Szatmár-Németi, 1910 (14. évfolyam, 1-98. szám)

1910-03-23 / 24. szám

24. szám.

XIV. évfolyam. Szatmár, 1910. március 23. Szerda.

FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP.

A „SZATMÁR-NEMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE.

MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP.

ELŐFIZETÉSI ÁR:

•gesz évre 8 kor. Félévre 4 kQ.r. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér.

LAPVEZÉR: FŐSZERKESZTŐ:

Dr. KELEMEN SAMU Dr. HAVAS MIKLÓS.

ORSZ. KÉPVISELŐ.

FELELŐS SZERKESZTŐ: SZERKESZTŐ:

FERENCY JÁNOS. CSOMAY GYŐZŐ.

SZEBKESZTéSÉS ÉS KIADÓHIVATAL:

Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10.

Tel aíon-szám 80.

Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők.

Az országgyűlés feloszlatása.

A négy évvel ezelőtt összehívott /országgyűlést feloszlatták ; még pedig ex-lexben, világos törvény ellenére. Történt ez a Khuen- kormány tanác»ára, mely ezzel a tanácscsal megsértette az alkotmányt.

Nyilvánvaló, hogy a Khuen-kormány azóta, hogy kineveztetett, egyre-másra követi el a su- lyosabbnál-sulyosabb alkotmánysértéseket. Egész magatartása egy folytonos provokáció, ami egyre fokozta azokat a haragos indulatokat, amelyek hétfőn már inzultusokban törtek ki. A miniszter- elnök szereplése itt is kihívó, ingerlő volt. Olyan értelmezést adott az országgyűlés feloszlatásáról rendelkező törvénynek, mely minden igazán alkotmányosan érző magyar embert joggal felháboríthat. És amikor az ellenzék nem akarta meghallgatni a cinikus félremagyarázásokat, elhagyta helyét, a gyorsírókhoz ment és azoknak kezdte diktálni beszédét, úgy, hogy a roppant zajban senki se hallhatta. Ekkor a szenvedelmek fékezhetetlenül törtek ki s megtörtént a miniszterelnök és az őt védelmező másik miniszter inzultálása.

Ez az eset sok mindenféle beszédre ad most okot.

De minden körülmények közt meg kell állapítani azt az igazságot, hogy a kormány politikai magatartása, minden taktikája, az alkotmányos felfogások és törvények ellen egyre- másra elkövetett sértései a legjogosabb felháborodást és elkeseredést keltették a mai kép- viselőhaz óriási többségét alkotó ellenzéki pártok körében. Ez kifejezésre is jutott az ellenzéki pártok részéről tett ünnepies nyilatkozatokban, s a képviselőháznak ex-lexben való feloszlatása ellen az összes ellenzéki pártok által elfogadott tiltakozó határozatban. Ezzel a hangulattal nem lett volna szabad a miniszterelnöknek játszania. Ezt a hangulatot nem lelt volna szabad a miniszterelnöknek mai föllépésével még jobban fölingerelnie. De ő ezt tette. És ezt nagyon rosszul tette. Államférfinak mindig számolnia kell cselekedetei következményeivel és számolnia kell azokkal az indulatokkal is, melyeket ő támaszt.

Ezért gróf Khuen-Hédervárynak lehet legkevesebb oka arra, hogy a rajta és miniszter- társán esett inzultusból magának politikai tőkét csináljon.

feloszlatását. Egyben határozati javaslatot is terjesz- j tett elő, hogy mondja ki a képviselőház a feloszlatás tényét törvénytelennek és alkotmányellenesnek s tiltakozzék ellene.

Batthyány határozati javaslatához Kossuth Ferenc és Rakovszky István is hozzájárultak pártjaik nevében.

Most Khuen miniszterelnök próbálta magyaráz- gatni, hogy szerinte a feloszlatás nem törvénytelen. Azonban e kijelentései mialt felingerült képviselők nem akarták meghallgatni s mikor mégis tovább beszélt, többen törvénykönyveket, papircsomagokat s tintatartókat dobáltak feléje, úgy, hogy a miniszterelnök és gr. Serényi föidmiveiésügyi miniszter az arcán érzékenyen megsérült. Nagy kavarodás támadt, amelyben a miniszterek kivonultak a teremből. A miniszterelnöknek és minisztertársának, Serényinek, sebeit az orvosok bekötözték. Mintegy nyolc napig gyógyul sérülésük.

Ezután az ülés-teremben vitatkozás folyt a történtek fölött. Farkasházy, Eitner, Zakariás, Hoffmann és Beck képviselők jelentkeztek, hogy részt vettek a dobálásban és viselik érte a felelősséget.

Majd a ház óriási többséggel elfogadta a gróf Batthyány határozati javaslatát. —

Csanád vármegye törvényhatósági bizottsága közgyűlést tartott s kimondotta, hogy a Khuen-kormány iránt bizalommal nem viseltetik s támogatásban nem részesíti.

Az országos függ- és 48-as párt Justh Gyula elnökletével értekezletet tartott a budapesti pártkörben. Az értekezlet ifj. Madarász Józsefet a párt ügyvezető-igazgatóvá választotta. Azután megalakították a válasz'ásokat vezető bizottságot, amelynek gr. Batthyány Tivadar az elnöke. Megalakították továbbá a

A politikai helyzet.

A képviselőház, a hosszas elnapolás u*án, hétfőn délelőtt újra ülést tartott. Ezen az ülésen adta át Khuen miniszterelnök a képviselőház elnökének az országgyűlést feloszlató királyi kéziratot, amelyet aztán az einök felolvastatott.

A királyi kézirat felolvasása után gróf Batthyány Tivadar állott föl szólásra s nagy beszédben alkotmányellenesnek jelentette ki az háznak ex lexben való

TÁRCA.

Valaki egyszerre elkiáltotta magát .

— Hé urak 1 Egy palack ! Egy pezsgős palack.

Mindnyájan oda néztünk és csakugyan láttuk

hogy a viz egy üres üveget táncoltat a hátán.

— Utána! Ki lesz a boldog, aki elcsipi.

Annál is inkább kellett vele sietni, mert egy pár angol és francia hölgy, aki velünk együtt mulatott a hullámokkal, szintén szemet vetett a hánykolódó szerszámra.

Hárman-négyen úsztunk egyszerre feléje és addig kergettük, mig végre sikerült elcsípni. Egy jól be dugaszolt, üres üveg volt lekötve és lepecsételve

Diadallal vittük ki a partra s elhatároztuk, hogy az egész társaság közös zsákmányának tekintjük s valamennyiünk jelenlétében bontjuk fel.

— Mi lehet benne? — persze ez volt a leg első kérdés.

— Mindenesetre hajótöröttek dobták a vizbe Valahol az Óceán közepén a tenger összetörte a hajót s akik rajta voltak, ebbe tették bele bucsuirásaikat.

— Istenem ! Szegények — sóhajtott az egyik utitárs.

— Talán egy családapáé, akit otthon apró árvák s hűséges felesége siratnak.

Egy kis szőke asszony hirtelen belekapaszkodott az ura karjába s könyet. törölt ki a szeméből.

— Lehet, hogy épen talán magyarok voltak, akik kipusztulva őseik hajlékából, elhagyták szép magyar hazájukat s Amerika földjein kerestek magukuak

buzakenyeret az elhagyott, fürészporral kevert zab- kenyér helyett. S mielőtt kiköthettek volna az uj hajában, a tenger adott nekik csöndes szállást, névtelen pihenő sirt.

— Annak is a kazárok az okai — vicsorgaíta a fogait az egyik magyar. — A merkantilisták, akik ki- pusztitanak bennünket a földünkről.

— Ugyan ne beszélj! Sohase volt neked káposztáskerted se, — agyarkodott egy merkantilista.

— Nem volt, de lehet. Egyébiránt én a szellemi tőkém után élek. S a magyar föld, a miénk, magyaroké.

— No még megérjük, hogy az Óceán partján kitör az agráriusok és merkantilisták közt a háború — horkant fel egy okos ur.

— Igen, igen 1 — sóhajtott egy kékszemü hölgy, aki ábrándjait is magával hozta. Az is meglehet, hogy egy ifjúnak utolsó sóhaját rejti magában, aki elindult messze földre, otthon hagyta édes aráját, minden boldogságát, csak azért, hogy egy boldog házasság kényelmeit biztosítsa számára s útközben meglepte a vihar és ebbe a palackba rejtette bucsukönyeit.

— Ez igaz lehet — mondá egy másik hölgy s láttam mint szorítja össze ökleit s fenyegeti meg titokban a tengert, aki egy vőlegényt rabolt el az emberiségtől.

— Legyen nyugodt nagysád! Hátha csapodár í volt. Hiszen a férfiak olyan gonoszak, nincs azoknak j a szavában semmi igaz. Megérdemelte a sorsát, úgy ! kell neki.

A tengerparton.

Úgyszólván valamennyien a tenger partján voltunk.

Aki nem ismeri a tengert, nem tudja elképzelni, hogy mily óriási vonzó erőt gyakorol az emberre az az örökké háborgó, dörmögő, dübörgő, nagy ur kristálytiszta hullámaival, órákig lehet mellette ábrándozni s nem hiszem, hogy volna valaki, aki valaha megunná.

Társaságunk egy része, leginkább a hölgyek, a parton járkáltak. Apró tengeri kagylókat kerestek és sikoltozva szaladtak kifelé, mikor egy-egy mérgesebb hullám 20—25 méternyire kirohant a tiszta homokra.

Mi — természetesen én is a fürdőkabinba siettünk toilettet változtatni, hogy csak egy percre se szalasszuk el a fürdést, amiről szép magyar hazánkban úgy is esak álmodni lehet. Vigan hancuroztunk a hullámok tetején, öten-hatan ringattuk magunkat a hullám puha bölcsőjében. Bravúrokat csináltuk belőle, hogy ki tud bukfencet vetni a vízben, mikor legdü- hösebben rohan az áradat, két három méter magasat ugrani a hullám tetejére, hogy a viz át ne csaphasson a fejünk tetején. Persze, akiket jó sorsuk nehezebb termettel ajándékozott meg, hiába igyekeztek s rendesen akkor láttuk őket viszont, mikor 20—30 méternyi távolságra békamódra kiterülve tápászkodtak fölfelé és keserves arccal néztek vissza, hogy mikor jön a másik roham.

Az „olcsóságairól“ C j C O U f D Ä pj T Ä 1 selyem, kelme, és csipke áruházában előnyösen ismert r 1 O U ü L 11 HliIHLsZATMAR, a „Pannónia“ mellett.

Tavaszi és nyári újdonságok óriási nagy vála»aztékban megérkeztek. KIVÉTELES FELTŰNŐ OLCSÓ ÁRAK.

Vásárlási köbei ezetfsem nélkül tessék meggyőződni.