Szatmár-Németi, 1910 (14. évfolyam, 1-98. szám)
1910-04-06 / 28. szám
XIV. évfolyam. Szatmár, 1910. április 6. Szerda 28. szám. ____ FÜ GGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATKIÁR-NEÍVÍETM IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évre 3 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. j Egyes szám ára 10 fillér. LAPVEZÉR: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: FERENCY JÁNOS. FŐSZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS. SZERKESZTŐ: CSOMAY GYŐZŐ. iT.CTj*saasaEacs^saöBaa»aBiin Wálasstél jogot... Szatmár, 1910. április 5-én. Ma itt, holnap olt. Fregolit raegszégyenitő gyorsasággal jelenik meg a »közösség« fenntartásának, az osztályuralom biztosításának fanatikus hive, Tisza István gróf és pálcát tör az önállóság és a jogkiterjesztés ellen. Pedig igy választások idején mindig »kedvelt« a nép és az excellenciás urak is meg-megrázzák a paraszt kérges tenyerét. De nekik csak a választói joggal bírók a »tisztelt polgártársak«, a nemzetet fenntartó munkásosztály a megvetett, üldözött senki. Az országszerte megindult választási mozgalomban tulajdonképen két párt áll egymással szemben. Az egyik az ország teljes függetlenségének és az általános, egyenlő, titkos választói jognak kivívását akarja; a másik pedig beszállítani Ausztria papzsákjába mindent, amit e szegény föld még adni tud és vissza akarja állítani újra a husosfazék politikáját. A függetlenségi és 48-as pártnak rövid a programmja. Az ország teljes felszabadítása az osztrák lidércnyomása alól és az általános, titkos választói jog törvénybe iktatása. De éppen - ez nem kell a farsangi politikát csináló »munkapártnak«. Ok a sors kegyelíjei a »született« kegyelmesek sokalják még a mostani népjogokat is, hiszen csak a nemrég megjelent agrár programm legjobban szeretné egyenesen a jobbágyság visszaállítását. A nem »születettek«, csak tudományuk, vagy a két kezük után élők csaknem egyértelműig követelik a választói jog általános ki- terjesztését ; és pedig titkos alapon azért, mert csakis as egyéni akarat szabad megnyilatkozása mellett lehet a hamisítatlan vélemémy nyilvánításról meggyőződni. Hiszen a mai választási rendszer mellett nem is lehet a szegény tisztviselőt elítélni, ki kénytelen magába fojtani politikai hitvallását, mert a fejével játszik, lia nem a mindenkori kormány szekerét tolja. Döntsön a nép ! Ez volt az 1906-iki vétó. És midőn, mint egy ember nyilatkozott meg az ország a régi rendszer és a közösség fenntartása ellen, a koailciós kabinet élete mégis vergődés volt csupán, mert megint meg- tagadta?ott a jóváhagyás mindentől, ami az Ausztriától való függetlenitést eredményezte volna. Döntsön a nép! Hangzik újra a vétó, hátha öt esztendő alatt elfásult az ország és sikerül a mindent szállítók többségét visszaszerezni. Sem a múltban nem nyilatkozott meg, sem a jelenben nem fogja eldönteni a kérdést a nép, mert a mai választói rendszer mellett a népakarat megnyilvánulásáról szó sem lehet. Jogot a népnek ! Ez százezreknek, millióknak mindennapi imádsága és elérkezett a legfőbb ideje annak, hogy ez meghallgatásra is találjon. Éppen azért, azok, kik nem csupán nagyképűsködésből, de becsületesen is jóakarói a SZERKESZTŐSÉÉ ES KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca ló == Telefon-szám 80. - Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizet e adók. népnek, csakis arra a képviselőjelöltre szavaa- hatnak, ki nemcsak hirdeti, de rendületlenül ki is tart az általános, titkos választói jog mellett. Ha ez meglesz és ha hisszük, hogy a nép szava Isten szava, döntsön majd az igazi népparlament, hogy akarja-e továbbra is hurcolni az osztrák igát. A függetlenségi és 48-as párt a hatalom helyett a küzdelmet választotta és e párt tagjai szerte az országban hirdetik a hamisítatlan magyar politikát. Kétségtelen, hogy az ország megérti azt a küzdelmet, amelynek balradülte a legnagyobb nemzeti szerencsétlenségek egyike: az ó-szabadelvüek feltámadása volna és kitart azok mellett, kik az önálló bankhoz és a külön vámterülethez akarják az országot juttatni. Vége kell hogy legyen a jelszó politikának és a magyarok összetartásán meg kell, hogy törjön az osztrák zsarnokság. A mig hirdetik szóval és írásban, hogy nálunk a szabadság, az egyenlőség uralkodik az egész vonalon; addig a valóságban a mindent »eladok« rendőri fedezettel csinálják a nemzetrontó politikát; a jogtalanok százezreinek pedig a rendőr-kardok, meg a rendőrlovak patái fojtják torkukra a meg nem ölhető, tovább el nem némitható valóságot; »Általános, titkos választói jogot adjatok; Hazafiak leszünk, nem hazátlan bitangok I« M. T A XI C JL Doktor Epizód. Az éjjel, amint hazaérve világot gyújtottam a szobámban, látom, hogy valaki ül az íróasztalom előtt. Rögtön megismertem a doktort, aki a szomszédomban lakott és tegnap öngyilkosságot követett el. Közelebb menve hozzá, csakugyan észrevettem a homlokán a kicsiny, véres lyukat, amelyet a revolvergolyó ütött rajta. Tiszta feketébe volt öltözve, úgy, a mint a ravatalra tették. Az álla fel volt kötve és a mint meglátott, néma fejbólintással üdvözölt. Talán fölösleges is mondanom, hogy ez a látogatás meglepett. Egy-egy halott igy éjnek idején meg szokott ugyan látogatni; ezek a halottak azonban rendszerint az én halottaim voltak. Rokonaim, jóbarátaim, korán sírba hervadt ideáljaim; — de a doktort nem ismertem életében és feltűnőnek találtam, hogy mindjárt halála után az első éjjelen látogatást tesz egy urnái, akinek soha be nem mutatkozott. ügy látszik, ő maga is erre gondolt, mert némi küzdés után megszólalt, különös, tompa, fénytelen hangon, amely el-eifu!adt egy pillanatra. — Bocsásson meg uram, hogy ily szokatlan időben ilyen különös módon zavarom. Sajnos, nagyon kevés időm van már. Ez idefön a legutolsó éjszakám; | — holnap délután a sírba tesznek és igazán nem tudom, onnan lehet-e módom fellátogatni többé. Azt se vegye rossz néven, hogy ily mozdulatlanul maradok. Az orvosok — miután kolléga került a kezük a á — nagyon kellemetlenül bánták velem, mintha csak a I pácienseim jegyzéke után kutattak volna bennem. Fakó arcán valami mosolyféle vonaglott át erre a rettenetes élcre, aztán folytatta: — Hanem, ha megengedi, mellőzzük a forma- ! Ságokat. Én úgy se fogom önt még egyszer hábor- ; | gatni, ezutial azonban kénytelen vagyok vele éppen az ön érdekében. Meglepve néztem rá. — Az én érdekemben? Az öngyilkos folytatta. — Igen, az ön érdekében. Sokáig voltunk szomszédok és jól ismerem önt. Mindenesetre jobban, mint ön gondolja. Figyelemmel kisértem, mit csinál, hogyan él: — szóval érdeklődtem Ön iránt. Több ízben elhatároztam, hogy megismerkedem önnel, visszatartott azonban az a ludat, hogy ismeretlenül kényelmesebben megfigyelhetem. Meghajlottam magamat az érdekes vendég előtt és némi kíváncsisággal kérdeztem : — És szabadna talán tudnom, minek köszönhetem ezt a megtisztelő érdeklődést ? — A dolog nagyon egyszerű. Az ön életmódja nagyon is emlékeztet az enyémre. Ön úgy él most mint én ezelőtt húsz esztendővel és nem szeretném: ba húsz esztendő múlva ott végezné, abol én most végeztem. Rokonszenvet és részvetet érzek ön iránt, mert magamat látom önben és tudom, hogy jobb sorsra lenne érdemes, mint amelyet maga készitget magának. Nem szeretném, ha epizód-ember lenne önből is, a milyen én voltam. Úgy éltem át az életet, mint masok életének egy egy epizódja, egy kő abban a házban, amely a más emberek boldogságára, vagy boldogtalanságára épü . Az életem soha sem volt a magamé és magam se voltam a magamé &ohasem. Vendég voltam, a mig éltem mindig; — valamivel több, mint az idegen és jóval kevesebb, mint a házigazda Elhallgatott egy percre, azután tovább be-zélt: Ön nem érti még -zt teljesen, — de félek meg fogja érteni. Ez a jókedvű emberek szomorú sorfala jelen embereié, akik nem érnek ra a múltra emlékezn és a jövőre gondolni. Azoké az embereké, akiknek j több szivük van, mint amennyi kellene és úgy paza- ! roljak, mintha még több lenne. Szeretni, szeretni, mindig szeretni ez az életük, ez volt az én életem. Attól az időtől, amikor a bajuszom kiserkedt, addig mig a hajam kihullt. — És higyje meg, nem olyan nagy idő ez, mint amilyennek KLEIN és TÁRSA Hám János=utoai gyapjus»övet= zzzznrz áruliáza SZATMAR. ZZZZZH Női cöstümökre igen alkalmas szövetek nagy választékban. Vajay-utca 30 számú saroktelek eladó.
