A megejtett vizsgálat ugyanis beigazolta, hogy éppen csak ők nem voltak bűnösök az ököritói veszedelem idején elkövetett mulasztásoknál. Csengerből írják nekünk: Dr. Kampis János, a ministeriumtól kiküldött vizsgálóbiztos, szombaton befejezte Csengerben a a nagy buzgalommal megindított vizsgálatot, aminek az eredménye az a hivatalos megállapítás lelt, hogy az orvosok részéről mulasztás nem történt, sőt a legelső segélynyújtás, ápolás és betegellátás nehéz munkáját a legnagyobb rendben elvégezték. Kijelentette a miniszteri kiküldött, hogy a ta­pasztaltak a legnagyobb megelégedést érdemlik meg és megfelelő jutalmazás végeit az illetékes miniszter­nek figyelmébe fogja őket ajánlani. Egyúttal megígérte a kiküldött, hogy sajtó utján való meghurcoltatásáért megfelelő elégtételről fog gondoskodni. Ennyi dicséretek után csak természetes, hogy a ! fegyelmi eljárás, mely dr. Losoncy ellen készült — dugába dőlt. ____ — Miniszteri elismerés. A földmivelésügyi mi­niszter Kese Elek nagymajtényi, Bay Mihály csoma­i közi és Adriányi Zoltán kláramajori gazdasági tudó- ! sitóknak a múlt évben teljesített kiváló és lelkiisme- S retes szolgálataikért elismerését és köszönetét fe­i jezte ki. — Nyugalomba vonult biró. Szabó Pál, a nagy- | károlyi járásbíróság volt vezető járásbirája, ki már ' hosszabb idő óta szabadságon van, benyújtotta nyug­díjazás iránti kérelmét. — A szatmári függetlenségi párt értekez­lete. Csütörtökön, vagyis e hó 21-én este 8 órakor a függetlenségi kör helyiségében (Cso- konay-utca 4.) igen fontos értekezletet tartunk, melyen a dr. Kelemen Samu jelöltségét támo­gató pártnak hivatalos szervezetét is megalkot­juk. Az érdekelteket kérem, hogy az értekezleten megjelenni szíveskedjenek. Csomay Imre, elnök. A tavaszi i a legújabb divatu női felöltők, gummi- és porkö­penyek, úgyszintén férfi- és gyermekfelöltők és öltönyök a legelőnyösebben beszerezhetők ruha­üzle­tében ' ~ J ------------- " ------- , SZATMAK, Deák-tér, a Kereskedelmi bank palota, nagytöissde ni ellett.------—--------—------— i .....

Next

/
Thumbnails
Contents