Szatmár-Németi, 1909 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1909-02-24 / 16. szám
003 11 XIII. évfolyam. Szatmár, 1909. február 24. Szerda. X L '• •* 16 szám. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATMÁR-NEMETM IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: Cjész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. , Egyes szám ára 10 fillér. I. APVKZÉR: I)r. KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS. ( FEKENCY JÁNOS. 8ZERKESZTÓSES ES KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. i = Teiífon-Bzam 80.-= Mlod«nn*aiS dijuk S^atmaran, a klsdAttlvataiksn flzataadék. A „D. D. S. F. G.“ Ez a rejtélyesnek látszó hyeroglipha mi mást sem jelent, mint: Donau Dampfschiffsfahrt Gesellschaft. Paritásos vállalat, tehát van magyar cime is, de éppen, mert paritásos vállalat, ezt a magyar címet az ördög se használja. Igazgatósága, igazgatási nyelve, üzemvezetése sült német. Pesten csak fiókja van, ez is a látszat kedvéért, hogy ezeknek a Hundsmagya* renoknak valahogy betömjék a száját. F.z a csinos társulat ismét beszéltet magáról. Oly nagy és hatalmas testűiétől szólal látott meg, mint amilyen a budapesti gabonatőzsde. Senki sem vádolhatja ezt a nemes intézményt, már mint a tőzsdét azzal, hogy valami túlságosan érzékeny. Amikor nagy nemzeti mozgalmakról van sző, e tiszteletreméltó testület hirtelen kámforrá válik. Amikor a nép széles rétegeinek érdekét kellene megvédeni egyes prepotens osztályok és fajok ellen, a börze kontra dolgozik, amennyire lehet. Pénzügyi, tehál önos érdekeinek védelmében kész mindent, ami egy nemzet ezeréves eszménye, kigunyolni, megtagadni, meggátolni. Amikor odavágják a szemébe, hogy a határidő spekuláció olyanok számára sajtol ki hasznot a véres verejtékkel szerzett gabonából, akik talán még sohasem láttak lábon álló kalászt és e jogtalan meggazdagodás ezernyi ezer existenciát tesz tönkre, akkor is nagyon mélyen hallgat e dicséretes kufártanya. Szóval, van bőre, elég. Talán még az elégnél is több. És mégis, mégis ... Csodák csodájára már a budapesti tőzsde is megunta a fonti embléma alatt hivalkodó hajózási társaság pöffeszkedését. Ez a társaság, melynek személyforgalma 66 százalék arányban, teherforgalma pedig szinte teljesen Magyarországon és Magyarországból bonyolódik le, ez a társaság évtizedek fennállása óta gúnyt űz a magyarból. Karlelire készleti a többi hajóstársaságot és aki a kartelinek be nem hódol, azt mindenféle praktikával tönkresilányitja E kartell már tavaly életbe lépett. Hatását természetesen leginkább a tőzsdén érzik meg, mert sajgó szívvel ez kénytelen a termelő árait újból és újból leszorítani. Miután pedig közel a veszedelem, hogy a nép végtére mégis csak megunja az örökös nyuzást és keresztül viszi a határidős forgalom eltiltását, a börzefejedelmek hadat üzentek a hajóstársaságnak. Nemcsak az árak miatt, de amiatt a töméntelen önkénykedés mialt is, mely a társaság minden ujitásában, rendeletében megnyilatkozik. Célszerűtlen menetrendek, lassú, vontatót, ósdi közlekedési mód, mind alapos ok arra, hogy végül is leszámoljanak a tisztelt, viziharamiákkal. Az kétségtelen, hogy guzdag és bő viziulaink mellett bizony szégyenletes állapot az olyan, hogy hajózásunk teljesen s a kezdet-kezdetén megmaradt. Milliókat veszítünk azáltal, hogy a természet adta közlekedési utakat fel nem használjuk 63 ezt a veszteséget egytől-e :yig az osztrák szellemű társaság vaskalaposságában kell keresnünk. Ilyenkor érezzük csak igazán, milyen kis emberek állnak fölöttünk. Hiszen Széchenyi csak nem tűrte volna az», hogy idegen kufá- rok zsarolják ki a magyart saját hazájában ? Hol van hát Széchenyi szelleme? Hol van a magyar virlus, mely ezelőtt hatvan évvel is még tűzzel, vérrel szerzett érvényt akaratának ? Törpe korban élünk, törpe emberek vagyunk, azért garázdálkodhatnak tétlenül hazánkban az ilyen sült német fosztogatók. Színház. Forradalmi nász. Egy francia színmű premiérje volt vasárnap, mely a budapesti Magyar-szinházban nagy sikert aratott és amely most is állandóan műsoron van. A darab főleg, mint színpadi mű, értékes, de irodalmi szempontból sem jelentéktelen. A francia forradalom idejéből visz a szerző színpadra érdeke« drámai cselekményt és mutat be egr-egy olyan alakot, meiy az igazi francia republikánus érzést és felfogást szimbolizálja. Michaelis drámája különben az uj iskola tanítása szerint íródott, — csupa érdekfeszitő helyzet, izgalmas szituációk, csattanó point-ek, de annyiban még a modern daraboknál is »modernebb«, hogy sok romantika van benne. Egyszóval a »Forradalmi uász« pompás színdarab, melyet minden színpadon a biztos siker tudatában lehet szinre- hozni. Az előadás igen sikerült volt. öokaig készült rá T A R C A. Pesti levelek. Budapest február 21. Impresszionista kép a t. Házból. Az adóreform tehát alhatik : az adóreform nem olyan sürgős, mint amilyennek látszott, persze jobb lett volna minden rugdosás nélkül — pardon ez inpar- iamentáris kifejezéséri, de Wekerie maga mondla igy — keresztülesni rajta, de igy is jól van, Wekerie c-gy kicsit tetszelgelt magának az Aodrássy szerepében, hogy ö megy és akkor legyen miniszter Nagy György vagy Farkasházy, de mikor látta, hogy nem nagyón ijednek meg, akkor mégis csak meggondolta a dolgot és félretette az adóreformot jobb időkre. Nyugodjék békében. Ma már nem gondol vele senkisem, most mar az újoncok voltak előtérben, most ők valának a nap hősei, bár igen kicsiny érdeklődés látszott irántuk. Pedig hálás téma, mennyi csillogó hazafias frázist lehetne egy-egy ujonevita során világgá röpíteni, hogy lehet lelkesedni magyar vezényszóért, nemzeti színért stb. És a Ház mégis üres, a legszigorúbb névsor- olvasás sem tölti meg, legfeljebb a néppárt. Heccet csinál belőle; elnöki támadásokat s iovagias duella- mokat. A folyosón folyik a vita érdekesebb része, bent unalmasan, egyformán emészt meg szónokot szónok után a javaslat; szinte »esuka-szinü« szürkeséggel beszelnek a hadsereg harcképességéről, a vezényletről, a szellemről és más egyéb, sokat hallott banális dolgokról. Szinte köszönetét kellene szavazni Maoiu Gyulának minapi belvárosán magyar ellenes beszédéért, legalább volt alkalom egy kicsit kikiabálni magukat a honatya uraknak, legalább kissé fölvillanyozta őket, ig.z, hogy eiős dolgokat mondott, amiért mél- tán megérdemelte volna, hogy kidobják a magyar parlamentből, de legalább egy kicsit frisebb szint vitt bele a vitába, a sok sárga-fekete és csukaszin közé, az oláh nemzeti szilieket. Szinte passzió vott nézni a a nagy tarkaságot; egy impresszionista festő, mint Rippl—Rónai ecsetjére való kép volt, de sajnos, Rippl—Rónai nem volt ott, csak egy csomó újságíró és azok egyfotma fekete belükkel rajzoliák le azt a sokszinü tarka képet. Pedig milyen nagy hatást lett volna, ha ns ujsághasábok helyett egy csütörtöki sétahangversenyen láthattuk volna a t. Házat viszont a Műcsarnokban. Rongyrázás. Beniczky Ödön egyszer szive szerint beszélt a múlt héten és a néppárt szive szerint. Kijelentette, hogy az a nagy szerelem, ami őt és pánját a 48-ss eszmékhez fűzi, az a testvéries érzés, amivel függetlenségi társaik iránt viseltetuek, nem is olyan nagy nem is olyan örökéletü, mini amilyennek látszott, ügy tesz, mint akármelyik szininövendéknek címzett, de más ipart űző leány, miután kifosztotta gavallérját, szakítani akar vele. Nagyszerűen verte mellét a néppárt szócsöve, mondván, hogy a függetlenségi pártnak nincs helye a koalícióban, hogy igy, hogy úgy nem tudja teljesíteni feladatát és egyéb ilyen nagyhangú dolgokat vagdosott fegyvertásainak fejéhez, mint a hogy szokott lenni, mikor az ember testén felmelegedett bizonyos apró állatok a szabad levegőre jutva, erősen meghűlnek és rettenetes tüdőkatharust kapván, elkezdenek csúnyán köhögni. A nagy függetlenségi párt is keblere vonta, a testén melengette a néppártot, vezére, Apponyi gróf, szinte túlságosán is koketalt vele, és akkor csak, mikor mar minden lehető zsíros koncot megszereztek maguknak, mikor mar iőispauo- kát jelöltek es buktatlak, állami segítség mellett kiterjesztették s fölnevelték nepszövetsegeiket, akkor fölülkerekedik bennük a tót termeszét; kezdik kima- ! cerálni a házigazdát abból a lakásból, ahova talán szánalomból, tálán rokons/cnvből jutottak be. Es rázAz 1909. évi V» 171« AVI, andij (WíiniiiQynvptplrpt A 61 kosztüm újdonságok. •. M [QAP szövetek mmr LilftUl ullüli kifli) üü/iUVüLun!jL M * . figyelemre W $isz Gyulánál kaphatunk, Szatmár, Deák-tér 21. ez. nagy va 1 asz.*. méltók l .*. Utolérhetetlen olcsó áraki t é k b a n!
