Szatmár-Németi, 1909 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1909-02-14 / 13. szám
XIII. évfolyam. Szatmár, 1909. február 14. Vasárnap 13. szám. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATMÁR-NEMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. h MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. v •mm 67 ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. UAPVKZÉR: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS, j FERENCY JÁNOS. SZERKE8ZTÓSE6 ES KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. Telefon-szám 80.-== MinrieonemG dijak Szatmarsa, a kiadóhivatalban tUstandók. A Yárosi Yinezeték és csatornázás előmunkálatainak ismertetése. A város vízvezetéket és csatornázást óhajtván létesíteni, már 1896. évben elkészíttette a rn. kir. országas közegészségügyi mérnöki hivatallal a városi vizvezeték és csatornázás terveit. Ezen tervek szerint a vízvezetékhez szükséges viz a Kossuíh-kertben létesítendő mély furalu kutakból lett volna beszerzendő, miután a megejtett próbafúrások és próbaszivattyuzá- sok a szükséges mennyiségű víznek ezen helyen való beszerzését igazolni látszottak. A próbakutból nyert viz minősége azonban nem elégítette ki a város közönségének az igényeit, mert a viz nagy mennyiségű agyag- és iszaptartalmánál togva rozsdásbarna szinü, minélfogva az már a fenti tervek szerint is mesterséges szűrés után lenne csak a vizvezeték céljaira használható. További hátránya ezen víznek, hogy nagy vastartalmánál fogva még vastalanitásra is szorulna. A víznek itt vázolt hiányos minőségén kívül még a viz mennyisége sem bizonyult feltétlenül megbízhatónak, mert az 1896. évben létesített próbakut, mely a gőzfürdő szükségletét látja el és a Kossuth-kert öntözésére szolgál, az 1906. évi vízszolgáltatásának ma már a felére apadt. Miután a vizbeszerzés kérdése az itt előadottak szerint nem volt megoldottnak tekinthető, 1908. évben a város azzal bízta meg Varga József budapesti magánmérnököt, hogy a vízvezeték céljaira szükséges viz beszerzése végett helyszíni tanulmányokat eszközöljön. Varga József mérnök tanulmányai alapján a város a Halványdülőben próbafúrásokat eszközölt, melyek felderítették, hogy a Szamos mentén a viz kiaknázása szempontjából igen kedvezően fekvő és igen nagy kiterjedésű vizet vezető homok- és kavicsrétegek vannak, melyek vastagsága átlag 12 méter. A kutató fúrások által feltárt terület a talaj szintjétől lefelé a következő rétegzést mutatja. Az átlag 60 cm. humusz alatt 15—2.0 vastagságú szigetelő agyag következik, mely alatt mintegy 2*5 méter vastagságú rozsdás szinü, agyagos homokréteg fekszik mintegy 2 5 méter vastagságban. Ezen réteg legmélyebb pontján, mely egy szintben látszik lenni a Szamos medrével, jelentkezik az első talajvíz. Ezen rétegtől lefelé 17 méter mélységig durva szemcséjű tiszta kvarchomok következik, mely lefelé folyton nagyobbodó, diónagyságu tiszta kvarc kavics rétegre megy át, — 17 méter mélységben szigetelő agyagréteg van. A III. számú kémlyukból vett vízminta, mely tiszta, színtelen és átlátszó, az országos kherniai intézettől és Wartha Vince műegyetemi tanártól nyert analysis szerint vízvezetéki célokra alkalmas, de vastalanitásra szorul. A mennyileges vizsgálatok megejtését célzó próbákat készítése és a próbaszivatlyuzás raegs jtése most van folyamatban. A vizet vezető réteg nagy terjedelméből, annak vastagságából és a próbakut készítésénél már eddig is megnyilatkozott szivattyuzási nehézségekből Ítélve, alig szenved kétséget, hogy a mennyileges vizsgálat is sikerre fog vezetni. A közegészségügyi mérnöki hivatal által készített általános csatornázási tervezet úsztató rendszer alapján készült oly módon, hogy az összes szennyvizek a város alatt öntöző szűrés utján történő tisztítás után adassanak át a Szamosnak. Ezen 12 évvel ezelőtt készült csatornázási tervek kivitelre ma már nemcsak azért nem alkalmasak, mert az azokhoz készített költségvetés az építési anyagok és munkabérek árainak jelentékeny emelkedése folytán ma már helyt nem áll, de mert azóta a város uj utcák nyitásával és azok beépítésével nagyobb mérvben terjeszkedett, továbbá, mert az utcaniveauk az utcák burkolása és szabályozása folytán megváltoztak. De nem felelnek meg ma már ezen csatornázási tervek azért sem, mert e tervek elkészülte óta a város esőviz-csatornákat és azoknak a Szamosba való torkolására átemelő állomásokat létesített, mely létesítmények ma már, amennyire az egyáltalán lehetséges, be- illesztendők lennének az újonnan tervezendő általános és egységes csatornázás keretébe. A város a vízvezetéki, csatornázási és szennyvíz tisztítási munkálatok végrehajtására TÁRCA. ^acters^i^^.^uy,j:up:ef.'Pc«ajg»-iTfca'..-rr'--r-xT-rr-^rrr-.-y rrrr—i— -> ■ -------------Ir ma. Irta; Horváth látván. Csak négyen voltak naég a kávébűaban. Meg a cigányok. Már mindenki elszéledt. A pincérek is lustán, álmosan ténferegtek ide oda. De azéFt szótlanul valósítottak meg minden kívánságot. A tutajdonkópeni vendégek négyen voltak. Miklós Jenő, főhadnagy, Gárdos Pisla, a bankhivalalnok, Kis Laci, a fiatal ügyvéd és Bozó Karcsi, az alorvos. Fiatal, életerős mind a négy. Testi-lelki jöbarátok. Szerették a bort, a nótát, a szép asszonyt. Kivált a szép asszonyt. Rettene'es jókedve volt mindegyiknek. Huzattűk is a szilaj nótákat a cigánnyal mér este óta. Pedig már reggel felé jár az idő. De azért csak hu- zatják. Hja, kinek a szivét nyomja valami, azon csak borral, meg nótával lehet segíteni. Most is épen egy szilaj nótát húz a cigány. Ök már kivörösödött areeal éneklik utána: . . . Megcsalt engem a babám, Nem szeretett igazán . , . A fiatal főhadnagy dévaj, pajkos jókedvvel mondja: — Eb, aki bánja! — Dejszen, barátom, nem igaz az, amit mondasz, — szólt Bozó. — Pedig elhiheted. Ügy van, ez igaz, ahogy én mondom. — Nézzétek, gyermekek, — szólt Bozó társainak — ez a Jenő ugv tesz, mintha nem is volna szerelmes Jól tudja adni a naivat. Nevettek rá. Nagyon jól tudta mindegyik, hogy nem a maga jószántából jött ma ide Miklós Jenő, hanem a szive hozta ide, buját, bánatát felejteni. — Mit mosolyogsz, te doktor ? szól a főhadnagy, azért, hogy talán bolondokat beszélek ? Holnap úgyis bonckésed alá kerülök. Elhiheted. — Ne temetkezzél most, hanem mulassunk. Igynnk, fiuk! Azzal kocintottak és ittak. Az ulcárról beszűrődött valami halvány, derengő világosság. Az ébredő város is megmozdult és néhol egy-egy zörgő kocsi, vagy a szemetes cseDgetyüje jelenté, hogy reggel van. Lassan, méltóságteljesen jött fel a nap az égre. A mulató társaságot a kávéházban találta a reggel. Kis Laci, az ügyvéd indítványozta, hogy fogadjanak kocsit és menjenek ki a zöldbe. Frenetikus éljenzéssel helyeselték az eszmét és mindenki a pincérre kiáltott : — Kocsit, de rögtön! A kocsi előállott. A pityókás kompánia felszede- lőzködött s rövid idő alatt kiértek az egyik leglátogatottabb nyári mulatóhelyre. Ott újra kezdték a lumpolást. A korcsmáros a füle tövét vakarta, amikor a legjobb borait látta fogyni. Valahonnan cigányok is kerültek elő. Afféle füstös, falusi cigányok. De azért jók voltak. Húzták Fáradtság nélkül. Bozó Karcsi, az orvos, folyton kötődött a főhadnaggyal. —- Hogy érzed magad, Jenő? —• Nemsokára jobban. Harsogó kacagás volt rá a féléiéi. Majd a cigányra ripakodott: — Mit ücsörögsz itt hiába ? Húzd, ki tudja meddig húzhatod Miklós Jenő engedelmet kért a társaságtól és kiment. ügy támolygolt ki a szobából. Sok volt már a fejében. Lába már alig birta. Ott benn pedig felőle folyt a diskurzus. — Csodálatos gyerek ez a mi Jenőnk, — szólt az ügyvéd, — valami nagyon nyomhatja a szivét, mert sohasem volt még ilyen hangulatban. — Éppen ma hallottam, — mondja a bankárt — hogy az a szép fiatal özvegy, akinek Jenő nagy’> 9 Első rendű porosz kőszén, koksz-, brikett- és kovács-szén Szatmár, Árpád-utca 13 -ik szám. = ♦♦♦♦♦♦Kaphatói ♦♦♦♦♦♦ REITER « ROTH | Telefon-szám 183.
