Szatmár-Németi, 1910 (14. évfolyam, 1-98. szám)

1910-04-03 / 27. szám

2-ik oldal SZATM ÁR-N fi M F, 1' í. Szatmár, 1910. április 3. hozni, az Európában telvett szokásokkal. Tulajdonkép a cimböl meg lehet magyarázni az egészet. Egy em­beri lélekben dúló vihar az egész darabnak a váza, egy emberi lélekben való faji sajátságoknak a felvett, a belehelt európai érzelmekkel való összeütközése, a többi az csak indokolása, magyarázása ennek a küz delemnek. A darab meséje a hely szűkéhez mérten a kö­vetkező: A Berlinben levő japán kolónia legkiválóbb tagja, akit a japán kormány egy nagy munka elvég­zésére küldött ki, dr. Tokeramó másfél évi ott tar­tózkodása alatt viszonyt folytat egy német, mondjuk könnyüvérü hölgygyei, Kerner Ilonával. A nő szereti is, már amennyire szerelemnek lehet nevezni egy tisz­tán testi szerelmen (sajnos nincs jobb szónk e vi­szony kifejezésére) alapuló viszonyt, de másokkal is udvarokat magának, sőt el is akarja magát Lindner Ottóval vétetni, a nagy költővel. A kolónia tagjai ká­rosnak látják ezt a viszonyt a célra nézve, ami To- kerarr.ót Berlinbe tartja és megmondják neki, hogy szakítson a leánynyal. Tokeratnó engedelmeskedik, elküldi 'magától a leányt, de ez ragaszkodik hozzá Könyörög, hogy tartsa meg. Tokeramóban megmoz­dul az ember, az ős emberi érzés felülkerekedik benne, a faji tulajdonságokon, a belé nevelt szokásokon s visszatartja a leányt, kéri, hogy maradjon, de az most már kineveti, szemébe vágja, hogy nem szereti, hogy csak bizonyos exsoticum kedvéért lett egy ilyen sárga majomé. Mesteri egy jelenet az ingerkedő asszony szem­ben az érzelmével, az indulatával küzdő férfival, végre is az indulatok győznek. Taifun van, az indulatok taifunja, mely elsöpri a férfi minden inteligenciával szerzett önuralmát és Tokeramó megfojtja a szere­tőjét. — A japán colonia mely a tett elkövetése után összegyűlt Tokeramó lakásán, elhatáiozza, hogy sem mikép nem engedheti meg, hogy Tokeramó bűnhőd­jön tettéért, mert hisz ő van a legnagyobb munkával megbízva és a cél érdekében mindnyáján készek ma­gukra vállalni a gyilkosságot, végre is egy fiatal ja­pán aki most jött az egyetemre, vállalja el a gyilkos­ságot. Az esküdtszéki tárgyaláson elitélik Hironit, da­cára, hogy Tokeramó lelkiismereti furdalás folytán bevallja bűnét, de ezt az esküdszék nem veszi figye­lembe és igy Tokeramó*. megtöri az eset, víziókat lát. A megölt Kerner Ilona barátnője Hempel Teri vigasz­talja, ápolja, ugyancsak feljár hozzá a költő Lindner is, aki abban a hiszemben van, hogy Hironi ölte meg a leányt és azt hiszi, hogy ha beszél a közös ked­vesükről, úgy azzal vigasztalást okoz neki. A lelki harcok megtörik Tokeramót, még csak annyi ideje van, hogy elvégezze nagy munkáját és aztán el­pusztul. A fő szerepet id. Baghi Gyula adta, egy kicsit fiatalabbul is nézhetett volna ki és gyakran vissza­esett az európai ember mozgásába, beszédébe, de ezt inkább a kevés gyakorlatnak kel! be ülnünk, ettől el­tekintve megfelelő játékot produkált. Legjobban ját­szott, igaz, bogy leginkább neki való szerepben is hél, addig a mértékleteseknél ugyanezen idő alatt 2 és fél az átlagos belegedési arányszám. Az alkohol bűntetteket idéz elő, az elmebeteg­séget, a gondolkodást, az emlékezetet gyengíti. Mind­ezeknél azonban fontosabb káros hatása az utódokra. Ebből a szempontból nem az ivási hajlandóság át­öröklésében van a főveszély, hanem a blastophtoriá ban, vagyis a petesejt megrontásában, megmérgezésé- ben. Ennek a következtében oly sok az alkoholisták utódai között az idióta, epileptikus, bűntettes, elme­bajos stb. Az alkoholizmus degenerálódásának egy jeleként mutatta ki Bunuge az anyák szoptatási ké­pességének csökkenését is. Nagyon értékesek Leitinen legújabban állatokon végzett kísérletei, melyek kimu­tatták, hogy kismértékű alkohol is jelentékenyen csökkenti a vér haemolitikus ellenálló képességét a fertőző baciliusokkal szemben. Az alkoholizmus ily sokoldalú káros hatását az | áldozatok folyton növekvő száma mellett nem szabad karbatett kézzel néznünk. Mig a kínaiak és japániak törvényt hoztak az ópium ellen, addig mi semmit sem teszünk. Fő baj, hogy az állam rövid látásában sem látja be, hogy az alkohol nagyobb gazdasági ká­rokat okoz, mint amily hasznot hajt és hogy a nép jóléténél nemesebb cél nincs. 1 játszott Markovits Margit. Nehezen lehet elképzelni | jobb játékot, annyira átérezte szerepét, annyira élethü | volt. Jók voltak még Sipos, Rónai a tudákos és tudá- | sára hiú német tanár szerepében. Herczeg, Somogyi, ' Görnöri Vilma mint mindég, egyszerűen és kedvesen játszott. Külön kell foglalkoznunk a Lindner Ottó sze- mélyesitőjével ifj. Baghy Gyulával. Látszott rajta, hogy készült, tudta jól is a szerepét és még sem az a Lindner volt, nem az a typus volt amit Lengyel Menyhért kreált. Ennek a Lindneinek első sorban könnyelműnek kellett volna lenni és csak másod sorban cinikusnak, az a cinizmus inkább ccak olyan divatból felvett, de nem érzett cinizmus, amelyen minduntalan elő kell hogy csillogjon a tulajdonképeni . könnyelmű alaptermé-zet Ifj. Baghi ezt nem vette > észre és ezért volt fogyatékos a játéka. Maszkírozva : sem volt szerencsésen, inkább angolnak mint német- ! nek nézett ki. Edua, IV. László sokat feldolgozott, históriáját hozták sziore e cim alatt szerdán színházunkban. A darab szerzője Deák Ferenc aranyosmedgyesi vasúti tisztviselő. Drámai cselekmény nincs a darabban, sehol egy olyan pont, amelyből a dráma kiindulhatna. Az össze­ütközések mind véletlen dolgokra alapulnak, "pedig a legelemibb követelményéhez a drámairásnak. Shakes­peare halasa alatt áll a szerző, de evvel ma már ne­hezen lehet hatni a közönségre. Ami mégis élvezhe­tővé tette az előadást, az meglepő szinszetüsége, a je lenetek szinte egymásba folyása. Olyan tulajdonság, amivel kevés kezdő iró dicsekedhet. Nyelvezete, ver­selése szintén megállják helyöket. A szereplők közül Szilágyi nagyon jó király volt, a főszerepben Markovits Margit volt jó. Sipos mint öreg harcos, valamint Herczeg mint püspök na­gyon jók voltak. (g.) Színházunk Igazgatósága ugylálszik nem hogy okult volna az ököritói katasztrófán, de még nagyobb gondatlansággal jár el Eddig az ajtók mindkét szár­nya nyitva volt, újabban az egyik szárny mindig le­van riglizve, azt hisszük hogy szolgálatot teljesítünk vele, ha erre Kihívjuk az igazgatóság figyelmél. Az ököritói haláltánc. Husvé vasárnapján Ököritóban történt óriási szerencsétlenségről részletesen számolt be lapunk há­rom rendkívüli ki idása és a szerdai számunk. — Ma — miután már teljesen a hivata!os közegeké a világ — legfeljebb precízebb adatokkal szolgálhatunk. így megállapíthatjuk azt, hogy az ököritói húsvéti bálnak eddig 404 halottja van. Azonkívül kezelés alatt áll köiülbelül 200 sebesült. A borzalmas katasztrófa, amaly százak tűzhalálát okozta, megindította a jótékonyságot is. A kisebb-na- gyobb adományok mellett megemlítjük, hogy Ferenc József király 30.000 koronát adományozott magán- pénztárából az ökőiitóiak javára. Bécs városa ugyan­erre a célra 10.000 koronát, kiutalt. — Rotschild Al­bert báró Bécsből 2000 koronát küldött az ököritói tüzkatasztrófa áldozatainak visszamaradt családtagjai számára. A nőegylet segítsége. Utay Gézáné, a szatmári jótékony nőegylet el­nöke átiratot intézett Ilosvay Aladár alispánhoz, mely­ben jelzi, hogy ha az ököritói tüzvés folytán segélyre szorult árván maradt leánygyermekek volnának, ezek közül a nőegylet árvaházába kettőt teljesen ingyenes ellátás és taníttatás végett azonnal befogad. Eröss Lajos ref. püspök Ököritón. A szatmármegyei Ököritó községben történt bor­zalmas katasztrófa, százak tűzhalála, mely felett az egész ország gyászt ölt és még távoli országok lako­sait is megrendítette, legközelebbről érintette a tiszán­túli ref. egyházkerületet és annak elnökségét: Erőss Lajos püspököt és gróf Dagenfeld József tőgondnokot, akik szerdán Hajdú Zsigmond püspöki titkár, Rózsa Sándor egyházkerületi pénztáros és Szarka Boldizsár káplán társaságában a borzalmas katasztrófa színhe­lyére utaztak, ahol az egyik áldozat égési sebeibe belehalt leánynak koporsója felett megható beszédet mondott az életben maradt néphez, akiket azonban nehezen lehet vigasztalni, A püspök az esperesekhez körlevelet intézett, hogy a templomokban gyűjtsenek az ököritói szerencsétlenek részére. «ay ^ "tra tar MA A Mf Ma Fordított világ. Április 2 Rügybontó, virágfakasztó tél után — hó- ; takaró illeti a tavaszt. Akik azt mondották, hogy emlékezet óta nem volt olyan enyhe tél, mint az idén — a lavaszt is olyannak mi­nősíthetik. Ez a tavasz talán a rohamosan ala­kult jéggyárakat is — lehűti. A tavasz nyomán befagy a jéggyár. És azok, akik drága pénzen, nagy költséggel messzevidékről szerezték be a jégszükségletet, fájó szívvel fogják kiegyen­líteni a — jégszámlákat. A fűzfapoéták, akik a tavaszt oly epedve várják, hogy a napsugárról, rügyfakadásról dallhassanak, zavarba jönnek. Kinos kétségbe­eséssel lapozzák a naptárt — és átkozzak a könyvkötőt, aki — bizonyára összecserélte a naptár lapjait. Pedig nincs igazuk, mert itt a tavasz, itt van újra — hótakaróval. — Papp Endre temetése. Csütörtökön délután temették el óriási részvét mellett Papp Endréi, a hirtelen elhunyt törvényszéki biróí. A gyászszertar­tás az Árpád utcai halottas házban volt, amelyen képviselve voh Szatmár v ros egész intelligenciája. A törvényszék bírói és tisztviselői kara, valamint az ügyvédi kar testületileg jelentek meg a temetésen s \ koszorút helyeztek a ravatalra. A rokonok s jóbará- í lók egészen elbontották koszorúkkal a ravatalt. — Küldöttség a főispánnál. Folyó hó 30 án, dél- , fan az avasi járás 100 tagú küldöttsége tisztelgett Csaba Adorján városunk főispánjánál, kitől az avasi ! főszolgabirósági székhely Ava«ujvárosl>ól Avasfelső- faluba való áthelyezése ügyének támogatását kérték. Az esetben, ha az teljesíthető nem volna, a szolga- birói járás nugszüntetését és a régi állapot visszaállí­tását kérlék. i — A szatmárvármegyei munkapárt f. hó 30-án delelő'l íarto'ti meg afaku’ó közgyűlését a Pannónia nagytermében. Pártelnökké Nagy Bélát és DomMiidy Istvánt választották. Azután a kb.50—60 j len volt közül választónak öt aieloököt és 200 tagból álló végrehajtó bizottságot, amelynek elnöke Kende Zsigmond kamarás. — Az országos szinész egyesület kérvénye. Az or-zágos szinészegyesület a városi tanácshoz kérvényt adott be aziránt, hogy a színházi jegyek után a szí­nész egyesület nyugdíjintézete javára bizonyos pót­dijakat szedhessen, még pedig a páholyok után 20, az elsőrendű ülőhelyek u'áa 10 a másodrendű ülőhelyek után ß és a karzat j gyek uián 2 fillért. A városi ta­nács a kérvényt véleményezés végett kiadta a szinügyi bizottság-e k. — A letaro l erdőterületek vizmentesitése. A vá­rosi tanács a D ; >as és C on ka Ltarolt erdőterületek vizmentesitése céljából főmérnök által el kész* lett ter­vek alapján a szükséges földmunkálatokat Juhász Jó­zsef vállalkozónak adta ki. — Pályázat irnoki állásba A városi tanács a megüresedett II oszt. irnoki állásra meghirdette a pályázatot, mely szerint a pályázati kérvények határ­ideje e hó 9-ikének délután 5 órája. — Pénztárvizsgálat. Dr. Vajay Károly polgár- mester csütörtök délután Csomay Imre, dr. Haraszthy Béla bizottsági tagok, dr. Antal Sándor t. főügyész és Novák Lajos főszámvevő közbenjöttével a városi pénz­tárt váratlanul megvizsgálta, mely alkalommal a meg­jelentek a szokott rendről győződtek meg. — Sorsjegy felszámolás. Miután a szatmári ref. egyházmegye iskola építési tárgysorsjátéka kellő ered­ményre nem vezetett a magy. kir. pénzügyminiszté­rium március hó 14-én kelt 27224 sz. rendelete alap­ján a sorsjegy felszámolása elrendeltetett. Ennélfogva felhívom mindazokat, akik ilyen sorsjegyeket vásárol­tak és azoknak az árát kifizették, bogy a sorsjegyek árának felvétele végett a sorsjegyiroda helyiségében. Budapest, Lónyai-utca 52. sz. I e. 10 alatt 1910. má­jus 19-ig reggel 8—12-ig jelentkezzenek, annál is in kább, mivel a később jelentkezők igényei figyelembe vehetők nem lesznek, Kelt Budapesten 1910. március hó 27-én. Luby Géza biz. elnök. A tavaszi idényre

Next

/
Thumbnails
Contents