Szatmár-Németi, 1910 (14. évfolyam, 1-98. szám)

1910-03-13 / 21. szám

2-ik oldal. S Z A T BR-N É M E T I. Szatmár, 1910. március 13. Tűzbiztonság a hegyen. Az újhegyen és a nagy­hegyen még ez évben egy-egy mély kutat fúrnak, s mindkét helyre egy-egy ttlzfecskendőt szereztetnek be, 3800 K költségen. Leiratok. A belügyminiszter jóváhagyta a Talmud Thora-egylet alapszabályait. — Továbbá leküldte a belügyminiszter a piaci idő és viszont-elárusitók be­vásárlásáról alkotott szabályrendeletet némi pótlás vé­gett. A tanács a pótlás eszközlése végett a szabály­rendeletet kiadta a kapitányi hivatalnak. Államsegély. A pénzügyminiszter városunknak a fogyasztási adó kezeléséit a folyó évre 9 ezer korona államsegélyt engedélyezett. Pogány hiten. (Egy Valakinek.) Pogány hiten élek; Tiiz-imádó vagyok : Hódolok a tűznek, Mi szemedből ragyog. Hitvallója vagyok Én a melegségnek, Mely árad hangodból, Amikor beszélgetsz. Imádója lettem Lényednek, nevednek. Pogány bálványom, Te: Imám’ oh, ne vesd meg! Áldozatul hozom Pogány e hitemnek Életem nyugalmát, Testemet, lelkemet. S áldozatul hozván Mindent, mi nékem szent: Így üdvezülök én Már e földön, itt lent . . . Dr. Herman Llpót. — Bendiner Nándor hangversenye. A hírneves magyar zongoraművész, Bendiner Nándor, március 10-éo, este 8 órakor tartotta hangversenyét a »Ke reskedő ifjak köré« nek dísztermében. A közönség nagy érdeklődéssel nézett Bendiner hangversenye elé, amelynek műsorán a legkiválóbb klasszikus darabok szettek S az a rajongásig fo­kozódott lelkesedés, aiet Bendiner hatalmas mű­vészete keltett, fényes tolása volt a mester föllé­péséhez fűzött várakozáiak. A káprázatosán gyors : és biztos technika, a föenül imponáló erő és len- ^ dület, és a csillogóan s színezés, amelylyel játékát j bearanyozza, bizonyitjükőben is Bendiner művésze­tének nagyságát. A közeg viharos tapsokkal ünne­pelte a mestert, aki egerre meghódította a szat máriak szivét-lelkét. Minki elragadtatással beszélt Bendiner művészetéről. Szép és megható ' a közönség lelkesedése azért is, mert ezzel megjlla a hiedelmet, mintha csak a külföldiért, a nemagyarért tudna lelkesülni, íme, hódolattal fogadta aagyar zenevilág büszkesé­gét, Bendiner Nándort ! — A gazdasági ósgügyi szakbizottság ülést tartott pénteken délután, nelyen Erdélyi István fő­mérnök előterjesztette alyó évben végrehajtandó belkövezési munkálatok rgrammját. Eszerint kiépi- > tésre kerül a Kazinczi-uti keramit-burkolat folytató lag a Perényi-utcáig, az ^ád-utcán pedig a Széché- nyi-utcától a Bányai-utig. Rákóczi-utai kockakő bur­kolatnak a kir. törvénysí épületétől a Kazincy-ut­cáig való meghosszabitásaránt a vállalkozóval most folynak a tárgyalások. Tvbe vette továbbá a mér­nöki hivatal a Csokonai iái szekéruti burkolat ki szélesítését és átrakását, József kir. herceg-utcai és Vörősmarthy-utcai kövezetkást a Zárda-utca, Vajay- utca, Felső Szamospart, Jnl-utca és Szivárvány-utca burkolatának folytatólagos.iépitését felszedett termés­kővel. A bizottság a programot elfogadta azzal, hogy a szentvéri mellékutca heett a Pázsit-utc» és Pázsit- köz kövezését hozta javaatba, a Teleki-utcai uj ko­csiút burkolat terve készittssék el. — A Fehérház tel­kén tervezett bérpalota éjtésével kapcsolatban a vá­rosi tanács egymillió koroa községi kölcsön felvétele iránt tett előterjesztést. Eből az építkezésre 700.000 korona, az uj adóhivatal óitésére 185.000 korona, a Verbőcy-utca rendezésére pdig 40 000 korona szük­séges. A szakbizottság elfqadta az előterjesztést. A gazdasági szakbizottság a blybeli ág. ev. egyháznak az évi segély összegét 1200 koronában, a kezdő pont­ját 1910. januír elsején álkpitotta meg. — A követ­kező aszfalt gyalogjárdák építtetnek a folyó év­ben : a Zárda-utca északi oldalán, a Dinnyéskerti név­telen utcákon, az Udvari-ut mellett nyitott uj utcán, a 1 oldi utca déli oldalán, -» —«d&nyí utca keleti olda­lán, a Háromutca-közbci " nizsi-köz keleti oldalán és a Honvéd-utca folytatásában. A bizottság a tervet elfogadta. — Tárgyalta a bizottság Jékei Károly kér­vényét, amelyben bejelenti, hogy Szatmáron aviatikus iskolát, motorszerelő és javitógyárat akar létesíteni s céljaira 20 hold területnek használatra való átenge­dését kéri. A szakbizottság arra utasította Jékei Károlyt, hogy mutasson fel és tegyen le biztosítékot arra, hogy a vállalatot valóban módjában van létesíteni s akkor foglalkoznak kérelmével. — Főispán! beiktatás Szatmárvármegye uj fő­ispánját, Csaba Adorjánt folyó hó 14-én fogják Nagy­károlyban installálni. Ez alkalomból a következő meg­hívót b csátották ki: Van szerencsém a törvényható­sági bizottság t. tagjait Nagykárolyban, folyó 1910. év március hó 14-ik napján a vármegye székházának gyűlésiemében — Ő császári és királyi felsége f. évi február hó 25 én kelt legfelsőbb elhatározásával — Szatmárvármegye és Szatmárnémeti szab. kir. város főispánjává kinevezett Csaba Adorján főispán ur Ömél­tóságának állásába való beiktatása céljából délelőtt fél 11 órakor tartandó rendkívüli közgyűlésre tisz­telettel meghívni. Nagykároly, 1910 évi március hó 2 án. Hazafias üdvözlettel Ilosvay Aladár, alispán. — Szatmár sz. kir. város főispáni installációja a március 17-re van kitűzve. Dr. Vajay Károly polgármester a városi törvény­hatóság több tagját értekezletre hívta a főispáni be­iktatás megbeszélése végett, itt elhatározták, hogy az uj főispán beiktatására 1910. évi március 17 én dél­után 4 órára rendkívüli közgyűlést hivatnak egybe s ez alkalommal a törvényhatóság őt, mint e város régi polgárárát üdvözli ugyan uj méltóságában, de az üd­vözlésnek politikai színezetet adni nem kíván. A köz­gyűlésen a főispánt a polgármester fogadja a törvény­hatóság nevében, a hivatali eskü letétele után pedig dr. Keresztszeghy Lajos bizottsági tag üdvözli. Erre a főispán elmondja székíoglaló beszédét. Közgyűlés utón küldöttségek tisztelgése, este társasvacsora lesz. — Városi közgyűlés. Városunk törvényhatósága holnap, hétfőn délután 3 órakor rendes havi közgyü lést tart. Tárgysorozat: Hitelesítő küldöttség kirendelése, hitelesítés helyének és idejének meghatározása. Pol­gármester havi jelentése intézkedéseiről és a törvény­hatóság állapotáról. — Tanácsi előterjesztések. Es­küdtek névjegyzékét összeállító bizottság tagjainak megválasztása. Január havi adó elő- és leírása. — Gazdasági szakbizottság előterjesztése. Iparos ifjak körének kérelme a Szerdahelyi-féle telekből 593 négy­szögöl átengedése iránt. A hordójelző hivatal szerve­zésére vonatkozó szabályrendelet. Weinberger Jakab ajánlata Verbőczi-ufca rendezése alkalmával telkéből elvágandó terület átengedése tárgyában. A folyó évi Meleg lány-mosolyra, édes csicsergésre, rózsák illatára hol a vér, mely fel nem pezsdül? Hol a szív, mely fel nem dobban ? . . . Jó Mikes Kelemen uram is csak arra ébredt egy szép május reggelén, hogy szivében lopva, titkon fészket vert egy zengő madár, a szerelem . . . Abban a nemes, nagy szívben, amelyet eleddig egészen a fe­jedelem iránt való eszményi rajongás töltött be, most hirtelen valami sohasem érzett melegség és végtele­nül édes bizsergés támadt ... És az imádott bős fólisteni alakja mellett ott ringatózott már szelíden annak a rajongó szívnek kristálytiszta mélységein egy harmatos, gyönge virágszálnak a képe Í3 : a kis Kőszeghy Zsuzsikáé. Ha volt vendégség, ha nem volt, híva és hívat­lanul is mindennapos látogató !őn ezentúl a Bercsé­nyi-portán Mikes uram. A reggeli ájtatoskodás után az udvari kápolnából egyenesen odavezetett útja. — Hozta isten, édes, aranyos Kelemen bácsi — szaladt fogadására Zsuzsika — mi jót hozott én- nékem ? — Semmit, piciny kis madaram, vagy még an­nál is kevesebbet: csak jó magamat, la — volt a rendes válasz. De Zsuzsika ezzel a sammivel is megelégedett volt, mert egyszeriben olyan hangos jókedve kereke­dett mindig Mikes uram jöttén, hogy csak úgy zengett belé a kis örmény palota. Ki nem fogyott a pajkos, bohó kérdezősködésbői, kacagásból, nótázásból. Csengő édes hangján csak rá-rákezdett arra a bájos virág­énekre, a Mikes kedves nótájára : Ne menj el galambom, Ne repülj el tólem, Rakok puha fészket Rózsafa-erdóben . . . És, mig a ház ura labbancok hijjában jobb sorsra méltó virlussal Rodostó erdeinek vadjait üldözé künn, a halmos völgyes határban, odahaza az asszonynép, Bercsénviné, a meghitt barátnője, Kajdacsyné asszony, meg a kis Zsuzsika Mikes urammal szellemes terc­ierével enyhitgeti a hosszú napok egyhangú unalmát. Az ifjonta világ-szép Bercsényiné bájait, bizony, ke­gyetlenül tépegetni kezdá az elmúlás fuvalma. Gyön­gült, fogyott, senyvedt a nagyasszony napról-napra. És olyan édes megnyugvással töltötte el az a gondo­lat, hogy szive kis Zzuzsikáját, ha már távoznia keli ama más világok felé, a Mikes Kelemen nemts, hü szivére hagyja itt. Rajta is volt, asszonyi apró ked­ves furfanggal elő is segité, hogy a két egymáshoz vonzódó szív valósággal egybe is forrjon Mikes éles szeme észre is vette ezt, hálás is volt érte. Órák hosz- szat mulattatá a kegyes matrónát az elvirágzott szép idők illatos emlékeivel . . . Amikor Zsuzsika belefá­radt az olvasásba, ő vette át a szerepet és könyv nélkül szavalta tovább a Vépi Venus lágyan folyó, hízelgő verseit. Szívesen, édes örömest tért vissza napról-napra a már neki szörnyen unalmas, százszor agyondicsért, agyonkoptatott múltba, Bercsényi elvi- ruit múltjába ezért a bimbózó igéretteljes, édesen sejtelmes jövőért, ami a Zsuzsika bogár szeméből, édes gerlekacagásábó! nevetett feléje. Ah, különösen az a beszédes, meleg kacagás, ahogyan senki más nem tudott kacagni, az babonázta meg végképen a szegény, borongó Mikes bizalmas, jó szivét. Dehogy gondolt ő arra, hogy abban hamisság, tettetés lehetne ! És ki tudja, akkor nem is volt még talán . . . De kései szerelmének imigy szépen lombosodó bokrát egyszerre csak fonnyasztó vihar tépte meg. Ugyanaz, amelyik Bercsényiné élete fáját ketté törte. A nagyasszony halála után vége lett az idillikus, édes pásztoróráinak. A társaság előtt bezárult a Ber­csényi ház kapuja és Mikes is, ha be-benyitott: nem fogadta már a régi, sugaras szeretet. Zsuzsikának csodálatosképen mindig akadt ilyenkor valami sürge* tös dolga. Bercsényi örökké zsémbelődött vendége előtt. Hogy már senkiben sem lehet bízni. Ezek a cselédek is mind megromlottak. Ha az ember mindig a sarkukban nincs, kipusztitják, tönkreteszik, ő maga is rokkant, nyavalyás már. Valóságos istenáldás há­zán a kis Zsuzsika. — Ami te rajtad áldás, átok lesz az én rajtam, — forgott Mikes elméjében a szomorú sejtelem, amig csüggedten elgondolkozva hazafelé ballagott. Az egész Rodostói kolónia csudálkozott már azon a nagy változáson, amely Mikes Kelement egyszerre meglepte. Az eleven-kedvű, társaságot szerető ember hirtelen komor, zárkózott, mogorva lön. Órák hosszat elbarangolt egyedül a tenger partján s az erdők já­ratlan mélyében. Sőt — horribile — jóságos fejede­lem ura egyizben, amikor váratlanul benyitott hozzá, azon kapta, hogy verset ir . . . epekedő, borongó sötét hangú szerelmi rigmusokat . . . Meg is dorgálta szelíden. No, nem a Múzsával való társalkodásért, hanem azért, hogy már napok óta feléje sem nézett. — Bezzeg a más háza táját egyre kerülgeti — mondá finom gunynyal a fejedelem —, pedig úgy vé lem, nem lészen foganatja. Fülig pirulva dugta fiókba Mikes a rigmusokat és nagy elhatározás érlelődött meg lelkében. Amire már hónapok óta készült, végre nekivá gott. Beállított újra Bercsényiékhez. De most nemcsak jó magát vitte, hanem egy pompás rózsabokrétát is szorongatott kezében. Ha szava elakadna, folytassák majd a virágok, hisz a szerelem nyelvén ők is tud­nak beszélni. A tavaszi idényre a legújabb divatu női felöltők, gummi- és porkö­penyek, úgyszintén férfi- és gyermekfeiöliők és öltönyök a legelőnyösebben beszerezhetők ruha­Üzle­tében 82ATMAR) Deák-tér, a Kereskedelmi bank palota, nagytőkédé mellett. HIBEE.

Next

/
Thumbnails
Contents