Szatmár-Németi, 1910 (14. évfolyam, 1-98. szám)

1910-04-17 / 31. szám

2«ik oldal Szatmár, 1910. április 17. S Z A T M Á R - N É M E T I. az essőt és nemsokára a maga meztelenségében fog állni a valóság és e sokat szenvedett ország még nagyobb és nagyobb áldozatot kénytelen lesz hozni a közösség üdvözitésére. A megígért jogokról megfeled­keznek a hatalom mostani emberei és egy a maguk képére formált parlament izzadni fog a sok megadásba. Mi pedig, akik minden időben csak arra valók vagyunk, hogy a mi testünkön át jussanak mások a hatalomhoz, várhatunk ismét a tétlenségre kár­hoztatva. Vegyük fel a harcot az általános választójogért, mert csak a népből kikerülő képviselők képesek fel­frissíteni a petyhüdt parlamentet. Mert, ha most is el­bukunk, nehéz lesz a feltámadás. És kívül az utcán a jogtalanok százezrei köve­telnek jogot, az éhezők kenyeret. ... de hasztalan, el­sikkasztják a választói jogot és megeszik milliók ke­nyerét — a császár katonái —. Színház. Az iglói diákok. A hét valamelyik napján történt, hogy egyik helybeli középiskolában egy tanár igy kezdte a magyarázatát: »A kender szeme kék stb.« Ezt a fizikai és logikai abszurdumot a tanár ur bi­zonyára az iglói diákok hatása alatt mondotta. Nem is csoda olyan bájos, kedves darab, hogy önkéntele­nül is bevésődik az ember leikébe. Az iglói régi diák­életet festi rneg bámulatos közvetlenséggel, sok naivi­tással, de még is megkapó tartalommal. A zenéje is nagyon jó magyaros zene. Bállá Mariska, ez egyedüli női szereplő, nagyon jó játékot produkált; kitünően játszott a Holéczi Pista szerepében Barics, szinte az egész darabot ő vitte ; Inke, bár kissé nehézkesen mozgott, jó volt; dicséretet érdemelnek még Szilágyi, Herczeg, Somogyi és az ifj. Baghi. Vidor József három estén át volt kedves vendé­günk, a viszontlátás örömével fogadták, babérkoszo­rúval stb. Mióta elment, sokat fejlődött és igen kívá­natosnak tartanók, ha az igazgató jövőre akceptálná. Bazilovics-cóg : Dénes Sándor és Somogyi Károly közös szerzeményéről már szerdai számunkban is megemlékeztünk a napihirek közt, most e helyen is felhívjuk a közönség figyelmét a kitűnő hutnoru darabra. (g) HÍREI. — Kitüntetés. Varjú Sándor, a szatmári cs. és kir. 5. gyalogezredbeli századost, városunk közkedvelt pol­gárát, kiváló szolgálati érdemei elismeréséül Ő felsége a »Signum Laudis« érdemrenddel tüntette ki. — Kinevezés. A király Czilli György vármegyei állatorvost főállatorvossá nevezte ki — Nyugdíjazás. A kereskedelemügyi miniszter Demjén Sándor posta- és távirda felügyelőt, a szat­mári 1. sz. postahivatal volt főnökét 25 évi szolgálat után nyugalomba helyezte. — Egyházmegyei hir. Dr. Boromissza Tibor szat­mári püspök Vadász Agáston plébános halálával meg­ürült mátészalkai plébánia ideiglenes adminisztrálásá­val Sepsy Márton nagybányai segédlelkészt bízta meg. — Havel Edith, Benkö Alice. Mindkét névről a leg­szívesebbén emlékezünk meg. A szatmári zeneiskolá­nak voltak kiváló növendékei s mig növendékei vol­tak, nem egy concerleu nyilatkoztunk az elragadtatás hangján művészi játékukról. Jelenleg mindketten továbbképzés végett Budapesten tanulnak s hogy hír­nevüket megalapították, mutatja legutóbbi vendégsze­replésük. A legelőkelőbb körök egyikében, a katholikus Tisztviselőnők Budapesti Egyesületében működtek közre rendkívül nagy sikerrel és zajos tetszés mellett. Benkő Alice hegedümüvésznő Wienievsky Polonaise- jét s Hubay Plevne nótáját adta elő, mig Havel Edith zongoraművésznő Liszt, Wagner, Chopin és Raff szer­zeményeiből játszott. A hangversenyen díszes és elő­kelő közönség volt jelen. — Pályázat a németi ref. lelkészi állásra. A né­meti ref. lelkészi állás pályázatának határideje folyó hó 10 én lejárt s ez ideig a következő lelkészek pá­lyáztak : Gziriák Béla (Békés), Egyedi Sándor (Békés­gyula), Földvári Jenő (Damvár, Szlavónia), Gachal János (Mikola), Inczédi Márton (Vámosoroszi), Kovács Károly (Gulács) Kovács Lajos (Panyola), Kovács La­jos (Kisvárda), Nagy Márton (Tépe, Biharm.), Osváth Pál (Dögé, Szabolcsai.), Perecz István (Nagyharsány, Biharm), Rácz Lajos (Kőrösfő, Kolozsm), Sipos József (Milota), Sütő Miklós (Balazsér, Bereg vm.), dr. Sza­kács Albert (Sövényfalva, Küküllő vm.), Szarka Károly (Vetés), M. Szabó Miklós (Kiráiydaróc), G. Szabó Ká­roly (Nagyvárad). — Házasság. Sepsy Károly szinérváraljai jegyző tegnap délután kötött házasságot hiripi Böszörményi Máriával, néhai Böszörményi József és neje Szeőke Katalin úrnő leányával. — Táncmulatság. A Németi polgári társaskör f. hó 17-én, ma este 8 órakor a Gubás-ipartársulat emeleti helyiségében saját pénztára jávára zártkörű táncmulatsággal egybekötött felolvasó estélyt tart. A felolvasást Szab .dós Ede ref. főgimn. tanár tartja. Ezenkívül még négy számból álló válogatott műsor lesz. Belépődíj személyenkint 1 K, családonkint 2 K. — Esküvő. Török Jenő, a Szatmári kereskedelmi r.-t. könyvelője, az elmúlt vasárnap tartotta esküvőjét Schönberger Herminával Beregszászban. — Az ököritói vizsgálat. Dr. Kámpis János mi­niszteri tanácsos, akit a belügyminiszter az ököritói vádak ügyében a vizsgálat megejtésével bízott meg, még mindig a katasztrófa színhelyén tartózkodik. A miniszteri tanácsos eddigi vizsgálata eredményeként kijelentette, hogy az egészségügyi közegeket semmi­féle mulasztás nem terheli, mert az orvosok ember­feletti munkát fejtettek ki a szerencsétlenség szín­helyén s csak ennek tulajdonítható, hogy 36 órával a katasztrófa után az összes hullák el voltak takarítva s minden beteg sebe bekötve. Különös dicsérettel em­lékezett meg dr. Kápolnay csengeri orvos buzgóságá- ról, aki fáradhatlan munkát fejtett ki a szerencsétle­nül jártak segítésén. A miniszteri tanácsos a vizsgá­latot tovább folytatja, — Halálozás. Kameráth Gyula rrí. kir. posta- és távirdafeliigyelő, ki régebben városunkban több éven át szolgált, életének 67-ik évében Debrecenben elhunyt. — Elutasított ajánlat. A városi tanács Szabó Ignác helybeli lakosnak a hirdetési dijjak illetve az árubódék és oszlopok bérbeadása tárgyában beadott kérelmét elutasította, amennyiben a város az eddigi hirdetéseket tovább is házilag óhajtja kezelni. — A birói talár ismét kisórt. Egy fővárosi lap híradása szerint dr. Székely Ferenc igazságügyminisz­ter legközelebb rendeletet bocsát ki, amelyben a bí­ráknak, az ügyészeknek és a védőknek tárgyalások alkalmával kötelezővé teszi a talár viseletét. A bírák a rangra való tekintet nélkül egyenlő, fekete talárban jelennének meg, amely minden pompa mellőzésével csupán magyaros zsinorzatu volna. Fejviseletül pedig selyemből készült kucsmát hordanának. Az ügyészek talárja vörös, a védőké fehér zsinorzatu díszt kapna. — Halálozás. Somossy Sándor kereskedősegéd, ki városunkban Kínál Géza üzletében hosszabb ideig volt alkalmazásban, folyó hó 12-én Hajdúböszörmény­ben 28 éves korában tüdővészben elhunyt. — Az északkeleti szinkerület. Hirt adtunk azon mozgalomról, mely abból a célból indult meg, hogy | Nagybánya központtal megalakítsák az északkeleti ; szinikerület Dézs, Szamosujvár, Zilab, Nagybánya, Szi I lágysomlyó és Szilágycseh bevonásával. Festetich An- i dór gróf, a színészet országos felügyelője a várost most 1 arról értesítette, hogy az érdekelt városokat a kerület megalakítása céljából megkereste s mihelyt elvileg hozzájárulnak az északkeleti szinikerület megalakítá­sához, azonnal együttes tanácskozásra fogja meghívni az érdekelt városok polgármestereit. — Választási mozgalom Mátészalkán. A mátészalkai kerületben is megkezdődött a képviselőválasztási küz­delem. Két jelölt áll egymással szemben : dr. Szunyogh Mihály függetlenségi és 48-as Justh-párti és Szálkái Sándor szintén függetlenségi, de Kossuth-párti. Szál­kái folyó hó 14-én tartotta programmbeszédét, kinek támogatására lejött Barabás Béla. A programmbeszé- det csakis csendőri fedezett mellett lehetett megtar­tani, mivel a nagyszámban jelenvolt Szunyogh pártiak, főleg Nagyecsediek, akik a reggeli vonattal jöttek be, hogy ellentüntetést rendezzenek, de a csendőrség meg­gátolta a készülő tüntetést s a vont kordonokon csak ismert embereket bocsátottak át. így tartotta meg programmbeszédét Szálkái. A választás természetesen radjék parancsnak, az ur meg hadd legyék ur, nagy ur, ha oly szamár és buta mint a csizmám talpa. Nem úgy van-a, hé Tekintetes ur ! A fiamból azért is ur lesz, nagy ur, megmutatom, te Tekintetes ur ! Nagy uram betartotta fenyegetését. A fiát be­vitte a városba, gimnáziumba Íratta. Kis városunknak tán egyetlen nevezetessége a gimnázium, ami benne volt, no de ez aztán az egész országban kitűnő hír­nek örvendett. Ide járt Nagy Laczi, kitűnő tanuló volt itt is. Minden tanév végén szinjeles hizonyitványt hozott haza. Mondanom sem kell talán, hogy Nagy uram szerfelett büszke volt a fiára s mindig át-átjött hozzánk a Laczi bizonyítványával. — Ugy-e, Tekintetes ur, hogy jó diák a fiam, tessen ezt az írást megnézni, mán csak ennél jobb nem kell; azt mondi a kölyök, hogy ű az első. —■ Nagyon szép — mondom ilyenkor — nagy­szerű bizonyítvány Miklós bácsi, csak így tovább s a Laczi fiúból ur lesz, nagy ur. — Hászen azt nekem nem köll mondani, én tu­dom azt, hogy nagy ur lesz, mán hogy ne volna, ha íí belőle se lesz, hát akkor kibül lesz. . , . Hej, de hát. . . . Itt nem szólt semmit nagy uram, elnyelte amit mondani akart, én átláttam Nagy uram lelki vi­lágát: sokba került neki Laczi fia tudománya, de da­colt a nehézséggel, ’dagasztotta keblét az a remény, hogy a fiából nem sokára úgy is nagy ur lesz, s majd visszatérít akkor aztán mindent. Laczi a múlt évben leérettségizett, jeles érett lett, még meg is dicsérte a vizsgáló bizottság. A nagy vakáció is eltelt és elérkezett az idő, hogy pályát vá­lasszon magának, az anyja papot szeretett volna be­lőle csinálni, az apja sem ellenezte, de a fiú ellent­mondott s azt mondta, hogy bízzák csak Ő reá, majd választ ő magának pályát, csak pénzt teremtsenek elő hogy felmehessen Budapestre. Szive-lelke oda vágyott sokat hallott a hires nagy városról, ott lehet még so kát tanulni, ott van az igazi élet, aki egyszer oda ke­rült, az az igazi boldog ember. . . . Nagy uram vakargatta a füle tövét, mikor a fia kérte a költséget, de mégis valahogy nagy nehezen előkajtatta valahonnan és oda-adta Laczinak. — Fiam, ez mán az utolsó garasom, Isten látja a lelkemet nincs több sem lelkem, sem testem körül. Embernyi ember vagy mán, itt az ideje, hogy a ma­gad becsületibül élj meg és ha ur leszel, nagy ur, rajtunk s testvéreiden is segíts. Laczi szentül megfogadta, hogy úgy is lesz. ígéretét be is váltotta, bár ne váltotta volna be. Fel­kerülvén a székesfővárosba, beiratkozott jogásznak. Valahogyan szerzett magának valamelyes instruktori állást egy vagyonosabb befolyásos úri ember gyerme­kei mellett. Jól ment a sorja eleinte, szerették is a családban a szorgalmas fiút, ki már az első kolokvi- umot is kitüntetéssel tette le. A befolyásos ur pro­tekciója folytán az egyik minisztériumba is bejutott segédnapidijasnak, ahonnan havonta 80 koronát ka­pott. Nem sokáig tartott azonban a jó helyzet, mert Laczi jobb után vágyott. Rossz társaságba kerüli, az álbarátok körülrajongták a romlatlan ifjút, ki annál jobban szívta magába az élet örömeit; minél nagyobb mértékben kináltatták azok magukat. Ital, kártya, ló­verseny, nő, szerencsejáték, éjjeli tanyák Laczi előtt ismeretlenek voltak, igyekezett tehát azokat mohón élvezni, nehogy egy perc is hiába s kárba vesszen. A mámor, a kéj, az élvezet eltántorították az ifjút, elva- kitották s nem látta a veszedelmes örvényt, mely előtte tátongva áll és megsemmisítéssel fenyegeti. Régi igazság : az ily útra tévedt embert a jó tanács vajmi ritkán téríti vissza. Laczi is igy járt. Elhanyagolta kötelességét, anna« az lett a következménye, hogy kicseppent mindenünnen. Az egyetemre se járt, onnan is kimaradt. A léha dévaj élet teljesen erőt vett rajta, teljes mértékben uralkodott fölötte. Rosszabnál-rosszabb társaságok kétes ekszisztenciáju egyének közt találta csak jól magát, a becsületes munka nem kellett már, a bűn, becstelenség és teljes romlottság posványában fetrengett, csak itt érezte magát jól. Már évek óta nem láttuk Laczit, soha nem jött haza, midőn felment Budapestre, csak leveleket kül­dött haza szüleinek, ameryben el-elhazudta, hogy mi­lyen jól megy a tanulás es hogy milyen kitűnő dolga van. A szülők hittek mindent, senki sem gondolt rosszra, sőt az utolsó években már pénz is jött a fiútól bőven. Persze szegény Nagyék nem is sejtették, hogy minden koronához meg annyi bűn, piszok ta­pad: szélhámosság, csalás, hamis kártyázás, lopát és KLEIN és TARSA Hóm János-utoal gyapjusasövet« ' áruháza S2JATMAR. 1 Női cöstümökre igen alkalmas szövetek nagy választékban. Vajay-utca 30. számú saroktelek eladó.

Next

/
Thumbnails
Contents