Szatmár-Németi, 1910 (14. évfolyam, 1-98. szám)

1910-01-01 / 1. szám

2-ik oldal.

S Z A TM Á R-N ÉM g T I.

Szatmár, if) 10. január 1.

Mindez igazolja, mily megfoghatlan könnyedén hozatott e határozat.

De talán még ennél is feltűnőbben a megszavazott teher mérve.

Számítási alapul azt veszem fel, hogy a felveendő kölcsönök — mindegyik megszavazás kölcsönre van alapítva — a mai viszonyok közt árfolyam veszteséggel és 50 éves törlesztéssel 5-8 százalékba fognak kerülni. Ez azt jelenti, hogy a megye 200.000 koronája

11.600 korona annuitást igényel 50 éven át, a mi 323.814 korona adóalap mellett legalább 4% további pótadókivetést igényel. Megyei pótadónk már ma is elérvén az 1883: XV. t.-c. 13. §-ában megszabott maximumot s igy egy fillér sem lévén kivethető a törvényhozás különös felhatalmazása nélkül, csak ez utóbbi bekövetkezése esetén lesz 9°/o-ra felemelendő az árszámitás fedezhetése céljából.

Az érdekelt községek pótadó kilátásait 50 évre e táblázat mutatja:

Község

Ajánlat

Annuitás j

Adóalap j

Szükségelt uj kivetés!

l'özségi § 1910. évi pótadó J

Megyei

pótadő

SzüksegeltS ös

szes ;{ pőtadó !J

Ha

lmi

100.000

5.800

22 513-04

26

46%

SO/o

810 o

Kisgérce

35.000

2.030

427813

49

55%

9°, 8

113ü,o

Akii

10.000

580

1.404-42

44

55%

9%

108° o

Ta.-váralja

15.0C0

870

1.410-06

63

63%

9*8

135° o

Dabolc

5.000

290

1.315-02

23

07%

90,o

990,0

Tűre

75.000

4.350

9.875 58

45

75%

8°,o

129o,o

Szólósgyula

5.000

290

2.746-07

11

85»;«

9«;»

1050,0

Batarcs

5.000

290

2.945-38

10

98%

s°>

117o o

azon, hogy a közgyűlés ez alkalommal még csak a komoly, beható tárgyalás lehetőségét is elutasította indítványom elvetése által egy oly kérdés felett, mely szembeszökőleg magasabb áldozatokat igényel, vagy kevesebb követelményeket állít fel az indokoltaknál, a mely az ellenszolgálmányokat elejti, a mely két nemzedéket is sújtó óriási terhet állapit meg s a mely a felsőbb hatóságok, jelen esetben még a törvény- hozás iránt is vét a kötelező alaposság ellen, araennyiben még komoly tárgyalásától is vonakodik egy, azokat is foglalkoztatandó kérdésnek — mély tisztelettel kérem a fent megnevezett és azzal kapcsolatos határozatoknak feloldását.

Ily arányú megterheltetésről van szó szegény községeinken. Ez bizonyára túlságos, a teljesítményekkel arányban nem álló, feltétlen áldozat. Érthető, hogy a megyei sajtó egy szóval sem tárgyalta a dolgot; érthető, hogy hirtelenkedve vitetett keresztül a megyén s esetleg nem presszió nélkül a községekben. Az azonban világos, hogy a közgyűlés tagjai előtt sem a vállalkozó által kötelezett ellenszolgáltatásról, sem a vasút építési és üzleti feltételeiről, sem a teherviselési képességről nem volt kép s igy e határozat csakis meglepetésszerüleg volt hozható.

A hozzájárulás két vezérférfia hozott ugyan fel a megyei vita folyamán érveket, a melyek azonban nem lehettek megnyugtatók.

Szentpály István ny. alispán ur azon fényes jövőre utalt, melyet a remélt kőszén és aranybánya nyitások adnak e vasútnak. Ily bányák azonban még felfedezve nincsenek s azokért ily nagy áldozat közpénzből annál kevésbé hozható, mert ily módon a szegény lakosság nyitna áldozatával utat a ma ugyan problematikus, de esetleg fényes gazdag bányaüzemeknek.

Fogarassy Zsigmond orsz. képviselő ur utalt a szatmár—bikszádi vasútra, mely szerinte a befektetett tőke I6V2 százalék korona jövedelmezőségét adja Mi e' tényről még tudomással nem is bírunk, de az szembeszökő, hogy nem lehet egy más vonalra, mely valószínűleg az erdők nagy részének letárolása után fog megnyílni, következtetést vonni e körülményből. Sokkal nyomatékosabb volt azon biztosítása, hogy a magas kormány két millió koronát ad segélyül e vonalra. Bármily illetékes helyről jött is azonban ezen biztosítás, aggályainkat nem oszlathatta el arra nézve, hogy ez esetleg még változás alá eshetik, sőt beteljesedés esetén is szembeszökő, hogy ily mérvű támogatás az összes építési költséget fedezvén, szegény népünk filléreire egyáltalán nincs szükség.

így tehát maradtunk a vita után is oly vakon, amint voltunk.

S a megyei közgyűlés igy szavazta meg legalább is megfontolást és alapos tanulmányozást kérő indítványom elvetésével, a viszonyainkhoz képest óriási összeget, mely két nemzedéken át fog nehezedni reánk, mely szembeszökően túl magas a teljesítményekkel szemben s eltékozolja megfelelő ellenszolgáltatás nélkül szegény népünk keserves filléreit.

Lehet-e ily módon elbánni a közvagyonnal ?

Kénytelen vagyok befejezésül formai okokra is hivatkozni Az 1883: XV. t.-c 10. §-a azt mondja, hogy a ’ megyei pótadó igénybevétele és mérve iránt határozó megyei közgyűlésre külön meghívók bocsáttassanak ki. Elismerem, hogy talán betüszerinti értelemben lehet vitatkozni e kérdés felett a jelen konkrét esetben. Az azonban kétségtelen, hogy a megyei határozat ismételve jelöli meg egyedüli forrásul a pótadót. Már most lehet e feltenni, hogy a törvény szelleme ne kívánta volna legalább is ugyanazon kau- télákat állítani fel egy oly kötelezettség elhirtelenke- dett elvállalásával szemben, mely 50 évre 4 százalékos pótadót feltétlen szükségessé tesz, mint a minőt évről-évre megszab az elvállalt kötelezettségek teljesítésének módjával szemben ? S ha ezen módon sikerül végérvénynyel megállapítani. 50 évre egy meggondolatlan terhet'minden részletes számítás és minden komoly előterjesztés nélkül: vájjon lesz-e mód a pótadó évi meg nem szavazása utján kibúvni alóla?

Végül a határozat jogérvényes voltára az 1883: XV. t.-c. 13. §-a értelmében a törvényhozás különös felhatalmazása lévén szükséges: a határozat záradéka már ez okból is feloldandó.

Mindezeknek alapján — sajnálatomat fejezve ki

Színház.

Szerdán este Wied Gusztávnak kétszer kettő = öt cimii satyrának nevezett színdarabját mutatták be. Hogy a darabnak sikere nem volt és hogy az előadás mélyebb érzelmeket nem tudott kelteni, — igazán nem a közönségen műit, mely jobb ügyhöz méltó buzgalommal figyelte, — mikor is jön a szenzáció : a kétszer kettő == öt. A cselekmény nélküli darab alapgondolata az, hogy az élet a logikátlanságon épül föl és ennek matematikai formulája ez: 2X2=5. Ennek a bizonyítására felvonultat a szerző nehány férfit és nőt, akikkel három felvonáson keresztül néhány általánosan ismert frázis meggyőződést mondat el csak azért, hogy a negvedikhen mindenki az ellenkezőjére határozza el magát. Es ebben az a szatíra, hogy mindez a kényelemért és a magasabb pozícióért történik, nem pedig az élet kényszerítő erejének hatása alatt. A szereplő személyek igen egyszerű és minden különösebb tulajdonságok nélküli alakok, akik nem mennek át semmiféle érzéseken. Egyáltalán az a hideg, mozdulatlan hangulat uralkodik a darabon, amelyet Herezeg az ő maszkjában olyan pompásan juttatott kifejezésre. Czakó Miéi, Gomöri Vilma Markovit« Margit igyekeztek jók lenni s ez a körülményekhez képest sikerűit is nekik, feltűnt természetességével B. Kovács Lenke, a férfiak közül lake jól szaval!, Somogyi kényeskedett, holott csak hülyének kellett volna lennie, Szilágyi is jó volt, Rónai ügyesen börtönőrösködötí.

Foiimusz Aurél 35 éves jubileuma. Megható jeleneinek volt tanúja a színházi közönség a csütörtök esti előadáson. Follinusz Aurél a szatmári színház operefíe rendezője búcsúzott a színi pályától, melyen 35 évig működött. A Náni c. darabot adták, melyet ő irt és az első felvonás után a .színészek nevében Somogyi búcsúzott tőle és adta át a színészek és a közönség ajándékát mintegy 200 koronát. Follinusz könyes szemekkel válaszolt a szép beszédre, mely után a szinügyi bizottság nevében Mátrai tanár ur és az a sajtó összes jelenlevő tagjai köszöntek el a nyugalomba vonuló öreg színésztől.

fl.

— Lapunk t. dolgozótársainak és előfizetőinek boldog újévi ünneplést kívánunk!

januári és februári naptár. Jauuár 1-én a Szatmárnémeti énekkar dalesiélye a Vigadóban.

Január 2-án este 5 órakor a kath. legényegyesület műkedvelői színi előadása a Cecil-egylet nagytermében.

Január 8-án a jótékony nőegyesület nagy jelmezestélye a Pannónia szállóban.

Ugyanezen napon a Lorántffy Zzuzsanna egyesület estélye.

Január 9-én Szatmári ref. főgondnoki választás.

Január 15 én második bérleti hangverseny a színházban Brémer Anni berlini hangverseny-énekesnő felléptével.

Február 5 én a fiilér-egyesület nagy táncestélye a Pannonia-szállóban.

— Népesedés. Szatmárnémeti sz. kir. város területén (Szatmárhegy adatai még ismeretlenek) lapunk zártáig ez évben született 925 ember, 9 el kevesebb, mint tavaly.

Meghalt 671 lélek, 26-al több, mint tavaly.

Házasságot kötött 251 pár, 13-al több, mint tavaly.

Természetes szaporodás 254, tehát 34 el kevesebb, mint tavaly. A házasságok száma 13-mai több, mint tavaly

A be- és kivándorlás adatai még ugyancsak ismeretlenek. (Alkalmilag az egész statisztikát adjuk).

— Az utolsó tanácsülés ez évben a városnál

tegnap volt, melyen megállapították, hogy a tanácsi előadóknál hátralék nem maradt.

— A lakosság kérelme. Kiss Antal és társai kérvényt adtak be a tanácshoz, hogy az Újhegyen közkutat fuiasson : a szatmárhegyi ref. egyház pedig a Templom-ut és környéke kiköveztetését kéri. A tanács véleményezésre az első kérvényt a gazdasági tanácsosnak, a másodikat pedig a főmérnöknek kiadta,

— Alapítvány. A tanács a város által a közös háziezred 50 éves jubileuma alkalmából tett alapítvány kamatait ez évről a parancsnokság javaslata alapján Szabó Béla fegyvermesternek adományozta.

— Közegészségügyünk állása. A lefolyt december hóban előfordult 25 hevenyfertőző megbetegedés. Ebből volt torokgyík, vörheny és kanyaró 1—l; szamárhurut 2; fültőmirigy-lob 7 és tífusz 13. A betegek közül meghalt 3, meggyógyult 13 és gyógykezelés alatt maradt 9.

— Kivándorlás. A lefolyt december hóban a kapitányi hivatal kivándorlásra 12 egyénnek adott uílevelet, kik kivétel nélkül mind Amerikába utaztak.

— Katonai felülvizsgálat volt december 29-én

Szstmáron, melyen Neme* Ede tábornok, Káhler János ezredes és berencei Kováts Jenő elnököltek. Elvezettek 119 különböző fegyvernemben katonát, közülök 1-et póttartslékba helyeztek, 1-et katonai felülvizsgálatra küldtek, 117-et pedig elbocsátottak. Megvizsgáltak 5 családtagot, kiket keresetképtelennek találtak.

— A honvédség köréből. Őfelsége a király Var- vasoczki János, Sauer Arnold, Ötvös József, Szilágyi Ágoston, Horváth Elek, Leitner Endre, Tomcsányi Belizár, Fried Farkas, Jeney István és Tarpay Lajos tartalékos zászlósokat vagy badaprődekat a szatmári 3 2 ik honvéd gyalogezredhez tartalékos hadnagyokká kinevezte. II. Zászlósok kitievezése. A honvédelmi miniszter Szabó Endre, Kádár Sándor és Szongott Miklós hadapi'ódokat tartalékos zászlósokká nevezte ki. III. Hadapródok leltek: Mihálka Lajos, dr. Imrédy Vilmos, Kassay Endre és Tamás Géza.

— Választások. A szatmárnémeti kerületi beteg- segélyző pénztár igazgatósága december 30.-án ügyvezető titkárává dr. Lipeczky Elek ügyvédjelöltet, szám- tisztté Troknya Sándort és nyilvántartóvá Arvay Antalt választotta meg

— Pénztárvizsgálat. Dr. Vajay Károly polgár- mester december 30.-án a városi pénztárban dr. Antal Sándor t. főügyész, Ferencz Ágostyn közig, tanácsos, Novák Lajos főszámvevő, Bölönyí László és Krassó Miksa biz. tagok jelenlétében váratlanul vizsgálatot tartott, mely alkalommal mindent a szokott rendben taiált.

— Főgondnok Választás. A szatmári ief. egyháztanács december 29.-én ülést tartott, mely alkalommal tudomásul vették Tankóczi Gyula újonnan megválasztott főgondnok lemondását és az uj választás határnapjául 1910. január 9-ét tűzték ki.

— Adományok. A székeskáptalan az egyházmegyei papi nyugdíjlapra 1200 koronát adományozott. Ezt az áldozatot minden évben meg szokta hozni e nemes czélra a káptalan. A karácsonyi ünnepek alkalmából dr. Boromisza Tibor püspök a szegényeknek kiosztás végett 150 koronát, a szókeskáptalan 200 koronát adományozott.

— Vizsgálatok a papneveldében. A papnevelő in tézgtben a félévi vizsgálatok a következő sorrendben fognak megtartatni: Január 10-én vizsgálat az erkölcstanból; 11-én vizsgálat a szentirási tanulmányokból; 18-án vizsgálat az ágazat03 hittanból; 19-én az egyháztörténetből ; 25 én a nevelés és módszertanhói; 26-án a bölcseletből.

— Esküvő. Kerekes László folyambiztos s fehér- gyarmati földbirlokns közelebb tartotta esküvőjét Fehérgyarmaton Mester Anuuskával, özv. Mester

Károlyné leányával.

— Honvéd-alapitvány. Tudatom e város közönségével, hogy Budapest székesfőváros törvényhatósága által boldog emlékezetű József főherceg ur Ő cs. és kir. fensége honvéd-főparancsnokságának 25. évfordulója emlékére a m. kir. honvédség kötelékébe tartozó vagy tartozott egyének árvái vagy félárvái neveltetésére létesített alapítványi helyek közül a József-fiárvaházban két, az Erzsébet-Ieányárvaházban pedig egy hely betöltésre kerül. Az erre vonatkozó pályázati hirdetmény a katonai ügyosztálynál (Deák-tér 4. szám) a hivatalos órák alatt megtekinthető. Szatmárit, 1909. december 24. Tankóczi, főkapitány.

— KÖvezetvém. A MÁV. budapesti igazgatósága szeptember hóról 2833 K 07 f. kövezetvámot küldött

férfi-, női- és gyermek kész ruha üzletembe az őszi idény újdonságok megérkeztek. — Tartós, elsőrendű jó áru, szolid olcsó kiszolgálás. Üzlet- helyiség Deák-tér, Kereskedaimi bank palota (a nagytözsde mellett.)